Minnie tanácsok: Miért nem eszik a kisgyerek, és mit tehetünk ellene?

Sok szülő rémálma, hogy a gyermeke nem eszik megfelelő mennyiségű ételt. Sokszor a megoldás, illetve az ok, ott van a szemünk előtt, mégsem vesszük észre. A kisgyermekek étkeztetése nem egyszerű feladat. Minden anyuka és apuka rémálma a válogatós és étvágytalan gyerkőc. A legtöbb kisgyermek életében eljön az a pont, amikor visszautasítja a korábban kedvelt ételeket, az újdonságokat pedig nem szívesen próbálja ki. Pedig ha megpróbáljuk megérteni ennek a korosztálynak az evéshez fűződő viszonyát, megtanulhatjuk, hogy a tabletezés vagy az evés állandó forszírozása nem éri meg néhány száz plusz kalóriáért.

Miért nem eszik a gyerek?

A táplálkozás az egyike az életösztönöknek, és mint ilyen az ember legelemibb késztetéseihez tartozik. Ha nem eszünk, nem maradunk életben. Ha egy gyerek nem eszik, akkor nem fejlődik és végső esetben meghal. E két tényből következik, hogy az etetési nehézségek a legnehezebb érzéseket mozgatják meg benned anyaként: félelem, tehetetlenség, harag, bűntudat.

Fizikai okok

A fizikai okok kizárása és annak megvizsgálása, hogy a gyermek optimális fejlődése veszélyben van-e, mindig elsődleges szempont. A legtöbbször fizikai okra gyanakodnak. Dr. Csécsei Márta is megerősíti: „Ha egy hétig keveset eszik a gyermek, de a következő héttől elfogyasztja azokat a mennyiségeket és változatosan kínált ételeket, amiket együtt eszünk, akkor ez nem tekinthető kórosnak. Sokaknál kétéves kor körül jön ki a szemfog, illetve három éves kor körül szokott kijönni az utolsó négy rágófog, ezek mind megcsappanthatják az étvágyat - magyarázza a szakember. Ezek közül a legtipikusabb a vérszegénység. Ilyenkor láncreakció zajlik le a szervezetben, ami felszívódási zavarral kezdődik: a vas nem úgy szívódik fel, ahogy kellene, csökken a szervezet vastartalma, ettől kialakul a vérszegény állapot. A gyerek ettől gyengébb lesz, nem lesz ereje még az evéshez sem. Gyermekorvosként is próbáljuk persze kezelni az állapotot: probiotikumot lehet adni, étvágygerjesztő immunerősítő szirupot, vaskészítményt írunk fel.”

Egyéb fizikai okok, amelyek az étvágytalanság hátterében állhatnak:

• Agyvérzés utáni állapot - nehéz szülésnél.
• Fejlődési rendellenességek: ezek közül főleg a veleszületett szívhibáknál (komoly szívhibás gyermeket nem lehet meghizlalni), nyelőcső, gyomor és belek rendellenességeinél.
• Anyagcserezavaroknál.
• Súlyosabb sárgaságnál.
• Meghűlés esetén (Grippe).
• Egyéb fertőzés esetén, mint pl. a tüdőgyulladásnál, torokgyulladásnál, hasmenésük különböző fajainál.
• Szájfekélyek - aphták - esetén, mandulagyulladásnál.
• Bélfertőzések, hasmenéseknél.
• Krónikus (hosszan tartó) tünetmentes fülgyulladásnál, az úgynevezett látens otitisnél.
• Heveny és hosszan tartó fertőző betegségeknél.
• Szájbetegségek.
• Gyomorsavhiány (vagy éppen a sok sav okozta sorozatos gyomorhurutok miatt).
• Gyomorrontás (Gastritis).
• Gyomorfekély.
• Mindenféle felszívódási zavarban (Malabsorptiós syndroma).
• Szabad levegő hiánya: a bezártság.
• Mozgáshiány.
• Nagy nyári melegben.
• Iskolai túlerőltetésnél, túlméretezett magánórák esetén. Ez főleg idegi, nervózus étvágytalanság és kizárólag serdülő lányok megbetegedése.

Vashiány

A vashiány gyakori probléma, amely az étvágytalanság egyik oka lehet. Dr. Csécsei Márta szerint: „Ilyenkor láncreakció zajlik le a szervezetben, ami felszívódási zavarral kezdődik: a vas nem úgy szívódik fel, ahogy kellene, csökken a szervezet vastartalma, ettől kialakul a vérszegény állapot. A gyerek ettől gyengébb lesz, nem lesz ereje még az evéshez sem.”

Gyermekorvosként is próbáljuk persze kezelni az állapotot: probiotikumot lehet adni, étvágygerjesztő immunerősítő szirupot, vaskészítményt írunk fel. Fontos a vas pótlása, akár már két és fél hónapos kortól, Folsavval és C-vitaminnal együtt, evés előtt, a jobb felszívódás érdekében. Ha a vashiány ennek ellenére is fennáll, vagy súlyosabb, Jectofer injekciók adására is sor kerülhet, melynek hatása „csodás” lehet.

Bélférgesség

A bélférgesség is okozhat étvágytalanságot és vérszegénységet. Vermox tablettával történő féreghajtás javasolt, még akkor is, ha nincs egyértelmű bizonyíték a férgek jelenlétére, mivel Magyarországon és a világ más részein is szinte minden második gyermek bélférges. A férgek elszívják a táplálékot, vérszegénységet és étvágytalanságot okoznak.

Szenzoros érzékenység

Manapság a legtöbb gyermekorvos praxisában megfordulnak a szájszenzoros gyerekek. Jelzésértékű, ha például a szendvics összetevőit is szétválogatva, egymás után sorban eszi meg, ha a villára nem kerülhet egyszerre kétféle falat, és már ránézésre (szagra) tudja, ha valamit megkóstolni sem szeretne. Ezért van az, hogy előnyben részesítik az előre csomagolt „mindig ugyanolyan” ételeket: kekszeket, kukoricapelyheket, egyéb rágcsálnivalókat. A főtt ételeknél sem kell meglepődni azon, hogy kezdheted elölről az egész főzést, ha például a rizs kicsit keményebb, vagy a hasábburgonya kicsit szottyosabb.

Egy szenzoros gyereknek megkóstolni valamit felér egy akkora kalanddal, mintha te biztonsági öv nélkül ülnél fel a világ legvadabb hullámvasútjára. Ennek az az oka, hogy nemcsak az ízek és az állagok jelenthetnek nehézséget, hanem gyakran a szaglásuk is elképesztően jó, és már ez is nagyon meghatározza az ételekről alkotott képüket.

Lelki okok

Vizsgálatok szerint a csecsemők és totyogó korú gyerekek 20-25%-ánál van olyan evési probléma, aminek nincs organikus, fizikai oka. Ilyen helyzetben a gyerekorvos vagy az egészségügyi szakember gyorsabban komolyan veszi, hogy valami nehézség van. Az evésproblémák közé soroljuk azokat az eseteket is, amikor a gyerek jól gyarapszik, de trükközésre, figyelemelterelésre, álometetésre van szükség ahhoz, hogy elegendőt egyen. Szintén az evésproblémák körébe tartozik, az az eset, ahol a szülő a saját szorongása miatt problémásnak érzékeli a gyerek evését, pedig objektíve a gyereknek nincs evésproblémája.

Az evés és etetés érzelemmel telített folyamat. Ez azt jelenti, hogy az evést nem csak az éhség és jóllakás, hanem a közben megélt ÉRZELMEK befolyásolják! Sőt az érzelmek sokszor képesek felülírni az éhséget is. Gyakran látott példa, hogy ha a gyerek nem eszik semmit tízóraira, helyette odaadják neki a csokit vagy a kedvenc sütijét, mert azt meg fogja enni. Ezzel a legnagyobb baj az, hogy el fogja venni az étvágyát, és kialakul egy rossz szokás.

Az evés és az anya-gyerek kapcsolat

Az evés jelentősége az anya-gyerek kapcsolatban: Az élet első éveiben az evés és etetés érzelemmel telített folyamat. A gyermek életének első szakaszában olyannyira éretlen, hogy minden életfunkciójának a fenntartásához a gondozójára van szüksége. Életben tartásának részeként a táplálásáért te vagy a felelős. Élet-halál kérdése, és éppen ezért nagyon erős, intenzív érzésekkel párosulhat. Pozitív értelemben az öröm, a magabiztosság, bizalom és a kapcsolódás megerősítő élményeiben, negatív értelemben pedig az életféltésben, a szorongás és félelem érzéseiben élhetik át az anyák és a babák.

A táplálkozás összetett, sok lépésből álló folyamat. Valójában a világot, annak egy részét vesszük magunkhoz és alakítjuk át a saját magunk számára az evések alkalmával. Ezt teszi a kisgyermek is, aki még ismerkedik önmagával és a világgal is, és akinek mindehhez az anyukájára van szüksége.

A legtöbb szülő azért adja gyereke kezébe az okoseszközt, mert szeretne nyugodtan enni, de sokan vannak olyanok is, akik így érik el, hogy a gyerekük egyáltalán egyen valamit. A tablet figyelemelterelés: a gyerek eszik, de észre sem veszi. Pedig ha megpróbáljuk megérteni ennek a korosztálynak az evéshez fűződő viszonyát, megtanulhatjuk, hogy a tabletezés vagy az evés állandó forszírozása nem éri meg néhány száz plusz kalóriáért.

Konfliktusok és feszültségek az evés körül

Amikor pedig a gyermeked életét félted, akkor elbizonytalanodhatsz saját anyaságodban. A gyermekedet vagy önmagát fogod hibáztatni. A tehetetlenségéből fakadóan haragot vagy bűntudatot élhetsz át. Ebben a helyzetben érthető, hogy nincs elég kapacitásod arra, hogy a gyermekben zajló érzésekre és szándékokra hangolódj. Nincs kapacitásod, hogy nyugalmat adva a gyermeknek visszatükrözd a gyerek érzéseit. Hiszen saját nehéz érzéseid, a tehetetlenség, a bűntudat, a harag és a félelem megakadályoznak ebben. Az ezekből az érzésekből származó anyai reakció pedig az erőltetés, a figyelemelterelés, a könyörgés és a büntetés bármilyen formája. A gyermek így magára marad a saját érzéseivel és az evést övező minden anyai érzéssel is. Mindez megterhelő és kezelhetetlen a gyermek számára. A gyermek is frusztrált lesz. Ez tovább növeli a kétségbeesésedet, ami ismételten az evési helyzetet nehezíti tovább. Így alakulnak ki az evést övező játszmák anya és gyermek között. Mindez pedig gyakran az evési helyzet teljes vagy részleges elutasításához vezet a gyermek részéről.

Vizsgálatok egyértelmű összefüggést mutatnak az anya érzelmi problémái, az anyai stressz, szorongás és depresszió és az evésproblémák kialakulása között. Mindez nem azt jelenti, hogy te vagy a hibás! Inkább azt jelenti, hogy tudsz segíteni a gyerekednek!

Létezik, hogy nem is éhes?

Igen. Nem is érzi az éhségét. Mert az önmagához való kapcsolódás helyett, az éhségérzet helyett, az evést övező harccal, az erőltetéssel és kontrollal szembeni védekezéssel van elfoglalva. A harc készenléti állapot. Olyankor mindenünk összehúzódik, a gyomor összeugrik és az idegrendszer nem a befogadásra van hangolva. Stresszhormonok termelődnek a szervezetben, az éhségérzet pedig blokkolódik. Márpedig az evéshez befogadás, ellazultság, biztonságérzet kell.

A nehéz érzések elkerülésére való belső késztetés felülírhatja a gyermek táplálék iránti szükségletét is. Bár táplálékra lenne szüksége, az evést kísérő nyomasztó érzéseket olyan mértékben szeretné elkerülni, hogy teljes idegrendszere készenléti állapotba, azaz stresszállapotba kerül, amiben stresszhormonok árasztják el a testét és ezek blokkolják az éhség testi érzetét. Tehát nem érez éhséget. Az éhség helyett feszültséget érez. Talán neked is van olyan élményed, hogy egy veszteség, egy szakítás, egy vizsgaidőszak, egy nehéz munkahelyi helyzet olyan stresszállapotba hoz téged, amiben nincs étvágyad. A gyomrod összehúzódik, feszült vagy. Hasonló történik a gyerekkel is evési nehézség esetén.

Milyen gyorsan oldható fel az evésprobléma?

Az evésproblémák feloldása nem egyik napról a másikra következik be. Ha ebben az írásban találsz olyan gondolatokat és stratégiákat, amiket kipróbálsz, akkor se várd, hogy máról holnapra elmúljon a nehézség. A legtöbbször sok napon és héten át szükséges az új stratégiákat kitartóan alkalmazni ahhoz, hogy változás következzen be. Lehetnek visszaesések. Tehát légy kitartó és ha kell, kérj segítséget.

Mit tegyünk, ha nem eszik a gyerek?

Az első és legfontosabb lépés, hogy a gondolkodásmódodat alakítsd át. Szögezzük le, hogy éveken át gyereket etetni stresszes. Naponta ismétlődő helyzetről van szó. Esélyes, hogy az etetések többségét neked kell előkészítened és végigcsinálnod. A szoptatástól a főzésen át éveken át naponta sokszor. Mindezt egyedül a gyerekkel vagy gyerekekkel otthon. Tehát ez nehéz. Akkor is, ha minden jól megy.

Példamutatás és közös étkezések

Nagyon fontos, hogy milyen étkezési szokásokat lát és tanul meg odahaza a gyerek. A gyereknek is nagyobb kedve lesz enni, ha közösen, megterített asztalnál, jó hangulatban zajlik az étkezés. Amikor csak megoldható, egyen együtt az egész család, és törekedjünk a napirendre, azon belül is a rendszeres, meghatározott időpontokban történő táplálkozásra.

Az ideális az, ha időt szánnak az étkezésre, jóízűen, változatosan táplálkoznak, nem tévét nézve és telefont nyomkodva ülnek az asztalnál. Ez a gyerekre is hatni fog. És ilyen módon ráadásul rengeteg lehetőség nyílik arra, hogy szeretetteljesen kínáljuk őket, megmutassuk nekik, mit eszünk, megszagolhassák, megnézhessék. Meséljünk nekik arról, hogyan készült, ami az asztalon van, és hogy milyen finom!

Felejtsük el a zsarolást, a könyörgést, és a tukmálást!

„Csak egyet a kedvemért.” „De hát neked csináltam, és te meg sem kóstolod.” „Ha megeszed a brokkolit, kapsz desszertet.” „Addig nem állsz fel az asztaltól, amíg meg nem ettél mindent.” „Neeeeem, nincs benne répa!” Ismerősek ezek a mondatok? Adott pillanatban akár még működőképesnek is tűnhetnek, hosszú távon viszont elmondhatatlanul károsak. Ha azzal zsaroljuk a gyereket, hogy csak akkor kap csokit, ha megeszi a zöldséget, azzal csak azt érjük el, hogy a brokkolit leértékeljük, a csokit pedig fel. Ugyanígy teljesen felesleges dicsérgetni is azért, mert megevett valamit - az evés nem teljesítménytúra.

Fontos, hogy ne kezdjünk el vele hadakozni, vagy vitatkozni esetleg fenyegetni. A gyermek tiltakozásának figyelmen kívül hagyása, vagy az attól való pánik, szorongás és harag, egy idő után valóban létrehozzák a gyerekben az evési helyzettel szembeni ellenállást, így magát az evésproblémát.

Tegyük izgalmassá az étkezést!

Mikor van itt az ebéd ideje? Hát persze, amikor a legnagyobb játékban van az ember. Kinek van kedve enni, amikor éppen megtalálta a kalózok rejtett kincsét a kertben? Viszont ha játék az étkezés, garantáltan lesz hozzá kedv is!

Két játékötlet:

1. A szendvicsből készíts kis katonákat. Töltsd be a gazda szerepét, a falatok a csibék, a gyerek pedig a róka. Míg te szándékosan nem arra nézel, a róka mindig elcsen egy csibét, azaz sorra fogynak a tányérról a falatok.
2. Másik ötlet, hogy amíg becsukod a szemed, hipp-hopp, el fog tűnni egy falat. Láss csodát, meg fog történni, és a gyerek élvezi majd a kis turpissággal végzett varázslatot.

Bármilyen játék zajlik is, fontos, hogy a jó hangulat ellenére is figyelj arra, hogy ne legyen túl nagy hahotázás, és ne szaladgáljon a gyerek az asztal körül, mert balesetveszélyes, a falat könnyen félremehet.

Beavatás az ételkészítésbe

Legyen szó akár ételkészítésről, akár a terítésről vonjuk be a nagyobb gyerekeket. Hagyjuk, hogy magának merjen, és kiválaszthassa melyik ételtípusból mennyit szeretne. Vonjuk be gyermekünket az ételkészítésbe. Lásson cukkinit a piacon, mossa meg ő a brokkolit, szeleteljen/reszeljen répát.

A helyes táplálás alapelvei

A gyerekek máshogy néznek az ételekre, és ezt nekünk, felnőtteknek is szem előtt kell tartanunk. Bár a szülők nyilván tudják, hogy egy totyogós, de még egy óvodáskorú gyermek is jóval kevesebbet eszik mint egy felnőtt, sokszor a saját igényeikhez viszonyítják a mennyiségeket, és nem a kalóriaszükségletre figyelnek. Teljesen normális ebben a korban, hogy egyes napokon éppen csak csipegetnek a gyerekek, míg máskor kiesznek minket a vagyonunkból.

A junior italok, tej, ivójoghurtok, gyümölcslevek sok energiát tartalmazhatnak, és eltelítik a gyermeket, ezért ha az étkezések között, előtt nem vizet hanem ezeket adjuk, bizony az a jó étvágy rovására mehet. Szomjoltásra az ivóvíz a legjobb. Ha jóízűen, kellő mennyiséget evett dicsérjük meg. Ha a gyermek nem kér többet az ételből tegyük félre, de ne ajánljunk helyette másikat, főleg akkor ha azt már korábban is megette. Legfőképpen ne kekszet vagy csipszet.

A gyerekeknek kétszer annyi ízlelőbimbójuk van, mint a felnőtteknek, ebből következik, hogy ízérzékelésük sokkal kifinomultabb. Különösen az erős vagy keserű ételekre érzékenyek, így például a zöldségekre is. A legtöbb gyermek a zöldségeket a semlegesebb vagy keserűbb ízük miatt nehezebben fogadja el. Semmiképpen se hagyjuk annyiban a dolgot. Érdemes a szeretett ételek mellett az egyelőre nem kedvelteket is rendszeresen kínálni a gyereknek, hogy legyen lehetősége megkóstolni, ha szeretné.

A WHO nem győzi hangsúlyozni, hogy életük első ezer napjában nem kellene cukrot adni a gyereknek, ezt a legtöbb szülő nehezen tudja betartani. Semmiképp se pótétkezésként adjuk a nassolnivalót, sem az édességet.

Az ingadozó étvágy és válogatósság kezelése

A válogatósság egy természetes életkori sajátosság, de fontos, hogy a szülők foglalkozzanak vele. Ha a gyermekünk elutasít egy új ételt, semmiképp ne erőltessük, de mindenképp többször és változatos külsőbe öltöztetve kínáljuk meg vele.

Érdemes többféleképpen is elkészíteni és megkóstoltatni a gyerekkel az egyes zöldségeket. Ha gyakran találkozik egy alapanyaggal, akkor van alkalma megbarátkozni vele, míg ha mindig csak a kedvenceket készítjük el, akkor esélye sincs megszeretni újdonságokat, ennek köszönhetően nagyon beszűkülhet az étrend.

Az óvodáskorúakkal már általában könnyebb dolguk van a szülőknek, jobban uralják a rutint, beépült náluk, hogy ahogy megvan a játék ideje, úgy megvan az evésé is. Rosszabb napokon nem tragédia, ha idővel felkínálunk egy másik opciót, vagy meleg ebéd helyett végül kenyeret eszik a gyerek zöldséggel és felvágottal. Jó hír viszont, hogy ahogy nőnek gyerekek, és érnek a kognitív funkcióik, úgy egyre kevesebbszer kell ezeket a trükköket bevetni, de azért azt szem előtt kell tartani, hogy ez éveket jelent és nem heteket. A lényeg az, hogy legyünk türelmesek magunkkal, a gyerekünkkel, és idővel ráérzünk, hogyan egyensúlyozzunk a vékony jégen.

Tippek szenzoros gyerekeknek

A szenzoros gyerekek számára sokszor elképzelhetetlen, hogy a különféle állagú ételeket egymással keverjék. Ezért nem működőképes egy csomó fajta leves, egytálétel, vagy bármi, amiben többféle állagú és ízű összetevő keveredik, sőt még egy ártatlanul úszkáló fűszerdarabka is okozhat gondot.

Sokat segítenek az olyan tálak, amelyek több részből állnak, de ha ilyen lehetőség nincs, akkor az is megoldja a problémát, ha a tányért osztjuk fel több részre, esetleg több tányérban tesszük ki az ételt (egyet a levestésztának, egyet a lének). De nemcsak az elrendezés számított, hanem az is, amit én úgy hívok: kajamarketing. Nem mindegy, hogy nevezem azt, amit elé teszek: teljesen másképpen hangzik számára a bőségtál, mint a vacsora, a sajtkockák, mint a sajt, vagy a koktélfalatok sonkás kenyér helyett. Nálunk a zellerkrémleves egyszerűen fehér leves és a különféle nyers zöldségeket is másképp hívjuk: a nyers lila káposzta például lila saláta (mert a salátát szereti), a vajretek fehér karalábé (mert a karalábét szereti).

Arra ösztönözzük, hogy szagolja meg, érintse meg, kerüljön az étellel valamilyen kapcsolatba. Ha kóstolásig „fajul” a dolog, akkor könnyebben rá lehet venni úgy, ha először nem kell egy egész falatot a szájába vennie, hanem csak belemártja a kisujját és óvatosan lenyalja, vagy először csak egy késhegynyit vesz a szájába. A repertoárját ismerve csak annyit mondunk például: ma paradicsomleves lesz az ebéd, és palacsinta.

tags: #kisgyerek #nem #akar #enni #minnie