A kisgyermek mozgó fogának rögzülése és a fogváltás tudnivalói

A tejfogak rendkívül fontos szerepet játszanak kisgyermekkorban. Fő céljuk a szilárd táplálék fogyasztásának megkönnyítése, a beszéd segítése és az állcsontok normális fejlődésének támogatása. Emellett őrzik a helyet a maradó fogak számára az állkapocsban. Ezért is fontos tudni, mi a teendő, ha egy tejfog meglazul vagy valamilyen sérülés éri.

A fogváltás folyamata és időszaka

A fogváltás ideje egyénenként nagy szórást mutat. Általánosságban elmondhatjuk, hogy 6-7 évesen kezdődik, és általában 12 éves korra a legtöbb gyermeknek kiesik az összes tejfoga. A fogváltás ideje alatt a tejfogak gyökerei lassan elkezdenek felszívódni, mivel az alattuk lévő maradó fogak nyomást gyakorolnak rájuk, ilyenkor azt tapasztaljuk, hogy a tejfogak elkezdenek mozogni, majd egyszer csak kibillenek a helyükről.

A fogváltás a gyermeket élete egy fontos szakaszán kíséri végig. Az egész teste erőssé fejlődik, az arányai megváltoznak, az új fogak a tejfogakhoz képest gyakran szokatlanul nagynak látszanak. A legtöbb esetben a gyerekek alig várják, hogy végre elkezdjen mozogni az egyik foguk, és „iskolaéretté váljanak”.

Az alsó metszőfogak meglazulásával indul a tejfogak váltása, ami 6-7 évesen érkezik el a gyermekek életébe. Ekkorra azonban már az első nagyőrlő fogak, vagyis a hatos fogak vagy már előtörtek, vagy előtörő félben vannak. A valóban cserélődő első tejfogak az alsó és felső nagymetszők, azaz középvonaltól számítva az első fogak. Őket sorrendben követik a kismetszők, a szemfogak, majd az első és második kisőrlők. Ezek általában néhány hónap vagy egy év eltolással cserélődnek, nagyjából ebben a sorrendben, de itt is lehetnek egyéni eltérések. Összességében a fogváltás átlagosan 12 éves korra zárul le, a második nagyőrlők vagyis a sorban hetedik fogak előbújásával. Ha a gyermek rendelkezik bölcsességfog csírákkal, akkor azok csak 17 éves kora után bújnak elő, ám, hogy valóban számíthatunk e rájuk, az sok mindentől függ, érdemes efelől a fogorvostól érdeklődni.

Mikor kezdődik meg a gyermekeknél a fogváltás?

• A 6. életév körül. Körülbelül 9 éves korig kiesnek az alsó, majd pedig a felső középső metszőfogak.
• Ezeket az alsó és a felső oldalsó metszőfogak követik.
• A 12. életévig a tejőrlők helyébe lépnek a kisőrlők, és a szemfogak váltása is megtörténik.
• Gyakori, hogy a szülők észre sem veszik a két első nagyőrlő kibújását, mert azt nem előzi meg tejfog kiesése, így szinte észrevétlenül zajlik le 6-7 éves korban.
• 13 éves koruk körül pedig a második nagyőrlők is megjelennek a szájukban.

A fogváltás tünetei és teendők

A mozgó fogak körül az íny irritált, duzzadt és érzékeny lehet. Ez akkor jellemző tünet, ha túl sokáig mozog a fog. A fogak növekedését fokozott nyáltermelés is kísérheti, akár a babák esetében a tejfogak előbújását. Az előtört fogak egy részét hosszabb ideig még íny fedheti, ami kisebb tasakként képes fenntartani a fog körüli lepedéket.

A mozgó tejfog nem igényel semmiféle különleges elbánást. Nincs szükség fájdalomcsillapításra, fertőtlenítő oldatokkal való ecsetelésre. Ha kiesik, nyálkahártya-sérülés marad hátra. Fontos használni evésnél, bátran harapni vele, mivel a fogat érő terhelés miatt jobban lazulnak a tartó szövetek. Nem baj, ha evés közben kiesik, esetleg lenyeli a gyermek. A Fogtündér bizonyára ez esetben is hoz érte meglepetést.

A fogváltás során egymás mellé kerülő tej- és maradó fog színe között erős különbség lehet, de ez teljesen természetes. A tejfogak inkább kékesfehérek, míg a maradó fogak színe sárgásfehér. A maradó fogak zománca nem pont olyan fehér, mint a tejfogaké, mert szerkezetük eltér egymástól.

Mit tegyünk, ha a fogváltás fájdalommal jár? A tejfogak általában fájdalommentesen esnek ki. Gyökereik lassan felszívódnak, majd pedig a maradófogak kitolják őket az állkapocsból. Néha azonban eltart egy ideig, amíg egy mozgó fog kiesik. Ilyenkor többnyire nem a fog fáj, hanem a fogíny, mert a mozgó fogak evés vagy tisztítás közben irritálhatják azt, és ha a tisztítás nem elég alapos, az ott maradt lepedéktől begyulladhat. Ugyancsak probléma lehet, ha egy tejőrlőfog hosszabb ideig egy már áttörő fogon „lóg”. Ilyenkor az új fogon fogszuvasodás alakulhat ki a rágófelületen. Ebben az esetben egy fogorvos is segíthet a ragaszkodó fog eltávolításában.

A fogak tisztán tartása, a szájhigiénia hiába nehezítettebb az esetleges félelemből adódó ellenállás miatt, nem szabad finomkodni a fogmosásnál, mert ínygyulladás alakulhat ki a lepedék miatt. Ez fájdalommal jár, ami még inkább megnehezíti a fogmosást, így még több lepedék rakódhat le. Ez egy ördögi kör, amit érdemes elkerülni. A mozgó tejfog piszkálása a nyelvvel is teljesen rendben van, hiszen ezzel csak folyamatosan lazíthatunk a szövetek tartásán. Amennyiben gyerkőcünk a bátrabbak és türelmetlenebbek közé tartozik, és inkább kézzel áll neki a fog mozgatásának, hogy minél hamarabb jöhessen érte a Fogtündér, mindig bizonyosodjunk meg róla, hogy ezt csak tiszta ujjacskákkal tegye!

Érdemes megvárni, amikor a fog már alig kapaszkodik az ínyhez, amikor pedig már csak tényleg „egy szálon lóg”, mindenképp érdemes kihúzni, kimozgatni a helyéről a tejfogat. Ilyenkorra általában már a félősebbek is rászánják magukat, mert ez a stádium már evés és beszéd közben is problémát okoz. Célszerű hát pontot tenni a végére. Bátran bíztathatjuk a gyermeket, hogy saját magának szedje ki. Ha magának nem meri, akkor ajánljuk fel, hogy szívesen segítünk, viszont próbáljuk közben megnyugtatni, hogy nem fog fájni, és egy pillanat alatt kész van. Ha tudunk, egy kicsit alá is nyúlhatunk, majd egy határozott mozdulattal emeljük ki azt. Ha szükséges, vérzéscsillapítás érdekében haraptassuk a gyermeket a seb fölé helyezett tiszta gézpárnára.

Gond, ha a tejfog mögött jelenik meg a maradófog?

Egyre gyakoribb probléma, hogy az alsó maradó metszőfog a tejfog mögött, a nyelv felőli oldalon töri át az ínyt. Ilyenkor a tejfog gyökere sok esetben nem szívódik fel annyira, hogy magától, vagy kis otthoni rásegítéssel ki tudjon esni. A két fog közötti tisztítás azonban meglehetősen nehezített, így lepedék rakódhat le, ami ínygyulladáshoz, szuvasodáshoz vezethet. Érdemes tehát meglátogatni gyermekfogorvosunkat, hogy segítsen a kialakult „cápafogsoron”. Attól függően, hogy mennyire mozog a tejfog, a rendelőben a fogeltávolításhoz szükséges érzéstelenítés történhet zselével, vagy injekcióval.

Ha a tejfog kiesett és hosszú idő után sem bújik elő a maradó fog a helyén, akkor érdemes fogorvoshoz fordulni, aki egy vizsgálattal megállapítja, hogy van-e egyáltalán a helyén új fog.

Maradó fogak gondozása és lehetséges problémák

Bár a tejfogak kevésbé ellenállók, mint a maradó fogak, mégis az új és egészséges maradó rágófogak is gyorsan képesek elromlani. Elsődleges veszélyforrásaik azok a mély barázdák, amelyek segítik az étel aprítását, finom péppé őrlését. A fogak barázdái gondos tisztítást, odafigyelést, sőt megelőző beavatkozást is igényelnek, mivel rendkívül jó táptalajt biztosítanak a szuvasodást okozó baktériumoknak. Ezért mondják a fogorvosok, hogy a leginkább veszélyeztetett maradó fogak az első nagyőrlők, hiszen hónapok is eltelhetnek, mire felfedezi a szülő a létezését.

Az új fogak zománcának nagyjából három évig szilárdulnia kell. Ebben az időszakban különösen könnyen elszuvasodhatnak. Ezért ajánlott ilyenkor junior fogkrémre vagy felnőtt fogkrémre átállni. Ezek a tejfogkrémeknél nagyobb koncentrációban tartalmaznak fluoridot, védik a maradófogat a fogszuvasodástól, és erősítik a fogzománcot. A junior fogkrémek valamivel szelídebbek a felnőtt termékeknél, és a gyerekek jobban elfogadják őket. Hogy biztosítsuk a fogak hosszú távú egészségét, építsük be a fogápolási rutinba a szájöblítő oldatok és a fogselyem használatát is - ez utóbbi tejőrlők közötti alkalmazását a fogorvosok már négyéves kortól tanácsolják. Mire a maradó fogsor kialakul, már rutinná válik a használata, és elejét vehetjük vele a fogak közötti szuvasodásnak. Személy szerint a napi szájhigiéniához reggel és este egy oszcillációs-rotációs elektromos fogkefével való tisztítást ajánlok. Ez jóval hatékonyabban távolítja el a lepedéket, és a hátsó fogak is könnyebben elérhetők vele.

Barázdazárás

A barázdált fogak már említett megelőző beavatkozása nem más, mint a rendszeres fogászati kontroll, a fogkőeltávolítás, a helyes fogmosás elsajátítása, valamint az őrlőfogak barázdazárása. Az orvos a mély barázdákba speciális záróanyagot juttat, mely így megakadályozza, hogy ott szuvasodás induljon be. A maradó fog előtörését követő fél-egy évben érdemes a leginkább elvégezni a rágófogak esetében, tehát a mély, nehezen tisztítható barázdák szuvasodását előzhetjük meg a segítségükkel.

A barázdazárás menete:

1. A fog megtisztítása polírkefével és pasztával.
2. Barázdazáró bevitele: A barázdazáró egy folyékony anyag, melyet fecskendőből juttatnak a fogfelszínre. A rések kitöltése után UV lámpával világítják meg, mely ettől megszilárdul.

A kezeléskor inkább az íny érzékenységére számíthatunk, amire itt is a „zsibi-zselét” alkalmazzuk. Komolyabb érzéstelenítésre, injekció beadására nincs szükség a kezelés során.

A fogsor torlódása és fogszabályozás

Szűk fogív esetén nincs elegendő hely a maradó fog előtöréshez, így a fogak torlódását figyelhetjük meg. A torlódott fogak nehezen tisztíthatók és emiatt gyorsan szuvasodásnak indulhatnak.

A frissen előtört maradó fogak nem tökéletesen illeszkednek a sorba. A gyermekek maradó fogainak mérete az előtöréskor is már megegyezik a felnőttek fogainak méretével, az állcsontjuk mérete viszont még közel sem akkora. Az állcsont folyamatosan növekszik, legerőteljesebben 8-12 kor között. Ezért természetes, ha a fogak 6-8 évesen még nem férnek el tökéletesen egymás mellett. Az enyhe torlódás a növekedéssel megoldódhat, azonban kifejezett eltérés esetén javasoljuk a fogszabályzós kezelést.

A keskeny állkapocsú embereknél a helyhiány is okozhatja a fogak összetorlódását. A maradó fogaink sokkal nagyobbak az őket megelőző tejfogaknál, ráadásul huszonéves korunkra 12 foggal többnek kell elférnie a szájüregünkben, mint gyerekként.

A fogváltás időszaka fogszabályozási szempontból is kiemelt, hiszen számos problémára (pl. torlódás, számbeli eltérés, harapási rendellenesség, stb.) ekkor derül fény. Manapság egyre divatosabbak a mind orvos mind páciens szempontjából méltán közkedvelt fogszabályozó trénerek. Népszerűségüket annak köszönhetik, hogy hordásuk kényelmes, és nagyon hatékony. Már pár hónapos hordás után is látványos eredmények érhetőek el, megfelelő időben elkezdett, és megfelelő óraszámban hordott tréneres kezelés esetén!

Tejfogbalesetek és következményeik

Gyerekkorban gyakran előfordulhat olyan baleset, amely következtében az arcot és így a tejfogat is ért erős ütés miatt a maradó fog csírája is megsérül. Baleset esetén, ha a tejfog erőteljes mozgathatóságát, esetleg egy kis idő elteltével szürkés elszíneződését tapasztaljuk érdemes gyermekfogorvost felkeresni, aki tájékoztat a baleset utáni teendőkről.

A tejfog balesetek szempontjából a legveszélyesebb időszak a 1,5 és 3 éves kor közötti, ilyenkor gyakran esnek-kelnek a gyermekek és a kisbiciklik, kismotorok is nagyon népszerűek. 90%-ban a felső metszőfogak esnek áldozatul, az esetek kétharmadában a középső metszők érintettek.

Tejfogbalesetek során a fog kiesése az egyik leggyakoribb sérülési mód, mert a kisgyermekek csontja még nagyon puha, erő hatására könnyen „kifordul” a fog a csontból. A tejfogat nem szabad visszahelyezni, mert az alatta lévő maradó fogcsíra súlyos sérülését okozhatjuk. A tejfog gyökere és a maradó fog koronai része rendkívül közel vannak egymáshoz, így a visszahelyezéssel a maradó fogat megsérthetnénk, illetve bakteriális fertőzésnek tehetjük ki. Sajnos nagyon sok helyen olvasni még mindig, hogy a kiesett tejfogat vissza lehet helyezni a baleset után. A gyermekfogorvoshoz vigyük magunkkal a fog minden megtalált darabját. Fontos tisztázni, hogy mi történt a tejfogdarabkákkal: elképzelhető, hogy a gyermek lenyelte, az ajak lágyrészébe fúródott, vagy esetleg aspirálta, így a tüdejébe került.

Ha nem látszik a fogbél, a fogorvos rendszerint lesimítja az éles felszíneket, hogy ne bántsa a gyermek nyelvét, illetve ajkát. Így kisebb a további töredezés veszélye. Kisebb gyermek esetén a felszínt érzékenységet csökkentő anyaggal kezelhetjük. Ha a fogbél megnyílt, együttműködő gyermek esetén lehetőség van a tejfog ún. gyökérkezelésére, így a fog menthető. Ilyenkor mihamarabb keressünk gyermekünknek fogorvost. Bizonyos esetekben lehetőség van a fogak sínezésére - vagyis egy erős ívvel és tömőanyaggal való összekötésükre - mely rögzíti a fogakat, s így esélyt adhatunk a fogaknak, hogy újra szilárdan legyenek a csontban. Fontos annak megállapítása, hogy a fog milyen irányba mozdult ki. Ha a maradó fogcsírát veszélyezteti, akkor a fog eltávolítása javasolt. A maradó fog szempontjából az egyik legveszélyesebb sérülési forma, hiszen ilyenkor a tejfog gyökere megsértheti a mellette az állcsontban lévő maradó párját. Amennyiben nem mozgatható, teendő nincs vele.

A tejfog később is elhalhat, ezt jelzi a koronán a baleset után akár egy évvel megjelenő szürkésbarna elszíneződés. Úgynevezett fistula nyílás (gombostűfejnyi fehéres elváltozás) jelenhet meg a sérült fog felett/alatt az ínyen, melyből genny ürülhet. Fogorvosi kezelést, gyakran a tejfog gyökérkezelését teszi szükségessé. Sérülhet a maradó fog csírája. Nagyobb esés utáni eszméletvesztés, emlékezetkiesés, hányás, fejfájás, aluszékonyság mindenképpen orvosi felügyeletet igényel. Fontos, hogy a gyermeket minél hamarabb a baleseti sérülések ellátásában jártas gyermekfogszakorvos lássa.

A foghiány kezelése

Ha több fogat elvesztett a gyermek, sérülhet a beszéde. A fogak hiánya miatt nem fogja tudni a hangokat megfelelően képezni. Ez elkerülhető, ha a gyermekfogszakorvos speciális, gyermekeknek való fogpótlást készít az elvesztett fogak helyére, mely az állcsontok növekedését nem befolyásolja hátrányosan.

A foghiány kezelése nem csupán esztétikai szempontból lényeges, hanem az egész szájüreg és a teljes szervezet egészsége szempontjából is. Ha egy fog hiányzik, a szomszédos fogak idővel a hiány irányába dőlhetnek, és az ellentartás hiányában a velük szemben lévő fogak is kiemelkedhetnek a sorból. A fogak gyökerei segítenek fenntartani az állcsont mennyiségét azáltal, hogy stimulálják a csontszövetet. Ha egy fog hiányzik, az adott területen a csontszövet fokozatosan leépülhet. A hiányzó fog miatt a megmaradt fogakra nagyobb terhelés hárulhat a rágás során. A foghiány pótlása híddal vagy implantátum beültetésével megakadályozza a fogak elmozdulását és az állcsont zsugorodását.

• Fogászati híd - A híd a hiányzó fogat helyettesíti, megakadályozva ezzel a szomszédos fogak elmozdulását és a harapás rendellenességeit.
• Fogimplantátum - A fogbeültetés tartós megoldást kínál a foghiány pótlására. Az implantátumok nemcsak a fogak elmozdulását, hanem az állcsont zsugorodását is megelőzik.

Felnőttkori mozgó fogak rögzítése

Fogaink folyamatos igénybevételnek vannak kitéve. Bár látszólag szilárdan rögzülnek, valójában nagyon enyhén mindig mozgathatók, mivel rugalmas gyökérhártya rostok tartják őket a helyükön. Ez a jelenség azonban teljesen természetes. Problémát akkor okoz, ha a fogak mozgathatósága olyan mértékűvé válik, hogy kényelmetlenséget okoz rágáskor és a fogápolás során. Ilyen esetben feltétlenül keressük fel fogorvosunkat! A fogak gyökere a csontban rögzül, ami biztosítja a stabil rágást és feladataik megfelelő ellátását. A fogaknak egészségesen is van némi mozgásuk, azonban ez észrevehetetlen. Otthoni körülmények között nem lehet pontosan meghatározni, hogy miért mozog a fog, ahogy rögzíteni sem.

Szerencsére a mozgó fogak menthetők, különösen, ha a mozgathatóság nem túl nagy mértékű. Először a kiváltó okot kell kezelni, mint például a fogágybetegséget vagy a gyulladásokat. A fogágybetegség a fogakat körülvevő szövetek, a csont- és ínyszövet fertőzését, krónikus gyulladását jelenti. A fogágybetegség gyógyítása több lépésből áll, attól függően, mennyire előrehaladott az állapot.

• Megfelelő szájhigiéné - A szájhigiéné javítása érdekében fontos a professzionális fogtisztítás, amely magában foglalja az ultrahangos fogkő-eltávolítást, a fogak és tömések polírozását, valamint az elálló koronaszélek és tömések lesimítását. Enyhébb esetekben ez a kezelés elegendő lehet a fogágybetegség megállításához és visszafordításához.
• Ínytasakok tisztítása, tasakküret - Amennyiben a fenti kezelések nem elegendőek, a következő lépés az ínytasakok mélytisztítása. A tasakküret során a fogorvos helyi érzéstelenítésben eltávolítja a tasakokban felhalmozódott fogkövet, lerakódásokat és gyulladt szöveteket.
• Csontpótlás - Bizonyos csontos tasakok esetén csontpótló anyagokat is alkalmazhatnak. Ilyenkor nem az eredeti csontszintre, hanem a csontos tasak pereméig történik a csont regenerálása. A beavatkozás során korszerű csontpótló anyagokkal pótolják a hiányzó állcsontállományt, majd az ínyt visszahelyezik és speciális anyagokkal lezárják a sebet.

A gyökércsúcsnál kialakult krónikus gyulladás olyan mértékű csontvesztést okozhat, hogy a fog mozgathatóvá válik. A bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás és fogszorítás, fokozott nyomást gyakorol a fogakra és az állkapocsra, ami idővel a fogak mozgathatóságát okozhatja. Az állandó és erőteljes izomműködés lazíthatja a fogakat rögzítő szalagokat, ami a fogak elmozdulásához vezethet. A bruxizmus okozta problémák kezelése éjszakai fogvédő sín segítségével történik, mely tehermentesíti a fogakat.

A mozgó fogak megmentése parodontológiai kezeléssel lehetséges. A kezelés célja a fogágybetegség megállítása és a fogak stabilitásának helyreállítása. Ez magában foglalhatja a fogkő eltávolítását, a gyulladt szövetek eltávolítását (kürettálás), és súlyosabb esetekben sebészeti beavatkozásokat, például csontpótlást vagy ínyplasztikát. A fogak rögzítésére sínezést is alkalmazunk. A kezelőorvos először megállapítja a mozgás okát (pl. fogágybetegség, trauma). A betegség megállítása: a kezelés eltávolítja a gyulladást okozó baktériumokat és fogkövet, megakadályozva a további szövetpusztulást és csontvesztést. A fogak megtartása: a kezeletlen fogágybetegség a fogak meglazulásához és elvesztéséhez vezet. Az íny egészségének javítása: a kezelés megszünteti az ínyvérzést, a duzzanatot és a kellemetlen szájszagot. A komfortérzet növelése: a fognyaki érzékenység csökkenhet, a rágás és a beszéd kényelmesebbé válik a stabilabb fogaknak köszönhetően. A mozgó fog megmentése a parodontológia egyik fő célkitűzése. A kezelés első lépése a kiváltó ok azonosítása és megszüntetése, ami legtöbbször a fogágybetegség. Ez magában foglalja a professzionális fogkőeltávolítást, a gyulladás csökkentését és a megfelelő szájhigiénés szokások kialakítását. A fogak stabilizálására parodontális sínezést alkalmazhatunk, melynek során a mozgó fogakat a szomszédos stabil fogakhoz rögzítjük speciális anyagokkal. A fogszabályozás utáni retainer vagy sínezés használata segít megelőzni a fogak visszarendeződését. A fogak stabilizálásának érdekében a kezelőorvos speciális parodontális síneket alkalmazhat. A sínezés nemcsak a stabilitás növeli, hanem javítja a rágási funkciót és a páciens komfortérzetét. A mozgó fogak kezelése otthoni módszerekkel tehát nem ajánlott, mivel nemcsak hatástalanok, de súlyosbíthatják is a problémát, fogvesztéshez vezethetnek. Amennyiben a mozgó fogakkal, vagy bármilyen más fogászati problémával kapcsolatban további kérdései merültek fel, várjuk szeretettel rendelőkben, örömmel állunk rendelkezésére!

tags: #kisgyerek #mozgo #fog #rogzulese