Az első gyermekes szülőkben sokszor felmerül a kérdés, hogy mikor mászik a baba. A „mikor mászik a baba?” kérdés minden fiatal szülő fejében megfordult már, és sok aggodalmat okozott már minden újdonsült édesanya számára. Ez a téma azonban nem kellene, hogy ekkora aggodalmat keltsen, hiszen minden gyermek a saját, önálló ütemében fejlődik - ahogy másban, ebben sem vagyunk ugyanolyanok.
A mozgásfejlődés általános sémája és mérföldkövei
Ahogy már említettük, minden baba mozgásfejlődése kicsit eltér, de azért van egy általános séma, ami mentén fejlődésük ezen szakasza halad. A legfontosabb mérföldkövek közé tartozik a kúszás, mászás, átfordulás, ülés, felállás és járás. A mozgásfejlődés a csecsemő 1 hónapos korában kezdődik, amikor is hason fekve már át tudja fordítani a fejét, és ülő pozícióban egy pár pillanatra már önállóan tartja a fejét. Két hónapos korban ez annyiban változik, hogy hason fekve már fel is emeli a fejét.
3 és 4 hónapos korban már forgáshoz hasonló mozdulatokat végez, és a játékok után nyúl. 5 hónapos korában néhány baba támasztva már ülni, és hasról hátra fordulni is tud. 6 hónapos korban kezdődik a játékok kóstolgatása. 7 hónapos korban már egyedül kúszik - igaz, még csak hátrafelé, ez azonban csak a 8. hónapig tart, mert ilyenkor már előrefelé is elkezdenek mozogni. A mászás 9-10 hónapos korban kezdődik. Ilyenkor a baba már kapaszkodva megáll, és magától felül. 11 hónapos korában már kapaszkodva járni tud, 1 éves korára egyedül meg tud állni, az első lépéseket pedig általában a 13. hónapban teszi meg.
Fontos figyelmeztető jelek
Vannak azonban intő jelek is, amikre nagy figyelmet kell fordítani a gyermek egészséges fejlődése érdekében. Ilyen például, ha a baba két hónapos korára sem tartja meg a fejét egyedül egyáltalán, vagy ha 4 hónapos korára még egyetlen egyszer sem fordult hasról hátra. A mozgásfejlődésre azért is érdemes odafigyelni, mert (ha kis mértékben el is tér az átlagostól) a gyermek egészséges fejlődéséről nagyon hamar hiteles visszajelzést tud nyújtani a szülőknek.
Az egészséges fejlődés alapja, hogy semmit nem szabad siettetni. A gyerekeknek megvan a saját üteme, amiben haladnak, és ezt nem szabad csak azért megbolygatni, mert az előírtak szerint a gyereknek jövő héten „mászni kell”.
A mászás jelentősége a gyermek fejlődésében
Az egészséges fejlődés másik fontos eleme a mászás. Kevésbé gondolnánk, mennyi hasznot rejt magában ez a mozgásforma, pedig nagyon fontos minden gyerek fejlődése során. Nemcsak a mozgáskoordináció mellett, hanem az érzelmi és az értelmi fejlődésre is komoly hatást gyakorol. A baba a mászással megtanulja, hogy a kezét mindig előrébb tegye, mint a fejét, ezzel egy védelmi mechanizmust kifejlesztve, illetve a csecsemő koordinációja és egyensúlya is sokat fejlődik.
A mászáshoz sok idő kell tehát, mivel igen fontos elemeket sajátítanak el ezen keresztül a gyerekek, és mint minden mást, ezt is jól be kell gyakorolniuk. A kúszás és a mászás rendkívül fontos mozgásfejlődési fokozat: erős karizmok, jó egyensúlyérzék, összehangolt kar- és lábmozgás szükséges hozzá. Mindezt a megelőző hónapokban kell kialakítani a babának, így mire a baba mászása kialakul, már egész sor másféle mozgással kell megedzenie magát. A sok hasonfekvéssel a karjait, a hátizmát, a nyakizmait, a hátról-hasra és hasról-hátra fordulással az egyensúlyérzékét fejlesztette.
Mire figyeljünk a kúszó-mászó babáknál?
A kúszás és a mászás szerepe az agyfejlődésben
A kúszás és a mászás igen komplikált mozgásforma. Komoly odafigyelést és összehangoltságot igényel, hogy magabiztos haladást eredményezzen. Nem véletlen tehát, hogy a gyerekek idegrendszere és értelme ilyenkor ugrásszerű fejlődésnek indul. Ennek a mozgásnak köszönhetően alakulnak ki a kapcsolatok az agy különböző területei között, úgyis mint például látóközpont, koordináció, mozgatóközpont. Megtörténik a kereszteződés, azaz a test két oldalának összehangolása. A gyerekek két szemének mozgása összerendeződik, hogy létrehozza a háromdimenziós teret, míg a végtagok megtanulnak egymástól függetlenül mozogni, megtartva a test egyensúlyát.
A sikerességhez nélkülözhetetlen a két agyfélteke közötti folyamatos, egyforma hatékonyságú és egyidejű információáramlás. Gyerekeink kommandózásuk és négykézláb száguldozásuk által komoly értelmi fejlődésen mennek át. Ezek által alapozódik meg minden olyan idegrendszeri funkció, amely a két agyfélteke közös működését igényli, azaz a legtöbb tanulási tevékenység. Kutatások bizonyítják, hogy a kizárólag emberre jellemző kommunikációs forma, a beszéd-írás-olvasás a szintén csak emberre jellemző kúszás-mászás-járás megjelenésére épül. Ez azt jelenti, hogy a kommunikációs képességek és készségek kifogástalan működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a gyerek végigmenjen ezen a fejlődési soron. A nyelvi elmaradások ugyanis többnyire az elégtelenül szervezett idegrendszerre utalnak. Miután a kúszás-mászás indítja el a két agyfélteke közötti együttműködést, ennek elmaradása minden egyéb tanulási folyamatra kihatással lehet.
Míg a jobb agyfélteke a mozgató, érző és érzelmi tapasztalatokból tanul, addig a bal inkább a technikai jellegű tanulást részesíti előnyben. Mind a kúszás, mind a mászás elemi mozgásmintáit már csecsemőként őrizzük génjeinkben. Alkalmazásuk kezdetben mindössze azért nem lehetséges, mert nehéz fejünk és gyenge izomzatunk még nem képes megbirkózni a föld gravitációjával. Nagyjából 7-8 hónapos korunkra jutunk el oda, hogy fejünk megtartása mellett, végtagjaink segítségével az egész testünket el tudjuk mozdítani, megkezdve ezzel környezetünk felfedezését.
A kúszás és mászás gyakorlása és ösztönzése
A kúszás egy olyan előrehaladó mozgásforma, ami a pici még a hasán csúszik, váltott kar- és lábmozgásokkal halad előre. Normál esetben a szabályos kúszás megelőzi a mászást, és 7 hónapos korra rutinosan, kommandózva, hason csúszva járja be a lakást, amit legalább 1 hónapon keresztül gyakorol a baba. Ez az első olyan mozgás, ahol összehangoltan, mégis külön-külön mozgásokat kell végezni az alsó és felső testfélnek, illetve a jobb és bal oldali végtagoknak. A gyermek a lábujjaival és a térde segítségével tolja magát előre, ezzel gátolja a talpi markoló reflexet. Ez a váltott mozgás elkezdi összehangolni a két agyfélteke működését, ami elengedhetetlen a nyelvi készségek fejlődéséhez.
A négykézlábra állást ideálisan 8 hónaposan kezdik a gyerekek, ha minden korábbi fejlődési szakaszon áthaladtak. Bár a négykézláb ringatózás sok szülőt azzal a gondolattal ihlet meg, hogy „mindjárt mászni fog”, valójában ez egy fontos és időnként sokáig tartó művelet, amíg a szemizmokat, az alsó- és felső testfelet, a jobb és bal oldalt előkészítik a szabályos mászásra. A mászás jóval bonyolultabb művelet a kúszásnál, mivel a mászás bizonyos fázisaiban csak két ponton, az ellentétes kézen és térden, illetve lábszáron egyensúlyozik a gyerek. Amennyiben a kúszást kihagyta, az nem azt jelenti, hogy olyan erős és ügyes, hogy biztosan készen áll a mászásra! A kúszás készíti elő az agyat a mászáshoz szükséges bonyolult szervezési feladatokra. A mászás sokkal nehezebb, mivel a gravitációt leküzdve kell a hasát megemelnie a földről, az új testhelyzetben kell megtanulnia a szemizmok helyes működtetését, megtalálnia az egyensúlyt.
A környezet bababiztossá tétele
A kúszás és mászás megjelenése nagy felfordulást okoz a család életében: a baba, akit eddig a lakás bármely pontján biztonsággal otthagyhattunk, egyszercsak útra kél, és fokozatosan elkezdi felfedezni a lakást, minden nap többet és többet. A lakást bababiztossá kell tenni, s ha nincs lehetőségünk minden figyelmünket a gyerekre fordítani, kénytelenek vagyunk valamilyen módon behatárolni a mozgásterét. Ameddig még lehet. A kúszás-mászás jelentőségét azonban ilyen helyzetekben is szem előtt kell tartanunk. Mindig biztosítsunk a baba számára időt és teret, hogy gyakorlatozhasson. Használjunk mászópárnákat, szivacsokat, labdákat, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy gyakorolhassa, fejleszthesse és nem utolsósorban hogy lefárassza magát.
A kimaradó mászás és a tanulási nehézségek
Sokan aggódnak, hogy ha a gyermek kihagyja a kúszást vagy mászást, akkor később tanulási részképesség-zavara lesz-e. Fontos tudni, hogy nem egyenes az összefüggés. Nem feltétlenül lesz tanulási problémája annak a gyereknek, aki nem kúszott és/vagy mászott eleget, de ebben a fontos és érzékeny fejlődési fázisban zavar keletkezhet a reflexek közötti egyensúlyban. A kutatások azt találták, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek között gyakori, hogy az első életévben kimaradt a kúszás vagy a mászás fejlődési szakasza, esetleg nem megfelelően használta ezeket a mozgásokat, aminek következtében a reflexek láncolata nem megfelelően alakult ki. A humán mozgásfejlődés előre meghatározott program szerint halad. Ha homokszem kerül a gépezetbe, egy-egy lépcsőfok kimaradhat, túl rövid vagy túl hosszú lehet, vagy nem megfelelő minőségben mehet végbe. Ennek az a veszélye, hogy az alaptudás hiányos, az erre épülő készségek stabilitása veszélyeztetett.
Ha az alábbi tüneteket látja, forduljon szakemberhez:
- szabálytalan kúszás (már az elején érdemes szakembert keresni, a berögződött mozgásformát nehezebb megváltoztatni)
- 7 hónaposan még nem mutatja a kúszás jeleit
- 7 hónaposan nem forog körbe a hasán
- 6 hónapos kor körül gyakran négykézlábra áll, de még nem tud kúszni és/vagy forogni
- hasról hátra fordulásnál gyakran megüti a fejét, mert nem tudja kontrollálni a fordulást
- felül, mielőtt még kúszni vagy mászni kezdene
- hason csak úgy tud játékért nyúlni, ha mindkét kezét megemeli (nem helyezi át a testsúlyát az egyik alkarra)
- terpeszben mászik (a térdei nem a csípői alatt vannak, hanem kintebb)
- mászás közben egyik lábát gyakran vagy mindig kiteszi oldalra, talpra
- mászás közben hátrahelyezett a súlypontja (szinte sarokülésben mászik, a combjai nem függőlegesek mászás közben)
- mászáskor lábait nem szép csípőmozgással teszi előre, hanem riszálva halad
Mozgásfejlődési táblázat hónapok szerint
| Életkor | Normális fejlődés jelei | Kóros tünetek |
|---|---|---|
| Újszülött | Fokozott izomtónus, végtagokon hajlított tartás, tónusos reflexek, csecsemő reflexek (szopó, nyelő, menekülő), éhségre, hidegre fájdalomra reagál, fényre, hangra nem, tagolatlan tömegmozgások | Változó tónus, végtagokon nyújtott tartás, az elemi mozgásminták és a csecsemő reflexek hiányoznak |
| 2-3 hónapos | Izomtónus normalizálódik, hajlított testtartás csökken, fényre, hangra, közeli mozgásra figyel, kezét nézi, megfogott tárgyat szájához viszi, hason és háton fekve fejét emeli, oldalra fordul | Fokozott tónus, aszimmetria, háton fekve opisthotonus - nem figyel, vagy mozgással nem tudja követni az ingerforrást, táplálékfelvételnél zavarok, nem emeli a fejét |
| 4-5 hónapos | Hasalva alkarján, majd tenyerén támaszkodik, hasra, hátra fordul, hátonfekvésből, ha kezét fogják, próbál felülni, látótér- és kéz tevékenység összehangolása, utána nyúlás megjelenik | Alkartámasz hiányzik, felhúzódzkodási reakció és fejtartás hiányzik, nem fog, vagy hüvelykujj a tenyérbe van hajtva |
| 6-7 hónapos | Helyzetreflexek kialakulnak, fej és törzs mozgásainak összekapolása, ülve jó egyensúly (fordul), távolabbi játékokat megközelít, 2 játékkal játszik | Tónusos reflexek jelen vannak, hason fejét nem emeli, kezén nem támaszkodik, ülve nem tartja magát, nem fordul hasra, hátra, két kézzel nem tud fogni |
| 8-9 hónapos | Felül, kúszik, gurul, négykézlábra áll, mozgás sorok váltakoznak, hüvelyk- és mutatóujjal fog | Nem próbál felülni, nem próbál négykézlábra állni |
| 10 hónapos | Négykézláb és térdelve jó egyensúly, négykézláb mászik, széken biztosan ül, kapaszkodva feláll | Nincs kúszási kísérlet, nincs felállási kísérlet, álló helyzetben spriccel, keresztez |
| 11-12 hónapos | Rugózó talajon ugrál, kapaszkodva lépeget, kézfunkciók finomodnak, öltöztetésnél, vetkőztetésnél segít | - |
| 13-15 hónapos | Szabadon feláll, lépeget, lépcsőn mászik, egyedül eszik, iszik, firkál, környezete tevékenységét utánozza | - |
| 16-18 hónapos | Szabadon jár, lépcsőn lépeget, kapaszkodva hátrafelé lépeget, poharat, kanalat használ, rítusok kialakulása megjelenik | - |
| 19-24 hónapos | Bútorra fel- és lemászik, páros lábbal ugrál, kockából tornyot épít, felnőttel együtt játszik | - |