A gyermekkorban előforduló lázas állapotok gyakorisága és a lázas állapotok ellátásával kapcsolatban szülők részére összeállított, sajtóban, interneten stb. keringő, sokszor ellenőrizetlen forrásból származó anyagok, másrészt a láz kapcsán jelentkező szülői aggodalom, sokszor tehetetlenség egyaránt indokolttá tette, hogy egy hazai gyakorlati kiadvány segítsen az eligazodásban.
Jelen kiadvány szülők/gondviselők részére igyekszik összefoglalni a lényeges tudnivalókat gyermekkori lázas állapot otthoni ellátása esetén. Az útmutató a Nyugat-Európában már elterjedt szülői tájékoztatók mintájára készült, adaptálva azt a hazai viszonyokra.
A láz gyermekkorban gyakran előforduló, emelkedett testhőmérséklettel járó állapot. A láz nem oka a betegségeknek, csupán kísérő tünete! A láz a szervezet betegséggel szembeni védekezésének részeként akár hasznos is lehet.
Megjelenése mégis sokszor aggasztó lehet a szülők/gondviselők számára, ezért gyakran fordulnak ilyenkor az orvoshoz. Szerencsére a lázas állapot az esetek túlnyomó többségében gyorsan és problémamentesen megoldódik, otthoni ápolás mellett is.
Előfordulhat azonban, hogy nem következik be a hamarosan várt javulás vagy esetleg állapotromlás észlelhető. Mindezek a ritka komplikációk komoly betegség vagy fertőzés jelei lehetnek, ezért ilyenkor feltétlenül indokolt az orvoshoz fordulás!
A lázas állapot emellett a szervezet számára fokozott folyadékveszteséggel is jár, amit nagyon fontos pótolni a kiszáradás elkerülése céljából!
A láz és a beteg állapotának súlyossága
A magasabb testhőmérséklet odafigyelést igényel. Ugyanakkor a láz mértéke vagy tartóssága legtöbbször önmagában nem alkalmas egy gyermek állapota súlyosságának megítéléséhez. Különösen igaz ez egészen fiatal csecsemőknél!
6 hónaposnál fiatalabb csecsemő esetében láz ritkán jelentkezik. Ha mégis fellép, azt nagyon komolyan kell venni, mert akár súlyos betegség kísérőjele is lehet.
- 3 hónapnál fiatalabb csecsemő 38°C-os vagy ennél magasabb láza
- 3-6 hónapos csecsemő 39°C-os vagy ennél magasabb láza
általában kórházi kivizsgálást indokol!
Azonban ebben az életkori periódusban alkalmazott kötelező és ajánlott védőoltások nemkívánatos hatásaként is jelentkezhet esetleg magasabb láz, mely előfordulhat az oltást követő néhány napban anélkül, hogy a háttérben súlyos betegség állna. Ennek elkülönítése a súlyos állapottól orvosi feladat, tehát ilyen esetekben is feltétlenül konzultálni kell orvossal.
Csecsemőknél testhőmérsékletet legmegbízhatóbban a végbélben lehet mérni. Végbélben mérve a lázmérő által mutatott érték 0,5°C-al magasabb, mint hónaljban mérve.
Első várható kérdések
Ha gyermeke lázas állapota miatt felhívja az orvosi rendelőt/ügyeletet, előre készüljön rá, hogy gyermeke általános egészségi állapotáról és egyéb tüneteiről is kérdezhetik. Ezekről tehát előre próbáljon meg minél pontosabban tájékozódni.
A betegvizsgálat és a láz okának kiderítése
Az orvos annak érdekében vizsgálja meg gyermekét, hogy kiderítse a láz okát és, hogy kizárja a súlyos betegségek/fertőzések lehetőségét. Ennek érdekében a vizsgáló orvos egyéb diagnosztikus vizsgálatokat is kezdeményezhet (vérvétel, vizeletvizsgálat, röntgen), és előfordulhat, hogy azonnal kórházba utalja gyermekét.
Előfordulhat, hogy még teljes kivizsgálással sem találják a láz okát azonnal.
A vizsgálat során dől el az is, hogyan tovább.
A legtöbb esetben a lázas gyermekek otthon ápolhatók. Esetenként ilyenkor is szükség lehet azonban orvosi ellenőrzésre!
Lázcsillapítás
Egyes gyógyszerek (lázcsillapító szerek), pl. a paracetamol és az ibuprofen megkönnyítik a láz elviselését, és egyben csillapítják is azt. Az ibuprofen gyulladáscsökkentő hatása is segít.
Ugyanakkor ezek a szerek nem gyógyítják meg magát a lázat kiváltó betegséget, és lázgörcs kivédésére sem alkalmazhatók.
A lázcsillapító gyógyszerek lázcsillapításra és a beteg komfortérzetének javítására szolgálnak. Ilyen célból lázas betegnek nyugodtan adhatók, ha más kizáró ok nincs (pl. allergia az adott szerre). Egyszerre azonban nem adható a kétféle lázcsillapító! Viszont ha az egyik nem segített, később adható a másik.
Lázcsillapítók esetén, akárcsak más gyógyszerek esetében is, a gyógyszer-túladagolás veszélyének elkerülése céljából mindig figyelmesen olvassa el a betegtájékoztatót vagy kérdezze meg kezelőorvosát további információkért!
Figyelem! Szalicilát-tartalmú lázcsillapítók adása 10 éves életkor alatt nem javasolt!
Az antibiotikum nem lázcsillapító, annak adása csak orvosi utasításra kezdhető meg.
Az utóbbi évtizedben a fizikális lázcsillapítást sok kritika érte, főleg a kellemetlen szubjektív élmények miatt. Sok helyen nem is javasolják ezért ezt a módszert. Ugyanakkor magas láz esetén a kíméletes, mértékkel, óvatosan alkalmazott, tolerálható fizikális hűtés gyógyszeres lázcsillapítással kombináltan hatásos lehet, magas láz esetén. Alkalmazása megkímélheti a szervezetet a gyógyszerek sokszor fölöslegesen gyakori adásától is.
Gyermek számára a kíméletesen végzett hűtőfürdő jelentheti a legkevesebb szubjektív kellemetlenséget. A didergést mindenképpen el kell kerülni, mert akadályozza a hőleadást.
Segíthet, ha az aktuális testhőmérsékletű (tehát nem hideg!) fürdővizet, lassan, óvatosan hűtjük, amíg nem kellemetlen, de 31 °C alá ilyenkor se hűtsük a vizet! Gyakran kavargassuk, és a kellemesen langyos vízzel locsolgassuk a gyermek testét.
Soha ne alkalmazzunk jéghideg vizet! Soha ne hagyjuk egyedül a lázas gyermeket a fürdőkádban!
Hatásosabb a hűtés, ha csak mellig ér a víz, és a szabadon maradó testfelületet locsolgatjuk az összekevert vízzel folyamatosan, mintha nyakig érő vízbe ültetjük bele a gyermeket.
Ne folytassuk a hűtést, ha a testhőmérséklet már 38 °C-ra csökkent!
Szívbeteg gyermek kíméletes hűtőfürdőztetése csak nagyon óvatosan és természetesen csakis szoros felügyelet mellett végezhető!
Kékülés (cianózis), a keringészavar tüneteinek erősödése, didergés, vacogás fokozódása esetén a borogatást azonnal abba kell hagyni, illetve a gyermeket ki kell venni a kádból, mert ilyen esetekben a várttal ellenkező hatást válthatunk ki.
Ilyenkor a beteg testét szárazra kell törölni, és egy ideig kitakarva kell hagyni.
Lázas gyermek betakarásakor kerüljük a vastag takarókat, paplant, mert ezek a hőleadás akadályozásával hőpangást okozhatnak, és nem megy le a láz.
Hogyan segítsünk egy lázas gyermeken #Elsősegély #AJókedvességEreje
Egyéb tanácsok
- Ügyeljen a rendszeres itatásra (szoptatott csecsemőnél az anyatej a legjobb), hogy a folyadékvesztést, kiszáradást elkerüljék.
- Figyeljen a kiszáradás jeleire (száraz száj, lepedékes nyelv, könnyek hiánya, aláárkolt szemek, a fejtető szintjéhez képest besüppedt kutacs (kutacs: a kis kerek „puhaság” a csecsemő feje tetején), kevesebb vizelet.
- Bíztassa a gyermeket a további ivásra, ha kiszáradás jeleit észleli.
- Ha a láz oka nem ismert, antibiotikumot nem helyes adni!
- Közösségbe ne menjen lázas beteg!
- Ne öltöztessük alul/túl a gyermekeket!
- Ne alkalmazzunk hideg/jeges fürdőt/lepedőbe csavarást!
Lázgörcs
A lázgörcs a 6 hónapos-6 éves gyermekek legalább 3%-ában jelentkezhet láz kapcsán.
Teendők lázgörcs esetén:
- Maradjon nyugodt.
- Ha lehet, jegyezze fel a görcs kezdetét és végét.
- Maradjon a gyermek mellett.
- Fordítsa a gyermeket oldalára.
- Távolítson el minden veszélyes tárgyat a gyermek közeléből.
A gyermekkorban gyakori fül-orr-gégészeti panaszokról kérdeztük dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniátert, a Gyermekgyógyászati Központ orvosát.
Gyermekkorban gyakori panasz a torokfájás. Évente átlagosan öt alkalommal fordul elő felső légúti megbetegedés, ez pedig egy jellegzetes tünete.
Ha a gyermek láztalan, van étvágya és a torokfájástól eltekintve egyéb panasza nincsen, akkor otthonában lábadozhat, a torokfájásra alkalmazandó házi praktikákkal kezeljük.
- Ha lázas és torokfájása van egyéb hurutos tünetek nélkül, féloldali manduladuzzanat, fájdalom esetén vagy ha a tünetek 2-3 nap elteltével sem javulnak, akkor mindenképp orvosi vizsgálat indokolt.
- Szintén javasolt az orvos felkeresése, ha a gyermek nem fogyaszt elegendő folyadékot.
A fülfájás az egyik leggyakoribb panasz gyerekeknél, mely az esetek többségében egy-két nap alatt spontán gyógyul. 2 évesnél fiatalabb gyermekek, csecsemők esetében a fülfájás tüneteit nem mindig könnyű beazonosítani.
A közösségbe került gyerekeknél nagyon gyakori panasz az elhúzódó nátha és a vele járó orrdugulás. A náthás orrfolyás, orrdugulás mellett ilyenkor egyéb, a szülők által egyszerűen beazonosítható, egyéb betegségre utaló tünetek - például láz, rossz közérzet, étvágytalanság, torokfájás - is jelentkeznek.
A háttérben állhat például egy elhúzódó orrmelléküreg-gyulladás is, de a tünetek akár az orrmandula megnagyobbodását is jelezhetik.
Gyerekeknél is kialakulhat légúti allergia, az orrtünetek a szénanátha következtében heteken, hónapokon át is fennállhatnak. Már gyerekkorban is megjelenhetnek szőlőfürtszerű növekedések az orr nyálkahártyájában, az orrpolip.
Dr. Holpert Valéria elmondta, hogy a mielőbbi kezelés fontos, mert az állandó orrfolyás rontja a gyermek életminőségét. Az eldugult orr miatt az alvása sem lesz pihentető, a szájlégzés pedig az állkapocs és a fogak fejlődésére is kedvezőtlenül hat. Emellett a tartós szájlégzés a torkot is kiszárítja, ami növeli a további megbetegedések kockázatát. A kiszáradt nyálkahártya ugyanis védtelenebb a kórokozókkal szemben.
Az állandó orrfolyás, orrdugulás gyakori szövődményei a középfülgyulladás és az arcüreggyulladás.
A pulzust a csukló belső oldalán a hüvelykpárna feletti sekély gödröcskében (csecsemők és kisgyermekek esetében a könyökhajlat, felkar belső oldalán) lehet a legjobban tapintani. Ezek az értékek láz esetén 5-25%-al megnövekednek.
A légzésszám mérésére érvényes: látható, hallható, érezhető.
Az applikációba beépítettük azt a soktényezős algoritmust, amely mindezeket figyelembe veszi.
Az egész testre kiterjedő, diffúz, általános fájdalom gyakori és ártalmatlan. A végtagi fájdalom akkor érdemel különös figyelmet, ha kis helyre koncentrálódik (lokális), fokozódó és esetleg helyi duzzanattal jár.
Ha tarkómerevséget sejtünk, az agyhártyagyulladás jele lehet. Ezt úgy vizsgálhatjuk, hogy a háton fekvő gyermek fejét emelve felemelkedik a térde is (Brudzinski jel).
Könnyű esetben pihentessük és kortyonként pótoljuk a folyadékot kisebb szünetekkel. A táplálás könnyített étrend legyen falatonként, amennyit a gyermek kíván. Rizs, köles, apró falatokra vágott párolt zöldségek, gyümölcsök. A nem evés miatt elvesztett kilókat a gyerekek hamar visszanyerik a láz elmúltával, és még nagyobb erőre kapnak.
Lecsökken a bőr turgora, feszessége. Síráskor a könnyezés csökken vagy megszűnik. Csecsemőknél (max. 1,5 éves korig) a nagykutacs beesett.
Mennyit ivott? Mikor pisilt utoljára? Hasmenés volt-e? Hányás volt-e?
Enyhe tünetek esetén (pl. száraz nyelv) nem szükséges orvoshoz fordulni, de fontos a folyadék pótlása. Szoptatott csecsemőnél az anyatej a legjobb. Ha hányással, hasmenéssel társul, akkor orális rehidratáló folyadékkal (ORF) itassuk.
Hűvösen nem érződik annyira az íze. Ha nem megy kortyonként pohárból, akkor szívószállal, kanalanként vagy fecskendőből adhatjuk pár milliliterenként.
Erre alkalmas az üvegpohár teszt. Bevérzés esetén a bőrre nyomva nem tűnik el a kiütés, folt.
A dokumentumban szereplő zárójeles számokhoz tartozó irodalmat ld. itt: Irodalomjegyzék