Ha egy gyermek horkol, az mindig szokatlan, hiszen ezt a jelenséget inkább idős felnőttekhez kapcsoljuk. Az igazság azonban az, hogy meglepően sok kisgyermek, sőt csecsemő is horkol, és a nehezített orrlégzés zavarhatja a babát a szopásban, a táplálkozásban és az alvásban is. Magyarországon a gyermekek mintegy 30-40 százaléka horkol. Ebből 1-3 százalék az, akinek súlyosabb alvási betegsége, úgynevezett alvási apnoe-szindrómája van.
A gyermekkori horkolás okai
A kisgyermekkori horkolás leggyakoribb oka az orrmandula és a torokmandulák megnagyobbodása, illetve a gyermekekre jellemző anatómiai viszonyok.
Orrmandula túltengés (adenoid)
Az orrüreg hátsó részén elhelyezkedő orrgaratmandula (adenoid) légúti fertőzések során a szervezet első védelmi vonala. Gyakori fertőzések esetén mérete növekszik, emiatt sok heveny és idült betegség kialakulását segíti elő. Csecsemő- és kisgyermekkorban az orrgarat viszonylag szűk, a megduzzadt orrmandula pedig tovább szűkíti a teret, akár el is zárhatja a levegő útját, ezzel gátolva az orrlégzést.
A gyermekkori, óvodáskori horkolás leggyakoribb előidézője a megnagyobbodott orrmandula. Ennek oka lehet veleszületett, de az életkorra jellemző, gyakori felső légúti megbetegedések következtében kialakult nyirokszövet-megnagyobbodás, krónikus gyulladás is kiválthatja. Nagyon ritkán a gátolt orrlégzés hátterében gyermekkorban is előfordulhatnak polipok, ciszták.
Egyéb gyakori okok
- Nátha és megfázás: Az őszi és téli időszakban a közösségben lévő bölcsődés és óvodás korú gyerekek egy év alatt többször is náthásak. A megfázások egyik kellemetlen tünete az alvás közbeni horkolás. A nátha esetén az orrnyálkahártya megduzzad, fekvő helyzetben pedig tovább romlik a helyzet. A gyermekeknél picit még rosszabb a helyzet, az anatómiai adottságok miatt ugyanis gyerekkorban még könnyebben bedugulhat az orruk. Emiatt inkább szájlégzéshez folyamodnak, nappal is gyakran tátott szájjal közlekednek, éjszaka pedig tátott szájjal alszanak.
- Allergiás nátha: Az allergiás nátha is okozhat orrdugulást és horkolást.
- Kövérség: Hazánkban is egyre nagyobb számban találkozhatunk kövér gyermekekkel, akiknél gyakrabban fordul elő a légzéskimaradás.
- Fejlődési rendellenességek: Gyermekeknél mindig számba kell venni a fejlődési rendellenességeket, amelyek érinthetik a koponyát vagy a gégét is. A betegség oka lehet gégefejlődési rendellenességek, orrban lévő polipok, nyelvgyök hátraesése vagy idegrendszeri károsodás.
- Daganatok és ciszták: Ritka esetben a garaton lévő daganatok és ciszták is előidézhetik a horkolást.
- Elégtelen izomtónus: A szájpadlás, a garat- és a nyelvizmok elégtelen tónusa is hozzájárulhat a horkoláshoz.
A horkolás típusai és súlyosabb formái
A horkolásnak több fajtáját különböztethetjük meg. Amennyiben csak átmeneti, rövid ideig tart, a felső légúti betegség lezajlása után nem jelentkezik, akkor az aktuális tüneti terápián kívül nem igényel különösebb teendőt.
Alvási apnoe-szindróma
Ha a horkolás állandósul, fülgyulladások (savós, gennyes), illetve arcüreggyulladások kísérik sorozatosan, mindenképpen fontos a felső légúti szűkület megoldása, nem beszélve a horkolás úgynevezett rosszindulatú formájáról, ami légzéskimaradáshoz, úgynevezett alvási apnoéhoz vezet.
A horkolás közbeni légzéskimaradás, vagyis az alvási apnoé rövid távon "csupán" nappali fáradtságot okozhat, hosszú távon viszont a koncentrációzavar, a pszichés problémák és akár a szívritmuszavar rizikóját is növeli.
A betegség lényege, hogy kizárólag alvás alatt, alvásóránként több mint öt alkalommal légzéskimaradás lép fel, és ez mikroébredéseket eredményez. Ami azt jelenti, hogy a gyermek éjszaka sem pihen. Ez minden esetben komoly tünet, amellyel nem szabad halogatni az orvoshoz fordulást.
Az alvási apnoe tünetei
Az alvási apnoe-szindróma leggyakrabban 3-8 éves gyerekeknél fordul elő.
Éjszakai tünetek:
- Horkolás
- Légzéskimaradás
- Különös testhelyzet felvétele (hogy levegőt kapjon)
- Súlyosabb esetben alvajárás, ágybavizelés
Nappali tünetek:
- Fáradékonyság
- Hiperaktivitás
- Figyelemzavar
- Tanulási nehézség
- Koncentrálóképesség csökkenése
Kezelés nélkül kialakuló problémák
Súlyos esetben, kezelés nélkül szív, érrendszeri, valamint tüdőbetegségek, esetenként légzési elégtelenség alakulhat ki.
Alvási apnoe, a kivizsgálástól a gyógyulásig - Dr. Tóth Eszter
A gyermekkori horkolás és az agyi fejlődés
A gyerekkorban állandóan visszatérő horkolás mögött agyi elváltozások húzódhatnak - állítja egy friss kutatás. Az állandóan horkoló gyermekek agyában olyan strukturális elváltozások figyelhetőek meg, amelyek magyarázatot adhatnak a különböző viselkedési problémákra, a hiperaktivitásra és a tanulási nehézségekre is.
A Marylandi Egyetem Orvostudományi Karának kutatói több mint tízezer, 9-10 év közötti gyermek agyáról készített MRI-képeket vizsgáltak meg. Megállapították, hogy azoknak a gyermekeknek, akik a szüleik elmondása alapján rendszeresen (hetente háromszor vagy többször) horkoltak, az agy frontális lebenyének több részén is vékonyabb a szürkeállomány.
Ezek az agyi területek felelősek többek között a jobb érvelési képességekért és az impulzus-kontrollért, de szintén ezekhez a régiókhoz köthető az alvászavaros légzéssel járó alvási apnoé is. A horkolással járó alvászavar a gyermekeknél megnöveli a különböző viselkedési zavarok előfordulását, tanulási problémákat és impulzív viselkedést is eredményezhet. Ezek az agyi változások hasonlóak ahhoz, mint amit a figyelemhiányos hiperaktivitási zavarban szenvedő gyermekeknél látni lehet.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Nem normális dolog, hogy egy gyermek horkol. Egészséges gyermeknek halkan kell levegőt vennie. Ha horkol, ott valamit keresni kell. Ilyen esetben a szülők mindenképpen forduljanak orvoshoz - javasolja dr. Benedek Pálma, a Heim Pál Gyermekkórház alváscentrumának vezető szakorvosa.
Ha a horkolás alkalmanként jelentkezik, például a fent említett betegségek esetén és néhány napon belül megszűnik, nincs ok a pánikra. Ha azonban tovább tart, mint 10 nap, ráadásul akár alvási apnoéval is összefügg, fordulj gyermekorvoshoz, aki további vizsgálatokat rendel el. Ezek feltárják a horkolás valódi okát, amely gyakran teljesen ártalmatlan.
Diagnózis és kivizsgálás
A diagnózis sokszor már a gyermekorvosi rendelő ajtajában megszületik: a gyermek nyitott szájjal lélegzik, ez „bamba” kifejezést kölcsönöz az arcának. A szülők gyakran arról számolnak be, hogy a gyerek nyitott szájjal alszik, horkol, orrhangon beszél, folyamatosan náthás, visszatérő hurutos betegségekkel, középfülgyulladással küzd. A garatfalon hátrafelé csorgó váladék jellemzően éjszakai köhögést okoz.
A betegség kiderítéséhez kivizsgálásra van szükség, amelyet az országban csak néhány helyen végeznek. Például Budapesten a Heim Pál Gyermekkórház tíz éve működő alváscentrumában.
Alváslaboratóriumi vizsgálat
A gyermek és édesanyja egy éjszakát itt tölt. A kicsire érzékelőket teszünk: kap egy mellkasi és hasi pántot, amivel nézzük mennyire "küzd" a levegőért. Kap három EKG tappancsot, ujjára egy kis érzékelőt, amely az oxigénszintjét méri. Fejére három elektróda kerül, amely az agyi aktivitást méri. Elektródák kerülnek még a gyermek állára, a szeméhez és az orrához is. Ezután a gyermek lefekszik, az anyukája esetleg mesét mond és alszanak, majd másnap hazamennek. A kivizsgálás fájdalommentes. Az eredményből azt látjuk, hogy szó van-e betegségről. Mindezt megelőzi még egy gyerekgyógyászati, gyerek fül-orr gégészeti vizsgálat is, amely megmutatja, mi az oka a betegségnek.
Kezelési lehetőségek
Konzervatív kezelés
Ha a náthás gyerek horkol, akkor először is használjunk az életkorának megfelelő orrsprayt, ami lohasztó orrspray, vagyis az orrnyálkahártya-duzzanatot megszünteti. Lényeges az orrtisztítás: ezalatt sóoldatos orrszívást, a megfelelő orrcsepp, orrspray használatát értjük felső légúti megbetegedések esetén. Fontos azonban, hogy a lohasztó orrspray-k csak bizonyos meghatározott ideig használhatók.
Ha az ún. konzervatív kezelés - orrszívás, orcseppek, fülmelegítés, infralámpás kezelés - nem vezet kielégítő eredményre, felmerül a műtét szükségessége.
Műtéti beavatkozás
Kisgyermekkorban a fül-orr-gégész által az egyik leggyakrabban végzett műtét az orrmandula eltávolítása: altatásban a gyermek száján keresztül eltávolítják a túlburjánzott nyirokállományt. Orrmandulaműtétre a horkolás azon formájában, ami légzéskimaradással jár, gyermekkorban minden esetben szükség van. Ilyenkor szükséges lehet a torokmandulák megkisebbítése is.
A műtétet a gyerekek (ezért aztán az édesanyák is) jól viselik, igen ritkák a szövődmények, viszont a panaszok a műtétet követően megszűnnek vagy jelentősen javulnak. A leggyakoribb ok a mandula és az orrmandula túltengése, ami műtéttel gyógyítható, azaz a gyerekek 80-90 százaléka így meggyógyítható.
Mit tehet a szülő otthon?
- Rendszeres orrtisztítás: Sóoldatos orrszívás, megfelelő orrcsepp, orrspray használata felső légúti megbetegedések esetén.
- Orrlégzés gyakorlása: 2 éves kortól már elkezdhetjük gyakorolni az orrlégzést, azt, hogy hogyan kell kifújnia az orrán a levegőt, majd a zsebkendő használatát is.
- Ideális alvási körülmények: Az alváshoz ideális hőmérséklet 18 fok körül van. A szoba páratartalmának 40 és 60% között kell lennie. Mielőtt lefekteted a gyermekeket, jól szellőztessük ki a gyerekszobát és hagyjuk az ablakot mikroszellőztető állásban egész éjjel (igen, még télen is).
- Antiallergén matrac: Ha gyermekeid régi matracon alszanak, amely tele lehet poratkákkal, amik allergiás reakciót, duzzadt nyálkahártyát és horkolást okoznak, cseréljük le új antiallergén gyerekmatracra.
- Penész ellenőrzése: Ellenőrizzük, hogy nincs-e valahol a szobában penész, ami szintén irritálhatja gyermekeidet.
Rendkívül fontos szerepük van a háziorvosoknak is, hogy minden egy évnél idősebb gyermek szüleit megkérdezzék: a kis beteg horkol-e, van-e légzéskimaradása, mert ez az információ számos más tünetre vagy betegségre lehet magyarázat. A nyugtató vagy altató használata csak ront a helyzeten, és a valódi okot nem szünteti meg.