Megkésett mozgás- és beszédfejlődés neurológiai háttere és terápiája

A gyermek fejlődése, különösen az első években, egy összetett és dinamikus folyamat. Amikor a mozgás- vagy beszédfejlődés nem a megszokott ütemben halad, az aggodalmat kelthet a szülőkben. Fontos tudni, hogy a mozgásfejlődés és a beszédfejlődés szorosan összefügg, és az idegrendszer érésének egyik legfontosabb mutatója. A megkésett mozgásfejlődés akkor áll fenn, ha a gyermek nem követi a természetes mozgásfejlődési lépcsőfokokat, például későn kezdi el a kúszást, mászást vagy járást.

A mozgásfejlődés és a beszédfejlődés kapcsolata

Az éppen világra jött újszülött sírással kommunikál: ez az egyetlen kommunikációs lehetősége, mellyel kifejezi, ha éhes, ha melege van, vagy éppen édesanyját hiányolja. Kb. 2 hónapos koruk körül a babák magánhangzókat kezdenek hallatni, elkezdik nyelvünket gyakorolni, és hangjuk intenzitását is képesek változtatni. Általában 4 hónapos korukban csendül fel először egy-egy hangosabb nevetés, és 5 hónapos koruktól kezdik a kb. 9-10 hónapos korukig tartó gagyogást. A beszéd megindulásának három fontos feltétele van: az ép hallás, az idegrendszer épsége és a beszélő környezet. A jó anya-gyerek kapcsolatnak, a folyamatos kommunikációnak fontos szerepe van a gyermekek beszédfejlődésében.

A mozgásfejlődés és a beszédfejlődés ugyanis szorosan összefügg. Éppen ezért gyakori, hogy a megkésett beszédfejlődés előfutáraként már pár hónapos, akár pár hetes korban a mozgásfejlődéssel kapcsolatos elmaradások tapasztalhatók. Az idegrendszer a fej térbeli helyzete alapján szabályozza, állítja be az izomtónust, azaz „dönti el", hogy mely izmok feszüljenek meg, és melyek lazuljanak el. Ez a folyamat nélkülözhetetlen a későbbi mozgás- és beszédfejlődés szempontjából.

A megkésett mozgásfejlődés okai és gyanújelei

A mozgásfejlődés elmaradása az idegrendszer érésének tünete, de egyúttal azt is befolyásolja. Amennyiben egy éretlenség tünet áll az okok hátterében, ez később tanulási, viselkedési és figyelmi nehézségeket is okozhat. A mozgási nehézségeket okozhatja az izomtónus gyengesége (hypotónia), melynek hátterében állhat szülés körüli oxigénhiányos állapot, vagy különböző idegrendszeri zavarok, melyek már akár méhen belüli korban károsodást okozhattak a magzatnak. A genetikai tényezők, örökletes betegségek, súlyos fertőzések, vagy nem megfelelő táplálkozás is okozhatnak gyenge izomtónust. Ritkán egy igen súlyos kórkép, a spinális izomatrófia (SMA) okozza a gyengeséget, mely az idegsejtek pusztulásával jár, és ezáltal fokozatos izomsorvadást okoz, így nehezítve a mozgások megfelelő fejlődését.

A fejlődésneurológiai rendelésre leginkább 3 év alatti csecsemők és kisdedek érkeznek. A panasz sok esetben az izomtónus valamilyen eltérése - túl laza vagy túl feszes egy-egy testtájék izomzata. Gyakran jeleznek valamilyen testtartási vagy mozgásfejlődési eltérést is. Sokszor keresnek meg például ferde fejtartás vagy C alakban „kifliző” testtartás, gyenge fejemelés miatt. Érkeznek hozzám gyerekek lassú mozgásfejlődés, vagy a szokványostól eltérő mozgásmintázat okán is (pl. aszimmetrikus kúszás).

A normál mozgásfejlődés jellemzői:

• 0-1 hó: reflexmozgások, akaratlagos mozgás még nincs
• 2-3 hó: fejemelés, alkartámasz
• 3. hónap: csecsemőreflexek fokozatos elhagyása
• 4-5. hónap: megindul a fordulás
• 6-7. hónap: elkezd kúszni
• 8-9. hónap: négykézlábra áll és hintázik
• 9-10. hónap: elkezd mászni, ülni
• 11-12. hónap: feláll, kapaszkodva lépeget
• 12-18. hónap: önállóan jár (elesés után egyedül, kapaszkodás nélkül feláll és továbbjár)

Fontos hozzátenni, hogy ezek a normál fejlődésmenet középső értékei, de minden nagyobb mérföldkő elsajátításának megvan a 4-6 vagy akár több hónapos időintervalluma, amin belül még normalitásról beszélünk.

A rendellenes mozgásfejlődés gyanújelei:

Az első három hónapban:

• gyakran megfeszíti magát, túl erős a hajlított kar helyzete
• aszimmetria a testtartásban vagy a végtagoknál illetve az arcon
• fejét hátra feszíti, ha felemeljük
• nehezen szopik vagy nyel
• mindig csak az egyik irányba fordítja a fejét
• aszimmetrikus redők a combon

3-6 hónapos korban:

• nem emeli a fejét sem hason fekve, sem ülésbe húzásnál
• fejét mindig egy irányba fordítja
• nem szeret hason feküdni, sír, ha hasra tesszük
• nem lazult az ökölbe szorult kéz
• hason fekve támaszkodva nincs nyitva a tenyere
• nem próbálkozik a hátáról az oldalára fordulni
• izomtónus problémákra utal, ha a csecsemő szinte szétfolyik, mint a tészta vagy ha mindig túl feszes
• nagyon nehéz pelenkázni annyira feszes vagy épp ellenkezőleg: nincs ellentartása a lábainak
• háton próbál közlekedni
• hason fekve karjaival repülőzik és nem támaszt

7-12. hónapos korban:

• nem fordul magától mindkét irányba
• repülőzik hason fekve
• háton próbál közlekedni
• a talaj felé közelítve lábait felhúzza
• kúszásnál mindkét kezével egyszerre húzza magát vagy mindig csak az egyik oldali végtagjait mozgatja
• nem próbál négykézlábra állni
• négykézlábra állva szétcsúsznak a lábai
• nem mászik
• nem ül

Egyéves kor után:

• amikor feláll lábujjhegyen áll

A primitív reflexek szerepe a fejlődésben

Ki gondolná, hogy a születésünkkor jelen lévő primitív reflexeknek közük lehet a beszédfejlődéshez vagy akár a beszédhibák kialakulásához? Pedig a korai idegrendszeri érés, a mozgásfejlődés és a beszéd szoros kapcsolatban állnak egymással. Ha ezek közül valamelyik területen eltérés jelentkezik, az hatással lehet a beszédértésre és a beszédképzésre is.

Mik azok a primitív reflexek?

A primitív reflexek veleszületett, automatikus mozgásválaszok. Néhány már a magzati élet során megjelenik, mások pedig a születést követő időszakban. Ami közös bennük, hogy az újszülött alkalmazkodását szolgálják. Ezek a reflexek - mint például a Moro-reflex, a szopó reflex vagy a markoló reflex - meghatározott ideig aktívak, majd az idegrendszer érésével fokozatosan integrálódnak vagy az agykéreg gátlása alá kerülnek. Átadják a helyüket különböző akaratlagos, tudatos mozgásoknak.

Miért fontos a megfelelő születéskori izomtónus?

A megfelelő izomtónus már születéskor kulcsfontosságú, mert csak így tudnak a primitív reflexek mozgásmintái maradéktalanul megvalósulni. Ha az izomtónus túl „laza” azaz hipotón, vagy túl feszes, a reflexek kiváltódása torzulhat, hiányos lehet. Ez megnehezíti a primitív reflex későbbi integrációját, gátlás alá kerülését. Ez hosszú távon befolyásolhatja a mozgáskoordinációt, az érzékelést és a beszédhez szükséges izomműködéseket is.

Mely primitív reflexek befolyásolják a beszédet?

Ahhoz, hogy egy gyermek beszéljen, pontosan kell látnia és hallania, hiszen az anyanyelvet utánzás útján sajátítja el. Ehhez elengedhetetlen:

• a megfelelő izomtónus a beszédképzéshez szükséges izmokban,
• a látáshoz és halláshoz szükséges izmok összehangolt, precíz működése (pl. szemmozgató izmok, dobhártya-feszítő izom).

Itt meg kell említeni, hogy nagyon fontos a megfelelő ideig tartó, minőségi szopás is. Az ideális elválasztási idő 9-18 hónapos kor között van. Emellett kulcsfontosságú, hogy csecsemő- és kisgyermekkorban a gyermek tenyere és talpa elegendő szenzoros ingert kapjon.

A tenyéri markolás szerepe kiemelkedő, hiszen a Babkin-reakció révén - amely a markoló és szopó reflexek közötti kapcsolatot írja le - a tenyér ingerlése hatással van a nyelv és az ajkak működésére. A talpi markoló reflex is kapcsolódik ehhez a rendszerhez, mivel az élet korai szakaszában a tenyéri és talpi markoló reflexek között neurális kapcsolat áll fenn.

Gyakran érintett reflexek megkésett beszédfejlődés esetén:

• ATNR
• TLR flexor (TLRe)
• TLR extensor (TLRh)
• Ejtőernyős reflex
• Markoló reflex (tenyéri, talpi)
• Szopó reflex
• Moro-reflex
• FPR

Vizsgálatok és terápiás lehetőségek

Ha megkésett beszédfejlődéssel beérkezik hozzánk egy gyermek, egy részletes vizsgálattal feltérképezzük, hogy milyen a beszédállapota, mennyi a passzív és az aktív szókincse, beszél-e, van-e hiba az alaki részben (van-e beszédhibája), a beszédértés vagy a produkció (kifejező beszéd) az érintettebb, echolál-e (szavakat jelentéstartalom nélkül ismétel), a beszélőszervei épek-e, van-e saját speciális nyelve (halandzsa nyelv, babanyelv, ikernyelv). Amennyiben szükséges, kiegészítő vizsgálatokra küldjük a családot, például hallásvizsgálatra, foniáterhez, pszichológushoz, mozgásvizsgálatra, neurológiára.

A gyermekneurológiai vizsgálatok javasolt időpontjai:

• 5, 7, 9, 12, 18, 24 hónapos korban
• 30, 36 hónapos korban
• 5 és 6 éves korban

A LongiKid® vizsgálat részletes képet ad a gyermek idegrendszeri és mozgásos állapotáról, azonosítva az eltéréseket és azok okait. Ez egyrészt segít a szülőknek az eligazodásban - hiszen nem mindegy, hogy a gyermeknek elsősorban manuálterápia, gyógytorna, vagy mozgásfejlesztés javasolt.

Terápiás módszerek és megközelítések

Magyarországon nagyon színes paletta áll rendelkezésre a korai terápiák, fejlesztési lehetőségek terén. Ha csak a mozgásfejlődés támogatását nézzük, akkor is beszélhetünk neuroterápiáról, gyógytornáról, konduktor által vezetett fejlesztésről, manuálterápiákról, mint a Dévény-, a Pfaffenrot-terápia vagy a craniosacralis terápia, szenzoros integrációs szemléletű mozgásfejlesztésről, mint a TSMT vagy az Ayres-terápia, DSZIT, DAMT, Huple®-program, a neuro-hidroterápiáról és egyéb vízi terápiákról.

A megkésett beszédfejlődés terápiájának főbb területei:

1. Szókincsbővítés: Sokfajta tárgyat használunk fel, hogy fejlesszük a passzív és az aktív szókincset. Fontos, hogy a gyermek érezze a kommunikáció lényegét: „adok és kapok”.
2. Általános fejlesztés: Ide tartozik a finommotorika, a színek gyakorlása, testséma, összehasonlítások, emlékezet, különbségek megfigyeltetése, kézügyesség és gondolkodás fejlesztése.
3. Magyar nyelv grammatikai szerkezetének elsajátítása: A grammatikai rendszer felépítése folyamatosan történik, főnevekkel, igékkel, tőmondatokkal, majd tárgyragok gyakorlásával.
4. A beszéd alaki rendezése: Állathangok utánzásával érzékeltetjük az ajakmozgásokat, a nyelvgyakorlatok indirekt módon, játékos formában történnek. Fontos, hogy a 3-4 éves korosztályban a beszédhibák élettaninak számítanak, így ezeket csak érintőlegesen javítjuk.

Az egyéni TSMT® célzott, a gyermek igényeihez igazított feladatokkal segíti a mozgáskoordináció, az egyensúly és az izomtónus fejlesztését. A csoportos TSMT® mozgásos gyakorlatai tovább fejlesztik az egyensúlyi reakciókat és a koordinációt is fejlesztik, miközben támogató közösségi élményt nyújtanak. A HRG terápia a víz természetes ellenállását és nyugtató hatását használja az izomtónus fejlesztésére, az egyensúly stabilizálására és a szenzoros integráció javítására.

2,5-3 éves korban már érdemes, sőt el kell kezdeni a tornát, ha a gyermek nem beszél vagy a szókincse nem éri el a korának megfelelő szintet. Abban az esetben is javasolt a mozgás, ha érthetetlen a beszéde. A gyakorlatok végzése elsődlegesen azzal a céllal történik, hogy a fennmaradt csecsemőkori reflexek kérgi gátlás alá kerüljenek. A rendszeres, irányított otthoni gyakorlás hatékonyan támogathatja a fennmaradt csecsemőkori reflexek integrációját, gátlását, és az agykéreg megfelelő területeinek érésével elősegítheti a beszédfejlődést.

tags: #megkesett #mozgasfejlodes #neurologia