A kisbabák altatása sok szülő számára kész rémálom. A konfliktusos altatások, a nem alvások vagy az óránkénti éjszakai ébredések teljes kétségbeesésbe tudják kergetni a szülőket. Kimerülnek, elbizonytalanodnak, és aggódnak, hogy ezzel a megoldatlan problémával mindent elrontanak. Az altatás az egyik leggyakoribb kérdése a szülőknek, és minél jobban utána akarnak járni a megoldásnak, annál több egymásnak ellentmondó információval találják szembe magukat.
Tarkovács Cecilia szülő-gyerek coach, a kisgyermekkori fejlődés és nevelés elkötelezett szakértője szerint szülőnek lenni állandó változást jelent, amivel nem mindig könnyű egyedül megbirkózni. Sofia Axelrod, a New York-i Rockefeller Egyetem Genetikai Laboratóriumának kutatója felismerte ezt a problémát, és azon dolgozik, hogy tudományos magyarázatokkal segítsen kétségbeesetten kimerült és az információkavalkádban elveszett szülőtársainak.
2020-ban megjelent, Mitől alszik jól a baba? című könyvében összegyűjtötte mindazokat a kutatási eredményeket, amelyek segítenek megérteni, milyen tényezők és miként vannak hatással a csecsemők alvási szokásainak kialakulására. Ír napirendről, étkezésről, következetességről s mindezeknek a biológiai órával való tudományos összefüggéseiről.
A biológiai óra és a fény szerepe
Mindannyiunknak van egy belső órája, egy nagyjából 24 órás ritmusa, ami optimális időben jelez, hogy mikor kellene ennünk, tevékenykednünk, vagy éppen aludnunk. A válasz alapvetően bonyolult, hiszen több tényező, úgynevezett időadó (zeitgeber) játszik közre benne, mint például az étkezés is - de a legjelentősebb befolyásoló erő a fény.
Amikor reggel elhúzzuk a függönyt, a beáramló fény aktiválja a szemünk hátsó részében található speciális sejteket (a fotoszenzitív retinális ganglionsejteket), amelyek tájékoztatják a központi óránkat arról, hogy a nap elkezdődött. A belső óra ilyenkor újraindul. Akinél ez a 24 órás ritmus megfelelően beállt, annak már nincs is szüksége ébresztőórára, fényre, vagy bármilyen más ingerre ahhoz, hogy ekkor ébredjen, hiszen a megszokás következtében minden belső testi folyamata is ehhez igazodik.
A belső óra környezeti tényezőkhöz igazított behangolása azonban azon múlik, hogy milyen időadókkal látjuk el a kezdetekkor. A fény a legerőteljesebb ilyen inger, ugyanakkor többféle változata van, amelyek különbözően hatnak a szervezetünkre.
A fény különböző hatásai a csecsemőkre
A tanulmányok rávilágítottak arra, hogy a nem megfelelő időben érkező nagy fényhatások képesek fáziscsúszásokat eredményezni, vagyis változtatni a megszokott biológiai óránkon. Az egyik kísérlet szerint ha például három napon keresztül erős fény ér minket az éjszaka kezdetén, az akár tizenkét órás eltolódással is járhat.
A mi fő fényforrásunk alapvetően a nap, aminek a színösszetétele napközben, az idő múlásával megegyően folyamatosan változik. Míg a reggeli napfényben több a kék fény és kevesebb a piros, addig a napnyugta eljövetelével ez az arány fokozatosan átfordul. Összefüggésbe hozva mindezt az alvással, a kutatók arra jöttek rá, hogy minél rövidebb egy fénynek a hullámhossza (azaz minél kékebb vagy fehér), annál rosszabb hatással van az alvásra, és minél hosszabb (minél pirosabb), annál kevésbé.
A kék fény felébreszti a babákat, mert hatására megemelkedik a szervezet aktivitáshormonjainak (kortizol, szerotonin) a szintje. Ezzel szemben a piros fény az álmosság érzetét erősíti, mivel a szervezetre gyakorolt hatása következtében éppen a melatonint, vagyis az alváshormon szintjét emeli meg.
A mobiltelefon, a tévé vagy a LED-es izzók - bár lehetnek bizonyos fokú eltérések köztük - mind-mind kék fényt bocsátanak ki, azaz ébresztő hatásúak. Axelrod arra hívja fel a figyelmünket, hogy a közhiedelemmel ellentétben igenis számít, hogy milyen fények érik a babánkat alvás közben. Nem állítja, hogy minden körülmények között sötétben kellene aludnia a gyereknek, hiszen vannak, akik kevésbé ingerlékenyek, vagy könnyebben hozzászoknak a fényingerekhez, de akiknél alvásprobléma lép fel, azoknál számítani fog.
Praktikus tanácsok a szülőknek
Az éjszaka többször ébredő csecsemőknél, akiket meg kell etetnünk és tisztába kell tennünk, kénytelenek vagyunk valamilyen fényforrást használni. Elősegítendő a könnyebb visszaalvást, Axelrod azt javasolja, hogy lehetőleg cseréljük ki a helyiségben használatos égőket piros vagy ahhoz közelítő színűre. Ezek az izzók elég fényt adnak ahhoz, hogy tevékenykedni tudjunk, és közben mégsem akadályozzák a babánk alváshormonjának emelkedését.
A Mitől alszik jól a baba? című könyv további kutatásokkal támasztja alá a megfelelő napirend kialakításának, az étkezések megszervezésének, a következetes hozzáállásnak és nem utolsósorban az ismétlődő szertartásoknak a jótékony hatását az alvásra. Mind szeretnénk jó alvó gyerekeket, akik egészségesen fejlődhetnek, és akik mellett mi is kipihentebbek lehetünk.
Baba alvás: Tippek újszülötteknek
