A védőoltások kulcsfontosságúak a csecsemők egészségének megőrzésében, számos súlyos betegségtől megvédve őket. Az injekciók beadásának módja és helye szigorú protokollok szerint történik, amelyek a hatékonyságot és a biztonságot egyaránt figyelembe veszik. Az egyik leggyakoribb kérdés, ami a szülőkben felmerül, hogy miért éppen a baba combjába adják az oltást.
Az MMR védőoltás: Fontossága és adagolása
Az MMR háromkomponensű vakcina: a kanyaró, a mumpsz és a rubeola (rózsahimlő) elleni oltóanyagot tartalmazza. Magyarországon kötelező gyermekkori védőoltás, 15 hónaposan kapják meg a csecsemők, tizenegy éves korban pedig ismétlő oltás szükséges. A védőoltás élő, gyengített vírusokat tartalmaz, emiatt sok szülő félti alig egy éves gyermekét a vakcinától. Mint minden védőoltásnál, egyéni érzékenységtől függően itt is jelentkezhet mellékhatás (leggyakrabban nyűgösség, bőrkiütés, orrfolyás, hőemelkedés), melyek pár nap alatt azonban elmúlnak.
Miért kötelező az MMR oltás?
A kanyaró, a mumpsz és a rubeola nagyon fertőző megbetegedések, és egyaránt súlyos szövődményekkel járhatnak. A kanyaró (morbilli) fülfertőzést, légzőszervi panaszokat és agyhártyagyulladást/agyvelőgyulladást (encephalitist) okozhat. Halálozási aránya 2500-500ó megbetegedésből 1 eset. A mumpsz részleges vagy teljes süketséget okozhat, valamint duzzadt, fájdalmas heréket idősebb fiúk és férfiak esetében. Ez a fertőzés okozta a legtöbb vírusos agyhártyagyulladás megbetegedést gyermekeknél. A rubeola (vagy rózsahimlő) szintén agyvelőgyulladást okozhat, és befolyásolhatja a véralvadást. Terhes nőknél vetélést vagy a baba jelentős egészségkárosodását okozhatja, például vakságot, süketséget, szívproblémákat vagy agykárosodást. Nem szabad elfelejteni, hogy az MMR védőoltás nélkül szinte minden gyermek megkapja mind a három betegséget. Ezeknek a súlyos szövődményeknek az elkerülése érdekében Magyarországon az 1989 után születettek két oltásban (15 hónap, 11 év) részesülnek, így vélhetően ők egy életre szóló védettséget élvezhetnek.
Mikor és hová adják be az MMR vakcinát?
Az oltás 12 hónapos életkortól javallott, de különleges körülmények között csecsemőknek 9 hónapos kortól is adható. A 12 hónapos, vagy annál idősebb személyek egy dózist kell kapjanak, egy kiválasztott időpontban. Legkorábban 4 héttel az első dózis beadása után egy második dózis adható azoknak, akik bármilyen okból kifolyólag nem reagálnak az első dózisra. A vakcinát izomba, vagy bőr alá kell beadni. Intravaszkulárisan - vagyis érbe - beadni tilos! Kisgyermekek esetében az injekció beadásának javasolt helye a comb oldalsó régiója, nagyobb gyermekek, serdülők és felnőttek esetében pedig a felkar régiója. A vakcinát alacsony vérlemezke problémával, vagy egyéb alvadási rendellenességben szenvedő betegeknél bőr alá kell beadni.
A 9-12 hónapos csecsemők, akik kanyarójárvány vagy egyéb okok miatt morbilli-oltást kapnak, az anyai eredetű keringő morbilli-antitestek jelenléte és/vagy az immunrendszerük fejletlensége miatt nem reagálnak kielégítően a vakcina morbilli-összetevőjére. Ezeket a csecsemőket 12 és 15 hónapos kor között viszont újra be kell oltani. A 9 hónaposnál fiatalabb gyermekek esetében jelenleg nem állnak rendelkezésre adatok.
Véd-e a védőoltás?
Az MMR vakcina összetétele
Magyarországon M-M-R vaxPro néven elérhető a vakcina. Feloldás után egy adag (0,5 ml) tartalmaz: Enders-féle Edmonston törzshöz tartozó élő, legyengített csirkeembrió sejteken előállított morbillivírust. J-eryl Lynn (B szint) törzshöz tartozó élő, legyengített csirkeembrió sejteken előállított mumpszvírust. Wistar RA 27/3 törzshöz tartozó élő, legyengített humán, tüdő fibroblaszt sejteken előállított rubeolavírust. A vakcina nyomokban rekombináns humán albumint (rHA), és neomicint (amely egy antibiotikum), és szorbitot is tartalmaz egyéb - főként a megfelelő pH beállítására szolgáló - segédanyagok mellett.
Rh összeférhetetlenség: Kockázatok és megelőzés
Mivel a születendő magzat vércsoportja eltérhet az anyáétól, a kismama szervezete idegenként érzékelheti és ellenanyagok termelésébe kezdhet. Szerencsére a terhesgondozás kiemelt figyelmet fordít a vércsoportok vizsgálatára és a szükséges kezelések is elérhetőek.
A vércsoportok jelentősége terhesség alatt
A vércsoport egy olyan öröklődő tulajdonság, amit a vörösvértestek felszínén jelen lévő antigének határoznak meg. A segítségükkel lehet a vér különböző csoportjait elkülöníteni. A pontos vércsoport ismeretének alapvető szerepe van sok orvosi kezelés és a terhesgondozás során is. Az anya szervezetében fejlődő magzat a sejtjeit az apától és az anyától közösen kapja, ezért a magzat vércsoportja számos esetben eltér az anya vércsoportjától. Emiatt az anyának testidegen részletek is lesznek a születendő magzat vérében, így amikor az anya szervezete felismeri az eltérő vércsoportot, antitestet termel a saját szervezetében jelen lévő idegenként felismert magzat ellen. Az ellenanyag-termelődés leggyakrabban a szüléshez kapcsolódik, ugyanis a szülés folyamán találkozik az anya és a magzat vére. Ritkább esetben fordul elő, hogy a folyamat már a terhesség ideje alatt kialakul, néha valamilyen terhességi komplikáció miatt, esetenként azonban bármilyen azonosítható ok nélkül. A termelődő ellenanyagok potenciálisan károsíthatják a magzat egészségét.
Az Rh vércsoportrendszer és a megelőzés
Az Rh vércsoportrendszer (azaz hogy a magzat, illetve az anya vércsoportja pozitív vagy negatív) az AB0 után a második legfontosabb vércsoportrendszer, a terhesség alatt különös jelentőséggel bír. Vércsoport összeférhetetlenség akkor jelentkezik, amikor az anya vércsoportja Rh-negatív, tehát a D antigénnel még nem találkozott a szervezete, a magzat vércsoportja ellenben Rh-pozitív. Az első terhesség kialakulásakor még nincs jelen a D antigén ellen termelt ellenanyag sem a kismama szervezetében, így az első terhesség során még nem szokott súlyos következményekkel járó immunreakció kialakulni. Szülés során (de terhességmegszakításkor is, vagy szülészeti beavatkozások során) azonban magzati sejtek juthatnak az anya vérkeringésébe, ami kiváltja az immunreakciót, így a következő (második és további) terhesség idején már jelen lehet a D antigén ellen termelt ellenanyag, ami a magzatba átjutva már méhen belül súlyos állapotot idézhetne elő. Amennyiben az újszülött RhD-pozitív, az anya a szülést követő 72 órán belül egy injekciót fog kapni, az úgynevezett anti-D profilaxist. Ez a gyógyszer elpusztítja az anyai szervezetbe jutó magzati vörösvértesteket, így megelőzi az anyai immunizációt.
| Rh faktor | Anya | Apa | Magzat Rh státusz | Kockázat | Megelőzés |
|---|---|---|---|---|---|
| Rh+ | Rh+ | Rh+ vagy Rh- | Rh+ vagy Rh- | Nincs immunreakció | Nem szükséges |
| Rh- | Rh- | Rh- | Rh- | Nincs immunreakció | Nem szükséges |
| Rh- | Rh- | Rh+ | Rh+ | Immunreakció lehetséges a második terhességtől | Anti-D injekció a szülés után (esetleg terhesség alatt is) |
Véralvadásgátló injekciók terhesség alatt
Előfordulhat, hogy véralvadásgátló injekciót kell alkalmaznia a kismamának a terhessége alatt, nélküle ugyanis nagy eséllyel kialakulnak akár életveszélyes vérrögök, amelyek nem csak az édesanya, hanem a baba életét is veszélyeztethetik. Azt, hogy magas-e önnél a trombózis kialakulásának rizikója, szakorvosi vizsgálat dönti el. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa kérdésünkre elmondta: a heparin-tartalmú injekciók (LMWH) a kumarin (K-vitamin antagonisták) származékokkal és a NOAC (új típusú véralvadásgátló) tablettákkal szemben teljes biztonsággal használhatóak a terhesség alatt, mivel nem károsítják a magzat fejlődését. Nem csak a terhesség, hanem a gyermekágyi időszak is fokozza a rizikót, főleg akkor, ha a kismama császármetszés útján hozta világra gyermekét.