A helytelen kúszás és mozgásfejlődés

A csecsemők mozgásfejlődése egy összetett folyamat, amelynek során a kisbabák új mozgásformákat sajátítanak el, amelyek a világról való gondolkodásukat és a világgal való interakciójukat is formálják. A mozgás, a helyzetváltoztatás szolgálják ezeket a folyamatokat. A mozgásfejlődés során egymás után megjelenő mozgásformák mindegyikére szükség van ahhoz, hogy eljussunk belőle a következőbe. Az egyetlen kivétel ez alól a kúszás, mert ha megvannak a forgások, akkor simán tovább lehet lépni a mászásba a kúszás nélkül is. Azért fontos, hogy a baba eltöltsön minden mozgásformával annyi időt, amennyire neki az egyedi fejlődéséhez szüksége van, mert minden mozgásforma hozzáad valamit az idegrendszeri fejlődéséhez.

A kúszás is hozzáad, nem is keveset. Az egyik fontos hatás, hogy a baba nagy felülettel érintkezik a talajjal, sőt, erősen súrlódik hozzá, így nagyon sok tapintási ingert kap: sok-sok érintéses visszajelzést a saját testéről. Ez hatékonyan segíti, hogy érzékelje a saját testét. Hogy tudatába kerüljön annak, hogy mije hol van, és mije hogyan mozog: alakuljon a testsémája, testtudatossága. Azonban ezt egyáltalán nem csak a kúszástól lehet megkapni! Megkapja a baba azzal is, ha a baba sokat volt és van karban, ölben, hordozóban! Megkapja, ha dögönyözöd, ha bármilyen érintéses játékot játszotok, vagy olyat, amiben a babát, kisgyereket mozgatod: lendíted, döntöd, ringatod… bármit csinálsz vele, ami jól esik nektek, és ami mozgatja őt.

A kúszás másik velejárója az, hogy a baba maga előtt használja a kezeit úgy, hogy közben látja is a kezét. Nos, ugyanez megtörténik mászás közben is. A kúszás harmadik velejárója az, hogy a baba halad vele előre, és megtapasztalja a távolságokat azáltal, hogy a mozgása hatására változnak a távolságok közötte és a tárgyak között.

A "szabályos" kúszás mítosza

A legtöbben úgy képzelik, hogy a szabályos kúszás azt jelenti, hogy a baba az egyik lábával tolja, közben pedig a másik karjával húzza magát előre; majd csere, és jön a másik láb és az egyik kéz az előrehaladásban. Sokan tehát váltott és keresztezett kéz-lábas kúszást várnak a babától.

Miért mindegy, hogy hogyan kúszik a baba? Úgy, hogy a babák az egyéniségüknek megfelelően próbálkoznak a mozgásformákkal. Amelyik mozdulat beválik, azt használni kezdik. És használat közben továbbtökéletesítik a mozdulatot. A törekvésük célja, hogy a mozdulat betöltse, vagy még jobban betöltse a funkcióját. „Hopp, ezzel a mozdulattal haladtam előre! Nézzük csak még egyszer! Valami ilyesmit képzelj; ilyesmi történik a babában - persze sokkal lassabban, fokozatosabban, valamint szavak és tudatosság nélkül. Próbálgatva talál rá a mozdulatokra, és használat közben megtalálja a mozdulat még hatékonyabb formáját, vagy akár teljesen új variációját is. Így alakul a kúszás is. És mivel a babák sokfélék, szabadok és kreatívak, egyáltalán nem csak azt az egyféle, „szabályosnak” híresztelt kúszást művelik - nagyon helyesen.

Azonban előfordulhatnak eltérések. Ha nézzük a mozgásfejlődés során egymás után megjelenő mozgásformákat, akkor azt látjuk, hogy mindegyikre szükség van ahhoz, hogy eljussunk belőle a következőbe. Az egyetlen kivétel ez alól a kúszás! Ha megvannak a forgások, akkor simán tovább lehet lépni a mászásba a kúszás nélkül is. Azért fontos, hogy a baba eltöltsön minden mozgásformával annyi időt, amennyire neki az egyedi fejlődéséhez szüksége van, mert minden mozgásforma hozzáad valamit az idegrendszeri fejlődéséhez. A kúszás is hozzáad, nem is keveset.

Miért baj, ha kimarad a kúszás?

Ha kimarad a kúszás, annak mindig oka van. Nem ritkán valamilyen csípő probléma is közrejátszhat, sokszor egy bakteriális fertőzés, ami véráram útján bekerül a csípőízületbe és gyulladást generál, vagy akár egy csípő fejlődési rendellenesség (csípő diszplázia).

Kutatások szerint a csecsemőkori agy fejlődésében a legfontosabb fejlődési mérföldkő a kúszás- mászás. A kúszás és mászás teszi lehetővé a középvonalon túli keresztező mozdulatokat, de szerepe van például a szem-kéz koordináció megfelelő kialakulásában is. Miután rendkívül fejleszti az agyat, ha kimarad ez a mozgásforma vagy lerövidül, gyakran jelentkeznek tanulási nehézségek, mint például: diszlexia, diszgráfia, diszcalculia.

A csecsemőkori mozgások hosszú távú meghatározói a gyermek fejlődésének. Például a kúszás és mászás időszakában alakulnak ki a keresztmozgások, amivel a két agyfélteke közötti hídban sejtkapcsolódások jönnek létre, ez borzasztó komplex módon hat a gyermekre. Ha ez a szakasz kimarad, vagy késik, vagy nem „mintaszerű”, természetesen akkor is alakulnak sejtkapcsolatok, csak az agy hálózottsága nem olyan sűrű, mint ellenkező esetben.

Gyakori hibák és eltérések a mozgásfejlődésben

• A féloldalas (aszimmetrikus) kúszás is kúszás. Amikor a baba kúszás közben csak az egyik kezét, vagy lábát használja, vagy esetleg a két kezével egyszerre húzza magát, a lábait pedig nem használja, az nem nevezhető valódi kúszásnak. Ugyan a helyváltoztatási cél megvalósul, de a fent említett ellentétes oldali végtagmozgás nem valósul meg, ami az idegrendszer érésében nagyon nagy szerepet tölt be, továbbá mozgáskoordinációs hiányosságok is keletkeznek.
• A négykézláb ringatózás, „kutyázás” valami bajt jelez. A négykézláb ringatózás, „kutyázás” sok szülőt megijeszthet mert időnként sokáig tartó művelet, és nem értik, hogy miért nem mászik még a baba, amikor jól megy neki a négykézláb állás. Valójában ez egy fontos művelet és addig csinálja a baba amíg a szemizmokat, az alsó-és felső testfelet, a jobb és bal oldalt előkészítik a szabályos mászásra. A mászás sokkal nehezebb mint a kúszás, mivel a gravitációt leküzdve kell a hasát megemelnie a földről, az új testhelyzetben kell megtanulnia a szemizmok helyes működtetését, megtalálnia az egyensúlyt.
• Az „repülőzéssel” csak a hátizmait erősíti. „Repülőzésnek” nevezik, amikor a baba hason fekve úgy emeli fejét és mellkasát, hogy nem támaszkodik le, karjait hátracsapja és a levegőbe emeli, néha a lábait is felemeli. Ennek oka lehet izomtónus-eltérés vagy mozgásfejlődésbeli probléma, de önmagában, ha semmi másban nem látunk eltérést, akkor nem feltétlenül kóros, minden kisgyermek mozgásfejlődésében előfordulhatnak szokatlan tartások, mozgások. Viszont, ha mindig vagy nagyon sokat ez a tartás jellemző a babára szakemberhez érdemes fordulni, hiszen ebben a tartásban a karjaival nem tud letámasztani így a kúszás elindulását hátráltatja.
• A „kiflizés”, ferde nyaktartás, dongaláb Gyakorta előfordul az is, hogy a baba rosszul fekszik az anyaméhben és ennek következtében kialakulhat kiflizés, ferde nyaktartás, szélfútta és dongaláb. Ezen problémák esetén mindenképp érdemes szakemberhez fordulni.
• Támaszkodás problémák Előfordulhat, hogy: a gyermek nem használja a kezét támasztásra (lehetnek a karok hason a törzs mellett nyújtva, oldalt mintha repülőzne, lehet a földön is, csak nem tesz rá súlyt); a gyermek támaszkodik, de túl széles alapon csak egyik kezén támaszkodik; alkaron ez a támasz kar, másik nyújtva általában oldalra támaszt, ez az ügyesebb kéz. Ha gyermekünk nem támaszkodik, akkor a fejét törzsizomból tartja, ez hosszútávon a hátizmok feszességéhez vezethet illetve a lapockazáró izmok is érintettek lehetnek. Ezen izmok feszessége akadályozhatják a gyermek mozgásfejlődését. Támaszkodás nélkül a fejkontroll sem tud megfelelően fejlődni, hamar elfárad gyermekünk hason és sírni kezd.
• A forgás problémái Előfordulhat: csak az egyik oldalán keresztül fordul hátról hasra illetve hasról hátra (ilyenkor lehet, hogy az az oldal, amin átfordul az feszesebb, és a másik oldal lazább); csak hasról hátra forog; csak hátról hasra forog (ilyenkor lehet, hogy a gyermek túlságosan homorít, és ezért nem forog a hasáról a hátára). Érdemes még megemlíteni, hogy a pici baba (2-4 hónapos) korban is alkalmanként megfordul. Ez teljesen normális, de ez még nem a tudatos forgás. Az is előfordul, hogy a baba (0-3 hónapos) sokat fordulnak csak hasról hátra, ennek az lehet az oka, hogy homorítanak (feszítik magukat hátra). Ilyen esetekben érdemes szakemberhez fordulni.

Hogyan segítsünk a babának a mozgásfejlődésben?

ELŐZD MEG a problémát! Legyen sokat hason, legyen benne öröme, sikerélménye! A gyerekek hason fekve tudják megerősíteni azokat az izmokat, amik a kúszáshoz és a mászáshoz kellenek. Ha nem szeret hason lenni a babád, kérdezz meg egy szakembert, hogyan tudsz neki segíteni benne, hogy komfortos legyen! A nyugodt és letisztult környezet támogatja a gyermek mozgásigényét és fejleszti a játéktevékenységét! A túl sok játék nem motiváló a mozgásra, sem a rendkívül színes játszószőnyeg, hiszen az is érdekes lehet, ha csak nézegeti, matat rajta. Hagyd mozogni! Amikor csak lehetőség van rá, ne a pihenőszékben, a rácsos ágyban vagy a járókában legyen korlátozva.

Fordulj szakemberhez! Ha aggódsz a baba mozgásfejlődése miatt, vagy bármilyen eltérést tapasztalsz, ne habozz szakemberhez fordulni. Gyógytornászok, gyermekorvosok és védőnők segíthetnek felmérni a helyzetet és tanácsot adni.

Tornászás a babával! A kúszás megkezdéséhez feltétlenül szükséges a keresztirányú mozgások fejlődése is, hiszen ezek teszik majd lehetővé az összehangolt mozgást. Tornászás közben mindig beszélgess vele, találj ki kicsi versikéket, mondókákat a gyakorlatokhoz! Ezeket a gyakorlatokat minden nap végezhetitek legalább egy, de ha nagyon szereti és élvezi, akkor több alkalommal is.

A kúszás stimulálása A lábtámaszt kiválóan alkalmazza, ezt ki lehet egészíteni játékokkal való csalogatással - tegyen gyermeke elé játékot úgy, hogy azt ne érje el! A kúszást lehet stimulálni lejtőn is, amit otthoni körülmények között is létrehozhatnak - például keményebb szivacs alá párnákat helyezve, de egy szélesebb vasalódeszka is alkalmas erre a célra. Megfelelő izomtónus, izomerő esetén általában beválik a lejtőn való kúszás gyakorlása, mivel azonnali sikerélményt nyújt a babák számára a helyváltoztatás. A lejtésszögre figyeljen, a túl meredek lejtő nem jó, mivel úgy mozgás nélkül lecsúszik a baba. A sikerélmény motiválja további gyakorlásra, majd idővel lejtő nélkül is sikerül a kúszás kivitelezése.

A csecsemő helyes mozgásfejlődése hónapról hónapra

Ez a tankönyvi forma, de minden gyermek más és más, ezért egyéni eltérések lehetnek, mi az 1 hónap elcsúszást még nem tartjuk kórosnak. A feszes illetve laza izomtónusú csecsemők mozgásfejlődése is elcsúszik általában, de idővel szépen rendeződni szokott. Főként a szülők szoktak ezen aggódni, hogy mit mikor kell csinálnia a gyermeküknek és ezen akár versengeni is szoktak. Fontosnak tartjuk, hogy a szülő tisztában legyen azzal, hogy körülbelül a gyermekének mit mikor kell csinálni és ha valami eltér a normálistól, akkor szakemberhez fordulhasson. De a mozgásfejlődés nem verseny.

tags: #kisbaba #helytelen #kuszas