A csecsemők bőre rendkívül érzékeny, és számos tényező okozhat rajta elváltozásokat. Fontos, hogy a szülők ismerjék a leggyakoribb bőrtüneteket, azok okait és a lehetséges kezelési módokat, hogy gyorsan és hatékonyan tudjanak reagálni.
A csecsemők bőrének sajátosságai
Bőrünk fontos szerepet játszik a hőszabályozásban, a külső hatásokkal és a fertőzésekkel szembeni védelemben, illetve a külvilághoz való alkalmazkodásban. A babák ugyanis csak pár hetes korukban kezdenek el izzadni, a verejtékmirigyek pedig 7-8 hónap után tekinthetőek teljesen kifejlettnek. Emiatt a kicsik könnyebben fáznak, amit márványos kék szín jelez a bőrükön. Ráadásul a fertőzésekre is fogékonyabbak, mert a faggyúmirigyeik ugyancsak éretlenek, így még nem alakult ki a bőr felszínén az a jótékony baktériumflóra, amit akár „védőrétegnek” is nevezhetünk.
Az újszülött bőre fontos a hőszabályozásban, a fertőzésekkel szembeni védelemben és a külvilághoz való alkalmazkodásban. Még az érett újszülött sem képes verítékezni életének első heteiben, így nem tudja testhőmérsékletét ilyen módon csökkenteni. A verejtékmirigyek teljes érettségüket csak a csecsemő 7-8 hónapos korában érik el. A vékonyabb bőr, keskenyebb szaruréteg, és a lazább hám- és kötőszövet kapcsolat miatt a bőr sokkal sérülékenyebb. A verejtékezés és a faggyúelválasztás csökkent, a mirigyek még nem fejlődtek ki. A verejtékmirigyek kivezető nyílásai megduzzadnak, könnyen elzáródnak; a fejletlen hőszabályozásnak köszönhetően az újszülött könnyen fázik, bőre márványos kék lesz; a bőrük kórokozókkal szembeni fogékonysága fokozott, mivel még nem alakult ki az ún. védőréteg.
Születéskor a bőrt szürkés, faggyúszerű, sűrű anyag borítja (vernix caseosa). Ez levált hámsejtekből és zsírszerű anyagokból áll, védő szerepe van. A magzatmáz védőburok az enyhébb bőrfertőzések ellen az élet első napjaiban. Egyes helyeken nem is távolítják el, hanem kivárják, míg a szülés után két, három nappal eltűnik.
Gyakori csecsemőkori bőrtünetek és azok okai
Újszülöttkori kiütések és pöttyök
Már az újszülöttek bőrén is jelentkezhetnek különböző kiütések és pöttyök. Többségük teljesen ártalmatlan, nem fertőző, és semmilyen kezelést nem igényel.
- A hormonkiütés (erythema toxicum): A baba bőrének reakciója a pocakon kívüli világra. A gyermek bőrén a kiütések pattanásszerűek, tetejük kicsit sárgás. Az elváltozások száma változó.
- Milia: Gombostűnyi nagyságú, faggyút tartalmazó piros kiütés, ami a gyerek arcán vagy orrán jelentkezik. A pici fehér vagy sárga fejű kiütések, az újszülött életének első három hetében jelenhetnek meg az orrán és az arcán. Azért keletkezik, mert a csecsemő verejtékmirigyei még nem működnek rendesen. A kiütések nem viszketnek, és kb. 2-3 hónapos korra elmúlnak.
- Csecsemőkori akne: Serdülőkorihoz hasonló pattanások fordulhatnak elő az újszülöttek arcán, csaknem mindig fiúknál. Az arc és fejbőr mellett a tünetek jelentkezhetnek a mellkason és a hát felső részén is. A csecsemőkori akne néhány hét, vagy hónap alatt magától is elmúlik, ezalatt a bőrt gyengéden mossuk, ne dörzsöljük, tartsuk tisztán, kerüljük az olajos, zsíros krémek használatát.
- Erythema toxicum neonatorum: Újszülötteken, a 2-4. nap között - egyes esetekben már a szüléskor is látható - foltokban bőrpírral, bőrvörösséggel és hólyagos kiütésekkel jelentkezik. Jóindulatú betegség, az újszülöttek egy-két harmadát is érintheti. Tünetei főleg a törzsön, a háton és a fartájon figyelhetők meg.
Melegkiütés (Miliaria)
Amikor a baba még nehezen tudja szabályozni a testhőmérsékletét, akkor a párás meleg miatt a testén megjelenhetnek az úgynevezett melegkiütések. A bőrön található, piros köralakú foltok elsősorban a mellkason, a popsin, a lábon, a torokban és a hónaljban figyelhetők meg. A hirtelen kialakuló kiütések általában ugyanolyan gyorsan tűnnek el, mint ahogy megjelentek, és szerencsére teljesen ártalmatlanok.
A melegkiütés - ahogyan a neve is elárulja - párás és meleg környezet vagy láz hatására jelentkezik, néhány milliméteres kis hólyagok formájában. A gyulladás nélküli melegkiütés (Miliaria crystallina) magától elmúlik csecsemők, és kisgyermekek esetében is, ha segítünk a bőrnek a szellőzésben, és elkerüljük, hogy továbbra is leizzadjon. A gyulladt változat bár igen aggasztó látvány, mégis hasonlóképpen tud gyógyulni. Gyógyszeres kezelést nem igényel mindaddig, amíg a baktériumok nem szaporodnak el nagymértékben.
Bőrhámlás
A bőrhámlás inkább túlhordott újszülötteknél gyakori, náluk viszont természetes, és 2-3 hetes korra megszűnik. A túlhordással kapcsolatban egyéb bőrjelenségek is megfigyelhetők, mint pl. hámlás.
Koszmó
A koszmó olyan bőrgyulladás, amit a faggyú túltermelődése okoz. Zsíros lerakódás formájában jelenik meg a szemöldökön, a homlokon, a kutacs tájékán vagy akár a fül mögött. Az említett népneve koszmó, amely lényegében hámló, gyulladt kiütés, amely a faggyú termelő területeken fordul elő leggyakrabban. Így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött. Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik.
Az esti hajmosás után a fejbőrre olajos, vagy vazelines pakolást tehetünk. Majd vékony pamutsapkát adhatunk a gyermekre, ezáltal megakadályozhatjuk az ágynemű szennyeződését, másrészt a puhítás is hatékonyabb lesz. Reggel a felpuhult felrakódásokat babakefével könnyebben eltávolíthatjuk. Szükség szerint a fent leírt pakolás megismételhetjük.
Pelenkadermatitisz (pelenkakiütés)
A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz - amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek, a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”.
A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki. Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktérium flórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz. A tápszer és egyéb táplálék bevezetésekor, a széklet baktériumflórája megváltozik, a széklet vegyhatása lúgos irányba tolódik el. Ezenkívül bármilyen megbetegedés, vagy antibiotikus kezelés megváltoztathatja a bélflórát. A lazább, zöldes széklet a bélflóra megváltozására utal.
A pelenkakiütés elkerülése érdekében a legfontosabb, hogy a pelenkával fedett bőrt tisztán és szárazon kell tartani. A pelenkát. lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Az ultramagos egyszer használatos pelenkák a legjobbak. Vizelet és/ vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel. Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel.
A pelenkakiütés nevéből következően főként csecsemőkorban fordul elő, a kisded bőrének pelenkával fedett részén pirosasan elszíneződött, gyulladt, foltszerű, helyenként összefolyó bőrpír formájában jelenik meg. A vizelet, széklet savas maró hatása miatt a bőr védőrétege sérül, a bőr felázik és begyullad. Tipikus és gyorsan jelentkező szövődmény, szinte társjelenség a felülfertőződés, leggyakrabban a bőr és a széklet normál flórájának tagjaival, elsősorban a Candida albicans gombával. A megelőzés fő eszköze a vizelet- illetve székletürítés utáni gyors pelenkacsere, az új pelenka zárása előtt nedves, majd száraz törlővel történő áttörlés, ápoló, hidratáló krémek alkalmazása. Ha felülfertőződött bőrterületről van szó, akkor speciális gombaellenes, esetleg antibiotikus krémmel kell kezelni a bőrt, melyet orvosuk írhat fel.
Gyulladás a köldök és a köldökcsont körül
A köldökcsonk gennykeltő bacillusok okozta gyulladása a születés után néhány nappal fordulhat elő. A köldökcsonk nedvedzik, a környező bőr vörös, duzzadt. Ha a gennykeltő bacillusok a mélyebb rétegekbe is bejutnak, akkor általános, a szervezetet érintő gyulladásos tünetek jelentkeznek. A gombás eredetű fertőzéshez semmi köze sincs, az elváltozás gomba alakú alkjáról kapta ezt a nevet - a köldök granuloma, ami egyszerű vadhús -, nem ritka elváltozás.
A köldökzsinór, fehéres, tömeges, kocsonyás anyag, amikor száradni kezd, sötétebb lesz, majd megbarnul, elszürkül. Ez a folyamat néhány órán belül végbemegy. A csonk leesése után egy sebfelület marad hátra. Ezt a „köldöksebet tisztán és mindenekelőtt szárazon kell tartani. Ne érje fürdővíz, és vigyázzunk, hogy a pelenka se dörzsölje.
Ekcéma (atópiás dermatitisz)
Az ekcéma lényege, hogy öröklött módon a bőr nem tud kellő mennyiségű nedvességet és zsiradékot termelni (tehát víz- és lipidhiányban is szenved), amitől egyszerűen kiszárad, kipirosodik, kiütések és olyan repedések jelenhetnek meg rajta, amelyek akár a bőr mélyebb rétegeit is érinthetik. Az atópiás ekcémára való hajlam lehet örökletes, emellett pedig a már említett környezeti tényezők jelenlététől is függhet a betegség kialakulása, ami egyébként - és ezt fontos kiemelni - nem fertőző.
Csecsemőknél az arcon és karon megjelenő bőrszárazság, hámlás és néha vörös foltok tanúskodnak róla, hogy fennáll az ekcéma gyanúja. A vakarózás, az alvási problémák és a nyűgösség is árulkodó jelek lehetnek.
Ennek a bőrbetegségnek két fázisa van: fellángolások és nyugalmi időszakok váltják egymást. Fellángolásnál eleinte rózsaszín foltok jelennek meg a bőrön, amik idővel kivörösödnek és viszketni kezdenek. A viszketés miatti vakarózás sajnos növeli a kisebesedés és a fertőzés veszélyét. Váladékozás és duzzanat (ödéma) is előfordulhat.
A gyulladáscsökkentő kezelés (ami általában kortikoszteroidok alkalmazását jelenti) hatására megnyugszik a bőr, halványodnak a foltok, ám a szárazság megmarad - ez már a nyugalmi szakasz. A viszketés még ekkor is erőteljes lehet a szárazság miatt.
Könnyen lehet, hogy valamilyen allergia áll a hátterében, ám ilyenkor többnyire nem egy bizonyos allergén elleni reakcióról van szó, hanem fokozottan érzékeny bőrről, ami több környezeti tényezőre is így reagál. A babaekcémát kiváltó leggyakoribb allergének a nem megfelelő időben bevezetett táplálékok (a tehéntej, a tejtermékek vagy a tojás), az anyatejben lévő esetleges allergének, az allergénekben (pl. háziporatkában) gazdag környezet, a nem megfelelő - vegyi anyagokat is bejuttató - bőrápolás, valamint más irritáló anyagok jelenléte a környezetben, vagy éppen a babaszoba túl száraz levegője.
A csecsemőkori ekcéma esetén fontos a megfelelő, kifejezetten a babák érzékeny bőrének kifejlesztett hidratálókrém használata rögtön fürdés után, a limitált fürdési idő meleg vízben (ami semmiképp ne legyen forró), és bababarát mosószer használata a ruhákhoz. A vakarózás ellen hatékony a rendszeres körömvágás, illetve ha szükség esetén kesztyűt húzunk a kezükre. A babaszoba levegőjének páratartalmára is érdemes odafigyelni, hogy optimális legyen.
Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabban az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök,- és térdhajlat a csukló, a boka és a nyak területére is. Ez öröklött hajlamon alapuló betegség. A családban rendszerint van valakinek ekcémája vagy egyéb allergiás megbetegedése. Az ekcémás gyermekek bőre fokozottan érzékeny, számos környezeti allergénre.
A csecsemő fürdetése langyos vízben (kb. 30°C) rövid ideig történjék. A hagyományos szappan, vagy babafürdetők tovább száríthatják a bőrt, ezért a fürdetés a gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel, hidrofiles krémmel történjék. A fürdetés után a nedves bőrt puha, jó nedvszívó ruhával itassuk fel, sohase dörzsöljük a bőrt. Az ekcémás bőr kezelésére széles körben elterjedtek a különböző steroid tartalmú kenőcsök. Ezeket csak orvosi utasításra, annak megfelelően alkalmazzuk. Bár gyorsan látványos javulás érhető el, de a steroidtartalmú készítményeknek számos mellékhatásuk lehet.
Az ekcéma egyik jellegzetes tünete a viszketés. A viszketés a csecsemő nyugalmát zavarhatja, nem tud pihenni, aludni, a sok vakarózástól ingerlékennyé válik. A viszketés, vakarózást von maga után, amely tovább súlyosbíthatja a panaszokat. Az ekcéma kezelésében a viszketés csökkentése céljából úgynevezett. antihisztamin hatású gyógyszereket használunk.
Egyéb, kevésbé gyakori bőrtünetek
- Nikkelallergia: A babáknál is előfordulhat nikkelallergia. Jellemző tünete a piros, viszkető bőrkiütés azon a területen, ahol a fémmel közvetlenül érintkezik a bőr. Gyakori például a farmernadrág fémgombjának helyén, de ékszerek, csatok, cipzárak is kiválthatják.
- Keratosis pilaris (csirkebőr, grízes bőr): Előfordulhat az úgynevezett follicularis hiperkeratózis, vagy modern nevén keratosis pilaris. Ez apró, legtöbbször bőrszínű, libabőrszerű kiütéseket jelent a bőrön, főként a karon vagy a combon. Elsősorban a felkar és a comb hátsó felszínén jelennek meg az apró fehér, pattanásra hasonlító dudorok, kiütések foltokban. A bőr érdes tapintatúvá válik, libabőrösnek tűnhet. Legtöbbször az igény szerinti hidratáláson kívül egyéb kezelést nem igényel.
- Csalánkiütés: A csalánkiütésnek sokféle oka lehet: rovarcsípés, gyógyszer, ételallergia, de akár spontán is megjelenhet. A csalánkiütés általában nagyon viszket a kicsiknek, mert ilyenkor nagy mennyiségű hisztamin szabadul fel a szervezetükben.
- Ödéma: Az ödéma a bőr és a nyálkahártya hirtelen duzzanata, amely gyakran allergiás reakció következménye. Ha a duzzanat a száj, a szem vagy a gége területén jelentkezik, Quincke-ödémáról beszélünk.
- Rüh: A száraz bőr önmagában is viszkethet, de ekcéma (atópiás dermatitisz) vagy rühfertőzés is okozhat hasonló panaszokat. A rüh apró, piros, viszkető kiütésekkel jár, és közelről megfigyelve a bőrben apró, fekete járatok látszanak.
- Rovarcsípések: Szúnyog, pók, darázs és méh csípései is okozhatnak bőrtüneteket. A rovarcsípést arról lehet felismerni, hogy középen látható egy apró szúrcsatorna.
- Hólyagos kiütések: Ha hólyagokat észlel a bőrön, orvosi vizsgálat szükséges, mert sok ok lehet a háttérben: például autoimmun hólyagos betegségek is, de növények és gyógyszerek is okozhatnak ilyet. Sokszor pedig egyszerű bakteriális fertőzés áll a háttérben: az ótvar.
- Ótvar (impetigo): Az ótvar, vagy impetigo igen fertőző, gennyes bőrbetegség, mely legtöbbször gyermekeknél, az arcon fordul elő. Viszkető hólyagos kiütésekről és mézsárga pörkökről ismerhető fel. 2-6 éves korban fordul elő leggyakrabban, rendszerint enyhébb lefolyású betegség, ám újszülöttkorban komoly szövődményei lehetnek. Az impetigo antibiotikus krémekkel vagy gyógyszerrel kezelhető, 7-10 nap alatt gyógyul.
- Lyme-kór: A Lyme-kór a kullancs csípése által terjesztett betegség. A csípés kapcsán a Borrelia burgdorferi nevezetű kórokozó kerül a vérbe. Ennek egyik tünete az ún. erythema chronicum migrans, mely a kullancscsípés után 3-30 nappal jelentkezik.
- Fertőző betegségek: Számos gyermekbetegség jár kiütéssel. Ilyen például a bárányhimlő, rózsahimlő, kéz-láb-száj betegség, skarlát, ötödik betegség (lepkehimlő), háromnapos láz.
A baba bőrének ápolása és a megelőzés
A rendszeres fürdetés, krémezés és a bababőr gondos ápolása mellett is előfordulhatnak bőrtünetek. Fontos, hogy tisztán tartsuk a bőrüket, ugyanakkor a túl gyakori fürdetés is ártalmas lehet.
A legjobb, ha speciális, kifejezetten babáknak készült, lehetőleg illatanyag- és tartósítószermentes fürdetőszert választunk a napi fürdetéshez, kellemesen meleg vízzel. Fürdés után, vagy akár naponta többször is használhatunk az ő érzékeny bőrükre való babaolajat, hidratálókrémet - a popsira külön krémmel, ami segít a pelenkakiütés megelőzésében.
A bőrápoláshoz hozzátartozik a fényvédelem is: a babák bőre legalább 50-es faktorszámot igényel az UVA és UVB sugarak ellen, és eleinte érdemes inkább fizikai szűrőt tartalmazó készítményt választani. Télen védeni kell a csecsemő érzékeny arcbőrét a széltől és a hidegtől, amiben a hidratálókrém mellett a réteges öltözködés és a megfelelően védett babakocsi is segít.
A nem megfelelő anyagú ruházat, takaró és ágynemű is okozhat bőrirritációt. Puha, légáteresztő anyagok választásával viszont kiküszöbölhető ez a probléma.
A babaúszás remekül fejleszti a mozgáskoordinációt, ráadásul a kicsik kimondottan szeretik a vizet. Az ilyen célra használt medencék klórtartalmára általában odafigyelnek, hogy ne legyen irritáló, de még így is előfordulhat érzékenységi reakció.
A gyermekkori kiütések egy része fertőző megbetegedésekből ered. Ezek az állapotok jól elkülöníthetők az egyéb okokból jelentkező kiütésektől.
A baba nyári öltöztetésénél vegyük mindig figyelembe a környezet hőmérsékletét. Fontos, hogy olyan gyermekruhákba öltöztessük a kicsit, amelyek hagyják a bőrét szellőzni, nem engedik felhevülni. A természetes anyagokból készült textilek ilyenek.
Az említett túlöltöztetés elkerülése mellett a nyári melegben jól eshet a babának a fürdetés, és a pelenka nélküli mókázás. Ezek amellett, hogy a közérzetére nagyon jól hatnak, a bőrét is segítenek tisztán tartani, és a bemelegedést elkerülni. A gyakoribb pelenkacserére legyen gondunk, hogy elkerüljük a bőrének a meleg, nedves közegben való bepállását.
Ha babakocsiba, vagy autósülésbe fektetjük a kicsit, tegyünk alá jól szellőző textil pelenkát, vagy speciális üléshuzatot, hogy ne tudjon a háta leizzadni.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Mivel az ekcéma figyelmeztető tünet is lehet - allergiahajlamot jelezhet -, mindenképpen érdemes gyermekorvoshoz fordulni vele, és kivizsgáltatni, mi állhat a hátterében.
Ha a csecsemő bőre rendkívül száraz az arcán és a karján, esetleg hámlik, és vörös foltok is megjelennek rajta, akkor fennáll az ekcéma gyanúja. A viszketés okozta vakarózás, az alvási problémák és a nyűgösség is erről árulkodhat.
A kiütéses betegségek egy nagyon összetett területet képeznek, így minden esetben javasolt gyermekünket orvoshoz vinni, ha kiütést észlelünk rajta!
A refluxos baba kezelése | Babamánia
