A terhesség egy különleges időszak, mely során az anya és a testében hordott magzat között egyedülálló kapcsolat alakul ki. A modern orvostudomány, különösen a prenatális pszichológia kutatásainak köszönhetően, ma már jelentős tudással rendelkezünk a méhen belüli (intrauterin) fejlődésről. Nem csupán egy növekvő magzatról beszélünk, hanem egy kompetens lényről, aki már a születése előtt lát, hall, tanul, és interakcióba lép a környezetével.
A kompetens magzat: érzékelés és tanulás
A méhben növekvő baba egy sejtből indulva, intenzív ütemben fejlődik. Az embrionális szakasz, amely a beágyazódást követően a 6-8. hétig tart, a legkritikusabb időszak, ekkor alakulnak ki a test alapvető szervei és testrészei. A terhesség harmadik hónapjára a magzat már számos érzékszervét fejleszti, melyek segítségével a külvilágból érkező ingereket befogadja és feldolgozza. Ezeket a tapasztalatokat a születés után is felhasználja.
- Tapintás: Már a 7. terhességi héten elkezdődik a tapintás érzékelése. Az első testrészek, amelyek érzékennyé válnak, az arc, majd a genitáliák (10 hetes kor), az ujjak (11. hét) és a talp (12. hét). A 17. hétre a törzs is érzékennyé válik. A 32. hétre a testének majdnem egésze érzékeny melegre, hidegre, nyomásra és fájdalomra. A magzat megérinti arcát, ajkát, testrészeit, a köldökzsinórt, szopja a hüvelykujját.
- Hallás: A magzat már a hallószerv kifejlődése előtt is „hall”, bár a füle csak a harmadik trimesztertől kezdve érzékel. A harmadik élethéten a fül, a hatodik héten pedig a fülkagyló is elkezd fejlődni. A 24. héten a baba hallani kezd a fülén keresztül, és a 30. hétre hallása odáig fejlődik, hogy képes érzékelni az anyai testben zajló hangokat, különösen a szívverést. Képes megkülönböztetni az anyuka, az apuka és a nagyobb testvérek hangját.
- Ízlelés és szaglás: Az ízlelőbimbó és a szaglóhám kialakulásának köszönhetően 15 hetesen ízeket és szagokat érez. Az anya által fogyasztott ételek, italok összetevői részben bejutnak a magzatvízbe, így a magzat már az anyaméhben megismerkedik az ízekkel és megalapozza az ízlését.
- Látás: A szemhéjak zárva vannak a 26. hétig, hogy a retina teljes mértékben ki tudjon fejlődni. Attól kezdve, hogy a szemek kinyílnak, a látás is megjelenik valamilyen módon. A 4 hónapos magzat zárt szemhéján keresztül a fényt és a sötétet is észleli. A 26. héttől már a szemét is tudja nyitni, és a 7 hónapos magzat szívesen nézeget, nyitva tartja a szemét, különböző irányokba tekintget.
A mozgás és a reflexek fejlődése
A terhesség hatodik hetében az agynak még nem fejlődött ki a mozgásért felelős központja, de a mozgás mégis megjelenik és alig néhány héttel később szándékossá válik. A 9 hetes magzatnak alakulnak aprócska izmai, így képes mozgatni karját és lábát, 15 hetesen már kéz- és lábujjait is meg tudja mozdítani, ujját szájába veszi. A magzat az újszülött teljes mozgáskészletével bír, sőt a mozgásosságában egyéni különbségek fedezhetők fel, melyek a terhesség alatt végig jellemzőek. A 18-20. héttől az édesanya is érezheti a baba mozgását, ficánkolását, ami igen fontos a várandósság tudatosulásában és az édesanya gyermekéhez való kötődésének kialakulásában is.
Már az 5. terhességi héten kimutatható a legkorábbi reflex, az ún. primitív vagy túlélőreflex (visszahúzódási és megdermedési reflex), mely akkor aktiválódik, ha a baba veszélyt észlel. A reflexek után a baba kondicionálás során megtanulja, hogy bizonyos helyzetek milyen vegetatív és cselekvéses válasszal járnak.
Az alvás és az álmok
A magzat az 5-6. hónaptól kezd álmodni, a REM-fázisra jellemző gyors szemmozgás a 23-24. héten már jellemző. A terhesség 30. hetében igen aluszékony, az alvásidő pedig teljes mértékben álmokkal teli. Izgalmas vizsgálati eredmény, hogy a babák az édesanya álma közben felhagynak a mozgással.
Anya és magzat közötti kommunikáció
Az anya és gyermeke közötti kapcsolat nyelve a köldökzsinórban lévő vér mennyisége, oxigén és tápanyagellátottsága, a benne lévő hormonok szintje és aránya, az anya hangjának lágysága, árnyalatai, és az érintésének biztonságot vagy veszélyt jelentő üzenetei. A kapcsolat kölcsönös, hiszen a baba szervezete is termel saját anyagcseréje folyamatában különböző termékeket, melyek az anya szervezetébe kerülnek, aki ezt biológiai szinten értelmezi.
Kapcsolati csatornák
Az anya és magzata három csatornán keresztül áll folyamatos kapcsolatban:
- Fiziológiai csatorna: Az anya szervezetébe bejutó tápanyagok, valamint a testében termelődő kémiai anyagok nagy része a méhlepényen át a magzathoz is eljut. A magzat is küld jelzéseket az anya szervezete felé, amelyek megváltoztatják az édesanya fizikai és hangulati állapotát.
- Viselkedéses csatorna: Ide tartozik az anya mindennapi élete, életritmusa, és a babára irányuló viselkedése (pl.: simogatás, beszéd, érintés). Ez is kölcsönös csatorna, hiszen igen változatos módon reagálnak egymás megnyilvánulásaira.
- Intuitív csatorna (lelki köldökzsinór): Itt a mély egymásra hangoltságnak van kitüntetett szerepe. Ezek a jelek tetten érhetők álmokban, érzésekben vagy sejtésekben a születendő kisbabával kapcsolatban.
Kapcsolat és kommunikáció a magzattal | Andrek Andrea
Az érintés és a hang ereje
A babák az érintésre élénkebben reagálnak, mint a hangra. Az anya hasán keresztül lehet simogatni a magzatot, hatására a baba teste ellazul. Az anyai szervezet ilyenkor endorfint áraszt a kicsihez, és kellemes érzéseket vált ki benne. Az anyai kéz rendszeres érintésére, simogatására egyre jobban reagál, mozdul, piruettezik, hátat fordít, majd átveszi a kezdeményezést. Az anya és magzata közötti párbeszédek egyre aktívabbá válnak.
Az emberi hang - főleg az édesanya hangja, amit a magzat a leggyakrabban hall - különösen fontos a fejlődése szempontjából, hiszen a kommunikáció és az érzelmi kötődés alapját teremti meg. A magzat jóval a hallószerv kifejlődése előtt is „hall”, a bőre olyan, mint egy nagy fül, ami a vibrációkat érzékeli. Ha az anya énekel, lágyan, szelíden beszél hozzá vagy csupán szeretettel rágondol a magzatára, akkor ő speciális reakciókat ad.
Az édesapa szerepe a méhen belüli fejlődésben
Az édesapa szerepe nagyon fontos. Mivel az ő jelenlétében és ölelésében, érintésében az édesanya is boldog, a baba számára ezek csodálatos időszakok. Az apák sokszor azt hiszik, hogy a szorosabb kapcsolat kialakításával meg kell várniuk a baba megszületésének pillanatát, de az ultrahang felvételek igazolják, hogy a 24. héttől kezdve az apák is kapcsolatba tudnak lépni a magzattal. Sokszor lehet látni, hogy az apa érintésére, hangjára a baba odabújik a simogató kézhez, arcát vagy hátát odagömbölyíti, később kinyomja a testrészeit, játékot kezdeményez, vagy válaszol a kezdeményezésre. Idegen kéz érintésétől inkább visszahúzódik a baba, megfeszíti magát, vagy összerezzenéssel, heves gesztusokkal, esetleg megdermedéssel reagál.
A stressz és az ingergazdag környezet hatása
A kismamának, a magzatának és természetesen az egész családnak a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb életmód a legáldásosabb. Az akut stressz nem árt a babának, sőt felkészíti őt az életre. Azonban a hosszú ideig fennálló krónikus stressz ártalmas a magzatra és az anyára nézve is, ezért fontos kezelni. Stresszhelyzetben az anya hormonszintje megváltozik, stresszhormonok áramlanak be az ereibe, izmai megfeszülnek, és a baba ezt a változást érzékeli.
Nagyon sokat tesz a gyermekéért az az édesanya, aki ingergazdag környezetet teremt magzata számára. Várandóssága alatt simogatja, nyugtatja, kedves, meghittséget érzékeltető hangon beszél hozzá, sok minőségi zenét hallgat, gyermekdalokat énekel neki. Ha a magzat ilyen ideális körülmények között él az anyaméhben, akkor a születés után kiegyensúlyozottabb, értelmi- és szociális (társas) fejlődése gyorsabb lesz az átlagosnál.
Fejlődési rendellenességek és megelőzésük
Az embrionális szakasz a legkritikusabb, ekkor a magzat a legsebezhetőbb. Ha ebben a szakaszban az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. Ezeket az ártalmakat teratogéneknek nevezzük, és közéjük tartoznak vírusok (pl. rózsahimlő, mumpsz, bárányhimlő, HIV), baktériumok, paraziták (pl. toxoplazmózis), gyógyszerek (pl. thalidomid), káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, kábítószerek), környezeti ártalmak, vegyszerek, sugárzások, nehézfémek. Fontos a megelőzés, például védőoltásokkal, a káros anyagok és szerek kerülésével, valamint a rendszeres orvosi vizsgálatokkal, mint az ultrahang, laborvizsgálatok, magzatvíz- és méhlepényszövet-mintavétel.
| Teratogén | Lehetséges hatás |
|---|---|
| Rózsahimlő (Rubeola) | Fejlődési rendellenesség, siketség, látáskárosodás, szívbetegség, értelmi fogyatékosság, csontfejlődési problémák |
| Mumpsz (Parotitis) | Vetélés, szív-, agyi, látás- és hallásproblémák |
| Parvo B19 vírus | Vetélés az első trimeszterben |
| Cytomegalia vírus (CMV) | Meszesedés a méhlepényen és az agyban, máj- és lépnagyobbodás |
| Bárányhimlő (Varicella) | Fejlődési rendellenesség (első trimeszterben) |
| HIV | Fejlődésben való visszamaradás, koraszülés, fertőződés kockázata |
| Toxoplazmózis | Agyvelőgyulladás, máj-, lép- és szívizomgyulladás |
| Röntgensugárzás | Mikrokefália (kisfejűség), ivarsejtek károsodása |
| Thalidomid | Végtagkárosodás |
| Keringési zavarok (pl. dohányzás) | Oxigénhiány |
A várandósság szakaszai és az anya változásai
A terhesség körülbelül 40 hétig (10 hónapig) tart, mely során az anya teste különleges átalakuláson megy keresztül. Az első hónapban az embrió még egy kis sejtcsomó, a has növekedése nem látható. A második hónapban az embrió gyors fejlődésnek indul, és a kismama testében is hormonális változások zajlanak. A harmadik hónapra a terhesség egyre látványosabbá válik, a méh elkezd nagyobbá válni. A negyedik hónapra a terhes has egyre látványosabbá válik, már mások is észrevehetik a terhességet. Az ötödik hónapra a várandós has már szinte teljesen kivehető, és a kismama pocakja kerekebbé válik. A hatodik hónapra a terhes has már egyre inkább láthatóvá válik, a baba aktívan fejlődik. A hetedik hónapra a kismama pocakja már letagadhatatlanná válik, a magzat elérheti a 30-35 centimétert. A nyolcadik hónapra a kismama pocakja már teljesen kerek és előre ugrott formát ölt. A 36. héttől, a terhesség utolsó szakaszában, a has „leszáll”, mivel a magzat pozíciója változik. A kilencedik hónapra a terhes has a legnagyobb lesz, a test minden szempontból felkészül a szülésre.