Miért ébred fel a csecsemő éjszaka? – Az alvásmegvonástól szenvedő szülők kérdései és válaszok

Az alvásmegvonástól szenvedő szülők egyik leggyakoribb kérdése az, hogy mikortól fogja átaludni a baba az éjszakát. De mit is értünk átalvás alatt? 5-6 óra megszakítás nélküli alvás? 10-12 óra alvás összességében, az esti fektetéstől a reggeli ébredésig? Minél kevesebb ébredés és minél simább visszaalvás?

Fontos például látnunk, hogy „a megszakítás nélküli alvás nem azt jelenti, hogy a gyerek nem ébredt fel éjjel egyszer sem, hiszen minden ember, felnőttek is, többször felébred az éjszaka folyamán az alvásciklusok között, csak éppen legtöbbször olyan gyorsan visszaalszunk, hogy nem is emlékszünk erre. A megszakítás nélküli sokkal inkább azt jelenti, hogy a gyerek csak rövid időkre ébred meg, és képes önállóan visszaaludni a szülei segítsége nélkül.”

Valójában az éjszakát senki sem alussza át. Alvásunk során többféle alvásszakasz váltakozik. Vannak mélyebb és kevésbé mély szakaszok, és közte apró megébredések. A megébredések tehát minden éjjel bekövetkeznek. A megébredés célja az ellenőrzés - az alvás rövid megszakítása során eljut a tudatunkig, hogy hol vagyunk, mit csinálunk, mit érzünk. Feltesszük magunknak a kérdést: Jól vagyunk? Minden rendben?

De mi a helyzet, ha nincs minden rendben? Akkor a tudatunk cselekvésre késztet minket. Mi lehet a gond, ami miatt cselekednünk kell? Lehetünk szomjasak, fázhatunk, zsibbadhat a kezünk, lehet kényelmetlen az ágy. Megfájdulhat a fejünk, megijedhetünk egy hangos zajtól vagy észrevehetjük, hogy nem fekszik mellettünk a párunk. A cselekvés legtöbbször egyértelmű: iszunk, betakarózunk, megigazítjuk a kezünket vagy a párnát. Beveszünk egy fájdalomcsillapítót, kiderítjük a zaj forrását vagy a párunk távollétének okát.

A babák szintén hasonló megoldandó gondokkal találkozhatnak, amikor az éjszaka során ellenőrzik a helyzetüket, állapotukat. Lehetnek éhesek, szomjasak, teli lehet a pelus, fájhat a foguk vagy a hasuk. Fázhatnak vagy beszorulhat a lábuk az ágy rácsai közé. Egyrészt, a babáknál a rövidebb alváscikusok miatt ezek az ellenőrző megébredések gyakoribbak, mint nálunk. Másrészt, az okok is picit eltérnek. A fő különbség viszont a problémamegoldás mikéntjében van. A babák a legtöbb problémát nem fogják maguk megoldani. Kellünk hozzá mi, a szüleik.

Hogyan működik az alvás?

Hogy megértsd ezt a paradox helyzetet, egy picit ássunk a mélyére, hogyan is működik az alvás. Nagyjából 3 órával azelőtt, hogy felébrednénk reggel, a testünk elkezdi termelni a kortizol hormont. A kortizol egy serkentőhormon, és főleg akkor termelődik, amikor stresszesek vagyunk annak érdekében, hogy megemelje a szívverést és serkentse az idegrendszert (pl. medveveszély esetére…), de mindeközben reggel arra sarkall minket, hogy elkezdjük a napot. Gondoljunk rá úgy, mint egy természetes koffeinre. És ha a kortizol a reggeli kávéadagunk, akkor a melatonin az esti pohár borunk. Amikor a nap kezd lemenni, a szervezetünk felismeri, hogy eljött az este és elkezdi termelni ezt a kedves, alvást elősegítő hormont, ami segít nekünk az elalvásban és abban, hogy aludjunk reggelig, amikor pedig kezdődik az egész folyamat elölről. A melatonin termelés megnövekszik és korábban kezdődik este, ha a szép, ragyogó napsütésre ébredünk. De bármennyire is gyönyörűen kialakított rendszer ez, nem tökéletes és könnyen megzavarodhat.

A megszokott alvási mintázatok és az ébredések

Mindenki tudja, hogy az alvás életbevágóan fontos a babák fejlődő szervezete számára, ezért annak hiánya stressz forrása lehet a szülőknek. A babák alvási szakaszai rövidebbek, ők kipihenik magukat úgy is, ha sokszor piciket alszanak, az ő kipihentsége nem áll összefüggésben a tiéddel, hiszen egy felnőttnek hosszabb alvási szakaszokra van szüksége ahhoz, hogy kipihenten ébredjen. Attól, hogy anya fáradt a kevés alvástól, a baba még boldog és jól fejlődik ugyanannyi alvástól. Érdemes tehát megfigyelned, vajon ő mennyire kiegyensúlyozott, fáradtnak tűnik-e, nincs-e olyan, hogy túlfárad és emiatt nyűgös, kezelhetetlen.

Az egész kicsi babák körülbelül három hónapos korukig az aktív, REM fázissal kezdik az alvást, és csak körülbelül húsz perc elteltével kezdenek belépni egy átmeneti, majd a nyugodt alvás szakaszába. Míg a felnőtt alvásciklusa körülbelül 90 perc, a csecsemőké rövidebb, körülbelül 50-60 perc és több aktív fázist tartalmaz. A kezdeti aktív fázisban, illetve a fázisváltások között könnyen felébredhet a kisbaba: ha az ilyen érzékeny szakaszban olyan inger éri, ami felébresztheti őt, akkor fel is fog ébredni. Minél nagyobb a csecsemő, annál fejlettebb az agya és annál jobban ki tudja szűrni az ébresztő ingereket, ezért egyre jobban alszik.

A tudomány jelenlegi állása szerint az éjszakai ébredések természetesek és evolúciós okokból szükségesek is. A fázisváltásokat mi felnőttek általában átalusszuk, de a kicsiket könnyebben ébreszti fel valamilyen inger. Mi azért alusszuk át ezeket a fázisváltásokat, mert az agyunk megszűri az ingereket: csak a fontosakra válaszol, a kevésbé fontosakat figyelmen kívül hagyja. A kisbabának viszont éppen az az érdeke, hogy érzékeny legyen az ingerekre, legelsősorban is az éhség jelzéseire. Még túl pici a gyomra ahhoz, hogy annyi táplálékot vegyen magához, amivel kihúzza reggelig, ellentétben velünk, akik jól be tudunk lakmározni vacsorára. Az is érdeke, hogy kisebb fájdalmakat, tele levő orrot, fogfájást, lecsúszott takarót és egyéb más nyűgöket a gondozójának azonnal tudjon jelezni, hiszen ha nem így lenne, nem nagyon maradt volna életben az evolúciós környezetben.

A csecsemők körülbelül 70%-a tudja három hónapos korára átaludni az éjszakát. További körülbelül 20%-ánál pedig csak hatodik hónapos korában - és van egy hányad, akik még később. De ekkor sem végleges ez még - sok ok miatt (betegségek, fogzás, növekedési ugrások, sok program, változások, nagyobbaknál egy másnapi matekdolgozat) még sokáig előfordulhat, hogy az éjszakát már stabilan átalvó gyermek ismét ébred éjjel.

Az éjszakai ébredések gyakori okai

Az éjszakai ébredéseknek nagyon sok oka lehet, ezek egy része az alvás jellegével függ össze. Az az igazság, hogy ezek közül bármelyik lehet és ezeknek a keveréke is, ami azt jelzi neked, mint szülőnek, hogy a babák alvása borzasztóan komplikált terep. A testük és agyuk nagyon gyorsan megy át jelentős változásokon, és mire az egyiknek a végére érnek, kezdődik a következő. Természetesen vannak olyan tényezők, amelyek felett van kontrollunk. Pl., ha melege van, lentebb vesszük a fűtést. Ha fogzik, bekenjük neki fogínygéllel, hogy legalább időszakosan segítsünk a problémán. Ezek az egyszerű megoldások.

Összegyűjtöttem a leggyakrabban előforduló okokat, ami miatt a baba gyakran ébredhet:

1. Táplálás

A baba alvásában kulcsszerepet játszik a táplálása. „A legtöbb újszülött éjjel-nappal nagyjából azonos időközönként, 1-3 óránként megéhezik. Ha a baba kis súllyal született, vagy besárgult születése után, a gyermekorvos előírhatja az óra szerinti etetést. Ilyenkor a szülőnek kell a babát felébresztenie megadott időközönként (általában 3, vagy 4 óránként). A cél az, hogy az éjszakai etetések idővel egyre ritkábbak legyenek, a baba a kalóriái nagy részét nappal fogyassza el. A hajnali ébredések szoktak legtovább megmaradni. Amíg a babának éjszaka is szüksége van táplálékra, addig nem várhatjuk el, hogy átaludja az éjszakát, azonban az éjszakai ébredéseknek nem csak az éhség lehet az oka - hangsúlyozza Fedor. - nyugtat meg a szakértő, hiszen legtöbbször olyankor fognak felébredni, amikor egyébként is felületes alvásban vannak.”

A túlzott koffein az anyatejben: szoptatás alatt is lehet kávézni, egyes kutatások szerint azonban az anya táplálékából az anyatejbe került koffein is okozhat alvászavarokat a babánál. A kávé mellett a kakaó, a fekete tea, a kóla, az energiaitalok és egyéb üdítőitalok is tartalmazhatnak koffeint. Ha a te gyermeked is ébred éjszaka, akkor ez a cikk neked szól!

2. Környezeti tényezők

• Szomjúság: nyáron, nagy melegben, de száraz levegőjű lakásban vagy a fűtési szezon kezdetén, amikor hirtelen lesz szárazabb a lakás levegője egyaránt előfordulhat, hogy a baba szomjúságra ébred fel.
• Száraz lakáslevegő: panellakásokban gyakori probléma, de a fűtési szezonban is előfordulhat.
• Zaj: az újszülötteket kevésbé szokta zavarni a zaj, de 3-4 hónapos kor felé a legtöbb baba hirtelen olyan hétköznapi zajokat is észre, érzékenyen reagál rájuk, amik korábban is jelen voltak (pl. korábban nem zavarta a kutyaugatás, most meg felriad rá).
• Fény: A zavaró fényforrások is felébreszthetik idő előtt a kicsit és az elalvást is megnehezíthetik. Jó, ha a baba kezdettől kicsit sötétített szobában alszik, ezzel is kizárunk egy felesleges ingert az életéből. Mint ahogyan természetes körülmények között is estefelé már nincsenek erős fények, úgy az altatás előtti ellazulást is megkönnyítheti, ha csak kisebb fényforrásokat használunk a lakásban.
• Túl meleg vagy hideg van: Segíthet még a szoba szellőztetése és a hűvös hőmérséklet biztosítása az alváshoz (16-20 fok).
• Szűk az ágy: Amikor a baba már sokat mozog, vagy, ha nagyobb testsúlyú, az átlagosnál hosszabb, felébredhet azért is, mert már nem fér el az ágyban.
• Túl hamar bevezetett heverő: akkor szoktassuk át a babát heverőre, ha este problémamentesen alszik el és éjszaka is jól alszik. Nagyon gyakran ugyanis a túl korai átszoktatás okozza a további alvásproblémákat: a kisgyerek este kimegy a szobából, nem akar ottmaradni, éjszaka „vándorol”. Sok szakember szerint akár 3 éves korig és várhatunk a heverőre szoktatással.
• Dohányzás: azokban a családokban, ahol mindkét szülő dohányzik, kétszer olyan magas a csecsemőkori alvászavarok aránya. Ha pedig az anya a szoptatás alatt rendszeresen dohányzik, az további 20%-al megnöveli az alvászavarok kialakulásának esélyét.

3. Fejlődési szakaszok és mozgásfejlődés

• Mozgásfejlődés miatt ébred? Megfigyelhető, hogy sokkal több az éjjel ébren töltött idő akkor, amikor valami újat tanul a kicsi. Jellemzően a mászás, a felállás, a járás és a beszéd elkezdésének időszaka lehet ilyen nagy fejlődési ugrás, amikor a baba éjjel is az új tudományát gyakorolja. Ilyenkor még félálomban is gyakran „gyakorolja” az új mozgásformát vagy éppen feláll, beszélget, forgolódik, emiatt eleve később és nehezebben alszik el, amikor pedig félálomba kerül, gyorsan felébreszti magát.
• Nappali alvások elhagyása: Az éjszakai „felébred és órákig ébren marad”-jelenség néha annak a jele, hogy a gyermeked készen áll elhagyni valamelyik nappali alvást, például 3 alvásról áttérne a kettőre, vagy a kettőről az egyre.
• Cirkadián ritmus kialakulása: Újszülöttkorban a cirkadián ritmus még nem alakult ki, ezért gyakori, hogy a nappal nyugodtan alvó baba éjjel összevissza ébred, éber, összecseréli a nappalt az éjszakával vagy hosszan ébren van az éjszaka egy részében. Fontos tudni, hogy az alvási késztetés az életkorral változik: minél idősebb lesz a gyermekünk annál inkább érzi, hogy fáradt és aludna.

4. Betegségek és fizikai kellemetlenségek

• Orrmandula: a csecsemők közel egyharmadának túlságosan nagy az orrmandulája, ami alvásnál bizonyos testhelyzetekben megnehezíti a légzést, emiatt a kicsi gyakrabban ébredhet. Egyes esetekben a megfázásos betegségek is gyakrabban fordulnak elő ezeknél a babáknál, de az is előfordul, hogy a kicsi még sosem volt beteg, mégis az orrmandula okozza az alvászavarokat. Tipikus tünete ennek, ha a kicsi rendszeresen nyitott szájjal alszik.
• Fülfájás: korábbi megfázásos, vírusos betegségekből is megmaradhat fülfájás, gyakran úgy is, hogy nem vette észre az orvos a fülgyulladást, de ha már volt a kicsinek középfülgyulladása, akkor mindenképpen gondolnunk kell erre a lehetőségre.
• Fogzás: az áttörni készülő fogak hónapokon át nyomják, feszítik az ínyt és ez nyűgösebbé teheti a babát. Gyakran nem is maga a fogzás, hanem annak kísérőtünetei zavarják meg a baba álmát.
• Allergia: Ez az ok ritkán kap figyelmet, pedig sok gyerek küzd allergiás megbetegedésekkel pici korban is.

5. Pszichés és érzelmi tényezők

• Nagy változások az életben: Kisgyerekkorban (1,5-2 éves kor után), ha valami nagy változás van a kicsi életében, amit nem tud feldolgozni, előfordulhat, hogy ez éjjel is megzavarja az álmát. Például elkezdi a bölcsődét, testvér születik, költözés, szobatisztaság elsajátítása. Az ébrenlétek oka ilyenkor az, hogy az új helyzetben sok új dologra kell figyelnie (új szabályok, önállóan megoldandó feladatok, érzelmek, számára megterhelő helyzetek feldolgozása egyedül - mert Anya nincs vele a bölcsiben) és ezt még az első időszakban mind egyedül kell feldolgoznia.
• Pavor nocturnus (éjszakai felriadás): Az éjszaka kellős közepén felriadó és síró rohamot kapó gyermek a szülők számára félelmetes és aggasztó jelenség. A pavor nocturnus, vagy éjszakai felriadás, egy olyan alvászavar, amelynek során a gyermek hirtelen felriad mély álmából, ijedtnek, zavartnak tűnik, sikoltozik, sír, és gyakran nem reagál a szülő próbálkozásaira. Másnap reggel általában nem emlékszik semmire. A rohamok leginkább az alvás első harmadában fordulnak elő, és általában a pubertás küszöbén megszűnnek.
• Nem beszél még: a dackorszakban sok feszültséget okozhat a kicsinek, hogy nem tudja elmondani a gondolatait, érzéseit, ezért nyugtalanabb nappal és ezt a feszültséget éjszaka is magával viszi.
• Pszichés betegségek: Vannak olyan lelki betegségek, hangulatzavarok, szorongásos kórképek, mentális fejlődési zavarok, melyek gyakran okoznak alvásproblémákat, így éjszakai ébredéseket is.

6. Napirend és szokások

• Étrend: a kakaó, cukros ételek, a túl sok szénhidrát (édességek, tészta, kenyér, fehér lisztes ételek, péksütemény), a cukros tea egyaránt okozhat túlpörgést, éjszakai nyugtalanságot. Élénkítő hatású teák, kakaó, csoki, jeges teák, cola, kávé és az energiaitalok mind mind olyan anyagokat tartalmaznak, melyek rontják az alvás minőségét, nehéz elalvást és visszaalvást okoznak.
• Mozgás: egy kisgyereknek naponta több óra mozgásra van szüksége. A sok szabad levegőn és mozgással töltött idő kedvez az egészséges fáradtságnak és alvásnak.
• Napirend: a kicsik igénylik az állandóságot, a kiszámíthatóságot. Nem merev napirendre van szükség, de a történések sorrendjének, a szokásoknak meg kell lenniük (pl. esti fürdés-vacsora-altatás).
• Túlingerlés: ha a kicsit túl sok inger éri, pl. sokat néz tévét, állandóan háttértévézik a család, sokat ül képernyő előtt, túl sok a családi program, nincs lehetősége szabadon játszani, mozogni, gyakran mentek túlingerelt környezetbe hosszú időre (pl. bevásárlóközpont). A zárt térben, mesterséges ingerek (tévé, kütyük, mesterséges fények stb.) között töltött idő csak elfárasztja a gyereket, de egyben túl is terheli az idegrendszert. Digitális detox - a képernyőidő minden formája kerülendő, főleg 2 éves korig.

A 22 felsorolt ok persze változó gyakoriságú, nem minden babát vagy kisgyermeket érint, nem minden családban jellemző és más, ritkább okok is léteznek a gyermek éjszakai jelzései mögött. Az ellenőrző felébredések kapcsán észlelt babagondok egy része megelőzhető/kezelhető, egy része átmeneti, egy része pedig kivédhetetlen. A feladatunk az, hogy megtaláljuk a valódi okot, a kivédhető vagy megoldható problémákkal (fájdalmak, környezet, nappali alvások, altatási szokások, stb.) foglalkozzunk, az átmeneti problémákat felismerjük (növekedési ugrás), a kivédhetetlen okokat (éhség) pedig türelemmel viseljük és segítsünk a babánknak abban, hogy minél kevésbé zavarják meg az éjszakai ébredések.

Tanácsok a nyugodtabb éjszakákhoz

• Figyeld a baba alvásigényét! A babák alvásigénye egyéni, vannak kevesebbet és többet alvó babák, de az mindig árulkodó, mennyire nyűgös, fáradt egy baba.
• Ügyelj az alvás-ébrenlét egyensúlyára! Ahhoz, hogy létrejöjjön a megfelelő mértékű alvási késztetés, a kicsinek el kell fáradnia, de nem szabad túlfáradnia.
• Gyakoroljon eleget nappal! Nappal rengeteg időt és lehetőséget adsz neki arra, hogy gyakorolja az új képességeit! Lehetőség szerint keveset ültesd, hadd mozogjon szabadon, ha elmentek otthonról akkor is minél kevesebbet legyen ültetve és minél több lehetősége legyen használni az új képességeit.
• Ne változtass az alvási/altatási szokásokon! Függetlenül attól, hogy átmenetileg nehezebbek az éjszakák, ne változtass az alvási/altatási szokásokon. Gyakran hallom szülőktől, hogy „csak azért ébred fel éjjel, mert figyelmet akar” vagy „rossz szokásból kel fel”. Mindkettő tévedés. A baba nem kel fel, ha nincs semmi baja.
• Segíts a feldolgozásban! Új helyzetekben, mint pl. egy testvér születése, beszoktatás, költözés, szobatisztaság elsajátítása (ez is fárasztó és sok koncentrációt igénylő dolog a gyerek számára, amire nincs felkészülve), segíthetünk a gyermekünknek azzal, ha nappal segítünk neki feldolgozni az új élményeit, érzéseit. Bábozással: játsszátok el az új helyzeteket, amikkel találkozik, játsszatok ovisat, kistestvéreset, próbálja ki magát több szerepben is.
• Légy türelmes! Az alvási mintázat fejlődik az idegrendszeri fejlődéssel, de befolyásolható a környezet, a szokások megváltoztatásával is.
• Törekedj a korai lefekvésre! Valamikor este 6 és 8 óra között van a legideálisabb időszak arra, hogy a baba vagy kisgyermek ágyba kerüljön. Ez biztosítja, hogy gyermeked képes legyen egy éjszaka során 11-13 óra alvásra.
• Következetesség az alvás helyszínénél! Függetlenül attól, hogy gyermekednek saját szobája van vagy veletek, esetleg testvéreivel egy szobában alszik, fontos, hogy minden este ugyanoda tedd le aludni (illetve napközben is, amennyire csak lehetséges). A következetesség és a kiszámíthatóság nagyon fontos a csecsemők és kisgyermekek számára.
• Esti rituálé: Az esti rituálé ideje célszerű, ha belefér a 30-40 percbe, és nagyon fontos, hogy a menete lehetőleg ugyanaz legyen minden este.
• Ébren ágyba fektetés: Ha az altatáshoz eddig ringattad, szopiztattad vagy más módon dajkáltad a babát, az ébren ágyba fektetés nehéznek tűnhet, pedig valójában a legfontosabb lépés!

tags: #mitol #fugg #hogy #a #csecsemo #ejszaka