A terhesség alatt néhány vizsgálattal minden nő találkozik, legyen bár tökéletesen egészséges, vagy veszélyeztetett terhes. Ezek közül az egyik a cukorterhelés, melynél a terhességi diabéteszt szűrik ki a szakemberek. A cukorbetegség igazolása után a megfelelő diéta betartása alapvető fontosságú, de sokan nem tudják, hogy mik azok a részletek, amikre fokozottan figyelni kell. A terhességi cukorbetegség diagnózisa nem állítható fel egyetlen vérvétel eredménye alapján. A vérvételek arra valók, hogy kiszűrjék azokat, akiknél fennállhat a gyanú, diagnózis azonban csak akkor állítható fel, ha erre külön vizsgálatot végeztek.

Mi is az a terhességi cukorbetegség (GDM)?
A diabétesz a világ egyik vezető betegsége, egy anyagcserezavar, melyben a szervezet nem képes a cukrot megfelelően felvenni. Az ok a hormonváltozásokban keresendő. A hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon felel azért, hogy a vérből a cukor bejusson a sejtekbe. A terhesség alatt a méhlepény sok hormont termel, amelyek gátolják az inzulin hatását. A hasnyálmirigy ezért próbál kompenzálni, így még több inzulint termel. Akkor beszélünk terhességi cukorbetegségről, ha a hasnyálmirigy nem tud elegendő inzulint termelni, és az előállított inzulin sem tudja a hatását kifejteni, így a vércukorszint emelkedett lesz.
Magyarországon a terhességek 4-6 százaléka során diagnosztizálják a gesztációs cukorbetegséget, de az előfordulás gyakorisága évről évre növekszik. Hazánkban 2004 óta kötelező cukorterheléses vizsgálatot is végeznek a terhesség 22-28. hetében, hiszen egy fennálló cukorbetegség az anya és a magzat egészségét is veszélyezteti.
A kialakulásért genetikai és életmódbeli tényezők egyaránt felelősek lehetnek. A túltáplálkozás, elhízás, mozgásszegény életmód és a finomított élelmiszerek fogyasztása mind emelik a terhességi cukorbetegség megjelenésének kockázatát.
Diagnózis és kezelés
A szűrővizsgálatok közé tartozik a vérvétel és a zsemlés terhelés, a diagnosztikus vizsgálat az ún. cukorterhelés. Ennél reggel hétkor éhgyomorra meg kell inni egy 75g cukrot tartalmazó oldatot, ha két órával később a vércukor 7.8mmol/l felett van, akkor terhességi cukorbetegség áll fent. Diagnózis esetén diétát kell kezdeni, amit nagyon szigorúan be kell tartani, ez biztosítja ugyanis, hogy a vércukorszint állandó maradjon, így a baba ne szenvedjen károsodást. Naponta 5 étkezésre van szükség, pontosan 3 óránként.
Az esetek többségében a terhességi cukorbetegség személyre szabott diétával, elegendő mozgással és rengeteg folyadék bevitelével jól kezelhető. Ritkán fordul csak elő, hogy inzulinkészítménnyel is ki kell egészíteni a terápiát. Az életmód újraszervezésében természetesen diabetológus és dietetikus szakértők segítenek a pácienseknek. A személyre szabott terhességi cukorbetegség mintaétrend mellett az aktív életmód kialakításában is hozzájuk lehet fordulni tanácsért.
Terhességi cukorbetegség és terhesség | Rei története | Diabetes UK
A 150 grammos diéta részletei és tapasztalatok
Sárga Diána, a Budai Endokrinközpont dietetikusa elmondta, hogy a cukorbetegség kezelésének egyik alappillére a megfelelő diéta. Azonban várandósság esetén ez nem ilyen egyszerű, hiszen a szervezetnek a baba szükségleteit is ki kell elégítenie. Az anya és baba megnövekedett tápanyag igénye, ill. az egyenletes vércukorszint biztosítása miatt fontos, hogy az étkezés rendszerese legyen. A terhességi cukorbetegség alatt alkalmazott étrend általában könnyen betartható, nem jár drasztikus lemondásokkal. Elsődleges célja az egészségmegőrzés, a diétát pedig érdemes folytatni a baba megszületése után is.
Szénhidrátbevitel a GDM étrendben
Terhességi cukorbetegségben a kismamáknak jól megtervezett diétát kell tartaniuk saját maguk és a születendő gyermekük egészsége érdekében. A diéta meghatározott mennyiségű szénhidrátot tartalmaz, melynek mennyiségét szakorvos és/vagy dietetikus szakember határozza meg személyre szabottan az egészségügyi szakmai irányelvek alapján. Általánosságban mondható, hogy ahogy halad előre a terhesség, a kismama szénhidrátigénye nő, ezt pedig a diétában egyértelműen után követjük.
Szénhidrátbeviteli javaslatok trimeszterek szerint:
- 1. trimeszter: Az irányelv alapján az 1. trimeszterben a kismama egyéni adottságaitól és a terhességet kezdő testsúlyától függően 140-160g szénhidrátbevitelt javaslunk naponta. Alacsony, vékony kismama esetén elképzelhető, hogy 140g ch is elegendő lehet naponta, főleg, ha a kismama étvágya és aktivitása sem a legjobb, míg egy magasabb és akár teltebb kismama már 160g ch mennyiséggel kezdi a terhességet.
- 2. és 3. trimeszter: A 12.hét után a napi szénhidrátmennyiséget általában emelni szoktuk, egyéntől függően 160-175g-ra, a későbbiekben pedig akár még tovább is. Az egyéni igényeket és adottságokat mindenképp figyelembe kell venni a szénhidrátok napi mennyiségének kalkulálásánál, számít a kismama magassága, súlya és napi aktivitása is!
A szakemberek napi 175 és 210 gramm közötti szénhidrátot javasolnak, de a pontos mennyiség függ a testsúlytól, az aktivitástól és más egyéb tényezőtől is. A szénhidrát bevitel meghatározza a vércukorszintet, amit rendszeresen szükséges ellenőrizni, a magas vércukorszint ugyanis komplikációkat okozhat.

Példák a napi szénhidrátelosztásra 150 grammos diéta esetén:
- Reggeli: 25 gramm szénhidrát
- Tízórai: 25 gramm szénhidrát
- Ebéd: 50 gramm szénhidrát
- Uzsonna: 20 gramm szénhidrát
- Vacsora: 30 gramm szénhidrát
Tipp: ha korábban 300g ch-t fogyasztottál, akkor szerintem nem szabad azonnal lecsökkenteni 180-ra. Én anno úgy olvastam, hogy ha valaki mondjuk 300g cth-t fogyaszt, akkor 1 hétig egyen 250g ch-t, aztán 200-at és utána pedig amennyit akar. De ha nagyon nagy a súlyfelesleg, akkor nem szabad nagyon lemenni a ch-val. Szerintem 160g alá nem nagyon szabad menni.
Milyen ételeket kerüljünk?
Az új étrend összeállítását általában egy részletes ismertetővel kezdi a dietetikus azokról az ételekről, amelyeket ki kell iktatni a mindennapokból. A felborult szénhidrát-anyagcsere gyorsan helyreáll, ha a kismama egészséges verzióra cseréli, vagy teljesen elhagyja az alábbi élelmiszereket:
- Finomított szénhidrátok: A finomított fehér búzalisztből készült péktermékek és tészták magas glikémiás indexszel rendelkeznek, ezért hamar megemelik a vércukorszintet. A hagyományos kenyér, kifli, zsemle, valamint a cukrokban is gazdag péksütik, mint a kakaós csiga, bukta, sajtos pogácsa nem illeszthetőek be az étrendbe.
- Zsíros húsok: mint az oldalas, tarja, szalámi, hurka vagy kolbász, a koleszterinszintre is negatív hatással bírnak, és a terhesség után sem javasolt gyakori fogyasztásuk.
- Cukros ételek és italok: A finomított cukrot, a cukros üdítőitalokat, édességeket is el kell kerülni annak érdekében, hogy a vércukorszint ne ingadozzon, és a kívánt értéken belül maradjon. A méz, valamint a barna cukor sem férnek bele a diétába, annak ellenére, hogy sokan egészségesnek gondolják fogyasztásukat.
- Zsíros tejtermékek: A tejtermékek közül a vajat, tejfölt, érett sajtokat kell helyettesíteni sovány verziókkal. Fontos, hogy a kismamák csak pasztőrözött tejből készült tejtermékeket fogyasszanak.
- Bizonyos gyümölcsök: Végezetül pedig a gyümölcsök között is találhatunk olyat, amelyekről le kell mondani a normál vércukorszint érdekében. A gyümölcslevek, ill. az aszalt gyümölcsök kerülendőek, hiszen koncentráltan sok cukrot tartalmaznak. A gyümölcsök szénhidrát tartalmával számolni kell, ezért a napi mennyiséget több részre ajánlott elosztani és rost dús szénhidráttal kiegészíteni.

Mit érdemes fogyasztani?
A mai fejlett táplálkozástudomány szerencsére ízletes és egészséges alternatívákkal kecsegtet mindazoknak, akik egészségügyi és/vagy fogyókúrás szempontból változtatni szeretnének az életmódjukon. Sokan a szénhidrátmennyiség megreformálását élik meg a legnagyobb kihívásnak, hiszen azt hiszik, hogy a megszabott CH mennyiség miatt nap végén éhesek maradnak, és nem lesz elég energiájuk a feladatok elvégzésére sem.
- Összetett szénhidrátok: A gabonakészítmények terén számtalan olyan alapanyag és helyettesítő létezik, amelyeket cukorbetegként vagy akár inzulinrezisztensként is szabad fogyasztani. A teljes kiőrlésű kenyerek, tészták, a gersli, bulgur, kuszkusz, árpapehely mind lassan szívódnak fel, ezért nem emelik meg hirtelen a vércukorszintet. A teljes kiőrlésű gabonafélék az összetett szénhidrátok és rostok kiváló forrásai. Energiát biztosítanak az anyának és a babának, valamint segítenek megelőzni a székrekedést. A teljes kiőrlésű gabonafélék közé tartozik a barna rizs és a quinoa is.
- Zöldségek és gyümölcsök: A zöldségek és gyümölcsök terén több is létezik, amelyek korlátlanul fogyaszthatók, akár önmagukban, akár köretként használjuk fel őket. Ráadásul fontos is, hogy elegendő mennyiséget fogyasszanak belőle a várandós nők: a rengeteg zöldség és gyümölcs ugyanis fedezi a kellő vitamin- és rostmennyiséget. A salátafélék, paradicsom, uborka, retek, padlizsán, sóska, spenót és a brokkoli, valamint a cseresznye, málna, szeder, áfonya és a citrusfélék is ezek közé tartoznak. A hüvelyeseket hetente 1-2 alkalommal érdemes csak ebédre vagy vacsorára választani.
- Egészséges zsírok és édesítőszerek: Ezeken kívül a kiegyensúlyozott étrendbe a természetes vagy mesterséges édesítőszereket (stevia, xilit, eritrit) és a telítetlen zsírsavakat is be lehet illeszteni. Utóbbiakat a növényi zsiradékokban és a sovány fehérjék rejtett zsírtartalmában lehet felfedezni.
- Kálcium: Terhesség során fontos a megfelelő kálcium bevitel, amely legnagyobb mennyiségben a sajtokban, tejben, tejtermékekben található.

Tapasztalatok a diétával kapcsolatban
Sok kismama megosztja tapasztalatait a 150-160 grammos szénhidrát diétával kapcsolatban. Egyikük például 35 hetes kismama, gesztációs diabétesszel, 200ch/2000kalóriás diétán + inzulin. Előtte IR-es volt, de a merckformint és a torna elég volt, két hónap alatt 8 kg ment le. Aztán más okból lombikos lett, a hormonoktól visszaszedett 5 kg-t, úgy esett teherbe. Sokáig nem volt semmi gond, aztán a 24 hetes terhelésen 9 fölötti lett a cukra, azóta van diétán. A lényeg, hogy nem kell sok felesleg ahhoz, hogy gond legyen, főleg ha van előzmény. Mindenkinek, aki érintett, csak javasolni tudja a diétát. Így eddig mindössze 10 kg-t hízott.
Másik kismama szerint a 160g Ch diéta nem árt a babának. A kaja felszívódására is figyelni kell. Fontos, hogy az ember ne legyen éhes, és ne is legyen erős a cukor iránti vágy. A reggeli szelet kenyérke mellé mehet tojás, túró, sonka, vajkrém - ezekben nincs ch. Ebédre mehet a husi, párolva, sütve. Éhes nem volt, csak erős volt a cukor iránti vágy. Azt is megjegyezte, hogy a 160g ch keretet fel lehet úgy is használni, hogy megeszel egy tábla csokit, de úgy is, hogy reggelire jut 1 szelet kenyérke, ebédre akár rizs is mehet (barna vagy basmati), vacsira is rizs, vagy tészta (durum), vagy kenyér, vagy általad készített valami és még tízóraira és uzsira is bevághatsz 1-2 palacsintát vagy zabpehelykekszet.
A szénhidrátok kerülése árthat a kisdednek?
A szakemberek véleménye szerint a várandós kismamáknak alapvetően nem szabad alacsony szénhidráttartalmú diétát folytatniuk, gyakorlatilag jó, ha a kalóriabevitel fele leginkább szénhidrátokból származik, mivel glükózzá alakulnak, amire a magzatnak szüksége van. A szénhidrátok fehérjét és zsírokat is biztosítanak a babának, amelyek hozzájárulnak a kicsi optimális fejlődéséhez. A szénhidrátmentes étkezés kárt okozhat a magzatban, csupán a fehérjetartalmú étkezés tehát nem biztos, hogy elegendőnek bizonyul, hiszen ez nem biztosítja a kellő mennyiségű tápanyagot. A magas fehérjetartalmú étrendtől növekszik a test kortizolszintje, ez pedig gyermek-, illetve felnőttkorban egyaránt befolyásolhatja a vérnyomást.
Mi a helyzet a szülés után?
Szülés után az inzulinos kezelést abba lehet hagyni, de a diétát még 6 hétig folytatni kell. A szülés utáni kontrollra azt javasolják, hogy a 6 hét alatt fokozatosan álljunk vissza, de a terhelés előtt már azért egy héttel 'normálisan' együnk.