Molnár Sándor, a Békés vármegyei közgyűlés elnöke, valamint egy köröstarcsai nagygazda, az 1949-50-es statáriális perek áldozata, illetve egy neves képzőművész is viseli ezt a nevet, de az alábbiakban a békés vármegyei közgyűlés elnökének háborúellenes gondolatait és a köröstarcsai Molnár Sándor tragikus sorsát, valamint a képzőművész Molnár Sándor munkásságát mutatjuk be.
Molnár Sándor, a Békés vármegyei közgyűlés elnöke a háborúról és a béke fontosságáról
Molnár Sándor, a Békés vármegyei közgyűlés elnöke a szombati, telt házas békéscsabai háborúellenes gyűlés után - amelyen felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is - adott interjút. A Békés vármegyei közgyűlés elnöke elmondta, hogy talán most bír a legnagyobb téttel az országgyűlési választás. Az, hogy Magyarország belesodródik vagy kimarad a háborúból, azon múlhat, hogy milyen döntés születik április 12-én.
A valóság Ukrajnában sokkal durvább
Hozzátette: sokan kételkednek benne, hogy mi zajlik Ukrajnában, mi igaz a hírekből és mi nem. A minap, amikor átadták a felújított Munkácsy Mihály Múzeumot, a festőfejedelem szülővárosából, a kárpátaljai Munkácsról is voltak vendégek. Voltak, akik megkérdezték tőlük, hogy miként folynak a sorozások, mi a valóság. Megdöbbentő volt a válasz, hogy az, ami a tévében látható, csak egy nagyon lefinomított része a valóságnak. A valóság Ukrajnában sokkal durvább.
Elképzelni is nehéz, milyen az, amikor egy fiatalember nem mer kimenni az utcára. Évek óta otthon, elzárva, titokban él, hogy ne vigyék el a frontra, mert ő nem ért egyet a háborúval, nem akarja a családját árván hagyni, nem akarja a saját életét feláldozni azért, amiben nem hisz - fogalmazott Molnár Sándor.
A Békés vármegyei közgyűlés elnöke hozzátette: lehetne az ukrajnai háborút honvédő háborúnak is nevezni, és abban a helyzetben valóban egy nemzet kötelessége lenne, hogy kiálljon a hazája védelmére. Ugyanakkor Ukrajna történelme nem ilyen egyszerű, az ott zajló, gyakorlatilag testvérnépek közötti háború nem honvédő háború.
Egy más jellegű vita alakult ki, és szerinte ennek békés rendezése régen megtörténhetett volna. Sőt ki sem kellett volna, hogy törjön a háború, megelőzhették volna. Azt is csak sejteni lehet, csak részinformációk vannak arról, hogy milyen érdekek húzódnak a háttérben. A nagypolitika és a nagy gazdasági érdekek sajnos nem kímélik az emberéletet. Nekik nem számít - tette hozzá. Nem számít néhány tízezer ember, nem számítanak az árva gyerekek és az egyedül maradt családok. Molnár Sándor hangsúlyozta: nekünk mindenképpen arra kell törekednünk, hogy kimaradjunk ebből a háborúból, és hogy a béke oldalára álljunk.
Magyarország a béke pártján áll
Ebben a magyar kormány, élén Orbán Viktor miniszterelnökkel, előkelő helyen áll. Az Európai Unión belül nagyon kevesen volt azok, akik ezt meg merték mondani, talán Orbán Viktor egyedül, és most már azt lehet tapasztalni, hogy egyre többen állnak mögé. Egyre többen látják, hogy - mint mindig - Magyarországnak és Orbán Viktornak nem igaza van, hanem igaza lesz. Ahogy a migránsválságnál, ugyanúgy a háborús helyzetnél is bebizonyosodott ez - fogalmazott.
A Békés vármegyei közgyűlés elnöke szerint a világ nagy vezetői is a béke mellé álltak, többek között az Amerikai Egyesült Államok is, és ha elég sokan szeretnék elérni, akkor békét lehet teremteni a világban, így Ukrajnában is.
Gyorsan ki lehet robbantani egy háborút, békét teremteni azonban nehéz
Azok, akiknek a korukból adódóan vannak még emlékeik a régi időkről, vagy meséltek nekik a szüleik akár az 1944-es békéscsabai bombázásról, ezt valós veszélyként élik meg - mondta arra a felvetésre, hogy a Békés vármegyeiek mennyire érzik valósnak a háború veszélyét. - Amikor az ember úgy véli, hogy nincs itt semmi baj, és a következő napon lebombázzák fél Békéscsabát, akkor ez nem játék. Ez a véres valóság egy-két nap alatt itt lehet. És hallottunk erre utalásokat akár az ukrán katonai vezetőktől is, hogy Magyarországot két óra alatt elérik, és ez valóban így van. A mai technológiai fejlettség olyan szintre emelkedett, hogy háborút kirobbantani rendkívül gyorsan lehet, békét teremteni viszont rendkívül nehezen.
A háborús jog megsértése esetén a civil lakosság áldozatai
A Békés vármegyeiek közül is egyre többen érzik azt, hogy ebbe nem szabad belesodródni, hiszen a fejlődés, ami nekünk létfontosságú, csak a béke időszakában történhet meg. Hiszen a háború felemészt minden erőforrást, emberit és anyagit. Békés amúgy is egy nehéz helyzetben levő vármegye.
Csak békés időszakban fejlődhet Békés vármegye
Molnár Sándor szerint gazdasági értelemben és demográfiai adatok alapján is fejlődnie kell Békés vármegyében. Nagy az elvándorlás, a fiatalok elmennek olyan vármegyékbe, ahol többet kereshetnek, ahol stabilabb a gazdasági helyzet, és ha elmentek, akkor nehéz őket visszacsábítani, főleg akkor, ha ott is alapítanak családot. A Békés vármegyei közgyűlés elnöke szerint szemmel látható az a fejlődés, ami elindult az elmúlt néhány évben Békés vármegyében a kormánynak köszönhetően. Megépült az M44-es, amelyre régen várt a térség, és amelyet nagyon sok kormány megígért korábban. Ugyanilyen fontos volt a 120-as, Budapest-Lőkösháza vasútvonal Békéscsabán keresztüli fejlesztése. A közlekedési fejlesztésekkel bekapcsolódhat a térség az ország gazdasági vérkeringésébe.
Szemmel látható az eddigi fejlesztések eredménye
Ennek immár látható is az eredménye, hiszen a Vulcan Shield Global 2500 munkahelyet teremt egy akkora beruházás keretében, amekkora még soha nem volt Békés vármegyében. A napokban megkezdődik a munkaerő toborzása is. Ez egy olyan löketet ad a gazdaságnak, ami Békés vármegye felzárkóztatását szolgálja, de ehhez - mint kiemelte - az elsődleges feltétel az, hogy maradjon béke.
Molnár Sándor és a statáriális perek
Az 1989 környékén készült múltfeltáró dokumentumfilmek százezres nézőközönséget vonzottak. Ezekből ismerhette meg a nagyközönség az 1950-es évek törvénytelenségeit, azok áldozatait és elkövetőit. A Statárium című film (1989, r: Sipos András) forgatókönyvírója Závada Pál, operatőre Ari Károly. Ez a dokumentumfilm három, szándékos gyújtogatással vádolt nagygazda, a korabeli szóhasználatban kulák statáriális peréről szól 1949-50-ből.
Hogyan került akasztófára ártatlanul a köröstarcsai Molnár Sándor?
A film bemutatja, hogyan került akasztófára ártatlanul a köröstarcsai Molnár Sándor. Emellett felveti a kérdést, miért menekült a tanúskodás elől öngyilkosságba Gyáni Károly, miért múlt egy hajszálon a fábiánsebestyéni Dancsó János élete, és hogyan lett besúgó a tótkomlósi Lehoczky Pálból.
Beszélgetés a filmről és a regényről
A film után vendégünk Závada Pál író és Gazdag Gyula filmrendező, akikkel Mink András történész beszélget. Az est végén Závada Pál dedikálja Pernye és fű című regényét. 2024 decemberében új szerzeményként a Blinken OSA Archivumba került Sipos András filmrendező alkotói hagyatéka. A páratlan történelmi dokumentumokat (vágatlan videó- és hangfelvételek, fotók) is tartalmazó gyűjteményt az Archivum digitalizálja és publikálja. 2024 őszén jelent meg Závada Pál új, Pernye és fű című regénye, amelynek szereplői 1988-1989-ben dokumentumfilmet forgatnak olyan Békés megyei gazdálkodókról, akiket gyújtogatással vádoltak meg az ötvenes években. Závada közlése szerint a Pernye és fű figurái fiktívek, története kitalált, a benne szereplő filmforgatás interjúi azonban valóságosak. Tények és fikció mezsgyéjéről, egy film és egy nagy sikerű regény születéséről is kérdezhet a közönség 2025. február 13-án este a CEU-ban. Programkurátor: Zádori Zsuzsa.
Molnár Sándor, a képzőművész
Molnár Sándor egy neves képzőművész, akinek munkásságát a festőjóga elmélete határozta meg. 1966-ban megszületett a festőjóga elmélete. A tradicionális világnézetből, filozófiákból táplálkozó elmélet az öt elem fázisára bomlik:
- a föld elem az anyagi világ félig-meddig figuratív ábrázolása;
- a víz elem az érzelmek kavargó örvénylése;
- a tűz elem a tomboló szenvedélyek lángolása;
- a kristály elem a szellem szilárd, geometrikus világa;
- és végül az üresség - vagy levegő elem - a kitisztuló, lecsillapodó visszahúzódás, a visszavezető út Istenhez.
Erre a művészetfilozófiai keretrendszerre építette fel munkásságát, minden korszaknak körülbelül egy évtizednyi időt szánva. 1965-ben Párizsban megismerkedett Jean Bazaine-nel és a tradicionális fiatal francia festők csoportjával, majd 1982-ben Claude Viallat-val és a Supports/Surfaces csoporttal. Molnár Sándor 1986-ban vendégtanár volt a nimes-i Képzőművészeti Főiskolán. 1990-2005-ig a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára volt. 1992-ben megkapta a Munkácsy-díjat, 2005-ben pedig a Kossuth-díjat.