A csecsemőkori reflexek és az alvás, fejlődés kapcsolata

Amikor a baba alvásáról van szó, gyakori érv a nemalvás mellett, hogy a mozgásfejlődés állhat a háttérben. Ráadásul a gyakori ébredések gyakran pont akkor kezdődnek, amikor a baba mozgásfejlődése látványosan beindul, tehát logikus lenne az ok-okozati összefüggés. Az újszülöttek már alapjáraton is elég mozgékonyan tudnak aludni. Ez általában úgy néz ki, hogy mélyalvásban meg se moccan a kicsi, de a felszínes alvási szakaszban cuppog, a fejét forgatja, a karjaival hadonászik, de akár még sírdogál is. Mivel az első pár hétben még főként csak felszínes alvási szakaszok vannak, ezért értelemszerűen nagyon sok forgolódást, csapkodást és kevesebb nyugodt alvást tapasztalhatunk. Olyan is előfordul, hogy ilyenkor valóban a mozgásával ébreszti fel magát.

Többnyire a hanyattfekve alvó babáknál fordul elő, hogy félálomban csapkodni kezdenek és ezzel felébresztik magukat vagy a hirtelen mozdulattól fellép az ún. Moro-reflex (ez az ún. ölelő-reflex, ilyenkor a baba hátrakapja a karjait, keresi azt, akibe kapaszkodhat, nagyon ijedt arcocskát vág, egy pillanatig nem vesz levegőt, majd sírni kezd).

A csecsemőkori vagy másnéven primitív reflexek az agytörzs akaratlan motoros válaszai a kisbabát érő ingerekre. Legtöbbjük a születés után, a korai gyermekkori fejlődés során jelenik meg. Elősegítik a gyermek túlélését, beindítják, illetve kiteljesítik az érzékszervi érzékelést, észlelését, és a „munkájuknak” köszönhetően alakul ki a megfelelő izomtónus is. A primitív reflexek adják meg a kezdő löketet a gyermek fejlődésének, érésének. Amikor a feladatukat teljesítették, gátlás alá kerülnek az agykéreg érése miatt. Az akaratlagos motoros tevékenységek veszik át a reflexek helyét. Például a baba már nem csak kalimpál a kezeivel, hanem a tárgy után nyúl, amit meg szeretne kaparintani. A csecsemőkori reflexeknek legkésőbb 2-3 éves korra gátlás alá kell kerülniük.

A gyermek agykérgének érése úgynevezett neurotranszmitterek felszabadulásával jár. Ezek olyan vegyi anyagok, amelyeket az idegsejtek bocsátanak ki, és amelyek más idegsejtek működését segítik, csökkentik, vagy teljesen gátolják. A GABA a legnagyobb mennyiségben előforduló gátló neurotranszmitter az agyban, mely a hatását úgy fejti ki, hogy az idegsejtek felszínén lévő GABA-receptorokhoz kötődik. Így azok kevésbé lesznek ingerelhetők. A GABA egy glutamát nevű anyagból keletkezik, amely az agy egyik fő izgató ingerületátvivő anyaga. E két neurotranszmitter közötti egyensúly fontos az idegi aktivitás egészséges szintjének fenntartásához. A glicin egy másik gátló ingerületátvivő anyag, amely elsősorban a gerincvelőben és az agytörzsben található. Szintén az idegsejtek felszínén lévő receptorokhoz kötődve hat, és fontos szerepet játszik a csecsemőkori reflexek gátlásában és az izomtónus szabályozásában. Más neurotranszmitterek, például a szerotonin és a dopamin szintén szabályozhatják a gátló neuronok aktivitását, és hozzájárulhatnak a reflexek és más motoros viselkedések alakításához. Tehát, a serkentő és gátló neurotranszmitterek közötti összetett kölcsönhatások alapvető fontosságúak az agy megfelelő működéséhez, és a motoros viselkedés szabályozásához, beleértve a primitív reflexek kéreg általi gátlását is.

Sok esetben bizonyos betegségek hívják fel a figyelmet alapvető biológiai jelenségekre. 2021-ben egy kanadai kutatócsoport (Brain and Mind Research Institute, Department of Biology, University of Ottawa, Canada) egerek vizsgálata során pontosan leírta, hogy a markoló reflex hogyan kerül kérgi gátlás alá. Az utóbbi években számos olyan publikáció jelent meg, melyek összefüggést feltételeznek a primitív reflexek visszatérése és a frontális lebenyt érintő problémák között. Ebben az évben (2023) jelent meg egy tanulmány, mely arról számol be, hogy ezek a felszabadulási jelek, korrelálnak a homloklebeny agyi patológiájával. Beleértve az Alzheimer-kórt, a sclerosis multiplexet és a skizofréniát. A skizofrén betegeknél több frontális felszabadulási jelet (primitív reflexet) észleltek, mint a nem érintett testvéreiknél és a kontrollcsoportnál. Egy másik, 2010-ben közzétett kutatási eredmény a markoló reflex újbóli megjelenését az elülső lebeny elváltozásaival hozza összefüggésbe. A szerzők szerint többek között a Lewy-test demencia korai jele az egyes csecsemőkori reflexek visszatérése. Ezt egy longitudinális kutatás is alátámasztja, mely arról számol be, hogy már két évvel a demencia tüneteinek megjelenése előtt megjelenik a markoló, a glabelláris és a tenyér (palmomental) reflex. Egyes szerzők szerint ez utóbbi kettő a Parkinson-kór korai jelének is tekinthető.

Hogy miért írok a visszatérő csecsemőkori reflexekről az idegrendszert érintő problémák kapcsán? A magyarázat egyszerű. Ezek a reflexek azért szabadulnak fel a gátlás alól, mert a kérgi tevékenység az agy szerkezeti, vagy működési problémái miatt gyengül. Mivel a kérgi gátlás felelős azért, hogy a csecsemőkori reflexek többé ne váltódjanak ki, ezért a kérgi tevékenység gyengülése a reflexek felszabadulásával jár. Ami nagyon fontos, hogy kisgyermekkorban ez pontosan fordítva történik, és ez a kulcsa annak a kérdésnek, hogy mi köze van a primitív reflexek jelenlétének például a tanulási nehézségekhez, a viselkedészavarhoz, a bepisiléshez, vagy éppen az autisztikus tünetek megjelenéséhez. Amennyiben a csecsemőkori reflexek nem megfelelő mennyiségben, minőségben váltódnak ki, úgy nem fog kialakulni, vagy csak részben alakul ki a kérgi gátlás. 2-3 éves kor után a csecsemőkori reflexek kiválthatósága a kéreg bizonyos területeinek éretlenségét jelzi. Azért maradnak fent, azért élnek a primitív reflexek, mert az agykéregnek szüksége van azokra az ingere-válasz kapcsolatokra, melyek a csecsemőköri reflexek működésének köszönhetők, és hatással vannak az adott kérgi területre.

Biztos vagyok benne, hogy számtalan kutatásra van szükség a tisztánlátás érdekében, illetve azért, hogy a legmegfelelőbb fejlesztést lehessen javasolni azoknak a gyermekeknek és felnőtteknek, akiknél a fennálló, vagy visszatért csecsemőkori reflexek gondokat okoznak az életük különböző területein. Magam is kutattam és jelenleg is kutatom két külföldi egyetemmel közösen a problémát. Jelenleg az ADHD, az ASD, a beszédképzéssel kapcsolatos gondok, illetve a demencia és a primitív reflexek jelenléte közötti kapcsolat képezik azoknak a kutatások tárgyát, melyekben részt veszek.

A következőkben a témához kapcsolódó néhány kutatási eredményt szeretnék bemutatni, melyek feltárják a fennálló primitív reflexek és a különféle tanulási, viselkedésbeli és egyéb problémák közötti szoros összefüggést. A felsorolás korántsem teljes. Ennél sokkal több kutatás folyt, és folyik jelenleg.

Kutatási eredmények a primitív reflexek és a fejlődés kapcsán

• 2000: McPhillip és munkatársai (The Lancet): A fennmaradt csecsemőkori reflexek és az olvasási nehézség közötti összefüggést vizsgálták. Nagyon erős összefüggést találtak a fennmaradt primitív reflexek (különös tekintettel az ATNR-re) és az olvasási nehézség között, és folyamatos, hosszútávú tréninget javasoltak.
• 2004: Taylor, Houghton és Chapman: A figyelemzavaros hiperaktivitás, illetve a figyelemzavar és négy csecsemőkori reflex (Moro, tónusos labirintus reflex, aszimmetrikus tónusos nyaki reflex, szimmetrikus tónusos nyaki reflex) közötti kapcsolatot vizsgálták 7-10 éves fiúgyermekeknél. Az ADHD-val diagnosztizált fiúknál szignifikánsan magasabb volt a fennmaradt csecsemőkori reflexek jelenléte.
• 2007: McPhillps és Jordan-Black: A primitív reflexek jelenléte és a diszlexia kapcsolatát vizsgálták 7-9 éves gyermekeknél. Az ATNR fennmaradása szignifikánsan előre jelezte az olvasási, helyesírási, nem-szóolvasási és verbális képességekben megmutatkozó problémákat.
• 2014: Kondraciuk és munkatársai: Az arc, a nyelv ingerlése hatására kiváltható csecsemőkori reflexeket (szopó reflex, kereső reflex) vizsgálták. Az orális reflexek rendellenességei, reakciói késleltetik a beszédfejlődést és artikulációs zavarokat okoznak.
• 2019: Rathnayake: Felhívta a figyelmet az otthon végezhető, primitív reflexek gátlását elősegítő gyakorlatok fontosságára és a rendszeres gyakorlatvégzésre.
• 2019: Williem Ray vezetésével: Vizsgálták a Moro reflex és a szorongás közötti összefüggést. Intenzív Moro reflex összefüggésbe hozható a negatív érzelmi állapottal, de csupán a Moro reflex megjelenése alapján a szorongás nem diagnosztizálható.
• 2020: Melillo vezette kutatás: 3,2 és 22,04 év közötti, ADHD-val diagnosztizált személyeket vizsgáltak egy szenzomotoros-reflexintegráló program keretében. Megállapították, hogy a fennmaradt primitív reflexek csökkenése jelentős mértékben összefügg a matematikai problémamegoldás és a hallás utáni szövegértés megnövekedett teljesítményével.
• 2020: Mats Niklasson (Bolton Egyetem): Doktori disszertációjában kiemelte a fennálló primitív reflexek gátlásának fontosságát a tanulási nehézségek és a magatartászavar leküzdése érdekében.
• 2018-2022: Saját kutatás: A szenzomotoros érettség és az auditív és vizuális részképességek kapcsolatát vizsgáltam. Jelentős összefüggést találtam a gyermekek szenzomotoros érettsége, valamint az auditív és vizuális képességei között.
• 2021: Pecuch és munkatársai: Motoros képességeket vetettek össze az ATNR, STNR és TLR reflexek jelenlétével. Megállapították, hogy a reflexek gátlás alá helyezése javíthatja a gyermekek motoros készségeiket, észlelési képességeiket, indulatkezelésüket és viselkedésüket.
• 2021: Hickey és Feldhacker: ATNR és Moro reflexek, valamint a magatartás és a figyelem közötti kapcsolatot vizsgálták óvodások körében. Az ATNR aktivitása az ellenállás és a dac, a Moro reflex megtartása és a figyelmetlenség között erős összefüggés mutatható ki.
• 2021: Sigafoos és munkatársai (metaanalízis): Eredményeik azt sugallják, hogy a primitív reflexek jó eséllyel fennmaradnak ADHD-ban, ASD-ben és számos más fejlődési zavarnál is.
• 2022: Leisman, Melillo és munkatársai: Bizonyítékokkal támasztották alá, hogy az autista spektrumzavar (ASD) számos aspektusa az agyi hálózatok fejlődésében bekövetkező érési késéssel, illetve egyenetlen fejlődéssel függ össze.

A primitív reflexek és az alvás problémái

Az újszülött korban a kisbabák még gyakran ébrednek éjszaka enni. Ahhoz, hogy később hosszabban is tudjanak aludni éjszaka, fontos, hogy napközben vigyék be a számukra szükséges kalóriamennyiséget. Ezért érdemes napközben 2-3 óránként kínálni etetéssel a babát, természetesen elsőként figyelve az éhség jeleit. Sok kisbaba felkel, eszik, majd azonnal visszaalszik. Ez azért van, mert újszülött korban még napi 14-18 óra alvásra van szükségük a csecsemőknek. Néhány baba azonban nem alszik vissza evés után, hanem túlfárad és órákig ébren marad, sajnos akár sírva.

A legújabb ajánlások szerint háton a legbiztonságosabb altatni a babákat, amíg megtanulnak forogni. Azonban háton fekve könnyen felébresztheti őket a Moro-reflex - amikor a kis kezükkel hirtelen kalimpálnak egyet. Ez az egyik fő érve a pólyázás mellett, így ugyanis nyugodtabban tud aludni a kicsi és nem ébred fel a saját kezének mozgására. A másik érv a pólyázás mellett, pedig az a biztonságos kis kuckó ami a babákat az anyaméh kényelmes ölelésére emlékezteti. Újszülött korban érdemes minden altatáshoz és akár a délutáni, nyűgös időszakban is pólyázni a kicsit. Győződj meg róla, hogy a pólya biztonságosan távol legyen a kisbaba arcától, ne tudjon felcsúszni a szájára, orrára. Legyen feszes, de a kezünk beférjen a mellkasához, tehát ne legyen túl szoros sem.

Az első hetekben-hónapokban a babák sok olyan dolgot csinálnak, amit nem tudatosan irányítanak - mégis lenyűgöző, ahogy a kis testük működik. Ha valaha elgondolkodtál azon, hogy ez most vajon normális, vagy már valami gond van, akkor jó helyen jársz. A reflexek olyan automatikus mozgások, amiket a baba nem tudatosan irányít. Ezeket az agy és az idegrendszer még születés előtt „beprogramozza”, hogy segítsenek a túlélésben és a fejlődésben. Ezek a reflexek az első hónapok természetes részei, és nem kell állandóan figyelni vagy tesztelgetni őket. De ha úgy látod, hogy valamelyik reflex csak az egyik oldalon van jelen, vagy túl sokáig megmarad, vagy épp nagyon gyenge, alig észrevehető,…akkor érdemes erről szólni a védőnőnek vagy gyermekorvosnak.

A mozgásfejlődésre akkor „foghatjuk rá” az alvásproblémákat, ha a problémák csak átmenetileg állnak fent és tényleg az elmúlt pár napban sajátította el a baba az új mozgást. Ha már 2 hónapja felül magától, akkor biztosan nem emiatt ébred. Például álmában átfordul és nem tud visszafordulni, ezért téged hív, vagy bekúszik a kiságy sarkába és felriad, mert nem tud továbbkúszni. A babák általában a felszínes alvási szakaszokban ébrednek fel. Ha pl. a foga jön vagy éhes, akkor lehet, hogy amikor felriad, rögtön fel is áll (vagy ül) és úgy hív.

Az intenzív mozgásfejlődés időszakában, amikor éppen valami újat tanult meg a baba, gyakori, hogy ezt még nem tudja tökéletesen és ezért folyton tőled kér segítséget. Egyik ismerős anyuka babája, például 6 hónaposan rájött, hogyan tudja magát állásba felhúzni, de csak álldogált ott akár órákig is és nem tudott leülni, amikor már nagyon fáradt volt a lába, elengedte a kapaszkodót és emiatt hatalmasakat esett. Segíthetsz neki megtanulni állásból leülni is. Ilyenkor általában az a gond, hogy a baba befeszíti a térdét, hogy stabilabban álljon és emiatt nem tud aztán leülni.

Az alábbi táblázat összefoglalja a főbb primitív reflexeket, azok várható eltűnését és lehetséges problémákat, ha ezek a reflexek tartósan fennmaradnak:

Fontos megjegyezni, hogy a primitív reflexek meglétének ellenőrzése orvosi feladat. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy egy reflex túl sokáig fennmarad, vagy rendellenesen működik, mindenképpen szakember segítségét kell kérni.

A primitív reflexek fennmaradása esetén késői gyermek- és felnőttkorban az INPP terápia segíthet az idegrendszer érettségének fejlesztésében. A módszer egy reflex-stimuláló és -gátló, szenzomotoros, idegrendszeri fejlesztő program. A felmérő vizsgálat után a legmélyebben megtalálható szinttől indítja a korrekciós eljárást, majd fokozatosan építi fel az illető idegrendszerének életkorhoz illő szintre.

Nagyon fontos azt tudni, hogy a reflexek gátlását elősegítő gyakorlatokat bárki, bárhol végezheti! Ne feledjük, a kicsiknél fontos a szülői kontroll. Ami mindenkinél fontos az a rendszeresség. Többet ér minden nap csak 2-3 gyakorlat elvégzése, mint hetente egyszer 16, vagy semmi.

tags: #ki #nem #alvo #csecsemo #reflexek