Az allergia egyre több gyermeket és felnőttet érint. Sípoló légzés és vizes orrfolyás, hasfájás, hasmenés, ekcémás bőrtünetek, és kiütések kapcsán is felmerülhet a gyanúja. Ismerjük az allergiát, de vajon babánk is úgy éli át, ahogy mi? Mit tehetünk a csecsemőkori allergia ellen és hogyan ismerhetjük fel ezeket?
Az allergiás reakciók a babáknál gyakoribbak lehetnek, mint azt gondolnánk, csak nem vesszük észre őket. Ugyanis az allergia tünetei gyakran nagyon hasonlítanak a megfázás vagy bizonyos emésztőrendszeri betegségek tüneteihez, ezért a legtöbb szülő nem is gondol arra, hogy gyermeke tartósan allergiás lesz.
Az allergia alapjai csecsemőkorban
Az allergia az immunrendszer túlzott védekező reakciója. Bár kialakulásának okát a mai napig nem ismerjük, a leggyakoribb kiváltó okok listája meglehetősen hosszú: tej, tojás, növények, gabonák, pollenek, háziállatok vagy atkák, de akár még a napfény is kiválthat allergiás reakciót.
Az öröklődés fontos szerepet játszik abban, hogy a kicsinél jelentkeznek-e allergiás tünetek. Az allergia kialakulásának kockázata kicsi, 5-15%, ha nincs allergiás a családban. Ha az egyik szülő vagy testvér allergiás, nagyobb az esély, hogy túlérzékenység lép fel - 20-40%. Fontos megjegyezni, hogy a gyermek csak az allergiás hajlamot örökölheti, nem pedig azt az adott allergiát, amitől mi is szenvedünk. Ez azt jelenti, ha mi parlagfűre vagyunk allergiások, a gyermeknél a hajlamot örökölve egyéb allergiás tünetek: például ekcémás bőrtünetek, poratka allergia vagy ételallergia is kialakulhat.
Az allergia kialakulásának okai közt természetesen meg kell említeni azokat a környezeti hatásokat, amelyek ezt befolyásolhatják. Ide soroljuk a légszennyezést, az időjárási hatásokat és a növényzetet. A légszennyezés krónikus gyulladást válthat ki a légutakban, emellett például a parlagfű pollen esetében súlyosbíthatja a tüneteket, erősebben allergizál a növény virágpora magas légszennyezettség mellett.
Az öröklődés és a makrokörnyezet adott, a szűkebb környezetünket viszont mi magunk alakíthatjuk úgy, hogy az ne kedvezzen az allergia kialakulásának. A mikrokörnyzetbeli hatások közt elsőként fontos megemlíteni a dohányzás szerepét, már a terhesség időszakában is. A dohányzó anya újszülöttjének köldökzsinór vérében ugyanis magasabb az össz IgE (allergia esetén a vérben jelenlévő ellenanyag) értéke, mint a nemdohányzó anya esetén. Az is kimutatott tény, hogy jóval gyakoribb a felsőlégúti fertőzések száma azon gyermekek között, akik dohányzó szülő(k) mellett nőnek fel.
A testvérek és gyermekközösségek szintén befolyásolják, hogy egy gyermeknél kialakul-e allergiás tünet. A gyakoribb kismértékű fertőzés támogatja az immunrendszer megfelelő érését, azáltal, hogy a gyermek szervezete már kis korától több kórokozóval találkozik. Figyelni kell azonban arra is, ha a gyermekközösségben és testvérektől elkapott gyakori - és többnyire vírusos eredetű - légúti fertőzésekre a gyermek feleslegesen szed antibiotikumot, az hosszú időre jelentősen megváltoztatja a bélflóra összetételét. A bélflóra szerepe kulcsfontosságú a megfelelő immunitás kialakulásában.
Összefoglalva tehát allergia szempontjából veszélyeztetettek azok a csecsemők, akiknek a családjában ismert atópiás beteg van, aki szennyezett levegőjű környezetben él, otthonában dohányoznak, macska nem születése előtt, hanem csak később került a házhoz, nincs testvére, nem jár gyermekközösségbe, sok antibiotikumot szedett és csecsemőkorában nem kapott anyatejet.
Kontaktekcéma: a bőr közvetlen válasza
A kontaktekcéma gyakori bőrbetegség, egy késői típusú allergiás reakció. Ahogy a neve is jelzi, ebben a fajta ekcémában a bőr közvetlenül kontaktusba kerül, vagyis érintkezik az allergénnel, az allergiát okozó anyaggal, és ott viszkető bőrgyulladás alakul ki. A reakció minden esetben jelentkezik, ha az allergén a bőrhöz ér. Ez a típusú allergiás reakció csak későn jelentkezik, általában 1-2 nappal, néha akár 7-10 nappal az allergénnel való érintkezés után. A bőr kivörösödik, megduzzad, majd hólyagcsók jelennek meg, melyek kifakadnak, váladékoznak. A folyamatot heves viszketés kíséri. A tünetek az allergénnel való érintkezés megszűnése után néhány napig még rosszabbodnak. Több hétbe telik, mire a tünetek teljesen megszűnnek. Bár a kontaktekcéma először csak azon a helyen jelentkezik, ahol a bőr érintkezett az allergénnel, később a test más részeire is átterjedhet.
Nem ritkán fordul elő, hogy a kontaktekcéma foglalkozási betegségnek minősül, például fodrászoknál, vegyiparban dolgozóknál (festék, ragasztó, gyógyszerek), vagy kőműveseknél, akiknél a cementben lévő krómra alakulhat ki allergia.
Gyakori bőrtünetek csecsemőknél
Az allergia okozta reakciók gyermekkorban kiemelkedően gyakori jelenségek. Bár sokféle bőrtüneteket okozó allergia létezik gyermekeknél, a leggyakoribb allergének a következők: latex, poratka és állati szőr. Az ekcémát kiválthatja az izzadás, a durva szövetek, valamint bizonyos szappanok és mosószerek. Az allergiás kontakt dermatitist kiválthatják a nikkel, a növények, a kozmetikumok és a gyógyszerek, valamint a ruhákban lévő vegyi anyagok és színezékek. Az allergia okozta reakciók számos különböző bőrtünetet okozhatnak. Az allergia okozta bőrtünetek gyermekeknél leggyakrabban ekcéma, allergiás kiütés vagy csalánkiütés és duzzanat formájában jelentkezhetnek.
- Ekcéma: A gyermekek legalább 10%-ánál fordul elő világszerte. Gyermeke nagyobb valószínűséggel szenved ekcémában, ha asztmás, ételallergiás vagy lázas. Az ekcéma formájában megjelenő bőrtünet gyakran a gyermek arcán vagy fején, valamint a karokon és a törzsön látható. Az ekcéma gyakran a száraz, viszkető és könnyen irritálódó bőrről ismerhető fel. Egyéb tünetei közé tartozik a vörös kiütés és a vastag, bőrszerű foltok, amelyek a gyakori vakarózás és dörzsölés miatt keletkeznek. Ezek az allergia okozta bőrtünetek gyakran az orcákon, a bőrredőkön, a nyakon és a törzsön jelennek meg.
- Allergiás kiütés (kontakt dermatitisz): Akkor jelentkezik, amikor a gyermek bőre érintkezik valamivel, amire érzékeny. Ez a kiütés közvetlenül az allergénnel való érintkezés után jelenik meg. A kontakt dermatitisz felismerhető a súlyos viszketésről, bőrpírról vagy kiütésről, amely bizonyos allergénekkel való érintkezés után jelentkezik. A bőr idővel megvastagodik, ha nem kezelik megfelelően. További tünetek közé tartozik a vérző, szivárgó, kéregszerű vagy hólyagos kiütés.
- Csalánkiütés és duzzanat (ödéma): Valamilyen kiváltó okot követően jelentkezik. A csalánkiütés néhány percig vagy órán át, de akár néhány napig is eltarthat, helyét az allergiás reakció lefolyása alatt változtatja, "vándorol". Három könnyen azonosítható tünete a piros hólyagok, az angioödéma/duzzanat és a viszketés. Az angioödéma a puha bőrön jelentkezik, például a száj, a szem és a nemi szervek körül. Általában nem jelenik meg önmagában csalánkiütés nélkül.
Bár az ekcéma és az allergia okozta kontakt dermatitisz hasonló bőrtünetekkel jár, a tünetek gyakorisága alapján kizárhatja az egyiket vagy a másikat. Ha újra és újra ugyanazzal a dologgal való érintkezés után jelentkeznek, akkor valószínűbb, hogy allergia okozta kontakt dermatitiszről van szó. Ha véletlenszerűen vagy hőhatásnak való kitettség után jelentkezik, akkor ekcéma lehet.
Contact dermatitis | PortalCLÍNIC
Pelenkakiütés
A pelenkakiütés kis korban a leggyakrabban kialakuló bőrprobléma, így a legjobb, ha előzetesen is készülünk a kezelésére. Babáknak érzékeny és vékony a bőre, amit a pelenkába ürített széklet és vizelet, pontosabban az ezekben tanyázó baktériumok károsítják a gyermek bőrét. Ehhez hozzájárul, hogy a pelenka lezárja a bőr szellőzését, ami párás, nedves, baktériumok és gombák kedvelt élőhelyét teremti meg. Más esetben a mosható pelenkák nem megfelelő tisztítása vagy a mosó- és öblítőszerek kiirritálják a baba bőrét. A bőrbetegség bőrpírként vagy apróbb piros foltokként jelenhet meg a pelenka alatti részeken. Meg is előzhetjük a pelenkák gyakoribb cserélésével, a baba fenekének előzetes kenegetésével, alaposan tisztítani a pelenka alatti részeket, sokat segíthet a pelenka időszakos nélkülözése és/vagy légáteresztő pelenkák használata.
Egyéb bőrelváltozások
Már az újszülöttek bőrén is jelentkezhetnek különböző kiütések és pöttyök. Többségük teljesen ártalmatlan, nem fertőző, és semmilyen kezelést nem igényel.
- Hormonkiütés (erythema toxicum): A baba bőrének reakciója a pocakon kívüli világra. A gyermek bőrén a kiütések ilyenkor pattanásszerűek, tetejük kicsit sárgás.
- Milia: Gombostűnyi nagyságú, faggyút tartalmazó piros kiütés, ami a gyerek arcán vagy orrán jelentkezik.
- Melegkiütések: Amikor a baba még nehezen tudja szabályozni a testhőmérsékletét, akkor a párás meleg miatt a testén, megjelenhetnek az úgynevezett melegkiütések. A bőrön található, piros köralakú foltok elsősorban a mellkason, a popsin, a lábon, a torokban és a hónaljban figyelhetők meg.
- Gombás fertőzés: Egy gombás fertőzéstől a baba popsija fáj, élénkvörössé válik, de a gyerek fenekén ilyenkor kiütések is megjelennek. A bőrredőkben gyakran találkozhatsz fehér lerakódással is.
- Impetigo (ótvar): Először piros foltok jelennek meg az arcon, amik később hólyagos kiütésekké változnak. Száraz vagy sebes bőrön több folt is megjelenhet, amiken végül ragacsos, sárga réteg alakul ki. Mindaddig, amíg a seb váladékozik vagy nedves, a betegség fertőző.
- Tinea (bőrgomba): Egy emberek és állatok között egyaránt terjedő gombás fertőzés az okozója. A bőrelváltozások ebben az esetben nagyon viszketnek, és idővel egyre csak növekednek. A kiütések legtöbbször hámló, pirosas, viszkető, kör alakú bőrfoltok a gyerek lábán, lábfején, karján, illetve a mellkasán és az arcán jelennek meg.
Légúti allergiás tünetek csecsemőknél
A légúti tünetek közül az újszülöttek tüsszögése nem allergiás eredetű: az orrnyálkahártyáról leváló kis hámdarabok váltják ki, és magától pár napon-héten belül megszűnik. Már fél éves kor előtt is lehet asztmás jellegű sípoló légzése egy babának, bár ezt legtöbbször vírusfertőzés okozza és a későbbiekben nem is lesz asztmás a gyermek. A dohányfüst ebben a korban is ártalmas, gyakoribb hurutos tünetek jöhetnek létre. De ha a nagyobb testvér óvodába jár, akkor is megszaporodik a légúti hurutos tünetek száma.
Légúti allergia (pl. pollenallergia) esetében nem a betegség kezelése jelenti a legnagyobb kihívást. A problémát inkább az okozza, hogy a szülő felismeri-e, hogy gyereke megfázott vagy allergiás valamire. A pollenallergia tüneteit ugyanis könnyű összetéveszteni a tavaszi-őszi időszakban gyakori náthával. Van azonban egy meghatározó különbség! A náthából általában viszonylag rövid időn belül, maximum 7-12 nap alatt kigyógyulnak a gyerekek, míg a pollenallergia jellemzően végigkíséri a növények virágzásának időszakát, így esetenként akár hónapokig is eltarthat.
Ételallergia csecsemőkorban
Ételallergiás panaszok már csecsemőkortól, tápszeres és anyatejes babáknál egyaránt jelentkezhetnek, a gyermekek többségénél azonban rendszerint 3-4 éves kor körül elmúlnak a tünetek. Az ételallergia gyakorisága felnőtt korban 1,5-2 % körülire tehető, gyermekkorban - különösen csecsemőkorban - ez ennél jóval magasabb, elérheti akár a 6-7 %-ot is. A legismertebb allergének a tej, tojás, szója, hal, eper és mogyoró, de szinte nincs olyan táplálék, amire allergiát nem írtak volna még le.
Tünetek és okok
Az ételallergiák tünetei szerteágazóak, a gyomor- és bélrendszerben, a bőrön és a légzésben jelentkezhetnek. Gyakori allergiás reakció a csalánkiütés. A csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkező táplálékallergia gyakran okoz további bőrpanaszokat, jellegzetes tünete a bőrszárazság, a vörös, hámló, viszkető foltokkal jelentkező csecsemőkori ekcéma. Gyakori, hogy a szülők, gyermeküknél jelentkező rendszeres hasfájásról, puffadásról, esetleg hányásról számolnak be, a kicsinél akár véres széklet is jelentkezhet. A gyermekkori reflux hátterében is gyakran kimutatható a tejallergia. A csecsemőkori krónikus középfülgyulladások és az orrfolyás okozója is lehet ételallergia. A táplálékallergia legsúlyosabb megjelenési formája az anafilaxia, amit főként tej, tojás, földimogyoró és hal fogyasztása idézhet elő, az arra érzékeny betegeknél. A gyorsan kialakuló életveszélyes állapot kezelése minden esetben sürgősségi ellátást tesz szükségessé.
Az ételallergia nem összetévesztendő az ételintoleranciával! Ez utóbbi esetében ugyanis a tünetek jóval enyhébbek, és órákkal vagy napokkal később is jelentkezhetnek az étkezés után. Ételallergia esetében azonban komoly reakciókról beszélünk, amelyek akár súlyos, életveszélyes következményekkel is járhatnak, és az allergén elfogyasztása után azonnal fellépnek. Még enyhébb esetekben is olyan gyomorpanaszokat okoz, mint a puffadás, hasmenés, hányás vagy hasi fájdalom, de jelentkezhet bőrtünetekkel, például ekcéma, esetleg viszkető és/vagy égő kiütések formájában.
A csecsemőkori ételallergia okai részben egyéni, részben életkori sajátosságok következménye. Ebben az életkorban az ételallergia kialakulásához hozzájárulhat a gyomor- és bélrendszer immunológiai éretlensége. Kisgyermekeknél jellemzően alacsony a gyomor savtermelése, ezáltal az elfogyasztott táplálék nem bomlik le teljesen. A bélrendszer fejletlenségének következtében pedig az így csak részben megemésztett táplálékban található allergén molekulák is könnyebben szívódnak fel és váltanak ki allergiás reakciókat. Az anyatejes táplálás helyett az étrendbe korán bevezetett fajidegen fehérjék is okozhatnak tüneteket. Ez a magyarázat a tápszeres babák és a hozzátáplálás során kialakuló táplálékallergiás panaszokra. Ha egy tápszerrel táplált csecsemő naponta 200 ml tejalapú tápszert kap, az azzal egyenértékű, mintha egy liter tehéntejet inna meg. A szója alapú tápszerekkel szemben is gyakran jelentkezik allergia, ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni a tápszerek megválasztásánál.
Contact dermatitis | PortalCLÍNIC
Anyatejes táplálás és hozzátáplálás
Az allergia kialakulása ellen és az egészséges bélflóra kialakulásáért is előnyös az anyatejes táplálás. Az anyatej a baba első védelmi vonala az allergiákkal szemben. Minden, a baba fejlődéséhez és növekedéséhez szükséges tápanyagot tartalmaz, hőmérséklete mindig megfelelő, mindig csíramentes és - ami szintén nagy előnye - mindig "kéznél van". Mindezeken túl pedig messze többet jelent a csecsemő táplálásánál, fontos lelki kapocs az anya és gyermeke között. Az anyatejes táplálás jelentősen csökkenti a csecsemőkori allergiás panaszok jelentkezését, így a szoptatott babáknál ritkábban jelentkezik ételallergia. Dán kutatók megfigyelései szerint az anyatej hozzájárul a gyermek egészséges bélflórájának kialakulásához, a jótékony tejsavbaktériumok megtelepedéséhez; ezzel is támogatva az immunrendszer fejlődését, a betegségek megelőzését.
Az anya által elfogyasztott ételek molekulái ugyanakkor - bár csak nagyon kis mennyiségben - átjutnak a tejbe. A kifejezetten allergiás hajlamú csecsemőknél ettől az anyatejbe került igen minimális mennyiségű idegen fehérjétől is jelentkezhetnek a tünetek: véres székletük, testszerte száraz, ekcémás bőrük lehet. Ilyenkor az anyuka szoptathat tovább, ha az allergént kihagyja az étrendjéből, ugyanis nem az anyatej összetevőire, hanem csak az anyai étrendben található allergénekre alakul ki immunválasz.
Az allergia megelőzésének a következő lépcsőfoka, amikor a csecsemő szilárd ételeket is fogyasztani kezd. A jelenleg érvényben lévő hozzátáplálásra vonatkozó ajánlás mellett meggyőző kutatási eredmények szólnak. Eszerint az allergizáló ételek (pl. tojás, tej, földimogyoró vagy hal) fokozatos bevezetése javasolt, ezzel csökkentve az allergiás reakciók kockázatát. A hozzátáplálás kezdetével jelentkeznek leggyakrabban az első táplálék-allergiás tünetek: minden új étel bevezetésekor figyelni kell, hogy nem észlelünk-e valamilyen csalánkiütést, ekcémát, vagy száj-szemduzzanatot, esetleg asztmás jelegű légzést, köhögést. Hasfájás, hányás, hasmenés is lehet az étel-allergia tünete. Leggyakoribb kiváltói ebben az életkorban a tej, a tojás és a szója. 4-6 hónapos koron túl vezessük be az új ételeket, csak fokozatosan, először kis adaggal, egy újat egyszerre, utána 2-3 nap várakozás, megfigyelés szükséges.
Diagnózis és kezelés
Diagnosztikai módszerek
Gyakran nehéz felismerni, hogy melyik allergén okozza a bajt, és ehhez sok apró részletre kiterjedő megbeszélésre van szükség az orvos és a beteg között. Az allergén azonosításához gyakran több "bőrteszt" elvégzésére is szükség van. Ennél a vizsgálatnál a gyanúba vett allergének közvetlen érintkezésbe kerülnek a bőrrel, így egy esetleges allergiás reakció kialakulásából következtetni lehet az allergén típusára, illetve a reakció nagyságából ítélve az allergia mértékére is. Az allergia felderítésére a nagyobb gyerekeknél bőrteszteket, a csecsemőknél és kisgyermekeknél pedig inkább vérvizsgálatot végeznek. A szülők által is elvégezhető módszer a kizárásos diéta. Ennek során mellőzzük az étrendből az egyes élelmiszereket (tejtermékeket, stb.), majd megfigyeljük, ezzel egy időben javulnak-e a panaszok. A kizárólag orvos felügyelete mellett végezhető terheléses vizsgálatok során a panaszokat kiváltó ételt fogyasztja a beteg, fokozatosan emelkedő adagokban, így állítható fel a pontos diagnózis.
Kezelési lehetőségek
Bármelyik allergiánál a legfontosabb teendő a tüneteket kiváltó allergén felkutatása és eltávolítása, amennyiben ez lehetséges. Előfordulhat, hogy a betegség megoldásának egyetlen módja az előidéző allergén teljes kiiktatása.
Bőrtünetek kezelése
A legtöbb ekcéma kezelés otthoni gyógymódokból áll. Az egyik ilyen, a bőr hidratálása, megelőzésként is működik. Tartsa hidratáltan gyermeke bőrét úgy, hogy közvetlenül zuhanyzás vagy kézmosás után hidratáló krémet használ. A langyos víz használata a forró víz helyett szintén segíthet a bőr hidratáltságának megőrzésében. A vény nélkül kapható gyógyszereket, például antihisztaminokat és fájdalomcsillapítókat gyakran használják az ekcéma kezelésére. A gyermekbőrgyógyász az ekcéma kezelésére helyi vagy szájon át szedhető gyógyszereket, például helyi szteroid krémet is felírhat.
Az allergia okozta kontakt dermatitisz kezelése a kiütés súlyosságától és okától függően változik. A kezelés első szempontja a gyermek bőrének szappannal és vízzel történő mosása. Mossa meg gyermeke egész bőrét, ne csak az érintett területet. A tünetek enyhítésében az is segít, ha hideg borogatást alkalmaz a területre. A kontakt dermatitisz okozta viszketés enyhítésére kenje be kortikoszteroidos krémmel vagy kenőccsel az érintett területet, valamint az érintett területet körülvevő bőrt. Ha gyermeke allergénre adott reakciója súlyos, forduljon gyermekorvosához, gyermekbőrgyógyászához.
A csalánkiütés kezelése a csalánkiütés lefolyásának hagyásától a viszketést és duzzanatot enyhítő gyógyszerekig terjed. A viszketés és duzzanat enyhítésére felírt gyógyszerek közé tartozik a dapson, az omalizumab és a kortikoszteroidok. További gyógyszereket írnak fel, ha a csalánkiütés hat hétnél tovább tart.
Pelenkakiütés esetén gyakori pelenkacsere, a baba fenekének alapos tisztítása és kenegetése, pelenka nélküli időszakok és légáteresztő pelenkák használata javasolt.
Ételallergia kezelése
Anyatejes babák esetében a megoldást semmiképp sem a szoptatás elhagyása jelenti. A kiváltó okok pontos meghatározásával segíthetjük a megfelelő étrend összeállítását, így ha az édesanya az allergént kihagyja az étrendjéből, szoptathat tovább. A jelenlegi hazai ajánlások 6 hónapos korig javasolják a kizárólagos szoptatást. Ha korábban elfogy az anyatej, vagy mennyisége nem elegendő a tünetmentes csecsemőnek, kiegészítésként hipoallergén (azaz allergia megelőző) tápszerek javasoltak. A szója alapú tápszerekkel szemben is gyakran jelentkezik allergia, ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni a tápszerek megválasztásánál. Megoldást ez esetben a hypoallergén (HA) tápszerek adása jelenti, melyek prebiotikumokkal dúsított változatban is elérhetőek, így nem csak az allergiás tünetek ellen nyújtanak védelmet, de az immunrendszer megfelelő fejlődését is segítik.
Nagyon fontos, hogy a problémát okozó ételeket, összetevőket szigorúan mellőzzük. A táplálékallergia legbiztosabb kezelési módja ugyanis az adott allergén teljes kihagyása az étrendből addig, amíg a túlérzékenység meg nem szűnik. Igazolt tejfehérje-érzékenység esetében kizárólag nem tejfehérje alapú, vagy speciális tápszert adhatunk. Szójás tápszer 6 hónapos kor alatt nem ajánlott, féléves kortól azonban nagyon jól használható a szója alapú tápszer a tejfehérje-érzékeny csecsemők táplálásánál. A tüneteket természetesen egyéb szerekkel is enyhíteni lehet, így például csalánkiütés esetén adhatunk antihisztamint, ekcéma kezelésére pedig helyileg alkalmazott szteroidos krémet.
Igazoltan tehéntej allergiás gyermekek esetében a hozzátáplálás során, illetve a későbbi időszakban a megfelelő diéta betartásához is fontos, hogy ismerjük, milyen típusú élelmiszerek tartalmaznak tehéntejet. Mielőtt megvásárolnánk a következő élelmiszereket, gondosan tanulmányozzuk át az összetevőket, mivel egyes termékek tejszármazékokat tartalmazhatnak: kenyér és péksütemények, instant italporok, margarin, salátaöntetek, cukorkák, húsipari termékek, felvágottak, levesporok, konzervek, édesipari termékek.
A légúti allergia kezelése
A légúti allergiás tünetek kezelésére modern, második generációs, nem álmosító antihisztamin készítmények adhatók, melyek már hosszantartóan is szedhetők.
Kinőhető az ételallergia?
Epidemiológiai adatok szerint a négy év alatti gyermekek táplálékallergiájának 5-8 százalékos előfordulása felnőttkorra fokozatosan 2-3,5 százalék körüli értékre csökken, azaz a babák döntő többsége "kinövi" az ételallergiát. Ennek esélye az adott allergénnel is összefüggést mutat. A tehéntej-allergia, vagy a tojásallergia esetében gyerekeknél nagyobb eséllyel szűnnek meg az allergiás tünetek, mint hal-, földimogyoró-, vagy dióallergia esetén. Tej- és tojásallergia esetén a panaszok megszűnése annál valószínűbb, minél alacsonyabb a betegség diagnózisakor mért, kiindulási IgE szint, vagyis az allergiát jelző ellenanyag mértéke nem túl magas, és idővel csökkenést mutat.
Az allergiára hajlamos, másnéven atópiás alkatú gyermekeknél gyakori az ún. allergiás menetelés folyamata. Eszerint az allergiás tünetek életkoronként különböző formában jelentkeznek. A csecsemő- és kisgyermekkori ekcémát követő, vagy azzal egyidejű táplálékallergia megszűnését követően kisiskolás kor környékén allergiás náthás, később asztmás tünetek jelentkezhetnek. A táplálékallergia tehát várhatóan a gyermekek 80-90 százalékánál megszűnik, de a későbbi életkorban sajnos fokozott hajlam jelentkezhet légúti allergiás betegségek kialakulására.