A terhesség általában nem kizáró ok a röntgenvizsgálat elvégzése szempontjából és nem jelent veszélyt a magzatra. Bizonyos esetekben azonban mérlegelni, lehetőség szerint kerülni kell az alkalmazását. Mindig jelezze a terhesség tényét vagy annak lehetőségét az orvosnak, aki ennek az információnak a birtokában tudja mérlegelni a vizsgálattal járó előnyöket és kockázatokat.
Mikor nem jár kockázattal a röntgen?
A legtöbb röntgenvizsgálat a végtagokról, a fejről, a fogazatról, esetleg a mellkasról készül. A röntgensugárzás célzott, ezért a méhet és más nemi szerveket nem szokta sugárzásnak kitenni, a szórt sugárzás megakadályozása érdekében pedig ólmozott kötény és gallér viselhető. A diagnosztikus röntgenvizsgálat tipikus sugárdózisa alacsony, a hasüreg vagy a medence vizsgálata esetén sem jár számottevő kockázattal. A jellemző értékek alkalmanként, növekvő sorrendben:
- Végtagröntgen: 0,001 mSv (millisievert)
- Fogászati röntgen: 0,005-0,01 mSv
- Mellkasröntgen: 0,02 mSv
- Mammográfia: 0,4-0,7 mSv
- Hasi és kismedencei röntgen: 0,7-1 mSv
- Gerinc röntgen: 1,5 mSv
Természetes háttérsugárzás: 2-3 mSv/év. A röntgenvizsgálatok többsége tehát néhány óra, vagy néhány hét természetes háttérsugárzásnak megfelelő sugárterheléssel jár. Egy röntgenfelvétel elkészítése során a szervezetet érő dózis a töredéke a CT-vizsgálatokra (1,5-20 mSv) vagy a PET-CT-re (25 mSv) jellemző sugárterhelésnek. Bár a hasi, kismedencei vizsgálatok értékei is alacsonyak, itt már mérlegelést igényel a vizsgálat elvégzése és lehetőség szerint érdemes kerülni az alkalmazását.
A röntgenvizsgálatok többsége tehát néhány óra, vagy néhány hét természetes háttérsugárzásnak megfelelő sugárterheléssel jár. A legtöbb röntgenvizsgálat a végtagokról, a fejről, a fogazatról, esetleg a mellkasról készül. A röntgensugárzás célzott, ezért a méhet és más nemi szerveket nem szokta sugárzásnak kitenni, a szórt sugárzás megakadályozása érdekében pedig ólmozott kötény és gallér viselhető.
A modern digitális röntgenberendezések sokkal kisebb sugárdózissal képesek jobb minőségű képek előállítására. Például egy kéz röntgen felvétel 0.001 mSv, egy mellkas röntgen átvilágítás 0.02mSv sugárterheléssel jár. A családtervezés időszakában, még a tervezett fogamzás előtt, érdemes az esedékes szűrővizsgálatokon részt venni. Tüdőszűrés, deréktáji fájdalom, medence-csípőízületet érintő kórképek kivizsgálása, szükség esetén mammográfia a sugárvédelmi szabályok betartásával elvégezhető.
Mikor kell mérlegelni a vizsgálat elvégzését?
A röntgennel járó egészségügyi kockázat nagyon alacsony, ám az orvosok mindent megtesznek azért, hogy még a kis kockázatnak se tegyék ki a magzatot, ha az elkerülhető. A végtag-, fogászati- vagy mellkasröntgen esetén erre általában nincs szükség, az ólomkötény megfelelő óvintézkedés. A hasi, kismedencei röntgen, gerincröntgen és a mammográfia esetén azonban az orvos más lehetőségeket is megfontol és ha van rá lehetőség, terhesség alatt nem végzik el ezeket a vizsgálatokat.
A körülményektől függően olyan képalkotó vizsgálatot is végezhetnek, amely nem jár sugárzással, ilyen az ultrahang vagy az MRI. Számos esetben a röntgenvizsgálat kiváltható más képalkotó eljárással is. A hasi és kismedencei szervek vizsgálatánál a kivizsgálandó panasz és a lehetséges betegség súlyossága alapján dönthet úgy az orvosa, hogy halasszák el a röntgenvizsgálatot a szülés utánra.
Sürgős kezelést igénylő és más képalkotó vizsgálattal nem kiváltható, ám ritka helyzetekben a javaslat lehet a vizsgálat elvégzése is. Mivel a hasi röntgen is alacsony sugárdózissal jár, ilyen helyzetekben a vizsgálat elvégzése jóval kisebb kockázatot jelent a mamára és a babára is, mint annak elhalasztása.
Terhesség alatt általában nem végzik el a mammográfiát, vagy emlő ultrahangot alkalmaznak helyette, de rosszindulatú elváltozás gyanúja esetén, amennyiben a diagnózissal nem várható meg a szülés, a vizsgálat elvégezhető, a védőköpeny alkalmazása mellett.
A hölgyek mindenképpen tájékoztassák a vizsgálat végzőjét, ha tudnak terhességükről, vagy fennáll annak lehetősége, ugyanis a röntgensugaraknak magzatkárosító hatása lehet. Ezért terhességben a magzatkárosodás veszélye miatt a röntgenvizsgálatok kerülendők. Fogamzó korú nők vizsgálatánál is nagy körültekintésre van szükség. A vizsgálatokat célszerű a menstruáció 1. napjától számított 10. napig elvégezni.
A CT (komputertomográf) is röntgensugárral dolgozik, de részletes szeletekben, nagy felbontású képeken ábrázolja a vizsgált területet. MR vizsgálat esetén a terhesség alapvetően nem kontraindikáció, mivel a jelenlegi tudományos adatok alapján nincsen kimutatott káros hatása az elektromos mágneses térnek a magzatra (3 tesla térerőig). Ettől függetlenül, figyelembe véve a szakmai ajánlásokat, a várandós női beteg MR vizsgálata kerülendő a terhesség első trimeszterében. Indokolt esetben, a II.- III. trimeszter idején az ionizációs sugárzással járó vizsgálatok helyett kell alkalmazni. Gadolinium alapú kontrasztanyag a terhességben kerülendő, ezért natív MR vizsgálat elvégzése ajánlott.
A terhesség ideje alatt fellépő erős fogfájás, duzzanat, gyulladás vagy tályog nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet - nemcsak az anyára, hanem a fejlődő magzatra nézve is. Sürgős esetekben - például elviselhetetlen fájdalom, gennyes gyulladás, fogtályog - a fogorvos a terhesség bármely szakaszában megkezdheti a szükséges kezelést, természetesen a baba védelmét szem előtt tartva. Ez akár fogtömés, gyökérkezelés vagy szükség esetén foghúzás is lehet. Nagyon fontos, hogy a kismama minden esetben jelezze a várandósságát a fogorvosnak, még akkor is, ha csak gyanú merül fel a terhességre.
Milyen veszély lehet a magas sugárdózisnak a magzatra?
A nagy energiájú elektromágneses sugárzás mint például a röntgensugárzás képes ionizálni az eltalált atomot, molekulát. A káros hatás dózisfüggő. A DNS molekula károsodása aktív, osztódó sejtekre nézve veszélyesebb. A magas dózisú sugárzás változásokat idézhet elő a baba gyorsan gyarapodó sejtjeiben. Lehetséges, hogy ezek a változások megnövelik a születési rendellenesség előfordulásának kockázatát, illetve a gyermek életének későbbi szakaszában a rákos elváltozások, mint a leukémia kialakulásának veszélyét. Fontos tudni, hogy ezen rendellenességek kialakulhatnak véletlenszerű mutáció, vagy más károsító környezeti tényező (dohányfüst, alkohol, vegyi anyagok, légszennyezés) hatására is, nem a sugárzás ezen betegségek legfőbb rizikótényezője.
A várandósság első harmada - különösen az első 12 hét - a magzati fejlődés szempontjából a legérzékenyebb időszak. Ilyenkor alakulnak ki a baba létfontosságú szervei, ezért ebben a szakaszban a legnagyobb a vetélés, illetve a fejlődési rendellenességek kockázata. A második trimesztertől kezdve a magzat fejlődése már stabilabb fázisba lép, és a modern, digitális fogászati röntgen - megfelelő sugárvédelem mellett - biztonságosan alkalmazható.
A legkisebb rizikót is minimalizálva azonban orvosok azt javasolják a fogamzó képes korú nőknek, hogy lehetőleg a menstruáció 1. és 10. napja között végeztessék el a vizsgálatot.
Alternatív képalkotó eljárások
A napjainkban általánosan használt ultrahang vizsgálat a modern orvostudomány egyik korszerű, nem invazív képalkotó eljárása, mely mai tudásunk szerint sem anyai, sem magzati ártalmat nem okoz. A fennálló terhesség bizonyítására leghamarabb a havi menstruáció kimaradását követő második héten kerül sor. A rendszeres képalkotó vizsgálatok során nyomon követhető a magzat fejlődése, érettsége, méretének változása, neme, méhen belüli elhelyezkedése és esetleges fejlődési rendellenessége, valamint az anya egészségét veszélyeztető állapotok is felimerésre kerülhetnek.
Az ultrahang a legtöbbet alkalmazott veszélytelen képalkotó diagnosztikai eljárás várandós kismamák vizsgálatához. Mai tudásunk szerint semmilyen káros hatással nincsen sem az anya, sem a baba szervezetére. Szűrési időpontokban és panasz esetén ajánlott alkalmazni. Az ultrahang vizsgálat hatékonysága a vizsgálatot végző szakember felkészültségétől és az ultrahang készülék minőségétől függ. Hagyományos 2D technika során egy általunk kiválasztott síkban történik meg a képalkotás. 3D-s ultrahang vizsgálatnál sorozatfelvételek készülnek melyeket a gépben lévő számítógép térbeli képpé alakít. Speciális, kiegészítő 4D-s diagnosztikai eljárás során, a 4.
Az ultrahang a modern orvostudomány egyik korszerű, nem invazív képalkotó eljárása, mely mai tudásunk szerint sem anyai, sem magzati ártalmat nem okoz. Az MR mágneses energiával dolgozik. Mágneses térben, rádióhullámok segítségével történik a képalkotás. MR-el elsősorban a lágyrészek vizsgálhatók. A vizsgálat fájdalommentes, veszélytelen, mellékhatása nem ismert. Terhességben a 2. trimeszter után alkalmazható. Gadolinium alapú kontrasztanyag terhességben kerülendő.
Mai tudásunk szerint az ultrahang veszélytelen, széles körben alkalmazható diagnosztikai képalkotó eljárás. Alapvizsgálatként ultrahang végzése javasolt. Hasi panaszok esetén, első választandó módszer az ultrahang vizsgálat. Kisebb traumás sérülések, ízületi panaszok megítéléséhez is alkalmazható. Lábdagadás esetén mélyvénás thrombosis kizárásához is ultrahang vizsgálat ajánlott.
MRI expozíció terhesség alatt és az utódok kimenetele
A családtervezés időszakában, még a tervezett fogamzás előtt, érdemes az esedékes szűrővizsgálatokon részt venni. Tüdőszűrés, deréktáji fájdalom, medence-csípőízületet érintő kórképek kivizsgálása, szükség esetén mammográfia a sugárvédelmi szabályok betartásával elvégezhető. A hasi állapot felméréséhez ultrahang vizsgálat javasolt. Ideális esetben, a leendő kismama már a családtervezés ideje alatt, még a teherbeesés előtt, gondos fogorvosi szűrővizsgálaton és kezelésen esik át. Fogászati röntgen terhesség alatt nem ajánlott.
A gyermekvállalás előtti időszakban és várandósság alatt, igyekezzünk elkerülni a röntgenfelvétel készítését. A hölgyek mindenképpen tájékoztassák a vizsgálat végzőjét, ha tudnak terhességükről, vagy fennáll annak lehetősége. Végtagtörésnél, sürgősségi fogászati beavatkozásnál, szövődményes mellkasi kórképek esetén a célzott röntgen vizsgálat megfelelő sugárvédelemben, ólomkötény, gonádvédő, pajzsmirigyvédő, védőszemüveg használata mellett történik. A célzott, diagnosztikus röntgenvizsgálat sugárdózisa megfelelő sugárvédelem mellett, sem az édesanyára, sem a babára nem jelent veszélyt.
A repülőgépen utazók a világűrből érkező kozmikus sugárzásnak vannak kitéve. Kevéssé ismert, hogy egy utast a London New York közötti repülőút alatt körülbelül annyi sugárzás éri, mint egy mellkasi röntgenvizsgálat alkalmával. A sugárzás legnagyobb része a napból származik. Esetleges napkitörések alkalmával ez az érték emelkedhet. Nem kell aggódni! A megfelelő sugárvédelemben történt röntgen vizsgálat sugárdózisa a napjainkban használt korszerű, digitális technikával működő modern készülék következtében, magzati károsodást nem okoz.
Összességében tehát, ha a fogászati röntgen terhesség alatt orvosilag indokolt, és a vizsgálat megfelelő védelem mellett történik, a magzatra nézve nem jelent kimutatható kockázatot. A várandósság első harmada - különösen az első 12 hét - a magzati fejlődés szempontjából a legérzékenyebb időszak. Ilyenkor alakulnak ki a baba létfontosságú szervei, ezért ebben a szakaszban a legnagyobb a vetélés, illetve a fejlődési rendellenességek kockázata. A második trimesztertől kezdve a magzat fejlődése már stabilabb fázisba lép, és a modern, digitális fogászati röntgen - megfelelő sugárvédelem mellett - biztonságosan alkalmazható.
A várandósság alatt minden egészségügyi beavatkozás különös figyelmet igényel - nincs ez másként a fogászati kezelésekkel sem. A kismamák gyakran aggódnak amiatt, hogy a röntgenvizsgálat károsíthatja a magzatot. A röntgensugárzás hallatán sok kismamában azonnal megszólal a vészcsengő - és ez érthető is. A születendő gyermek egészsége mindennél fontosabb, így természetes, hogy a várandósok különösen óvatosak. A fogászati röntgen során alkalmazott sugárdózis ma már rendkívül alacsony, és jellemzően lokálisan, azaz kizárólag a fej-nyak területére irányul. Ez azt jelenti, hogy a magzat egyáltalán nincs közvetlen kitettségben. Fontos megjegyezni, hogy a fogorvos minden esetben mérlegeli a beavatkozás szükségességét. A fogászati röntgenfelvétel mindig egy adott probléma pontos diagnosztizálását szolgálja - például akkor, ha a fogorvos nem látja teljesen tisztán a gyulladás, szuvasodás vagy törés mértékét. A várandósság idején csak kifejezetten indokolt esetekben alkalmaznak röntgenvizsgálatot. A fogorvos ilyenkor mindig mérlegeli: el lehet-e kerülni a röntgent, vagy épp ellenkezőleg, a halogatás súlyosabb következményekkel járna, például továbbterjedő gyulladással vagy a fog elvesztésével.
Általános irányelv, hogy az első trimeszterben - a magzat fejlődésének legkritikusabb időszakában - minden röntgenfelvételt kerülni kell, hacsak nem sürgősségi esetről van szó. A leggyakrabban alkalmazott fogászati röntgenek közé tartozik a kisröntgen, amely egyetlen fog vagy fogcsoport részletes vizsgálatára alkalmas, valamint a panoráma röntgen, amely az egész állcsont és fogazat állapotát mutatja. Létezik továbbá CBCT (3D CT) is, amit összetettebb eseteknél - például szájsebészeti tervezéshez - használnak.
A röntgensugárzás ionizáló hatása miatt joggal merül fel a kérdés, vajon milyen veszélyt jelenthet a fejlődő magzatra. A legérzékenyebb időszak a terhesség első trimesztere, különösen az első 12 hét, amikor a baba szervei kialakulnak, és a sejtosztódás intenzíven zajlik. Ebben az időszakban a magzat fokozottabban reagálhat mindenféle külső behatásra - így elviekben a sugárzásra is. A jó hír azonban, hogy a modern fogászati röntgenberendezések sugárdózisa ma már rendkívül alacsony. Ráadásul a fogorvos minden szükséges óvintézkedést megtesz annak érdekében, hogy a magzatot teljes mértékben megvédje. A röntgenkészülék csak a szükséges területre fókuszál, és a páciens hasát, mellkasát ólomköténnyel borítják, amely hatékonyan elnyeli a szórt sugárzást.
Amennyiben várandóan viszi már megszületett gyermekét röntgenvizsgálatra, a felvétel készítése közben ne az anya tartsa gyermekét. A legjobb, ha az apuka vagy más hozzátartozó viszi el ilyenkor a gyermeket.