Várandósság során leginkább a baba és az édesanya van a középpontban, a kettőjük közvetlen kapcsolatát alkotó méhlepény, latin eredetű nevén placenta működéséről azonban kevesebb szó esik. A méh az egyetlen olyan szerv, amely egy teljesen új szervet, a placentát képes növeszteni. A kisbaba és a méhlepény története ugyanott kezdődik: mikor a megtermékenyített petesejt a méh felé halad, osztódik és beágyazódik a méh falába, a sejtek egy részéből a kisbaba teste, míg a többi sejtből a méhlepény kezd formálódni.
A méhlepény fejlődése és funkciói
A várandósság alatt a méhlepény pár sejtből egy sokrétű funkciókkal rendelkező szervvé fejlődik: körülbelül a 34. várandóssági hétre fejlődik ki teljesen. A lepény szerkezeti fejlődése a 16. terhességi hétig tart. A placenta legfontosabb feladata, hogy tápanyagokkal és oxigénnel lássa el a méhben fejlődő magzatot. A magzatot tehát a méhlepény táplálja és tartja életben.
Bár a méhlepény az anya és a baba teste között a híd, a két test vére közvetlenül nem találkozik: így mindkét test külön vérkeringéssel rendelkezik. A folyamatos keringést az erek közti nyomáskülönbség, a méh izomzatának a finom mozgása és a magzati szívverés biztosítja. A placentán és a köldökzsinóron keresztül kap a magzat oxigént, az immunrendszer fejlődéséhez fontos antitesteket, illetve különböző tápanyagokat (glükóz, aminosavak, zsírsavak, elektrolitok, vitaminok, víz). A baba cserébe mintegy leadja az anyai testnek a széndioxidot és más salakanyagokat. A placenta emellett fontos szerepet tölt be bizonyos hormonok előállításában, amelyek segítenek a baba kihordásában, felkészítenek a szülésre és a szoptatásra is.
A méhlepény: fejlődése és működése
Fizikai jellemzők és típusok
A méhlepény súlya átlagosan 500 gramm körül mozog. Általában korong alakú, de szív, ovális és egyéb formákat is ölthet. Érettségi foka (0-3-ig terjedő skálán) ultrahanggal követhető. A lepény beágyazódása és elhelyezkedése eltérő lehet a méhben:
- Hátsó falon: A lepény a méh hátsó területén helyezkedik el. Elég gyakori beágyazódási típus, problémát nem okoz.
- Elülső falon: A lepény a méh elülső területén helyezkedik el. Szintén gyakori, nem jelent problémát.
- Fundusban (méhfenék): A lepény a méh tetején helyezkedik el, alapvetően nem jelent problémát.
- Előlfekvő lepény (placenta praevia): A lepény a méhszájhoz közel helyezkedik el, részben vagy teljesen fedheti azt. Ez szülészeti szempontból fokozott figyelmet igényel.
Köldökzsinór és a szülés utáni teendők
A köldökzsinór általában a méhlepény közepéből ered és a magzat köldökén keresztül biztosít összeköttetést. Átlagosan 50-70 cm hosszúságú, benne 2 artéria és 1 véna található, amelyeket Wharton-kocsonya véd a fizikai behatásoktól. A szülés során a magzat megszületésétől a méhlepény távozásáig tartó lepényi szak tankönyvi példák alapján 30 perc alatt zajlik le.
| Jellemző | Leírás |
|---|---|
| Késleltetett elszorítás | 1-3 perc a születés után, növeli a vasraktárakat és a vértérfogatot. |
| Lotus szülés | A köldökzsinórt nem vágják el, a lepény magától válik le napokkal később. |
| Placenta kapszulázás | Kiszárítva, porrá őrölve, ami elméletileg támogatja az anyai regenerációt. |
A méhlepény és a magyar hagyományok
Szerte a világban és a magyar nyelvterületeken is azt láthatjuk, hogy a méhlepényt nagy becsben tartották, és a világ sok területén különböző rítusok kapcsolódtak hozzá. Mivel a placenta a babával együtt fejlődött, a gyermek „mása”, ezért mágikus erőt tulajdonítottak neki a magyar néphagyományban. Bizonyos területeken a következő gyermek kívánt nemét a méhlepényre ültetett fafajtával fejezték ki: ha fiút vártak, akkor körtefa alá ásták, ha lányt, akkor almafa alá.