Amikor az egyik petezsák felszívódik: Az eltűnő iker szindróma és az ikerterhesség kihívásai

Az ikerterhesség különleges és sok szempontból izgalmas várandósság, amely egyszerre hordozhat magában örömteli várakozást és fokozott odafigyelést igénylő kihívásokat. Ilyenkor az anyaméhben egyszerre két - vagy akár több - magzat fejlődik, ami nemcsak a leendő szülők, hanem az orvosi csapat részéről is fokozott figyelmet kíván.

Az ikerterhesség kialakulása és típusai

Az ikerterhesség előfordulása ritkább, mint az egymagzatos terhességé, de az orvostudomány fejlődésével és a mesterséges megtermékenyítési eljárások elterjedésével ma már gyakoribb jelenség, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Az ikerterhesség kialakulásában genetikai hajlam is szerepet játszhat. A kétpetéjű ikrek öröklődése gyakrabban figyelhető meg az anyai ágon, mivel ez a típus akkor jön létre, ha a petefészek egyszerre két petesejtet bocsát ki - ennek pedig lehet genetikai háttere.

Az ikerterhességek két fő típusa az egypetéjű (monozigóta) és a kétpetéjű (dizigóta) ikrek. A két típus eltérő módon alakul ki, és különböző egészségügyi kockázatokat is hordozhat.

• Kétpetéjű ikrek: Akkor jönnek létre, amikor az anya szervezetében két különböző petesejt termékenyül meg két különböző hímivarsejt által. A két embrió genetikai állománya annyira különböző lehet, mint két külön született testvéré.
• Egypetéjű ikrek: Egyetlen megtermékenyített petesejtből alakulnak ki, amely később kettéválik. Genetikailag szinte teljesen azonosak, és mindig azonos neműek. Az egypetéjű ikrek gyakran osztoznak a méhlepényen és néha a magzatburokon is, ami bizonyos komplikációkhoz vezethet.

Az ikerterhesség felismerése

Az ikerterhesség típusát általában az első trimeszterben végzett ultrahangvizsgálattal lehet megállapítani, különösen a 6-12. hét között. Az orvos ilyenkor megfigyeli, hogy hány magzatburok és méhlepény van jelen. Ha két különálló méhlepény látható, az általában kétpetéjű ikrekre utal. Az egypetéjű ikrek esetében a helyzet bonyolultabb lehet, mert a kettéválás idejétől függően külön vagy közös méhlepény és burok is kialakulhat. Ha a kérdés nem tisztázható ultrahanggal, a születés után genetikai vizsgálat segíthet pontosan meghatározni az ikrek típusát.

A humán choriogonadotropin (hCG) hormon szintje általában magasabb az ikerterhességek esetében. Ez a hormon már a beágyazódást követően termelődni kezd, és a mennyisége gyorsan emelkedik. Ha a laboreredmények szokatlanul magas hCG-szintet mutatnak, az akár ikerterhességre is utalhat - bár nem kizárólagos bizonyíték.

A korai jelek között szerepelhet az extrém fáradtság, az erősebb émelygés vagy hányás, valamint a gyorsabb hízás. A kismama már a terhesség elején úgy érezheti, hogy „túl intenzívek” a tünetei - ez akár arra is utalhat, hogy több magzat fejlődik a méhben.

A mesterséges megtermékenyítéssel létrejövő terhességek esetén az ikerterhesség esélye jelentősen magasabb, mint a spontán fogantatásnál. Ennek egyik oka, hogy a beültetés során gyakran több embriót helyeznek el a méhben a sikeres beágyazódás érdekében.

Az eltűnő iker szindróma (Vanishing Twin Syndrome)

Az ikerterhesség egyik legnehezebb lehetséges kimenetele, amikor az egyik magzat elhal a terhesség során. Ez leggyakrabban a korai szakaszban történik, és gyakran teljesen tünetmentes. A jelenség neve „vanishing twin” (eltűnő iker), és sokszor csak az első ultrahang vizsgálat során derül ki.

A nyolcvanas években, az ultrahangos vizsgálatok fejlődésének is köszönhetően jöttek rá az orvosok, hogy az ikerterhesség sokkal gyakoribb, mint korábban hitték. Azonban az esetek zöménél csupán egy gyermek jön a világra, a másik, fejletlenebb magzat a terhesség korai szakaszában elhal, és szinte nyomtalanul felszívódik a méhben. Az eltűnő iker vagy fantomiker szindróma előfordulásával kapcsolatban még mindig sok a kérdés.

Az ikerterhesség felszívódásának jelei gyakran enyhék vagy nem is érzékelhetők. A kismama tapasztalhat enyhébb vérzést, alhasi görcsöket, vagy csökkenhetnek a terhességi tünetei. Előfordulhat ugyanis, hogy a HCG hormon szintje valóban emelkedik a szervezetedben, ennek ellenére egyszer csak, valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva megszakad a terhesség, a baba pedig észrevétlenül felszívódik. A fantomiker jelenség pedig nem vetélés, mert a fantomikrek nyomtalanul felszívódnak, a terhességre és a fogamzóképességre nem ártalmasak.

Egy 2016-os kutatás szerint a 8. héten végzett ultrahang vizsgálat során megállapított terhességek 3,3-5,4%-a ikerterhesség és ezeknek a 21-30%-ában felszívódik az egyik iker (angolul „vanishing twin syndrome”) még az első trimeszterben. Egy másik kutatás adatai szerint a mesterséges megtermékenyítés esetén gyakoribb a fantomiker-jelenség, az így született gyermekek akár 10-15 százalékának is lehetett a terhesség legkorábbi szakaszában egy "ikertestvére". Sokszor azonban a jelenség még az orvosok előtt is rejtve marad, hogyha ugyanis az iker a terhesség korai szakaszában tűnik el, úgy előfordulhat, hogy még a méhlepényen sem találják meg a szülés után a nyomait.

Rejtett ikerterhesség és üres petezsák

Előfordulhat, hogy a terhesség korai szakaszában csak egy embrió látszik az ultrahangon, és a másik csak később válik észlelhetővé. Ezt nevezzük rejtett ikerterhességnek. Különösen akkor fordulhat elő, ha a magzatok nagyon közel helyezkednek el egymáshoz, vagy ha az egyik még nem elég fejlett a korai vizsgálatok idején.

Az üres petezsák (blighted ovum) olyan eset, amikor a petezsák kialakul, de benne nem fejlődik ki embrió. Ikerterhességnél ritkán, de előfordulhat, hogy az egyik petezsák üres, míg a másikban egészséges magzat fejlődik. Az üres petezsák akkor alakul ki, ha ugyan a megtermékenyített petezsák megtapad a méhfalon, de az embrió kb. a hatodik hét után nem fejlődik tovább. Az első trimeszter alatt bekövetkező vetéléseknek körülbelül a felét az üres petezsák teszi ki. A tudomány mai állása szerint nem lehet pontosan tudni, hogy ezt mi váltja ki, de úgy hiszik, hogy 80-90%-ban valamilyen kromoszóma-rendellenesség áll a hátterében.

Egyéb komplikációk ikerterhesség esetén

Bár az ikerterhesség sok örömöt tartogat, fontos tudni, hogy fokozott kockázatokkal is járhat. A leendő édesanyák és az orvosi csapat részéről is nagyobb figyelmet igényel, hiszen a terhesség során különféle komplikációk léphetnek fel.

• Monochorialis iker-iker transzfúziós szindróma (TTTS): Monochorialis ikerterhesség esetén - amikor az ikrek közös méhlepényen osztoznak - előfordulhat az iker-iker transzfúziós szindróma. Ez egy súlyos állapot, amelyben a két magzat közötti vérkeringés egyensúlya felborul. Az egyik baba túl sok vért kap, míg a másik túl keveset.
• Terhességi toxémia (preeclampsia): Az ikerterhességek esetén nagyobb eséllyel alakul ki terhességi toxémia, vagyis preeklampszia. Ez a magas vérnyomással, fehérjevizeléssel és ödémával járó állapot veszélyes lehet mind az anya, mind a magzatok számára.
• Koraszülés: Az ikerterhességek körülbelül fele koraszüléssel végződik, vagyis a babák a 37. terhességi hét előtt jönnek világra. A méh túlterhelése, a magzatok növekedése és a méhlepény állapota mind hozzájárulhat ehhez. A koraszülés esélyét szoros megfigyeléssel, pihenéssel, gyógyszeres kezeléssel vagy szükség esetén kórházi megfigyeléssel lehet csökkenteni. Fontos tudni, hogy a koraszülött ellátás hazánkban egyre korszerűbb, így egy ikerterhesség 32. hete utáni szülés esetén is jók az esélyek.

Az ikerterhesség gondozása és a szülés

Ikerterhesség esetén a kismamák gyakrabban járnak terhesgondozásra. A rendszeres ultrahangvizsgálatok kulcsfontosságúak, hogy nyomon kövessék a magzatok fejlődését, a méhlepények működését és a magzatvizek mennyiségét. A genetikai szűrések - mint a kombinált teszt vagy a NIPT - ikerterhesség esetén is elvégezhetők, ám eredményeik értelmezése összetettebb lehet.

Az ikerterhességnél gyakrabban kerül sor császármetszésre, de nem kizárt a természetes szülés sem. A döntést számos tényező befolyásolja: a magzatok fekvése, a terhesség kora, a placenta elhelyezkedése, valamint az anyai egészségi állapot. Ha az első baba fejvégű, a második pedig nem túl nagy és jól pozicionált, a természetes szülés is szóba jöhet. Ikerterhesség esetén a szülés jellemzően nagyobb körültekintést igényel. Gyakran javasolják a kórházi befekvést már a várandósság vége felé, hogy az esetleges komplikációkra gyorsabban tudjanak reagálni.

Lelki felkészülés és utóhatások

Az ikerterhesség nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is kihívásokat hozhat. A leendő szülők gyakran éreznek egyszerre örömöt és aggodalmat. Érdemes időt szánni az információgyűjtésre, tapasztalatcserére más ikres szülőkkel, valamint a lelki egyensúly megőrzésére.

Ha az ikermagzat a terhesség későbbi szakaszában hal el és az egypetéjű ikrek egyike veszik el, az orvos a szülés megindítása mellett dönthet, feltéve hogy az életképes magzat elég érett, közel van a természetes születés prognosztizált időpontjához, azaz a baba tüdeje már elég fejlett, hogy életben maradjon a méhen kívül.

Előfordulhat továbbá az is, hogy a terhesség korai szakaszában a két embrió összeolvad, az erősebb pedig a növekedése során tulajdonképpen magába olvasztja a fejletlenebb génjeit. Ilyen esetben a magzat nem feltétlenül tűnik el, előfordulhat, hogy a ki nem fejlődött ikertestvér a testvéréhez hozzánőve jön a világra. Ha a két embrió teljesen összeolvad, úgy kiméraként születik meg a gyermek, vagyis egynél több DNS-készlettel bír. Az ilyen embereknek akár két különálló immunrendszere is kifejlődhet, amelyek állandóan idegennek ismerik fel egymást és folyamatos küzdelemben vannak. Mivel az eltűnő magzat szöveteit részben az anya szervezete is felszívja, a DNS-ének darabkái a későbbiekben is kimutathatóak a vérében, így orvosi értelemben ő is kimérának tekinthető.

tags: #ket #petezsak #egyik #felszivodik