Készen állok az anyaságra? – Amikor az élet felülírja a terveket

Egy nőben sokszor megfogalmazódik az érzés, hogy anya szeretne lenni. De vajon mikor áll készen arra, hogy saját magán kívül másért is felelősséget vállaljon? Valóban létezik olyan, hogy egy nő megérik az anyaságra, és „tudja”, hogy eljött az ideje?

A baráti társaságokban gyakran felmerül ez a kérdés, különösen azok között, akik még csak fontolgatják a gyermekvállalást. Sokan úgy érzik, hogy még szeretnének kettesben tölteni egy kis időt párjukkal, mielőtt érkezne a családba egy kisbaba. Bár szeretik a gyerekeket, és szeretnek a társaságukban lenni, mégsem látják magukat anyukaként.

Felmerül a kérdés: egyszer csak megfogalmazódik az érzés, megérik a gondolat és úgy érzi, hogy igen, most már készen állok arra, hogy családot alapítsak? Vagy ez inkább a körülményeken múlik, azon, hogy a megfelelő partner legyen az oldalán, vagy, hogy egzisztenciálisan is készen álljanak a családbővítésre?

3 dolog, ami biztosan mindenkinek eszébe jut

Amikor az anyaságra való felkészültségről beszélünk, három alapvető tényező kerül elő: a partner, az anyagi körülmények és az érzelmi érettség.

1. A társ, a partner

Az első és legfontosabb a társ, a partner, akit el tudunk képzelni gyermekeink apjának. Nem kell magyarázni, hogy ez miért elengedhetetlen ahhoz, hogy felébredjen egy nőben az anyaság iránti vágy. A megbízható partner, akivel minden nehézség leküzdhető, feltétlenül szükséges. Ez a kapcsolat teremti meg a biztonságot a születendő gyermek számára.

2. Anyagi körülmények

Az anyagi körülmények sem elhanyagolhatóak, hiszen lehetünk bármennyire szerelmesek, ha nem tudjuk az alapvető szükségleteket megteremteni a babának. A család minden boldog pillanatára rányomhatja a bélyegét a létbizonytalanság, ami nem csak rossz érzés, hanem óriási felelőtlenség is. Egy gyerek felnevelése nem kis költségekkel jár: pelenkák, tápszerek, ruhák, törlőkendők stb. folyamatos beszerzése igencsak lecsapolja a pénztárcánk tartalmát.

3. Érzelmi érettség

Ehhez a kettőhöz pedig párosul az érzelmi érettség is, mert ha gyermeket vállalunk, akkor bármilyen gyermeki is a lelkünk, felnőtté kell válnunk. Onnantól kezdve életünk végig gondoskodnunk kell a gyermekünkről, és természetesen saját magunkról sem feledkezhetünk meg, hiszen ez a záloga annak, hogy segíteni tudjuk a kicsit és ott legyünk, mikor szükség van ránk. Készen kell állni mindenfajta változásra, ami a gyerek érkezésével jár. Éjszakánként fel kell kelni a picihez, tisztába kell tenni, meg kell etetni, ápolni kell és folyamatosan gondoskodni kell róla. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ezentúl minden percet a babával kell tölteni, de az vitathatatlan, hogy a pici érdeke lesz az első. Minden döntést a gyermek érdekeit figyelembe véve kell meghozni.

De az élet nem mindig így működik

Azonban az élet nem mindig úgy alakul, ahogyan mi azt összerakjuk a precíz kis Excel-táblánkban. Hány olyan család van, ahova úgy érkezett meg a baba, hogy kétséges volt az anyagi helyzet, vagy az, hogy a leendő anyuka és apuka valóban megérett-e a szülői szerepre? Rengeteg. Mégis valahogy megoldódtak az ilyesfajta problémák a pici megérkezéséig. Ahány nő, annyiféle érzés, tapasztalás, körülmény, ezért nincs kőbe vésve, hogy ki mitől érzi magát készen a szülői szerepre.

Van, aki, ha megtalálja élete szerelmét, rögtön azt érzi, hogy igen, révbe értem, családot akarok. Van, aki csak azután vállalja a családbővítést, miután megteremtette a kellő anyagi hátteret hozzá (bár, azt gondolom, hogy a családbővítéshez sosem lehet elég pénzt félrerakni). Fontosnak tartom, hogy tisztában legyünk a testünkkel, karbantartsuk, és minden évben eljárjunk a kötelező és ajánlott szűrésekre. A lelki oldal viszont összetettebb.

Létezik-e tökéletes pillanat a gyermekvállalás szempontjából?

Sokan mondják, hogy nincs ideális időpont a gyerekvállalásra, mivel az ember természeténél fogva sohasem elégedett, ezért mindig csak tologatná a dolgot. Mindig lesz egy fontos projekt, politikai, társadalmi széthúzás, tervek, utazás, ami miatt inkább lemondanak a babáról. Ha valaki arra várna, hogy legyen jó keresete, háza, szerető férje, kocsija, egyszóval tökéletes élete, akkor kihalna az emberiség. Ne várd a tökéletes pillanatot, mert olyan nincs. Lelki és anyagi biztonság is kell hozzá, az a tökéletes pillanat, ha ezek megvannak.

Az egyik tábor úgy véli, hogy fiatalon nem szabad gyermeket vállalni, míg a másik azt mondja, hogy középkorúként már túl késő. Mindkét tábor tud előnyöket felsorolni, azonban nem szabad foglalkozni mások véleményével. Mindenki el tudja dönteni, hogy mikor érzi úgy, hogy készen áll az anyaságra. Természetesen számít a megfelelő társ, az egzisztencia és a lelki érettség, de sokan abba a hibába esnek, hogy a tökéletes körülményekre várnak. Nem vállalnak gyermeket addig, amíg nem lesz tökéletes az életük. Nos, van egy rossz hírünk, az élet soha nem lesz tökéletes.

Honnan tudhatom, hogy készen állok az anyaságra?

Ez talán a nők életének egyik legfontosabb kérdése. Az biztos, ha valaki készen áll az anyaságra, azt érezni fogja, és ezt az érzést nem lehet pontosan megfogalmazni. Lehet, hogy nem tudjuk majd megfogalmazni, mi is az az érzés pontosan, de mi magunk tudni fogjuk, és ez a legfontosabb.

Szakemberek szerint, amikor folyton a terhességre, a gyerekekre gondolunk, direkt a játszótér felé kerülünk munkából hazamenet, és folyton megállunk a bababoltok kirakata előtt, akkor lehet, hogy eljött az idő.

Teszteld magad!

Colin Falconer angol nyelvű tesztje segíthet abban, hogy kiderüljön, valóban készen állsz-e a gyerekvállalásra:

1. Vegyél 5 kobrát az állatkereskedésben, és tedd be őket egy puha táskába. Zárd be úgy a táskát, hogy a kígyók ne tudjanak onnan kiszökni.
2. Adj ki örömmel 30 000 forintot gluténmentes babapiskótáért, nem génmódosított vitamingumicukrokért és tartósítószer mentes kekszekért.
3. Cipelj haza egy bevásárlószatyrot félig megpakolva finomságokkal, és ahogy hazaértél, egy laza mozdulattal önts mindent a kukába - ezáltal tudniillik egy kisgyereket szimulálsz, aki éppen nem akarja megenni, amit elé tesznek.
4. Helyezz magad mellé egy ébresztőórát, amit a napi feladataid elvégzése során fogsz használni. Ha neked például a hajszárítás 20 percig szokott tartani, akkor állítsd be az ébresztőt 11 percre. Szívesen belelapoznál egy izgalmasnak ígérkező regénybe? Akkor tedd magad mellé a vekkert, és állítsd be 30 másodpercre.
5. Kérd meg a párodat, hogy négy éven keresztül nyafogva szóljon hozzád. Mindent, amit kérni szeretne tőled, nyávogó hangon egyre hangosabban ismételgesse. Négy év elteltével se hagyja abba, hanem folytassa ezt még vékonyabb hangon további négy évig. Ha a párod beszáll az autóba, akkor teljes beleéléssel zendítsen rá, hogy "Éééééhes vagyok!" Sőt, bármikor, amikor étteremben várjátok a felszolgálót, akkor fel-le szaladgálva az asztalok között hangoztassa ezt újra és újra.
6. Gyors mozdulattal söpörd le egyenként a könyveket a polcodról, majd helyezd vissza azokat helyére. Párodat kérd meg rá, hogy torkaszakadtából üvöltsön egy slágert, amíg te éppen tolatni próbálsz egy zsúfolt parkolóban.
7. Mielőtt elmennél hazulról, csomagolj oda magadnak drága és prémium minőségű (teljes kiőrlésű, gluténmentes, tejmentes, színezékanyag mentes, adalékanyag mentes, magas tápanyagtartalmú) egészséges nassolnivalót (megnyugtatásként: ilyen nem létezik), majd szórd szét az autósülésen, és ülj bele.
8. Kérd meg a párodat, hogy húzza fel a vekkert éjfél és reggeli 6 óra között (semmiképpen sem 6 óra után). Random jelleggel különböző időpontokra állítsa be az ébresztőt úgy, hogy te ne tudd róla, éppen mikor fog megszólalni az óra.
9. Ha úgy érzed, hogy egy hosszú és fárasztó nap után teljesen a padlóra kerültél, ahonnan már tényleg nincs lejjebb, akkor kérd meg a párodat, hogy teljes erővel vágja a fejedhez egy Lego duplo kockát.

Ha minden feladatot sikeresen elvégeztél, felkészültél a gyerekvállalásra!

Ne felejtsétek el a dolog valódi szépségeit sem, hiszen gyereket nevelni nem csak feladat, hanem hatalmas öröm is!

Lehetünk-e tudatosak az anyává válás időszaka alatt?

Az első, nem feltétlen tudatos pont az, amikor egyénileg és párként is bekapcsol egy érzés - elemi és elnyomhatatlan. Ez az érzés évről évre érett meg sok nőben, idő kellett hozzá és egy megfelelő társ, akivel a kezdetektől tisztázták, ki mit szeretne. Már a kapcsolat elején érdemes beszélni a gyerekvállalásról, arról, hogy ki mire vágyik. Az időzítésben nem volt konkrét elképzelésünk, viszont megvan a hely és egy kiegyensúlyozott közeg, ahová biztonságban érkezhet egy plusz lakó. Ami pedig szerintem mindennél fontosabb: szeretetben élünk.

A szülőség és a boldogság összefüggéseit vizsgáló statisztikák nem festenek túl pozitív képet. A szülővé válás többnyire inkább egy új kis jövevénnyel kapcsolatos szerelembe esésről szól, mellyel párhuzamosan megtapasztalja az ember ugyanennek a kis embernek az elvesztésével járó fojtogató rettegést is. Jó szülő akarsz lenni? Boldog akarsz lenni?

tags: #keszen #allok #az #anyasagra #teszt