A szülés folyamata során a női medence méretei kiemelten fontos szerepet játszanak. A „keskeny medence” diagnózis sok kismamát aggodalommal tölt el, de fontos tudni, hogy ez nem feltétlenül jelenti a természetes szülés kizárását. Cikkünkben részletesen bemutatjuk a keskeny medence fogalmát, a diagnosztizálás módját, a terhességre és szülésre gyakorolt hatásait, valamint a lehetséges szülési módokat.
Mi a keskeny medence?
A medence anatómiailag akkor tekinthető szűknek, ha legalább egy mérete eltér a normálistól. Fontos megkülönböztetni az anatómiailag keskeny medencét a klinikailag szűk medencétől. Az anatómiailag keskeny medence egy nőnél abszolút nem a császármetszés „mondata”, mert ha a magzatnak kicsi és keskeny a feje, egy ilyen diagnózissal tökéletesen lehet önállóan szülni.
A „klinikailag szűk medence” diagnózisa csak a szülés során állítható fel, amikor nyilvánvalóvá válik a baba feje és a kismedence mérete közötti eltérés. Ez akkor is előfordulhat, ha egy normális kismedencei méretű nőnél már a szülés során (általában nagy magzatnál) eltérés tapasztalható.
A keskeny medence diagnosztizálása
A nőgyógyász első dolga, amikor egy kismama érkezik a várandós klinikára, hogy egy speciális készülékkel megméri a medence 4 fő paraméterét. Ezeket a módszereket akkor alkalmazzák, ha a medence külső méréseinek eredményei alapján fennáll annak a gyanúja, hogy jelentősen szűkült. A vizsgálatot a terhesség végén végzik.
Ha a Szolovjov index 14 cm-nél nagyobb, akkor feltételezhető, hogy a medencecsontok masszívak.
A keskeny medence hatása a terhességre és a szülésre
A nőgyógyászok megjegyzik, hogy a keskeny medencével rendelkező nők terhessége általában komplikációk nélkül zajlik. A terhesség időtartama keskeny medencével átlagosan 39 hét. Egy nő általában 2 héttel a szülési időpont előtt kerül be a szülészetre. Szűk medence esetén a korai kórházi kezelés a terhesség 38. hetében javasolt.
Maga a szülés folyamata azonban kihívásokat tartogathat. I. fokú szűkület esetén a szülés a természetes szülőcsatornán keresztül lehetséges, feltéve, hogy a magzat nem nagy és jó a szülés, valamint egyéb kórképek hiánya. A III. fokozatban császármetszést végeznek, vagy magzatpusztító műtéttel (elhalt magzattal) végződik a szülés. A IV. szakaszban a szállítás csak műtéttel történhet.
Szülés 4. fejezet: A szülés sematikus magyarázata
Szülési módok keskeny medencével
A TBT-tanulmány (2000) eredménye az lett, hogy a tervezett császármetszéses csoportban a kombinált perinatális, neonatális mortalitás és a súlyos neonatális morbiditás szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a tervezett hüvelyi szüléses csoportban (1,6%-5%). A tanulmány következtetése szerint „a tervezett császármetszés kedvezőbb terminusban a medencevégű fekvésben elhelyezkedő magzatok számára, mint a tervezett hüvelyi szülés”. E kutatás hatására a császármetszés vált világszerte a standard módszerré a medencevégű fekvéses szülések befejezésénél.
A tervezett, medencevégű fekvéses, hüvelyi szülés nagyobb rizikót jelent a perinatális sérülések tekintetében, mint a tervezett császármetszés. Azonban a rövid távú traumák gyakran megoldódnak, ráadásul a tartós sérülésekre vonatkozó megbízható adatok hiányoznak.
Fontos kiemelni, hogy számos megfigyelésen alapuló tanulmány támasztotta alá, hogy a tervezett, medencevégű fekvéses, hüvelyi szülés eredményesen kivitelezhető olyan centrumokban, ahol a tervezett, medencevégű fekvéses, hüvelyi szülés rendszeres rutingyakorlat, és éppen ezért a szülést megelőző és a szülés közbeni kritériumok követelményei kidolgozottak.
A TBT-tanulmány tapasztalataiból az vonható le, hogy az alábbi stratégiák növelik az időre született, medencevégű fekvésű magzatok esetén a szülés biztonságát:
- A magzati súly ultrahangos meghatározása az esetleges abnormális magzati fejlődés detektálása érdekében.
- A magzati fej helyzetének ellenőrzése.
- A medencevégű fekvés típusának meghatározása.
- A vajúdás haladásának szoros követése.
A tervezett császármetszéses csoportba választott nők 10%-a végül hüvelyi úton szült. A magzatok 3%-a a végén fejvégű fekvésből született a hüvelyi szülés során, ami szintén az ultrahangos rutinvizsgálat fontosságát jelzi a medencevégű fekvéses szülés megindulásakor.
Császármetszés
A 100 évvel ezelőtti klinikailag szűk medencével rendelkező nők nem élték volna túl a szülést. Most minden ezer szülésre 36 olyan eset jut, amikor egy gyerek császármetszéssel jön a világra.
Ha az előző császármetszés oka anatómiailag szűk medence volt, akkor a következő terhességben nem kerülhető el a műtét. Klinikai szűkület akkor is előfordulhat, ha egy normál kismedencei méretű nőnél már a szülés során (általában nagy magzatnál) észlelnek eltérést.
Vízben szülés
A vízben szülés az anyák körében egyre elismertebb az általa kínált előnyök miatt. A meleg víz csökkenti a szülési fájdalmat. A meleg víz érzése támogatást nyújt az ellazuláshoz, ezáltal nyugodtabbá válik a légzés. Lecsökken a vajúdással járó fájdalomérzet, valamint a stressz. A víz felhajtóereje lehetővé teszi a könnyedebb, szabadabb mozgást. A kismama sokkal egyszerűbben tud egy számára kényelmes pozícióba váltani. A gát szövetei is könnyebben ellazulnak, így vízben szülésnél alacsonyabb a gátrepedések gyakorisága.
Fontos tudni, hogy a méhlepény nem a vízben születik, tehát mindenképpen ki kell szállnia a kádból. A vízben szülés még mindig a szülés kísérleti formájának számít. Kizárólag 17 és 35 év közötti nőknek ajánlott, akiknek alacsony kockázatú terhességük van. A vízben szülés nem javasolt, ha az anyának bőr- vagy vérfertőzése van, magas láz, hüvelyi vérzés, vagy többes terhesség.
Számos tanulmány azt sugallja, hogy előnyös, ha a babát nem szállítják a vízbe. Az anya használhatja a fürdőkádat a szülés első szakaszában, hogy megkönnyítse a folyamatot. Miután a méhnyak teljesen kitágul, ki kell szállnia a fürdőkádból, hogy megszülessen.
Sok szakértő szerint a víz melege, a mozgásképesség, a gyenge világítás és a magánélet egészségesebb és kényelmesebb szülésélményt ad egy nő számára.
Okos pihenő pozíciók a vajúdás segítésére
A szülés során a babának forgó mozgásokkal kell magát átnavigálnia a medencén. Ha a babának könnyen megy ez a forgolódás, akkor jó eséllyel a vajúdás és a szülés is könnyen és gördülékenyen halad. A jó hír, hogy néhány aprócska életmódbeli változtatással segítheted a kisbabádat, hogy a vajúdás kezdetére azt a testhelyzetet vegye fel, amiben majd a legkönnyebben kezdheti meg az utazását a külvilág felé.
Mivel a medence felső bemenete keresztben szélesebb, ezért a babának oldalra - általában a bal oldalra - kell fordulnia a pocakodban, hogy a fejecskéje fent beilleszkedjen. Az okos pihenő pozíciókkal abban segíted a kisbabádat, hogy a vajúdás elejére pont ezt az ideális „babahát az anyapocak felé” pozíciót vegye fel, hogy minél könnyebben át tudjon haladni a csontos medencén.
1. Széken ülés
Ha megfordulsz és pont fordítva ülsz a támlás széken, a popsidat kicsit hátrább kell tenned, hogy a pocakod elférjen, akkor ez a kis előredőlés mindjárt függőágyat csinál a pocakodból a kisbabádnak!
2. Leeresztett gumilabda
A labdát ereszd le, de ne facsard ki belőle teljesen a levegőt és dugaszold be. Gyűrd a labdát egy hurkává, úgy, hogy a levegő a hurka végén dudorodjon ki. A labdát így összegyűrve tedd a lábad közé, a popsid legyen a labda kidudorodó részén. Ez a pozíció segíti az előredőlést.
3. Fitnessz labda
A labda akkor ideális méretű, ha ráülve a lábaid vállszélességre nyitva stabilan, teli talppal fogják a talajt, de a térded a csípőddel egy vonalban vagy annál alacsonyabban van. Támasztd meg két kézzel a térdeidet és máris kész az előredőlő baba-függőágy pozíció. Ha még egy kis hintázást, billegést is beiktatsz, nemcsak az izmaidat edzed a szülésre, de a medencéd tágulákonyságát is segíted!
4. Gugolás
Sokkal könnyebb, ha a popsid alá teszel két vastag lexikont vagy egy jóga padot, ha nem szoktál túl sok guggolást végezni.
5. Alvás/fekvés
Alváshoz, pihenéshez, vajúdáshoz (!) a módosított oldaltfekvést javasoljuk. Ebben a pozícióban a felső test „hason” fekszik, a felső láb pedig 90 fokban oldalra nyújtva és a szopi párnával alátámasztva. Ez az enyhe csavarodás megnyitja a medencét, így a babádnak majd nagyobb helye lesz a forgolódáshoz. Ha valami miatt a vajúdás során ágyban kell maradnod (folyamatos CTG, infúzió, EDA, fáradtság), akkor még fekve is tudod növelni a medence belső dimenzióját a sima oldalt-fekvéshez képest.
Medencefenék diszfunkciók és kezelésük
Sokan tapasztalnak kismedencei szervsüllyedést szülés után vagy a menopauza alatt. Ez a téma mélységes tabu, amelyről még a nők sem beszélnek egymás között.
A medencefenék egy olyan izmokból és kötőszövetből álló réteg, ami a szeméremcsont és a farokcsont között feszül ki, és kétoldalt a medencecsonton rögzül. Ez a réteg támasztja főként alá a kismedencei szerveket, mint a húgyhólyagot, a méhet és a végbelet. Egy jól működő medencefenék ezeknek a szerveknek a megtámasztásán kívül segíti a húgycső és végbél záró izomzatát is a záró funkcióban, emellett fontos szerepe van a szexualitásban is.
Hajlamosító tényezők
A medencefenék szerkezete az életkorral gyengülhet, emellett vannak más, bizonyítottan hajlamosító tényezők, amelyek megléte esetén a medencefenéki kórképek kialakulására még nagyobb az esély:
- Várandósság
- Hüvelyi szülés
- Krónikus székrekedés miatti erőltetett hasprés
- Krónikus köhögés (például dohányzás vagy asztma miatt)
- Túlsúly
- Állandó emelgetéssel járó fizikai munka
A gátizmok túlfeszülése is közrejátszhat a kórkép kialakulásában. Ilyen túlfeszülés létrejöhet hüvelyi szülésnél, krónikus székrekedésnél, krónikus köhögésnél, vagy nehéz súlyok emelésénél. A kórkép gyakrabban alakul ki, vagy a már létrejött panaszok általában súlyosbodnak a menopausa után, amikor a vér ösztrogén szintje lecsökken.
Gyakori kórképek
- Stresszinkontinencia: terhelés hatására a vizelet elcsepegése.
- Hüvelyfali gyengeség, hüvelyfali süllyedések: a húgyhólyag vagy a végbél beleboltosul a hüvelybe.
- Méhsüllyedés, méh előesése: a méh „lecsúszik” a hüvelybe, sőt, akár elő is boltosulhat a hüvelyből.
- Vizelet elakadás vagy székletinkontinencia.
Diagnosztika és kezelés
A diagnózis felállításához egy kismedencei vizsgálat tartozik, mely nagyon hasonlóan zajlik egy rutin nőgyógyászati vizsgálathoz. Ezalatt a szakember megvizsgálja a medencefenék szerkezetét, a medencefenéki izmok erősségét, a kismedencei szervek pozícióját, és néhány teszttel megállapítja, hogy az elváltozás, amennyiben valóban fennáll, milyen súlyossági fokú.
A kezelés megválasztása függ az eltérés súlyosságától, emellett attól is, hogy fennáll-e esetlegesen egyéb medencefeneket érintő defektus.
Konzervatív kezelés
Enyhefokú eltérésnél elegendő a rendszeres kontroll mellett végzett szakszerű, lehetőleg képzett gyógytornász által betanított gátizomtorna (Kegel-gyakorlatok). Amennyiben a fenti kezelés nem jár eredménnyel, a konzervatív kezelés magába foglalja még a pesszárium terápiát. A hüvelyi pesszáriumok általában szilikonból készült, több méretben és formában elérhető eszközök. Bizonyos esetekben ezek együtt véglegesen megoldják a beteg panaszait, máskor csak a műtétig alkalmazzuk őket. A postmenopausában a pesszárium használatát gyakran érdemes kiegészíteni ösztrogén terápiával.
Műtéti kezelés
A károsodott vagy meggyengült medencefenéki szövetek helyreállítása céljából szükségessé válhat a műtéti terápia akár hüvelyi, akár hasi úton. A süllyedés műtéti megoldásánál lehetséges saját szövet felhasználása, de lehetséges szintetikus műanyag sérvháló használata is a jól megválasztott esetekben. Intézettől és a süllyedés típusától függően laparoszkópos műtét is elvégezhető.
Gátizomtorna (Kegel-gyakorlatok)
A tornánál a megfelelő izmokat tornáztassuk, így első lépés a medencefenéki izmok megtalálása. Ehhez üljünk le egy kényelmes székre enyhén szétnyitott lábakkal. Képzeljük el, hogy egy szellentést vissza akarunk tartani. Ehhez össze kell szorítani a végbélhez közeli izomcsoportot a végbél záróizmán kívül, és eközben érezni lehet egy kis mozgást a hüvelybemenetnél. Az ekkor összeszorított izomcsoport a medencefenéki izomzat. Ezután képzeljük el, hogy a pisilést meg akarjuk szakítani, és a vizeletet vissza akarjuk tartani. Mindkét esetben éreznünk kell a hüvelyben egy kis szorítást, ezzel együtt egy emelő mozgást.
A tornát mindig vizeletürítés után, üres húgyhólyaggal végezzük. Az immár beazonosított medencefeneket húzzuk össze, és tartsuk összeszorítva 10 másodpercig. Ezután teljesen lazítsuk el szintén 10 másodpercig. Ezt egymás után tízszer végezzük el, egy ilyen sorozat körülbelül 3 percet vesz igénybe. Ezt a tízes sorozatot ismételjük meg a nap folyamán 3-5-ször, reggel, délután és este. Ezek a tornagyakorlatok bárhol és bármikor elvégezhetőek, a legkényelmesebb persze ülés vagy fekvés közben.