A 17 hónapos gyermek mozgásfejlődése és a játszótéri élmények

Egyes szülőkben felmerül a kérdés, vajon mikortól lehet játszótérre menni a babával? Mikortól homokozhat a kicsi, és mi alapján mérlegeljük ezeket a döntéseket? Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy egy 17 hónapos gyermek mozgásfejlődése hogyan zajlik, és milyen tényezők befolyásolhatják azt.

Mikor kezdjen el járni a baba?

A mozgásfejlődés üteme egyéni, és nagy eltéréseket mutathat. Az orvosok is azt mondják, hogy mindent csinálni fog a gyermek, csak esetleg később, mint más. Általánosan elfogadott, hogy 18 hónapos korig kell elindulnia a babának önállóan. Ha már úgy jár, hogy fogják a kezét, akkor nemsokára járni fog önállóan is. Például, ha egy gyermek 16 hónaposan kezdett el járni, vagy 2,5 évesen kezdett el beszélni, az még nem jelenti azt, hogy baja van. A legkisebb lányom 15 hónapos elmúlt, amikor végre elindult, míg a testvérei 9-10 hónaposan mentek egyedül. Ő egyszerűen ráérősen csinált mindent, a megszületést, átfordulást, felülést, stb. Nem biztos, hogy komoly baj van mögötte, ha még nem jár önállóan.

A mozgásfejlődés késedelmének lehetséges okai

Előfordulhat, hogy a gyermek mozgásfejlődése megkésett. Egy anyuka esetében a kislánya 17 hónaposan sem tudott még járni, sem egyedül megállni. Bútorok mellett kapaszkodva járt, és sokat mászott. 7 hetesen nyaki és törzsi hypotoniát (izomgyengeséget) állapítottak meg nála, mert még nem tudta a fejét tartani. Ezt gyorsan behozta, de azóta is minden egyes nagymozgást csak segítséggel (Dévény-torna, TSMT) kezdett el. Egyévesen kezdett csak mászni, 14 és fél hónaposan állt fel. A neurológián azt mondták, megkésett a mozgásfejlődése, de minden rendben lesz vele, 18 hónapos korára kell megtennie minimum néhány lépést egyedül. Ha egy gyermeknek gyenge az izomzata és polipja van, amit még nem vesznek ki, az is befolyásolhatja a mozgásfejlődését. Az orvosok Debrecenben a nagy kórházban Dévény tornára jártak, és végül megnyugtatót mondtak nekik, mert az izomgyengeségen kívül nincs más baja. Több neurológusnál és ortopédorvosnál is voltak.

Hogyan segíthetünk a mozgásfejlődésben?

Mint leendő gyógypedagógus, azt tanácsolom, vigyék el a gyerkőcöt egy korai fejlesztő központba. Ők elirányítják őket olyanhoz, aki meg tudja állapítani, hogy valami idegrendszeri károsodásról van-e szó, vagy csak "lassú" a pici. Egy korai fejlesztő központban a szakemberek segítenek a diagnózis felállításában és a megfelelő terápia kiválasztásában. Debrecenben van Rehabilitációs Központ, Dévény torna és gyógyúszás is, amelyek segíthetnek az izomerősítésben és a mozgáskoordináció fejlesztésében.

Játszótérre menni a babával: Mikortól és miért?

Sok szülő akkor kezdett el játszótérre járni a babával, amikor már tudott járni. Ennek valószínűleg az az oka, hogy egy négykézlábas baba még jobban összekoszolja magát, a többi gyerek könnyebben fellöki, és nagyjából 10 hónapos korig a gyerekek mindent a szájukba vesznek, ami a játszótéren nem túl higiénikus. Mi is nagyjából 1 éves kortól jártunk a játszótérre, amikor már eltotyogott a többi kicsivel.

A játszótér azonban jó dolog, sőt nagyon hasznos dolog. Régen a gyerekek egészen kis kortól sokféle változatos mozgásnak voltak kitéve: sokkal többet szaladgáltak, fára másztak, aszfalt híján egyenetlen talajon jártak, változatos háztartási eszközökkel találkoztak és sokféle fizikai aktivitással. Szoros összefüggés van például az egyensúlyozó képesség fejlődése és a későbbi matematikai képességek között. Ha sok olyan játékkal találkozik a kicsi, ahol egyensúlyozni kell (libikóka, függőhidak, hinta stb.), akkor később erősebb lesz a matekban. A hinta egyébként még a lelki fejlődésre is jó hatással van, oldja a szorongást.

A játszótéri homokozó higiéniája és a veszélyek

A gyerekek kevésbé szednek össze bármilyen fertőzést a homokból. Fontos azonban homokozás után a kézmosás, különösen ha kutyák szoktak a játszótéren lenni, mert akkor a gilisztafertőzésnek van esélye. Az anyukákra azonban - erre biztosan nem gondoltál - veszély leselkedhet: a macskaürülékkel terjedő toxoplazma fertőzés és a szintén a koszos homokban található citomegalovírus egyaránt veszélyes lehet a várandós anyukákra.

Táplálkozási nehézségek és válogatósság kisgyermekkorban

Számos oka lehet annak, ha egy gyermek nem akar enni, és azt gondoljuk, válogatósság áll a háttérben. Ez egy bizonyos életkorban teljesen normális viselkedés. Bosszantó, de átmeneti és normális egy bizonyos pontig. Vannak azonban intő jelek, melyekből tudható, hogy itt komolyabb gond áll a háttérben, és lépni kell.

A válogatósság okai

Ha a hozzátáplálás elakad, a baba nem kezd el enni, öklendezik, vagy nagyon válogat, annak pszichés háttere is lehet - különösen akkor, ha nincs orvosi oka (pl. reflux, allergia, izomfeszülés). Éppen ezért nem szabad „izomból”, erőltetve vagy trükközéssel rávenni a babát az evésre, mert az további problémákat okozhat.

Fizikai és pszichés okok

• Egészségügyi okok: Gyakran testi okok állnak a háttérben, például reflux, allergia, torokfájás, vagy izomfeszülés.
• Félelem az újtól, ismeretlentől: A babák idegrendszere nagyon különböző. Van, aki nyitott, más túlérzékeny az új ízekre, állagokra, illatokra.
• Túl gyors tempó, túl sok inger: Ha hirtelen többféle étellel próbálkozunk, vagy sűrűn kínáljuk az evést, az túl sok lehet neki.
• Kontroll iránti vágy: 6-12 hónapos kor körül megjelenik a kontroll igénye.
• Feszültség az etetés körül: Ha a szülő feszültté, türelmetlenné vagy aggódóvá válik az evés közben, azt a baba azonnal megérzi.
• Hiányzik a testközelség, intimitás: A szoptatás után az étkezés is egyfajta kapcsolódás.

A válogatósság típusai

Nem arról van szó, hogy néha van kedve brokkolit enni, néha meg nem. Egyébként normális, ha egy gyerek vagy egy felnőtt bizonyos ételeket nem szeret. Itt ételcsoportokról van szó, azaz például:

• az étel színe (pl. piros ételeket elutasítja)
• az étel textúrája (pl. pürés ételeket elutasítja)
• hasonló ételekre kiterjesztés (pl. ha nem szereti a répát, akkor minden narancssárga ételt elutasít)
• az étel illata (pl. erős illatú ételeket elutasít)

Intő jelek, amikor komolyabb problémára kell gyanakodni

1. NÖVEKEDÉSI PROBLÉMÁK: Fogy a súlya/stagnál, vagy éppen elhízott, nem megfelelően növekszik. Ha a gyermek korlátozza a bevitelt, alultápláltság fordulhat elő.
2. VISELKEDÉSI JELEK: Sír, kiborul, kiabál, stb. az étkezések idején, félelmet/szorongást látni rajta. Nem azt látni, hogy a gyermek dacos, ha a „nem szeretem étel” kerül elő, hanem retteg. Mint egy pókfóbiás a pók közelében. Csakhogy pókokkal nem minden nap találkozik a fóbiás, míg ételekkel az ARFID-os gyermek minden nap, többször is.
3. PICA: 2 éves kor felett nem élelmiszereket kóstolgat, nyalogat rendszeresen.
4. CSALÁDI ÉLET SÉRÜLÉSE
5. SZOCIÁLIS ÉLET SÉRÜLÉSE
6. AN/BN (anorexia nervosa/bulimia nervosa)

A jó hír az, hogy ezeken a tüneteken, állapotokon lehet segíteni. A rossz hír az, hogy sajnos viszonylag kevés helyen. Jól látható, hogy egy mentális zavar miatt nem evő gyermeknek a mogyorókrém vagy egy jó étrend nem elég. Elődleges cél, hogy a gyermek megszeressen enni, és hogy bizalma legyen az ételek felé.

Tanácsok a táplálkozási nehézségek kezelésére

Az első lépés mindenképpen, hogy lazuljunk el egy kicsit. A második az, hogy hagyjunk neki időt, míg feldolgozza a rossz élményeket. Ne próbálkozzunk otthoni módszerekkel, többségük rosszul sülhet el (pl. zsarolás/jutalmazás étellel, kóstolás/megnyalás forszírozása, „nincs más, ezt kell megenned, ha éhes vagy”, stb.). A harmadik, hogy járjunk utána a testi okoknak, gyakran azt hiszik, csak válogatós a baba, de közben reflux is lehet a háttérben.

• Ne erőltessük, ne kérjük, hogy „csak egy falatot” és ne hasonlítsuk más babákhoz!
• Sokat segít, ha engedjük, hogy játszhasson az étellel, tapogassa, nyomkodja, beletúrjon.
• Az is segít, ha lát minket, mint példát. Együnk vele együtt, mutassuk meg, hogy mi is élvezettel eszünk, és nyugodtan beszéljünk közben arról, hogy „Mmm, ez finom!”, „Nézd, ezt megkóstolom, kíváncsi vagyok, milyen íze van”. Felkelti a kíváncsiságot az is, ha már az előkészületekbe is bevonjuk, együtt készítjük az ételt, megmutatjuk, elmeséljük, mit csinálunk éppen.
• Jó, ha az etetés közös élmény, nem csak „feladat”.
• Ha még nem áll készen, visszaléphetünk akár pár hétre is. Nem történik semmi baj.
• Tegyünk elé 2-3 különböző falatot, amiből választhat.

A helyes testhelyzet fontossága az étkezés során

A jó evéshez szükséges a jó testhelyzet is.

1. Ne legyen nagyon hátradöntve a baba, vagy félig fekvő helyzetben, hanem vagy egyenes háttal, 90 fokos szögben üljön, vagy maximum 110 fokig döntve.
2. A lábai legyenek alátámasztva! Nagyon sok etetőszékben a lábak lógnak - ez instabil érzést kelt a babának. Fontos, hogy a talpa meg tudjon támaszkodni valamin.
3. Ha öledben eteted, üljetek egyenes háttal, stabilan!

A legfontosabb: bízzunk benne és magunkban is! Ez egy átmeneti időszak. A baba nem fog örökre elutasítani minden ételt, de a mostani tapasztalatok meghatározzák a későbbi evéshez való viszonyát. Amennyiben a fenti állapotokban ráismertél a gyermekedre, érdemes szakember segítségét kérni.

tags: #17 #honapos #nem #akar #jatszoterre #menni