Mikor mentem a babám: tanácsok a mozgás-, beszéd- és hozzátáplálási fejlődéshez

Minden szülő életében eljön az a pillanat, amikor gyermeke elindul, megszólal, vagy épp szilárd ételt eszik. Ezek mind fontos mérföldkövek a baba fejlődésében, amelyek rengeteg örömet, de néha fejtörést is okozhatnak. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat és hasznos tanácsokat adunk a szülőknek, hogy magabiztosan kísérhessék végig gyermeküket ezeken az izgalmas időszakokon.

Az első lépések: hogyan segítsük gyermekünk mozgásfejlődését?

Már alig várod, hogy a gyermeked megtegye az első lépéseket? A legtöbb gyerek az első születésnapja környékén teszi meg az első lépést, a korhatár azonban nagyon különböző lehet - a 9. hónaptól akár a 18. hónapig. Minden babánál megvan az ideje ennek a fontos pillanatnak. A kicsi hamarosan gyorsabban fog mozogni, mint gondolnád! Az egyetlen, amit tehetsz, hogy biztatod, és mindenekelőtt biztonságossá teszed az otthonotokat. Akkor is legyél türelmes, ha már alig bírod kivárni, hogy gyermekednek sikerüljön megtennie az első lépéseket.

Ahhoz, hogy a járás biztonságos legyen a számára, meg kell erősítenie a hátizmait. Az önálló járás legfontosabb feltétele az erős hátizom, amelyet a kisbaba már akkor elkezd edzeni, amikor hasalás közben felemeli a fejét. Segíts neki kisebb gyakorlatokkal. Ha a baba már képes felállni, mindkét kezénél megfogva engedd, hogy lépegessen előtted. Amint szerez egy kis önbizalmat, elengedheted az egyik kezét. Állj meg pár lépéssel előtte, és tapsold meg, hogy képes egyedül állni. Lehet, hogy a gyermeked még nem képes biztonságosan leülni. Máris közelebb vagytok az első lépés megtételéhez. Fontos azonban, hogy a baba a kezét és a lábát is bekapcsolja a mozgásba. Vannak gyerekek, akik egyáltalán nem másznak - felállnak, és már járnak is.

A csecsemő nagymozgásának fejlődését azzal segíthetjük, ha körülötte minél nagyobb szabad terület van. Ez fogja arra ösztönözni, hogy a távolabb lévő játékok után oldalra forduljon, forogjon, távolabbra nyúlással próbálja azokat elérni. Fontos, hogy minél többet tartózkodjon a baba viszonylagosan kemény felületen, mert puha ágyon, süppedős paplanon nehezebb a hely- és helyzetváltoztatás. Négy hónapos kor után a csecsemő már egész testével az oldalára fordul, az oldalán fekve is játszik. Hat hónapos kora körül a kicsik többsége forogni kezd, de az változó, hogy hasról hátra, vagy hátról hasra sikerül először.

Mikor forduljunk szakemberhez mozgásfejlődés esetén?

• Ferde a testtartása.
• Teljesen elhárítja, hogy hasra fektetve tegyék le.
• Hason fekve nehezen és alig emeli a fejét, és csak néhány percig tartja meg (3-4 hónap).
• Hasra fektetve még nem támaszkodik az alkarjára (4 hónap), nyújtott karral a tenyerére (6 hónap).
• Egyik oldali végtagjait kevésbé mozgatja.
• Kezei szoros ököltartásban vannak.
• Nem nyúl a látott tárgyakért, játékokért.
• Könnyű tárgyakat (pl. csörgőt) hosszabban nem képes megtartani, vagy játszani vele (megnézni, forgatni, szájba venni, rázogatni).
• Kezeit nem viszi a szájához.
• Nem fordul az oldalára (4-5 hónap), hasról hátra, hátról hasra (6 hónap).

Az első szavak: a beszédfejlődés lépései

A beszédfejlődés legalább annyi fejtörést szokott okozni a szülőknek, mint a mozgásfejlődés. A babák az első szavaikat nagyjából 10-14 hónapos között valamikor mondják ki. Innentől mondhatjuk azt, hogy a baba már „beszél”. A beszédfejlődés hosszú folyamat. A gügyögéssel kezdődik, amely egyre inkább értelmes szavakhoz kezd hasonlítani és ezzel párhuzamosan egyre ügyesebben érteti meg a baba magát kézzel-lábbal és hangokkal is: rámutat a tárgyakra, különféle hangokkal jelzi, ha tetszik neki valami, ha valamit akar, ha valami nem tetszik neki stb.

Sok kutató jutott arra a következtetésre, hogy egy csecsemő már az anyukája pocakjában is elkezdi „tanulni az adott nyelvet”. Jótékony hatással lehet még a baba fejlődésére, ha énekelsz neki, amíg a pocakban van vagy beszélsz hozzá. Hidd el, a babád még a pocakban is tudja, hogy a te hangod szól hozzá és ez megnyugtatja. Ha mégsem mersz énekelni neki, félve, hogy nincs annyira jó hangod, akkor állíts össze neki a kedvenc nyugtató dallamaidból egy válogatást és azt dúdold együtt a zenével.

A beszédfejlődés fontosabb állomásai:

• Sírás: A legelső kommunikációs forma a sírás. A sírásnak pedig kialakulnak majd különféle formái: egy rövidebb síró hang jelentheti az éhséget, a zümmögő sírás pedig a pelenkacserét is.
• Gőgicsélés (3-6 hónap): A gyermek elkezd babrálni a hangadással, mássalhangzókat és magánhangzókat kombinál (például „baba” vagy „yaya”). Körülbelül 6 hónapon belül képes reagálni a nevére. Megérkezik az első mama vagy papa, amitől egészen biztosan megolvad a szíved, de még nem tudja ezeket a szavakat veled vagy az apukával társítani, pusztán alkalmazza őket a könnyű kiejtés végett.
• Gagyogás (6-12 hónap): A csecsemő beszéd-kísérletei úgy fognak tűnni, mint egy végtelen hosszú monológ egy teljesen más nyelven, szintén végeláthatatlan szavakkal összefűzve. Mostanra a tündéri baba gagyogás már úgy fog hangzani, mintha értelme lenne. Ennek az lesz az oka, hogy már olyan hangokat és mintákat is kipróbál, melyeket a szülei használnak. Ezt azzal fokozhatjátok, ha sokat olvastok neki és sokat beszéltek hozzá.
• Első szavak (10-14 hónap): A gyermek egy vagy több szót is rendszeresen használ úgy, hogy tudja mit jelentenek. Gyakorolja a hangsúlyt is például egy-egy kérdés esetén megemeli a mondat végén a hangját, hogy nyomatékosítsa gondolatának az értelmét. Felismeri a nyelv fontosságát és a kommunikációra való hajlama megnő.
• Egyszerű mondatok (18 hónap - 2 év): Most valószínűleg a gyermek körülbelül 50 szót képes kimondani, de ennél már jóval többet ért meg. Minden nap egyre több ragad rá és fokozottan figyeli mások kommunikációját. Összefűz egyszerűbb szavakat és alapmondatokat is használ. 2 éves koráig a gyermeke két vagy négyszavas mondatokat képes összerakni és egyszerű dallamokat el is énekel.
• Komplexebb beszéd (2-3 év): Ahogy önérzése növekszik, elkezd arról is beszélni, hogy mit szeret és mit nem, mit gondol vagy éppen mit érez. Egy ideig még küzdhet azzal, hogy megtalálja a beszélgetéshez szükséges hangerőt, de hamarosan sikerülni fog neki. Emellett elkezdi alkalmazni a névmásokat is, mint az én vagy a te. 2 és 3 éves kora között bővül a szótára és a legtöbb dolgot, amit mondasz neki, megérti. Összefűzi a főneveket és az igéket, hogy egyszerűbb mondatokat képezzen, mint a „Most megyek.” „Éhes vagyok”. Mire eléri a 3 éves kort a beszéde kifinomultabbá és összetettebbé válik. Képes lesz tartós beszélgetést folytatni és akkor is követni a szülő utasításait, ha egyszerre többet kérnek.

Mikor forduljunk szakemberhez beszédfejlődés esetén?

Ha megkésett beszédfejlődésre gyanakszol vagy úgy tűnik a gyermeked bizonyos hangzókat nem tud ejteni, orvosi kivizsgálásra és logopédusra egyaránt szükség lehet, hiszen beszédfejlődési zavarokat okozhat megnagyobbodott orrmandula, izomgyengeség vagy hypotónia is, de akár neurológiai zavar, mandulaprobléma, akut fülgyulladás vagy allergia is állhat a háttérben. Ha bizonytalan vagy benne, hogy jó helyen tart-e a beszédfejlődésben, ha nem tudod, hol kellene tartani és mivel segítheted a fejlődését, tudok segíteni neked.

Hozzátáplálás: mit, mikor és hogyan?

A szilárd ételek kóstoltatásának megkezdéséhez a legoptimálisabb időpont a születést követő (4-)6. hónap. A WHO és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia a kizárólagos szoptatást (ennek hiányában a tápszert) javasolja a születést követő első 6 hónapban. Az ESPGHAN 2017-es iránymutatásai szerint (mely az Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság Táplálkozástudományi Bizottságának irányelve) a csecsemők hozzátáplálását nem javasolt a születést követő 4. hónap előtt megkezdeni, és a betöltött 6. hónap (26. hét) utánra halasztani. Ez alól kivételt képeznek a koraszülött babák, akik egyéni elbírálás alá esnek, hozzátáplálásukat javasolt a gyermekorvos által megjelölt időpontban elkezdeni.

A hozzátáplálás céljai többek között az egészség, allergiaprevenció, a fejlődés és az anyatej/tápszer minőségi kiegészítése. A vasraktárak 6 hónapos korra már terminusra született babák esetében is kimerülnek, éppen ezért nagyon fontos a hozzátáplálás megfelelő összetétele. Az elfogyasztott táplálék mennyisége 1 éves korig ne haladja meg a napi 1000 g-ot. Az egyszeri adag kb. 200-250 ml legyen, napi 4-5 étkezéssel számolva. Az 1-3 éves korú gyermek energiaszükséglete nagy, 1100-1300 kcal (4820-5460 KJ). Az energiaszükséglet 7-15%-át fehérjével, 35%-át zsírral, 45-55%-át szénhidráttal fedezzük.

A hozzátáplálás javasolt elkezdése: kizárólagos anyatejes táplálás esetén hat hónapos kor, míg vegyes (anyatej + tápszer) és tápszeres táplálás esetén betöltött négy hónapos kor. Négy hónapos korban történő bevezetésnél különösen ügyelni kell a bevezetett gyümölcsök, zöldségek sorrendjére és figyelni kell a gyermeket gondozó szakemberek javaslatait is. Kezdetben elegendő kis mennyiségű étellel (pl. ½ teáskanál) próbálkozni, majd az adagot fokozatosan növelni. A gyümölcsöket és a zöldségeket csak nagyon óvatosan, kis mennyiségekben szabad bevezetni, folyamatosan növelve az adagot. Egy-egy új íz/alapanyag bevezetéséhez 2-3 napra van szükség.

Mire figyeljünk a hozzátáplálás során?

• Jelek figyelése: a kicsi jelzi, hogy szívesen megkóstolná ő is, amit Te eszel: az étel felé nyúl, vagy éppenséggel, amikor eszel valamit, ő is nyitja a száját.
• Ételek elkészítése: Minden csecsemőnek olyan ételt kell először adni, ami az ő élőhelyén megterem, könnyedén elérhető. A vitamin megőrzéséhez minél kíméletesebben kell elkészíteni ezeket az ételeket. A párolást részesítsük előnybe a főzés helyett.
• Rágásra szoktatás: A rágásra szoktatást általában 8-10 hónapos kor körül kezdjük. A szoktatás módja, hogy egy-egy nagyobb, de egészen puha darabot hagyunk a főzelékben, amit az ínyével összenyomhat a csecsemő. A rágás a rágóizmok használata kedvezően befolyásolja az állcsontok fejlődését, és e folyamat elősegíti a fogcsírák fejlődését is.
• Variációk: Törekedj arra, hogy gyermeked minden nap 3-szor kóstoljon/egyen szilárd ételt. Fontos az étrend sokszínűsége: ne a krumpli-répa-alma szentháromságon maradjatok.
• Folyadékpótlás: A szomjoltásra a legmegfelelőbb folyadék a tiszta víz. Ne kínáld a babát gyümölcslevekkel 1 éves koráig sem étkezésekhez kötötten, sem azok között.
• Olajak: Tálaláskor keverj fél evőkanál hidegen sajtolt, hevítetlen olajat (pl. napraforgó-, kukoricaolaj), az elkészült ételhez. Az omega 3 és az omega 6 zsírsavak adása szintén szükséges.
• Allergének bevezetése: Annak ellenére, hogy több, mint 170 kóros immunreakciót kiváltó táplálék-összetevőt azonosítottak már, kisgyermekkorban jellemzően a tehéntej, a tojás, a glutén, a szója, az eper és a mogyorófélék tekinthetőek a fő allergia forrásoknak. A gyakori táplálékallergénekkel való találkozás a megfelelő időben, mennyiségben csökkenti a későbbi allergia, atópiás dermatitis kialakulásának esélyét.
• Étkezési környezet: Ültesd a babát az asztal mellé miközben eszel: hagyd, hogy megszagolja az ennivalókat. Tedd magad mellé főzés közben. Ültesd őt az etetőszékbe, vagy kösd magadra hordozóban. Így természetes folyamat lesz számára a főzés. Lehetőség szerint étkezzenek együtt.
• Higiénia: hagyd, hogy a baba maszatos legyen, nem kell törölgetni (főleg nem popsitörlővel az arcát!). Ne használj nehéz, mozgásban akadályozó előkéket.

A hozzátáplálás ütemezése és a bevezethető ételek

tags: #mikor #mentem #a #babam