Kertész Marcella: Sokszínű színésznő a szolnoki Szigligeti Színházban

Kertész Marcella, a Szolnoki Szigligeti Színház kiemelkedő színésznője, Debrecenben született 1971. augusztus 9-én. Édesapja operarendező volt, édesanyja táncosként kezdte, majd francia-magyar szakos tanárként édesapja rendezőasszisztense lett. Már négyévesen, 1975-ben a színpadon statisztált. A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségizett magánének szakon.

Tanulmányok és pályafutás

Kertész Marcella elsőre nem jutott be a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, így négy évig magánének szakon tanult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1990-ben, tizenkilenc évesen zenét tanított a debreceni Ady Endre Gimnáziumban. Huszonkét évesen vették fel a Színművészeti Főiskolára, Szinetár Miklós osztályába, ahol 1993 és 1997 között tanult.

Diplomaszerzése után négy évadot töltött a szolnoki Szigligeti Színházban, majd tíz évadon keresztül a Miskolci Nemzeti Színházban folytatta pályafutását. 2008 óta ismét Szolnokon játszik, prózai és zenés szerepeket egyaránt. Apai ági ükapja Benedek Elek író testvére, Benedek Huszár Gábor volt.

Kertész Marcella fiatalon

Személyes gondolatok és a színészi pálya

Kertész Marcella életében a zene és a színház mindig is központi szerepet játszott. „Az éneklés nagyon hamar, hiszen édesapám révén operisták között nőttem fel. A szüleim bohém értelmiségiek voltak, de nem hülyék” - mesélte. Fuvolistaként kezdte, de mivel nem szeretett gyakorolni, nem lett kiemelkedő. Egy szolfézs vizsgán énekelt, mint egy pacsirta, és ekkor hívta el az egyik énektanár énekszakra. A Zeneművészeti Főiskolát is szerette, mert „együtt zenélni csoda dolog”, de a Színművészeti egészen más volt számára. „Ott egy próbán fiatalként, amikor az ember érzékenyebb, lelkizősebb, olyan dolgokat kell kimondani, amiket néha nagyon nehéz” - fogalmazott.

Interjú Dawn Martellával, a Kaliforniai Egyetem kertészmesterével

Színészként azt gondolja, hogy „vannak egyetemes igazságok, amiknél nem elég az elsőbbségadás kötelező tábla, oda stoptáblákat kell kitennünk.” Szerinte „a színház: példabeszédeket mondani, hogy ne legyünk [hülyék]”. Emellett a színházban visszaemlékezhetünk olyan korokra, amelyekben nem éltünk, mégis érdekes módon pontosan tudjuk, milyen volt.

Kiemelkedő szerepek és a szolnoki színház

Kertész Marcella számos emlékezetes szerepet alakított pályafutása során. A „Vidám kísértet” című vígjátékban Elvira, a vidám szellem képében kísértő első asszony szerepében brillírozott, amiért Jászai-díjas elismerésben részesült. A „Janika” című előadásban Polgár Gizi szerepében egy színésznőt játszik, aki a saját képzeletbeli gyerekét is eljátssza. Sokan azt hiszik, nem nagy kihívás egy ugráló kisfiút eljátszani, de Marcella szerint „nagyon nehéz jól megcsinálni azt a plusz csavart, hogy a néző azt érezze, a nőt látja a kisfiú ruhában, mégse legyen hamis és súlytalan a férfival való beszélgetése.”

A Szolnoki Szigligeti Színház Balázs Péter igazgatói ténykedésének köszönhetően az utóbbi években visszatért népszínházi gyökereihez. A színház rendkívül sikeres, a 28 féle bérletük már régen elfogyott. Balázs Péter szerint a közönség minden műfajt szeret, kivéve az unalmasat. Kertész Marcella is hangsúlyozta, hogy „egy olyan színház, amely a város és a megye egyetlen ilyen intézménye, köteles a színház iránt érdeklődő emberek igényeit minden tekintetben kielégíteni.” Ezt a műfaji sokszínűség által látja megvalósíthatónak.

Kertész Marcella a

Kertész Marcella fontosabb szerepei:

  • A makrancos hölgy - Katalin
  • A mi kis városunk - Mrs. Webb
  • Janika - Polgár Gizi
  • A vöröslámpás ház - Zenés adaptáció
  • Jövőre veled ugyanitt - Főszerep Mihályi Győzővel
  • Vidám kísértet - Elvira
  • Hello, Dolly! - Gyorsöltözéses szerep

Kertész Marcella kiemelte, hogy „a zenés szerep komoly fizikai meló. Erre a prózai színészek csak akkor jönnek rá, amikor először kóstolnak bele.” Elmondása szerint „amikor folyik róla a víz, nem kap levegőt, és nem az öltözőben várod a következő jelenetedet, hanem a takarásban tépik le rólad a ruhát, adják rád a másikat, és irány vissza a színpadra!”

A Szolnoki Szigligeti Színház felújítása

A Szolnoki Szigligeti Színház épületének teljes felújítása nemsokára megkezdődik. Balázs Péter, a színház igazgatója szerint „az utolsó felújítás óta eltelt több mint negyedszázad alatt az épület, a gépészet, az elektromosság, a színpadtechnika műszakilag teljes mértékben elavult, ezért mindenképpen nagy felújításra, korszerűsítésre van szükség.”

A felújítás előtt álló Szolnoki Szigligeti Színház épülete

A felújítási munkálatok során modernizálják a színpadot, a fény- és hangtechnikát, a vízvezeték-, csatorna- és fűtésrendszert, valamint az elektromos hálózatot. A tetőzet beázásai és a nem megfelelő szellőzés is orvoslásra kerül. A felújításra csaknem 4 milliárd forintot fordíthat a színház, ami Balázs Péter szerint elegendőnek tűnik más színházak felújítási költségeivel összehasonlítva. A felújítás 2019 júniusától 2020 szeptemberéig tart, ez idő alatt a színház az Aba-Novák Művelődési Központban vendégeskedik.

„Ez a felújítás a jövőnek készül!” - mondta Balázs Péter, hozzátéve, hogy reményei szerint a korszerűsített épület még sokszor huszonöt évadon át szolgálja majd a közönséget.

Az évad sokszínűsége és vendégszereplések

Az aktuális évadban is változatos darabokkal várják a közönséget: drámák, zenés darabok és vígjátékok egyaránt szerepelnek a repertoáron. Az első bemutató Hunyady Sándor novellájának zenés adaptációja, „A vöröslámpás ház” volt, ami nagy sikernek örvendett. A második premier, a „Jövőre veled ugyanitt” című előadásban Kertész Marcella és Mihályi Győző nagyszerű művészek közreműködésével léptek fel.

A Szigligeti Színház repertoárja

Az évad további bemutatói:

  1. Dés László-Geszti Péter-Békés Pál: „A dzsungel könyve” (rendező: Radó Denise)
  2. Robert Thomas: „Nyolc nő” (rendező: Málnay Levente)
  3. Joseph Kesselring: „Arzén és Levendula” (rendező: Kiss József)
  4. Brandon Thomas-Aldobolyi Nagy György-Szenes Iván: „Charley néne” (rendező: Molnár László)

A SZÍN-MŰ-HELY-ben is számos előadás várja a nézőket, például Aldo Nicolai: „Hárman a padon”, Hedry Mária: „Spenót Pannája”, és Reginald Rose: „Tizenkét dühös ember” című darabjai.

A színház vendégszerepelt a Nemzeti Színházban is az előző évadban, ahol a „Janikával” és a „Jóccakát, anya” című produkcióval arattak sikert. Az idén a tervezett felújításra való tekintettel nem tudtak hasonló vendégjátékot beiktatni.

tags: #kertesz #marcella #varandos