A KATA vállalkozások csődje és működési kihívásai

A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) rendkívül népszerű adózási forma volt Magyarországon, amely egyszerűségével és kiszámíthatóságával sok kisvállalkozónak segített a piacra lépésben és a működésben. Azonban a KATA törvény 2022. szeptember 1-i radikális átalakítása több százezer vállalkozót kényszerített arra, hogy új adózási formát keressen, ami jelentős kihívások elé állította őket, és sok esetben a vállalkozás megszűnését, vagy a csőd szélére sodródását is eredményezte.

A KATA megszűnésének okai és következményei

A KATA eltörlésének célja az állam bevételének növelése, valamint az adóelkerülés és az adóverseny megakadályozása volt. A módosított szabályozás szerint az egyéni vállalkozók, akik továbbra is magánszemélyként, egyénileg végeznék tevékenységüket, az átalányadózás, esetleg a vállalkozói jövedelemadózás, az ekho, az egyszerűsített foglalkoztatás vagy munkaviszony létesítése mellett dönthettek.

Az adózási forma váltás számos nehézséggel járt. Sok vállalkozó, aki korábban könyvelő nélkül működött, kétségbeesetten próbált segítséget találni a döntésben. A KATA havi összege 2022. augusztus 31-ig háromféle volt: a nem főfoglalkozásúak 25 000 Ft/hó, a főfoglalkozásúak alap esetben 50 000 Ft/hó, vagy választhatták a magasabb, 75 000 Ft/hó összeget. Ehhez képest az átalányadózást választó főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak 2022-ben a minimálbér (200 000 Ft/hó) vagy a garantált bérminimum (260 000 Ft/hó) után meg kellett fizetniük a társadalombiztosítási járulékot (18,5%) és a szociális hozzájárulási adót (13%). Ez minimálbér esetén 66 250 Ft, garantált bérminimum esetén 86 125 Ft volt, ami jelentősen meghaladta az 50 000 Ft-os KATA összeget. Az adómentes határ felett pedig a jövedelem 46,5%-a vált fizetendő adóvá.

Ez a változás sok vállalkozás számára brutálisan emelte meg a fizetési kötelezettségeket, ami ahhoz vezetett, hogy egyesek megszüntették vállalkozásukat, vagy más működési formák után kellett nézniük.

A KATA státusz megszűnésének esetei

A KATA törvény módosítása mellett a KATA státusz megszűnésére is számos ok vezethet, amelyeket fontos ismerni a vállalkozások számára:

1. Vállalkozás saját döntése alapján történő kijelentkezés: A KATA alól bármikor ki lehet jelentkezni a megfelelő nyomtatványok benyújtásával (25T101E, 25T101, 25T201T, 25T201). A katás státusz a bejelentés hónapjának utolsó napjával szűnik meg.
2. Kisadózó kilépése esetén: Betéti társaság (Bt.), közkereseti társaság (Kkt.) vagy ügyvédi iroda esetében legalább egy bejelentett kisadózó taggal kell rendelkezni. Ha az egyetlen kisadózó kilép, vagy a helyébe nem lép más kisadózó 90 napon belül, a katás státusz megszűnik.
3. Kisadózó elhalálozása esetén: Ha az egyetlen kisadózó tag elhunyt, az új kisadózónak a halálesetet követő 90 napon belül kell részt vennie a társaság tevékenységében. Ellenkező esetben a katás státusz a halálesetet követő nappal megszűnik.
4. Nem magánszemély tag belépése: A KATA választásának egyik feltétele, hogy minden tag magánszemély. Ha a társaságnak lesz nem magánszemély tagja, akkor a katás státusz a tagsági jogviszony létesítését megelőző nappal megszűnik. Ez átalakulás, egyesülés, szétválás miatt is előfordulhat.
5. Meghatározott jogsértések elkövetése: Ha a NAV mulasztási bírságot vagy jövedéki bírságot szab ki a KATA tv-ben felsorolt jogsértések miatt, a katás státusz a bírságot kiszabó határozat véglegessé válásának napját magában foglaló hónap utolsó napjával szűnik meg.
6. Adószám törlése esetén: Az adószám törléséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló hónap utolsó napjával a katás státusz megszűnik.
7. NAV által nyilvántartott nettó adótartozás nagyságrendje miatt: Ha a katás tartozása meghaladja a 100 000 Ft-os értékhatárt, a NAV határozatot hoz a katás státusz megszűnéséről. Fontos, hogy a nettó módon számított adótartozásról van szó, tehát a túlfizetéseket figyelembe veszik. A NAV visszavonja határozatát, ha a tartozás a határozat véglegessé válásáig megfizetésre kerül.

Váltás más adózási formákra: KIVA és TAO

A KATA megszűnését követően a társas vállalkozások két fő adózási mód közül választhatnak: a kisvállalati adó (KIVA) és a társasági adó (TAO).

Kisvállalati adó (KIVA)

• A KIVA egy egyszerűsített adónem, amelynek mértéke 2022-től kedvezőbbé vált.
• Alanya lehet kft., egyéni cég, ügyvédi iroda, kkt. vagy bt.
• A KIVA alapja a személyi jellegű ráfordítások, a tagok részére kifizetett tőkével, osztalékkal növelt összege, módosítva néhány további csökkentő tétellel.
• Az éves adóbevallást az adóévet követően május 31-ig kell benyújtani a NAV-nak a megfelelő 'KIVA' nyomtatványon.
• A KIVA előleget az adózónak negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell fizetnie.
• A KIVA választása elsősorban azoknak lehet jó alternatíva, akiknél a céges költségek jelentős részét a munkavállalói bér adja, vagy esetleg jobban fókuszálnak a növekedésre, mint a nyereség kivételére.
• Nemcsak év végén, hanem akár év közben is át lehet jelentkezni kisvállalati adózásra, sőt, egyes katás cégeknél ez „szinte kötelező” volt a 2022. augusztus 31-i határidő miatt.

Társasági adó (TAO)

• A TAO alanya jellemzően belföldi illetőségű gazdasági társaság (bt., kft., kkt.).
• A TAO alapját a számviteli szabályok szerint az adózás előtti eredményből kiindulva kell meghatározni, figyelembe véve az adóalap módosítását bizonyos korrekciós tételekkel és adókedvezményekkel.
• A TAO bonyolultságát elsősorban az adóalap speciális kiszámítása adja.
• Az éves társasági adóbevallást az adóévet követően május 31-ig kell benyújtani.
• Az előleget mindkét esetben az adott időszak (hónap vagy negyedév) utolsó napját követő 20. napjáig kell fizetni.
• A TAO választása elsősorban azoknak lehet jó alternatíva, akik nem felelnek meg a KIVA feltételeinek (pl. létszám és bevételkorlát) vagy nem tudják annak előnyeit kihasználni.

Csődeljárás mint megmentési lehetőség

A "csőd" és a "csődeljárás" kifejezés a mindennapi szóhasználatban gyakran egyet jelent a "tönkrement" fogalmával, ami jogi értelemben a felszámolási eljárást jelentené. Azonban a csődeljárás megindítása pontosan a cég megmentésének szándékát fejezi ki, elköteleződést a társaság gazdasági célja mellett és felelősségvállalást a hitelezők felé.

A csődeljárás lényege és menete

A csődeljárás lényege, hogy a fizetési nehézséggel rendelkező, akár már fizetésképtelen helyzetben lévő adós a bíróságra történt előterjesztéstől számított egy munkanapon belül fizetési haladékot kapjon a tartozásaira. Ez a fizetési moratórium 120 napra vonatkozik, amely egy alkalommal további 120 nappal meghosszabbítható, ha ehhez a hitelezők többsége hozzájárul.

A moratórium ideje alatt a pénzkövetelések végrehajtása szünetel, a pénzforgalmi számlákkal szemben beszedési megbízás (inkasszó) sem teljesíthető, és bírósági eljárás során beszámításnak sincsen helye. A csődeljárás megindítása azonban nem pusztán lehetőséget jelent és fizetési haladékot, hanem kötelezettségeket is. Az adós társaság élére vagyonfelügyelő kerül kirendelésre, aki a képviseleti jogot gyakorolja a moratórium alatt.

Ezen moratórium alatt kell az adós társaságnak rendszerszintű változtatásokat végrehajtania, a racionális gazdasági működés tervét felállítani, a működést pedig olyan módon átalakítani, hogy az gazdaságos és profitábilis legyen. A fizetésképtelen helyzetből való kilábalásra vonatkozó tervet a moratórium kezdő időpontjától számított 60 napon belül megtartandó tárgyaláson kell elfogadtatnia a hitelezőkkel. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni az első tárgyaláson, a moratórium időtartama alatt lehetősége van az adósnak az ajánlata átdolgozására.

A csődeljárás során nagyon fontos elkerülni az úgynevezett csődbűntetteket (például a vagyon elrejtését a felügyelő elől). A csődeljárás egy új üzleti modell felállítását és a hitelezőkkel való megállapodást segíti elő, megmentve ezzel a vállalkozást a felszámolástól.

Vállalkozások kudarcának okai

Magyarországon a frissen induló vállalkozások két százaléka sajnos nem éri meg az első sikeres üzleti évet. Csak minden második új cég tud öt évnél is tovább működni. A statisztikák alapján ennek gyakran az az oka, hogy a vállalkozás alapítói nem elég körültekintők és felkészültek. Az elnagyolt üzleti tervezés és a rosszul felmért piaci viszonyok okozzák a legtöbb vállalkozás megszűnését.

Gyakran előfordul, hogy az innovatívnak gondolt ötletről kiderül, hogy valójában egy eleve telített piacra szánták, így nem lehet a tervezett befektetéssel hatékonyan működni. Az új piaci belépőknek ráadásul abból a szempontból is nehéz helyzetük van, hogy sok esetben a fogyasztók már eleve előnyben részesítenek olyan márkákat, akikkel nehéz vagy teljesen lehetetlen felvenni a versenyt.

Megfelelő stratégia nélkül könnyen a fizetési képtelenség szélére sodródhat egy vállalat: az elegendő tőke vagy a hitelezők hiánya mögött a vezető tapasztalatlanságát és foghíjas ismereteit kell keresni. A tartalékok gyorsan elfogynak abban az esetben is, ha a bevételekből a későbbiekben nem lehet tovább fedezni a kiadásokat. A vállalkozás elindítása önmagában nem elég: az induló költségek megtervezésekor a marketingbüdzsére is gondolni kell, hiszen online és offline reklámozás nélkül a 21. században nehéz érvényesülni.

tags: #kata #vallalkozas #cseden #van #mukodhet #a