Személyes és Családi Történetek a Kárpáti Régióban: Ügyvédek, Földbirtokosok és a Pszichoterápia Világa

Kárpáti Rebeka, a híresség, mélyszegénységben élő kongói kislányt fogadott örökbe az Afrikáért Alapítvány jótékonysági projekt keretében, ezzel is hangsúlyozva a családalapítás iránti vágyát. Saját bevallása szerint többször is csalódott a párkapcsolataiban, és úgy érzi, nincs mellette az a maszkulin fél, aki mellett nőnek érezhetné magát. Azonban az örökbefogadással egy lépést tett az anyaság felé, és bízik abban, hogy egy napon saját gyermeke is születik.

Ügyvédek és jogi dokumentumok a történelemben

A Kárpáti Régióban, és különösen Magyarországon, számos ügyvéd tevékenysége dokumentálva van, amelyek betekintést nyújtanak a családok és birtokok történetébe. Ezek az iratok nemcsak jogi, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is értékesek.

Holich Imre ügyvéd iratai (1756-1796)

Holich Imre Nyitra megyei családból származott, amely egy 1561. évi nemeslevélre hivatkozva sokáig eredménytelenül próbálta igazolni nemesi származását, végül 1790 decemberében II. Lipóttól megkapta az armálist. Hét évig Bécsben folytatott állam- és jogtudományi tanulmányok után egy gazdag szlavóniai özvegyet, Blaskóczinét feleségül véve Varasdon kezdett ügyvédi gyakorlatot. 1775 végén belekeveredett az itteni hatóság elleni mozgalomba, és 1776 tavaszán háza is leégett. Ekkor Pozsonyba ment, és a kormányszékeknél ágensként működött. 1786-ban itt is összetűzött a magisztrátussal, sőt a hétszemélyes táblával is. A város áristomba vetette ügyvédi praktikái miatt, majd szabadulása után kiutasította. 1789-ben királyi rendelet fosztotta meg ágensi tisztétől. 1787-1791 között Bécsben élt, majd Nagyszombatba költözött át. Az iratok zöme Holich ügyvédi, illetve ágensi működéséből származik, beadványokat, mellékleteket és fogalmazványokat tartalmaz a pozsonyi, nyitrai, székesfehérvári alsófokú királyi bíróságokon, a kúrián, sőt a bécsi Landrecht előtt folytatott pereiből. Az iratok kisebbik része a család nemességéért folytatott eljárásra vonatkozik, illetve Holich összevissza firkált, egymásra keresztül-kasul írt, általában keltezetlen perirat-fogalmazványait tartalmazza.

Majorszky János ügyvéd iratai (1803-1853)

Majorszky János 1803-ban született Mojsfalván (Trencsén megye). 1823-1827 között a pesti papnövelde növendéke volt, ekkor kilépett, és a pesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Egy ideig a budai gimnáziumban működött mint segédtanár, közben sorra letette a jogi vizsgákat is, és ügyvédi képesítést szerzett. 1835-ben feleségül vette Valter Erzsébetet. 1856. augusztus 27-én bekövetkezett haláláig Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az iratok születési, tanulmányi és szolgálati bizonyítványait, kis mértékben levelezését foglalják magukban. Jelentős két 1848-ban, New Yorkban kelt levél, melyeknek írója, "Ludwig", a magyar politikai eseményekről nyilatkozik.

Issekutz László ügyvéd iratai (1829-1956)

Issekutz László 1898-ban született Eperjesen. Katonai szolgálata után a miskolci jogakadémián tanult, és a szegedi egyetemen szerzett jogi doktorátust 1922-ben. Joggyakorlati éveit 1925-ben az ügyvédi és bírói vizsga letételével fejezte be, és bejegyeztette magát a budapesti ügyvédi kamarába. Előbb mint alkalmazott, majd 1930-tól mint társ, Szeghő Zoltán ügyvédi irodáját vezette. A német megszálláskor lemondott kamarai tagságáról, és csak 1945 augusztusában folytatta ügyvédi tevékenységét 1952-ben történt nyugdíjazásáig. A terjedelmes iratanyag Szeghő Zoltán és Issekutz László személyi irataiból alig tartalmaz valamit, inkább csak vagyoni természetű ügyeikre vonatkozik. Viszont az iroda igen kiterjedt birtokkezelő és házgondnoki tevékenysége révén becses forrása egyes földbirtokos és tőkés családok anyagi történetének. Így felvilágosítást nyújt a Csillag, Györgyey, Deutsch, Pajzs, Erdődy családok birtokügyeire, továbbá a következő budapesti háztulajdonosok ügyeire: Munk György, Kende Oszkár, Szeghő Ernő, Lukachich Ferenc, Schulcz Jenő, Fehér M. Miksa, ifj. Popovics Gyula, Bleuer Samu. Egyes iratok visszanyúlnak a XIX. század első felébe, de zömük az 1930-as és 1950-es évek közötti időszakra vonatkozik; kiterjed az államosításokra és a kivándoroltak vagyonkezelésére is.

Poór János ügyvéd iratai (1842-1864)

Poór János 1816-ban született Vadkerten, ahol atyja református lelkész volt. 1842-1844 között letette jogi szigorlatait, és Pesten ügyvédi gyakorlatot kezdett. Az 1843-i pozsonyi országgyűlésen Melczer István jegyzője volt; az 1847-1848-i országgyűlésen röpiratot szerkesztett "Trón- és honvédelem" címmel, ezt, szerinte Kossuth javaslatára elvetették. A forradalom után magántanítóskodott, 1854-ben letette az osztrák jogból is az ügyvédi vizsgát, 1856-ban (betegségéből felgyógyulva) ismét ügyvédi gyakorlatot folytatott, amelynek 1864-ig van nyoma irataiban. Iratai elsősorban perek töredékei, s ezekkel kapcsolatos levelezés; jelentős darab 1858-ban István főherceghez intézett, hódolattól csöpögő beadványa, amelyben - egy, kisgyermek korában az egykorú főhercegtől kapott fehér egérre hivatkozva - arra igyekszik rábírni, hogy a Bástya utca és a főherceg Sándor utca találkozásánál alapítson lelencházat, s ennek gondnokául őt nevezze ki.

További jelentős személyiségek

Kresz Károly seborvos iratai (1829-1855)

Kresz Károly 1803-ban Merseburgban született. 1829-ben már mint kirurgus Pesten állatorvosi oklevelet szerzett, majd felvették az itteni seborvosok testületébe. 1836-ban terézvárosi házat vásárolt, a következő évben Pest város polgára lett. Az iratok ezekre vonatkozó okmányait foglalják magukban.

Renz Frigyes mezőgazda iratai (1829-1860)

A Pfullingenben (Württemberg) 1809-ben született Renz Frigyes a hohenheimi gazdasági akadémián szerzett kiképzés után gazdatiszti szolgálatot látott el hazájában; különösen a merinói juhok tenyésztése és a műtrágyázás terén tüntette ki magát. 1841-ben költözött Magyarországra, s itt is több nagybirtokon volt ispán és gazdatiszt. A hagyatékában maradt iratok (szolgálati bizonyítványok, útlevelek, levelek, számlák) az ötvenes években bozosi (Ungvár mellett) szolgálatban levőnek tüntetik fel. Érdekes fényt vetnek az iratok egy múlt századi magyarországi gazdálkodó ügyvitelére, kiadásaira, a külfölddel (különösen Billisauer bécsi kereskedővel) fennállott kapcsolataira, a noteszeiben felsorolt biztosítókra, stb. Az iratok között van Harangod puszta helyszínrajza.

Miske György ügyvéd levelezése (1837-1850)

Miske György Nagyváradon, Pétery Ferenc ügyvédnél folytatott gyakorlatot. Egy ideig támogatta Lajcsák Ferenc nagyváradi róm. kat. püspök is. 1837. április 15-én a királyi táblán jegyzőnek esküdött fel, majd 1841-től Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot. Megszerezte a váltóügyvédi képesítést is. A fennmaradt iratokban egyrészt pártfogóihoz az 1830-as években menesztett kérő és mentegetődző levelei, másrészt a Déván lakó Fodor András doktorral, Hunyad megye tiszti főorvosával és családjával (Fodor József Hátszeg város követe 1842-ben, Gálffy Istvánné Fodor Alojzia) hosszas perükben folytatott levelezése találhatók. Az anyagnak az 1848-i eseményekkel élesen szemben álló, az irodalmi működéséről ismert Fodor Andrásnak bőbeszédű megnyilatkozásai adnak némi jelentőséget.

Franz Xavér Ferenc kereskedő iratai (1842-1871)

Frantz Xaver Ferenc 1813-ban született Münchenben. Utazásai során Pestre is eljutott, itt 1839-ben belépett Ludwig Wilhelm Forster üzletébe mint könyvelő és levelező. 1848-ban J. Darier társaságában megvásárolta az üzletet, az ez évben kelt útlevelében már mint pesti nagykereskedő szerepelt.

Máltás Hugó építész iratai (1843-1899)

Máltás Hugó (született 1829. Rozsnyó) az esztergomi gimnáziumban és a bécsi politechnikai intézetben végzett tanulmányai után a bécsi Szépművészeti Akadémia építészeti osztályán szerzett építész képesítést.

A Pszichoterápia folyóirat és a szakma kihívásai

A Pszichoterápia folyóirat folyamatosan figyelemmel kíséri a szakma aktuális kérdéseit és a legújabb kutatási eredményeket. A 34. évfolyam 1. száma és a 19. konferencia mellett egyéb izgalmak is borzolják a szerkesztőség mindennapjait. Búcsúznak Eörsi Dániel kollégájuktól, aki rövid, ugyanakkor annál meghatározóbb időszakot tud maga mögött a szerkesztőségben. Ezzel párhuzamosan újra gyakornoki pozíciókat hirdettek meg. A tanulmányok között lesz új, régi és folytatásos.

A Davanloo-féle intenzív rövid dinamikus pszichoterápia

Stoll Dániel Péter, Tamás Katalin és Allan Abbass lendületes írásában a Davanloo nevéhez köthető Intenzív Rövid Dinamikus Pszichoterápiát (Intensive Short-term Dynamic Psychotherapy - ISTDP) mutatja be körültekintően, esetpéldával is illusztrálva. Ez egy, az ellenállások kezelésére összpontosító intenzív átélés- és érzelemközpontú pszichodinamikus „rövidterápiás” eljárás. A módszert övező kutatási környezet, és az ennek révén folyamatosan gyarapodó hatásvizsgálatok igazolják az ISTDP hatékonyságát szorongásos zavarok, affektív kórképek, szomatoform zavarok és karakterzavarok esetében egyaránt. Habár több korai tanulmány is olvasható magyar nyelven Davanloo „tollából”, mégis hiányzik a megközelítést bemutató tömör és közérthető leírás, mely betekintést enged az irányzat jelenébe.

A figyelem szerepe a pszichoterápiában

Az előző számban közölték Halmai Tamás tanulmányának első részét, mely a figyelem mentális zavarokban betöltött szerepét vizsgálja. A pszichoterápia folyamata, a meditációs és mindfulness-alapú módszerek, valamint a flow (áramlatélmény) mind-mind jelentős hatással vannak figyelmünk működésére. A tanulmányban a figyelem (és általában a kognitív feldolgozás) két fő típusát különböztetjük meg: az egyik elsősorban a külvilágból érkező ingerekre irányul, feladat-orientált és objektívabb. A másikban szubjektívan elsősorban önmagunkra reflektálunk, merengünk vagy elkalandozunk az adott helyzettől. A két feldolgozásmód különböző neurológiai hálózatok aktivitásával is jár együtt; elsősorban az úgynevezett Central Executive Network-ével (Központi Végrehajtó Hálózatéval), illetve a Default Mode Network-ével (Alapértelmezett Hálózatéval). A meditációs módszerek és a flow-elmélet egyaránt az itt-és-mostban átélt élményekre helyezi a hangsúlyt. A pszichoterápiás folyamathoz hasonlóan ezek a módszerek abban segíthetik a klienst/pácienst, hogy figyelmének erősödő kontrolljával fokozatosan kívül helyezkedhessen fájdalmas szubjektív élményein. A meditációs és mindfulness-alapú technikák ezt elsősorban a belső élményekre való figyelem élesítésével, az élmények „megtisztításával” igyekeznek elérni és ezzel egyben az érzelmek rugalmasabb szabályozását és az öntudatosságot is fejlesztik. A flow-elmélet ugyanakkor a külvilág felé fordul, és az örömteli élmények aktív keresésére ösztönöz, amelyben időlegesen eggyé válhatunk az aktuálisan végzett tevékenységgel. A tanulmány tárgyalja a pszichoterápiás folyamat, a meditációs módszerek és a flow különbözőségeit, kiemelve közös elemüket is: a kliens/páciens figyelmi működésének változásával kognitív kontrollja (másképpen szólva, énje) erősödhet.

Kincsesház rovat és Alfred Adler öröksége

Kincsesház rovatukban Tringer László "A lélekgyógyászat kognitív fordulata" című 1987-ben, a Vigilia folyóiratban megjelent tanulmányát olvashatják. A pszichodinamikus terápiák új irányai mellett a CBT új irányai is helyet kapnak a számban. Alfred Adler a mai pszichoterápia és pszichológiai tanácsadás gyakorlatára nézve meghatározó örökséget hagyott hátra. Az emberi természetről kialakított pszichoszintézist alapul vevő szemléletmódja - egyebek mellett az Én alakító erejét középpontba helyező, személyes erőforrásokra építő növekedésorientált emberképe vagy az egyén társas beágyazottságára külön figyelmet fordító és a közösséghez való hozzájárulás igényének kiemelt jelentőséget tulajdonító megközelítése - számos később elterjedt irányzatban tükröződni látszik, miközben neve mintha lassan halványodni kezdene. Az adleri elméletek közvetett vagy közvetlen megtermékenyítő hatását vizsgálva többek között szó esik az egzisztenciális pszichológiával, a pozitív pszichológiával és a megoldásfókuszú terápiával való konceptuális párhuzamokról. Ennek keretében a gondolati rokonságot feltáró összefüggések mentén górcső alá kerül néhány jelentősebb individuálpszichológiai fogalom, úgy mint az életstílus, a kisebbértékűség érzés, a fölényre törekvés, a kreatív én, az elbátortalanodás és bátorítás, a közösségi érzés és a holisztikus megközelítés koncepcióinak elhelyezhetősége a későbbi pszichoterápiás megközelítésekben.

Gyermekpszichoterápia és a képzések jövője

Szakmai közéletünk egyik fontos kérdése az önálló/részben önálló gyermekpszichoterapeuta szakképzés lehetősége, jövője. Jelenleg nincs ilyen szakképzés, a gyermekekkel foglalkozó szakemberek a pszichoterapeuta szakvizsgát csak felnőttekkel (egyes képzőhelyeken idősebb kamaszokkal) végzett egyéni terápiás esettanulmány megvédésével tudják abszolválni. Jelen tanulmány célja azon szempontok összefoglalása, amelyek figyelembe vehetők a gyermekpszichoterapeuta szakképzés kialakítása kapcsán. Ezek között vannak a gyermekterápiák és a hazai ellátás sajátosságai, a szakmai és rendszerigények. A komplex-integratív gyermekterápia elmélete és gyakorlata olyan szemléletet képvisel, amely a gyermekterápiás módszereknél jól alkalmazható. Ezek közé tartozik a rendszerszemlélet, a szociokulturális környezettel kapcsolatos munka, az alapvetően klienscentrikus megközelítés, amely az egyén specifikus szükségleteire és erősségeire fókuszál. A gyermekpszichoterapeuta szakképzés szükségességét vetik fel a gyermekpszichiátriai kórképek terén tapasztalható epidemiológiai változások és az ebből fakadó újabb terápiás igények. Egyre gyakoribb probléma az ellátásban a diszharmonikus személyiségfejlődés, ami prognózisát tekintve érinti a felnőtt ellátó rendszert, és szükségessé teszi olyan terápiás módszerek alkalmazását, amelyek a gyermek-pszichoterápiában korábban nem voltak dominánsak (például sématerápia, áttétel fókuszú terápia, dialektikus viselkedésterápia, mentalizáció alapú terápia).

Online pszichoterápiás csoportprogramok

A szegedi Pszichiátriai Klinikán a Covid-érában indított online pszichoterápiás osztály a fizikailag létezett osztály funkcióját vette át, megteremtve azt a sajátos lokalitást, amely képes volt az osztályos pszichoterápia lényegi működését rekonstruálni. A komplex online pszichoterápiás csoportprogram tapasztalatai megerősítik, hogy egyfelől a csoport valóban képes megteremteni a saját helyét, ugyanakkor a csoportmunka sűrűsége nem bonyolítja, sokkal inkább facilitálja az illeszkedési folyamatot az osztályos működés és a felettes rendszer, illetve a páciensek és a team között.

Neves szakemberek és kutatásaik

Az alábbi táblázat néhány jelentős szakembert mutat be, akiknek munkássága hozzájárult a tudomány és a társadalom fejlődéséhez:

tags: #karpati #aranka #tanar #ujszulott #gyermekeit