A Generali a Biztonságért Alapítvány elsődleges célkitűzései közé tartozik a betegségmegelőzés és az egészséges életmódra nevelő programok támogatása. Ennek érdekében az alapítvány két szűrőbusszal biztosít ingyenes lakossági szűréseket Magyarország területén. Ezeket a szűrőbuszokat hétköznapra és hétvégére is lehet igényelni.
A szűrőbuszok technikai feltételei és a szűrőcsomagok
A szűrőbuszokkal történő kitelepüléshez az alábbi technikai feltételeket kell biztosítani:
- Buszonként minimum 5x10 m-es, elkülönített területet, amelyet a gépjárművek megközelíthetnek és elhagyhatnak anélkül, hogy a rendezvény egyéb programjait megzavarnák. Amennyiben ez nem lehetséges, biztonsági személyzet biztosítása szükséges a gépjárművek kiállásának idejére.
- Az orvosi eszközökhöz, a belső fűtéshez és a világításhoz 220 V áramra van szükség. Az áramellátásról és annak esetleges kiépítési költségéről a helyszín gondoskodik.
- A területfoglalási engedély intézése a pályázó feladata.
A pályázatban kérjük megjelölni a választott szűrőcsomagot és az igényelt buszok számát. A maximum 11 szűrésre kiterjedő vizsgálat körülbelül 30 percet vesz igénybe, míg a szűkített csomagok vizsgálatai rövidebbek. A diagnosztikai vizsgálatok sora minden esetben egy teljes testösszetétel méréssel kezdődik.
Részletes szűrővizsgálatok
A szűrőcsomagok a következő vizsgálatokat tartalmazhatják:
- Teljes testösszetétel mérés
- Vércukorszintmérés: a vizsgálat idején aktuális vércukorszint megállapítása.
- Gyorsteszt coeliakiára: a coeliakiára jellemző transzglutamináz-ellenes IgA és IgG antitestek kimutatása egyetlen csepp ujjbegyből vett vérmintából.
- PSA (prosztata specifikus antigén) mérés: A PSA egy fehérje, mely kizárólag a prosztatában termelődik. A vérben található szérumszintje a prosztataszövet térfogatával arányos. Mennyiségének meghatározása prosztatabetegségek (jóindulatú megnagyobbodás, prosztatarák) kockázatának megítélésében fontos.
Pályázati feltételek és elutasítási jog
Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy a meghirdetett pályázat költségkerete meghatározott és korlátozott. Amennyiben a beérkezett pályázatok alapján az odaítélt támogatások elérték az alapítvány által felhasználásra szánt összegkeretet, úgy az adott pályázati lehetőség az adott évre lezárul. Az alapítvány emellett fenntartja a jogot arra, hogy bármelyik pályázatot bármikor, indokolás nélkül elutasítsa, ideértve azt az esetet is, ha egyébként a pályázati anyag a kiírásnak minden tekintetben megfelel. Az elutasítással szemben felülvizsgálatot, jogorvoslatot az Alapítvány nem biztosít.
Az abortuszról szóló vita és Ann Füredi álláspontja
Magyarországon az abortuszok számának csökkenése sokaknak ad okot örömre. Orbán Viktor saját sikerének érzi, ami persze egy demográfiai folyamat eredménye. Azonban fel kell tennünk a kérdést, hogy az abortusz maga rossz dolog-e? Szinte mindenki egyetért abban, hogy minden olyan abortusz felesleges és rossz, ami abból ered, hogy Magyarországon a szegényebb, illetve vidéki emberek nem tudnak rendes és megbízható fogamzásgátláshoz hozzáférni. Ráadásul semmilyen nevelési, oktatási akarat nincs arra, hogy a fogamzásgátlás elterjedjen.
Ann Füredi "Morális érvek az abortusz mellett" című könyvében foglalkozik ezzel a feladattal. A könyv egy józan, érvelő hangvételű álláspontot épít fel, amelyben a filozófiai és tudományos érvek is szerepet kapnak. Füredi abban is egyedülálló az abortuszról folyó közbeszédben, hogy azzal a premisszával kezd, hogy márpedig az abortusz ölés. Olyan ölés, amely megsemmisíti egy emberi élet lehetőségét. Nem gyilkosság és nem is emberölés, de az emberi élet lehetőségének megsemmisítése. Ez a distinkció fontos, hiszen nem az emberi élet idő előtti eltörlése, hanem a potenciálnak szab gátat, hogy az emberi élet, a jogalany, kifejlődjön.
Az abortusz etikája
Füredi érvei az abortusz mellett
A szerző kezdő és talán legfontosabb érve az, hogy a magzat magában hordozza az emberi élet lehetőségét, de még nem egy élő ember. Ezt a párhuzamot tovább folytatja azzal, hogy az emberi életet nem tartjuk egyenlőnek az emberi testtel való rendelkezéssel, hiszen amikor valakinél beállt az agyhalál, de a teste még működik, már halottnak tekintjük. Továbbá fontos megjegyezni, hogy a magzatnak nincs személyisége. Ebből következően nem ember. Viszont és a könyv erre többször felhívja a figyelmünket, aki ember, az a terhes nő. Ő egy ember.
Füredi többször felhívja a figyelmet, hogy a test feletti rendelkezés, mint emberi alapjog a felvilágosodás óta az emberi jogok alapja, annak az egyik kiinduló pontja. Továbbá ezért tud helyes döntés lenni az abortusz, hiszen az ember testi integritásához való jog fontosabb, mint egy élő, de nem ember életének lehetősége a kifejlődésre. Egy magzatnak nincs tudata arról (az agy teljes kifejlődéséig biztosan), hogy életben van, hogy ő egy független ember, nincs öntudata.
Ezért pontosan nem alternatívája az abortusznak az örökbeadás. Hiszen az a gyereknevelésnek alternatívája, de a terhességnek nem. Erre annak az érvnek válaszul, hogy de a magzat emberi joga a saját teste feletti rendelkezés, a válasz visszautal az előző premisszára, hogy emberi joga csak embernek lehet, és a magzat nem ember, csak az ember lehetősége.
A reprodukció feletti kontroll
"Egy férfi mindig veheti a kalapját és elsétálhat." Ezzel az idézettel kezdi könyvét Füredi, ami az abortusszal kapcsolatos kérdések közül az egyik legfontosabbat veti fel: mennyiben kapcsolódik a morális, emberi életet védő érvelés ahhoz, hogy a nőknek a saját testük a reprodukció helye is? A reprodukció feletti kontroll ugyanis mindenféle egyenjogúság alapja. Ennek a kontrollnak két formája van: hogy kinek mikor hány gyermeke szülessen, és ki mikor hány gyermeket neveljen. Az előbbinél a nőknek ad kontroll lehetőséget az abortusz. Az utóbbinál a nőnek jelenleg, az első beteljesülésének esetében sokkal kevesebb kontrollra van lehetősége, mint a férfinak. A nők képesek felnőtt, racionális, morális döntéseket hozni.
A Magyar Falu Program és a vidék fejlesztése
„Vidék nélkül nincs Magyarország” - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tavaly márciusban a Hungexpón megrendezett Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gazdakongresszusán. A kormányfő rendre hitet tesz a vidék mellett, és hasonlóképpen nyilatkoznak a nemzeti oldal más vezető politikusai is.
Varga Mihály pénzügyminiszter is arról posztolt korábban, hogy erős vidék nélkül nincs erős magyar gazdaság, Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos pedig lapunknak azt emelte ki, hogy a kistelepülések Magyarország szerves részét képezik, és olyan erőtartalék van a falvakban, amely kellő támogatás mellett az egész ország felemelkedéséhez, a gazdaság megerősödéséhez is jelentősen hozzájárul. A politikus ezen erőforrások felszínre emelését nemzeti érdeknek nevezte.
A vidéki elhanyagoltság múltja és a program céljai
És ezen a ponton el is érkezünk a vidéki Magyarország több mint 2500 apró pilléréhez, a falvakhoz, amelyeket 1990 előtt teljes mértékben elhanyagoltak, és ez a hozzáállás a rendszerváltás után is uralkodó volt a baloldali kormányok idején. Az elmúlt több mint három évtizedben, az utóbbi tíz évben kiváltképp a balliberális politikusok folyamatosan lesajnálóan nyilatkoztak a vidékről, a falvakban élőkről, akiket többnyire szűk látókörű, megvezetett és ostoba embereknek állítottak be. A kistelepüléseket pedig olyan elmaradott helyeknek festették le, ahol a nap sem süt. Nem csoda, hogy az utóbbi országgyűlési választásokon a baloldal folyamatosan katasztrofálisan szerepel a falvakban. Az ott élők érzik, ki van velük és ki ellenük.
Az évtizedekig magára hagyott vidéket a polgári kormányok karolták fel. A nagyvárosok fejlődését a Modern városok program szolgálja, a kisvárosok pedig egyedi támogatásokkal jutnak fejlesztési forrásokhoz. A kormány azonban úgy határozott, hogy a magyar falvak megsegítése is kulcskérdés. Ennek érdekében indult el a Magyar Falu Program, amelyet 2018 tavaszán hirdetett meg Orbán Viktor miniszterelnök a kistelepülések polgármestereinek küldött levelében. Ebben kiemelt célként fogalmazta meg az ötezer főnél kisebb lélekszámú települések megerősítését és fejlesztését, a helyi életminőség javítását és a lakosság elvándorlásának megállítását.
Az abortusz etikája
A program pillérei és eredményei
Ez után a programot közösen dolgozták ki, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos irányításával. A kormány igyekezett minden érintettel egyeztetni, így a közös munkában részt vettek a legnagyobb önkormányzati szövetségek, az egyéb érdekvédelmi szervezetek és a települések vezetői is. A kabinet tette ezt azért, hogy olyan fejlesztések valósuljanak, amelyekre helyben szükség van. Itt kell megjegyezni, hogy a Magyar Falu Programot azóta is többször igazították, bővítették a helyi igényeknek megfelelően.
A program hosszas egyeztetés után 2019-ben indult el, és kezdetben három lábon állt. Ennek részei lettek a falusi fejlesztéseket támogató pályázatok, a falusi csok és a falusi útalap. A pályázati támogatásokkal olyan kisebb beruházásokat támogattak, amelyekre - részben méretüknél, részben jellegüknél fogva - az Európai Unió nem ad forrásokat. Márpedig helyben egy jól működő óvoda és egy ahhoz kapcsolódó felújított játszótér, egy felszerelt orvosi rendelő vagy éppen egy új tornaterem, tornaszoba nagyon fontos. Mint ahogy jól jön az önkormányzatoknak egy falugondnoki busz vagy egy közterület-karbantartó gép beszerzése is. Ezek együtt elengedhetetlenek ahhoz, hogy a családok helyben maradjanak, pláne ahhoz, hogy elköltözzenek egy faluba. Ezeket a célokat szolgálja a falusi csok és a falusi útalap is; utóbbival a mellékutak felújításához adnak forrásokat, amire szintén nagy szükség van.
| Támogatási terület | Példák | Cél |
|---|---|---|
| Pályázati támogatások | Óvoda felújítás, játszótér, orvosi rendelő, tornaterem, falugondnoki busz, közterület-karbantartó gép | Helyi életminőség javítása, családok megtartása |
| Falusi CSOK | Lakásvásárlás, bővítés, felújítás | Népességfogyás megállítása, fiatalok helyben maradása |
| Falusi útalap | Mellékutak felújítása | Infrastruktúra fejlesztése, jobb megközelíthetőség |
| Falusi kisboltok támogatása | Üzletek felújítása, újak nyitása, gyógyszerforgalmazás, postai szolgáltatás | Alapszolgáltatások biztosítása, munkahelyteremtés, önkormányzati bevétel |
| Vállalkozás-újraindítási program | Fejlesztések, új eszközök, gépek beszerzése, ingatlanberuházások | Vállalkozások megerősítése, helyi gazdaság élénkítése |
Két éve, negyedik pilléreként elindult a falusi kisboltok megmentését célzó támogatási rendszer is, ebben többek között meglevő üzletek felújítására, illetve újak nyitására is lehetett fejlesztési támogatást szerezni. A kisboltok többletkötelezettségeket is vállaltak, ezek között érdemes megemlíteni a vény nélkül kapható gyógyszerek forgalmazását vagy a postai szolgáltatás biztosítását. A kormánynak ezzel több célja volt: a kisboltok és az általuk nyújtott szolgáltatások nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a családok helyben kielégíthessék szükségleteiket, továbbá a működő vállalkozások az embereknek munkahelyet biztosíthatnak, az önkormányzatokat pedig bevételhez juttathatják. Azért, hogy ezek a vállalkozások az elhibázott uniós szankciók miatt kialakult energiaválság közepette is megállják a helyüket, a kormány tavaly decemberben újabb pályázatot írt ki a falusi kisboltoknak. Ebben az érintettek egy-három millió forint működési támogatást igényelhetnek, és az elnyert összeget bér- és rezsiköltségekre is elszámolhatják. S ne feledkezzünk el az európai uniós források bevonásával elindított vállalkozás-újraindítási programról sem, amely a legkisebb hazai településeken működő vállalkozások megerősödését segíti. Ebben az alprogramban az elnyert támogatásokat fejlesztésekre, új eszközök, gépek beszerzésére, valamint ingatlanberuházások megvalósítására fordíthatták.
A Magyar Falu Programban nyújtott segítség jelentősége felbecsülhetetlen. A fejlesztés eddigi összesített költségvetése meghaladja az ezermilliárd forintot, ebből a helyi életminőség javítását célzó pályázati kiírások csaknem 32 ezer kedvezményezettet juttattak több mint háromszázmilliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz, szerte az országban. A falusi útalap segítségével mintegy háromezer kilométer falusi mellékút újulhatott meg, és a munka folytatódik. A kisboltok fejlődését, bővülését és újranyitását több tízmilliárd forinttal támogatták, a fejlesztések mintegy 1400 települést érintettek. Emellett nyolcezer falusi kisvállalkozás megerősítésére több mint hetvenmilliárd forint támogatást adtak. Teljesülni látszik a legfontosabb célkitűzés is, az, hogy megállítsák a népességfogyást a hazai falvakban. Ebben közrejátszik, hogy a falusi csokot immáron csaknem 39 ezer család igényelte 209 milliárd forint értékben. Ennek is köszönhető, hogy körülbelül 1200 olyan ötezer lélekszám alatti településről tudunk, ahol a támogatások hatására megfordult a korábbi negatív tendencia, és hosszú évek után gyarapodásnak indult a lakosságszám. A legtöbb gyermek pedig vidéken születik. A munka, így a Magyar Falu Program is folytatódik. A kormány deklarálta, hogy a vidék továbbra is kiemelt támogatást élvezhet. Ha egyszer megfogták, nem engedik el a falvakban élők kezét.
A korai fejlesztés fontossága és a megszorítások elleni tiltakozás
„Felháborító! Van fogalma a jogalkotónak a sérült csöppségekről? Mindenki egészséges gyermeket szeretne, és ha valami másképp alakul, hordja élete végéig a szülő a keresztet!” - hangzik el sok szülő szájából. A korai fejlesztő intézmények inkább még több támogatást érdemelnének, hogy több sérült gyereket tudjanak ellátni, nem pedig azt, hogy a támogatásokat csökkentsék! „Milyen szülő az, amelyik a gyermekei jövőjén spórol?”
Számos pedagógus és szülő fejezi ki felháborodását a korai fejlesztésre szánt összegek csökkentése miatt. A korai fejlesztés nemcsak gyógypedagógiai céllal, de szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében is bevált, fontos, az erre szánt összegek a társadalom működésében sokszorosan térülnek vissza. „Ha a korai fejlesztésből kivonják a támogatást, az később fog nagyságrendekkel többe kerülni az államnak!” - mondja egy gyógypedagógus.
Több érintett család hívja fel a figyelmet a korai fejlesztés életmentő fontosságára. „Az egyik kislányom nyitott gerinccel és oxigénhiánnyal született. HA nem lenne ez a fejlesztés és módszer, még a mai napig is csak egy vegetáló kis élet lenne. Ne tegyék ezt velünk!” - kéri egy anyuka. Egy másik szülő arról számol be, hogy ha nem járhattak volna korai fejlesztésre, akkor a kislánya még nem tudna önállóan járni.
Személyes történetek és tiltakozások
„A debreceni gyengénlátók iskoláját is kicsinálták már, így az egész országban egyetlen iskola működik csak a gyengénlátó gyermekek számára. Még belegondolni is iszonyat, hogy mi vár a gyerekeinkre. Teljes kilátástalanság! Nem lesz tudásuk, nem lesz állásuk, nem lesz ÉLETÜK. Sodródunk a Taigetosz felé!” - mondja egy kétségbeesett szülő. Egy másik vélemény szerint: „A politikusainknak meg kellene értenie a társadalom alappilléreinek jelentőségét. Ha nincs korai fejlesztés, a kishúgom most nem menne informatika szakra, az unokaöcsém meg nem lenne kiváló szakember. Csak gyógyosok lennének mind a ketten, talán otthonban!”
A korai fejlesztőben dolgozók is szolidaritást vállalnak. „Nevelőszülő is vagyok, sérült gyermekeket is kaphatok, akik korai fejlesztése így biztosított, hogy javulhasson az állapotuk.” Sok érintett család számára a korai fejlesztés a gyermek jövőjének záloga. „Évek hosszú fejlesztése során jutott el a gyerekem arra a szintre, hogy normál iskolába járhat.”
Az abortusz etikája
Az oktatás és egészségügy helyzete
„Értem én, hogy nehéz időszakot élünk. De nem mindig az oktatástól és az egészségügytől kellene elvonni.” - fogalmaz meg egy gyakori kritikát egy aggódó polgár. Gyermekgyógyászként is látható: „óriási a különbség a fejlesztésre hordott gyerekek, és a fejlesztés lehetősége nélkül élők között.” A pedagógusok is egyetértenek: „Pedagógusként és szülőként is felháborítónak tartom, hogy gyermekeink jövőjére sajnálják a pénzt a döntéshozók!”
„A rövidlátás iskolapéldája! Nem "olcsóbb" 5-6 évig fejleszteni, mint 50-60 évig intézetben gondoskodni a magatehetetlenekről?” - kérdezi egy szülő. A legtöbb hozzászóló egyetért abban, hogy a gyermekek a legdrágább kincsek, ők a jövő. „A korai fejlesztés az egyik legfontosabb dolog a sérült gyermekek rehabilitációjában!! Saját tapasztalatom mondatja velem!!”
„Az ország gazdaságilag csak akkor fejlődik, ha minden szakágában tanult emberek dolgoznak. Ezért az élet legfontosabb része az alapoknál kezdődik, a tanulásnál.” A szakemberek szerint is a korai fejlesztés elengedhetetlen. „Tanítóként nap, mint nap tapasztalom a szakmai-szakértői segítség fontosságát!” Egy gyógypedagógus, logopédus és fejlesztő tanár kiemeli: „Naponta érzékelem a fogyatékos gyermekeket nevelő családok nehézségeit.”
„Kisfiam 31 hétre született, 1240 grammal. Nekünk elmondhatatlanul fontos volt a korai fejlesztés, nélküle ma nem élhetne úgy, mint bármely egészséges 26 hónapos gyerek.” - ez is egy elkeseredett hozzászólás. „A mostani gyerekek problémáinak megoldása nem elnapolható, az a jelen feladata. Ha most csak pár évig akarnánk is rajtuk spórolni, pár év múlva már mások lesznek a gyerekek, s ezt a generációt már elvesztettük! Ismét egy "hosszútávú, előrelátó" intézkedés!”