Szülés Utáni Pajzsmirigygyulladás: Átfogó Útmutató

A szülés utáni időszak számos változást hoz egy nő életében, és ezek között a hormonális ingadozások is gyakoriak. Ezek a változások néha pajzsmirigyproblémákhoz vezethetnek, melyeket összefoglalóan posztpartum (szülés utáni) pajzsmirigygyulladásnak neveznek. A post-partum thyreoiditis (PPT) a szülést követő 3-12 hónap múlva alakulhat ki, és a becslések szerint a kismamák 5-20 százalékánál jelentkezik. Fontos tudni, hogy a tüneteket gyakran a terhességgel, a szüléssel és az azzal járó kimerültséggel hozzák összefüggésbe, így a betegség ritkán kerül időben diagnosztizálásra. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a szülés utáni pajzsmirigygyulladás okait, tüneteit, diagnózisát és kezelési lehetőségeit.

Mi a pajzsmirigygyulladás?

A pajzsmirigygyulladás a pajzsmirigy gyulladását okozó rendellenességek egy csoportjára utal. A pajzsmirigy a nyak elülső részén elhelyezkedő, aprócska szerv, amely testünk egyik legjelentősebb mirigye, hiszen az egész szervezet működésére nagy befolyást gyakorol. Élettani feladata a pajzsmirigyhormon (trijód-tironin és tiroxin) termelése, mely fontos szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, a szexuális működésben, illetve az agyban végbemenő folyamatokban.

A pajzsmirigygyulladás gyors pajzsmirigysejtkárosodást válthat ki. Ennek következtében pajzsmirigyhormon szivárog a vérbe, és megemelkedik a pajzsmirigyhormonszint. Amikor ez megtörténik, a pajzsmirigy túlműködés tünetei jelentkeznek. A pajzsmirigygyulladás lassú, hosszú távú pajzsmirigysejtkárosodáshoz is vezethet. Ennek következtében a pajzsmirigyhormonszint a vérben alacsony lesz, és a pajzsmirigy-alulműködés tünetei alakulnak ki.

A szülés utáni pajzsmirigygyulladás okai

A szakértők nem tudják pontosan, mi is váltja ki a szülés utáni pajzsmirigygyulladást, de több tényező is szerepet játszhat a kialakulásában. A várandósság során az immunrendszer működése csökken - relatív immunszuppresszió áll fenn -, hogy a genetikailag félig idegen magzat ne lökődjön ki a szervezetből. Ez az állapot azonban a szülés után megszűnik, és az immunfolyamatok megkezdődnek, illetve fellángolnak, ami pajzsmirigygyulladáshoz vezethet. Ez különösen igaz az autoimmun pajzsmirigybetegségek, például a Hashimoto-kór esetén.

Kiknél fordul elő nagyobb eséllyel a szülés utáni pajzsmirigygyulladás?

• Pajzsmirigy ellenes antitestek jelenléte
• Korábbi terhességek után fellépő pajzsmirigygyulladás
• A családban előfordult pajzsmirigy betegség
• Valamilyen autoimmun betegség (pl. 1-es típusú diabetes)

A genetikai hajlam mellett a fokozott jódbevitel is elősegítheti a post-partum thyreoiditis kialakulását. Fontos, hogy figyeljünk arra, mekkora mennyiségű jód kerül a szervezetünkbe, hiszen például a tengeri állatokból készült ételek nagyon sok jódot tartalmaznak.

Tünetek és szakaszok

A szülés utáni pajzsmirigygyulladás jellemzően két fázisban zajlik, bár nem minden nő megy át mindkét szakaszon, és a tünetek könnyen összetéveszthetők az anyaság okozta stresszel és alváshiánnyal is.

Túlműködési fázis (hyperthyreosis)

Az első fázisban a pajzsmirigy túlműködése figyelhető meg, amely általában 2-4 hónapig tart. Ilyenkor a gyulladás miatt pajzsmirigyhormonok szivárognak a vérbe. A tünetek a következők lehetnek:

• Szapora szívdobogás, heves szívdobogás
• Nyugtalanság, szorongás, ingerlékenység
• Álmatlanság
• Remegés
• Gyorsabb fogyás
• Hasmenés
• Erős izzadás
• Fulladás érzése

Alulműködési fázis (hypothyreosis)

A túlműködési fázis után a legtöbb esetben a pajzsmirigy-alulműködés tünetei alakulnak ki, amelyek egy évig is eltarthatnak és kezelést igényelnek. Ez a szakasz általában négy-nyolc hónappal a szülés után jelentkezik, és kilenc-tizenkét hónapig tarthat. A tünetek a következők:

• Depresszió, kedvetlenség, fáradtság, aluszékonyság
• Hízás, annak ellenére, hogy az anyuka kiegyensúlyozottan táplálkozik
• Székrekedés
• Hajhullás
• A pajzsmirigy fájdalommentes megduzzadása (golyva), melynek felületén göbök keletkezhetnek
• Feledékenység

A szülés utáni rossz közérzet gyakori probléma, melynek hátterében leggyakrabban a hormonális változások illetve a kimerültség áll. Azonban előfordulhat, hogy szülés utáni pajzsmirigyzavarról van szó. Problémára abban az esetben érdemes gyanakodni, ha ez az állapot súlyossá válik, kihat a mindennapokra, esetleg mindez akadályozza vagy nagyban megnehezíti a gyermek ellátását.

Diagnózis

A szülés utáni pajzsmirigygyulladást csak ritkán diagnosztizálják, mivel a beteg tüneteit gyakran a terhességnek, a szülésnek és a velük járó kimerültségnek tudják be mind az orvosok, mind a kismamák. Pedig tanulmányok szerint az esetek kb. 5-15 százalékában fordul elő a probléma.

A diagnosztika rendszerint többféle vizsgálatot is szükségessé tesz:

1. Pajzsmirigyfunkció-vizsgálat (vérvétel): Ez a vérvizsgálat megmutatja, hogy elegendő TSH (pajzsmirigy-stimuláló hormon), T3 és T4 pajzsmirigyhormon van-e a szervezetben. A TSH magas szintje pajzsmirigy-alulműködést jelez.
2. Antitestvizsgálat: Ebből a vizsgálatból kiderül, hogy vannak-e a szervezetben olyan antitestek, amelyek autoimmun pajzsmirigybetegségre (pl. Hashimoto-kórra) utalnak. Ilyenkor az anti-TPO nevű antitest mennyisége jelentősen megnő.
3. Pajzsmirigy ultrahang: A leggyakoribb, elsőként választott módszer a pajzsmirigy ultrahang, melynek során szemügyre lehet venni a szerv szerkezetét, felépítését, állapotát, és megállapítható, ha göbök keletkeztek a felületén.
4. Izotópos vizsgálat: Szükség esetén izotópos vizsgálatra is sor kerülhet. Izotópvizsgálat esetén a szoptatást rövid időre fel kell függeszteni.
5. Vékonytű-biopszia: Ha strúmát (golyvát) találnak az ultrahangvizsgálat során, akkor vékonytű-biopsziát is végeznek.

A szülés utáni 6-8. hétben laborvizsgálat javasolt, és amennyiben eltérés van a TSH szintben, úgy a gyógyszeres kezelés indokolt! Különösen veszélyeztetettek az 1-es típusú, inzulinkezelt kismamák és azok, akiknek a teherbeesés előtt is ismert autoimmun pajzsmirigy betegségük volt (pl.: Hashimoto).

Kezelés

A szülés utáni pajzsmirigygyulladás gyakran magától elmúlik, az esetek többségében 12-18 hónapon belül megszűnik. Enyhe esetekben, amikor a hormonszintek nem túl magasak vagy alacsonyak, előfordulhat, hogy nincs is szükség gyógyszerre.

Súlyosabb tünetek esetén azonban indokolt lehet a gyógyszeres terápia, attól függően, hogy alul- vagy túlműködés alakult ki:

• Pajzsmirigy túlműködés esetén: Az orvos béta-blokkolót írhat fel, ami segít csökkenteni a szívritmust és mérsékli a remegést.
• Pajzsmirigy-alulműködés esetén: Pajzsmirigyhormonpótlás (levotiroxin) szükséges. Ez a hatóanyag ugyanaz a hormon, mint amit a pajzsmirigy is termel, és segít helyreállítani a szervezet hormonszintjét, visszaállítva az anyagcserét a normális szintre.

Szerencsére mindkét állapot kezelhető szoptatás alatt olyan gyógyszerekkel, melyek nem mennek át az anyatejbe. A pajzsmirigyhormon nagyon lassan fejti ki a hatását a szervezetben, akár több hónap is eltelhet a gyógyszer megkezdésétől számítva, mire elmúlnak a tünetek. A megfelelő adag beállításához több próbálkozásra is szükség lehet.

Dr. Bérczy Judit endokrinológus megjegyzése szerint az orvos dönthet egyénre szabott trijódtironin (T3), illetve kombinált T4/T3 gyógyszeres kezelésről is. A komplex terápia részeként szelén, cink, réz, vas, illetve D- és A-vitamin pótlására is sor kerülhet. Emellett a táplálkozás, a mozgás és a megfelelő életritmus gyógyító hatására is nagy hangsúlyt fektethet az orvos.

Ha a tünetek nem enyhülnek és az értékek továbbra sem rendeződnek egy-másfél év után, akkor a terápia folytatandó, akár élethosszig tartó hormonpótlásra is szükség lehet. A pajzsmirigygyulladás és annak tünetei átmenetiek lehetnek, ebben az esetben a kezelést követően képes lesz normális életet élni. Ha nem kap kezelést, a pajzsmirigy károsodása folytatódhat, és további egészségügyi problémákhoz vezethet.

tags: #pajzsmirigygyulladas #szules #utan