A várandósság alatti gyógyszeralkalmazásnál mindig mérlegelni kell a gyógyszer okozta hasznot, és a vele járó kockázatot. Fontos, hogy a terhesség alatti betegség kezelésének elmaradása nem jelent-e nagyobb kockázatot. Minden esetben fontos, hogy a várandós nő megbeszélje a kezelőorvossal vagy a gyógyszerésszel ezeket a kérdéseket, mind a recept nélkül kapható, mind a vényköteles termékek esetében.
Mi a Kalmopyrin és mire használják?
A Kalmopyrin 500 mg tabletta 500 mg acetilszalicilsavat tartalmaz tablettánként. Ez a gyógyszer az acetilszalicilsav nevű hatóanyagot tartalmazza, amely a nem-szteroid gyulladáscsökkentők csoportjába tartozik. Elsősorban az enyhe vagy közepes erősségű fájdalmak csillapításában hatékony, mint például fejfájás, fogfájás, hátfájás, ízületi fájdalmak és menstruációs fájdalom. Ezenkívül lázas, hűléses és reumás megbetegedések tüneteinek enyhítésére is alkalmazható. A tabletta fehér, kerek, lapos, metszett élű, szagtalan vagy enyhén ecetsavszagú, egyik oldalán bemetszéssel, másik oldalán „KALMOPYRIN” körfelirattal.
A Kalmopyrin három legfontosabb terápiás hatása a gyulladásgátlás, a fájdalomcsillapítás és a lázcsillapítás. Az acetilszalicilsav kis koncentrációi meggátolják a prosztaglandin (PG) bioszintézist a ciklooxigenáz enzim irreverzibilis gátlása révén, amely enzim az arachidonsavból a ciklikus endoperoxidok, illetve PG-ok képződését katalizálja. A ciklooxigenáz enzim gátlása csökkenti a PGE2 vagy a PGI2 képződését, következésképpen csökken a gyulladásos bőrpír, a duzzanat és a fájdalom. A szalicilátok lázcsökkentő hatásukat centrális támadásponttal fejtik ki a hypothalamus praeopticus területén, csökkentik a lázkeltő PGE2 szintézisét. Ennek eredményeként jelentősen nő a hőleadás, rendkívül erős izzadás következik be.
Kalmopyrin alkalmazása terhesség alatt: Kockázatok trimeszterenként
A Kalmopyrin alkalmazása a terhesség alatt különleges figyelmet igényel, mivel az acetilszalicilsav káros hatással lehet a magzatra, különösen bizonyos trimeszterekben. A szalicilátoknak a terhesség első három hónapjában történő alkalmazása növelheti az esetleges fejlődési rendellenességek (farkastorok, szívfejlődési rendellenességek) előfordulásának valószínűségét. A prosztaglandinszintézis gátlása károsan befolyásolhatja a terhességet és/vagy az embrionális, illetve a magzati fejlődést.
Első trimeszter
Az első trimeszterben a magzati fejlődés szempontjából a megtermékenyítés utáni 3-8. hét közötti időszak a legérzékenyebb, amikor a szervek és szervrendszerek kialakulása (organogenezis) zajlik. Epidemiológiai vizsgálatok adatai megerősítik, hogy a prosztaglandinszintézis-gátlók alkalmazása a terhesség korai szakaszában megnöveli a vetélés és a szívfejlődési rendellenességek, valamint a hasfalhiány (gastroschisis) kialakulásának kockázatát. Az acetilszalicilsav (Aspirin, Kalmopyrin) tartalmú gyógyszerek és a noraminophenazon (Algopyrin) tartalmúak az első trimeszterben mértékkel szedhetők, de csak orvosi utasításra.
Második trimeszter
A terhesség 20. hetétől kezdődően az acetilszalicilsav alkalmazása a magzati veseműködési zavarból eredő oligohydramniont okozhat, amely röviddel a kezelés megkezdése után jelentkezhet és a kezelés abbahagyása után általában reverzibilis. Ezen felül - a második trimeszterben végzett kezelést követően - ductus arteriosus-szűkületről is beszámoltak, mely a legtöbb esetben a kezelés leállítása után helyreállt. Emiatt a terhesség első és második trimeszterében az acetilszalicilsav nem alkalmazható, hacsak nem feltétlenül szükséges. Ha az acetilszalicilsavat terhességet tervező nő alkalmazza, vagy a terhesség első és második trimeszterében van rá szükség, a lehető legkisebb dózist kell alkalmazni a lehető legrövidebb ideig. Megfontolandó az oligohydramnion és a ductus arteriosus-szűkület antenatalis monitorozása, ha az acetilszalicilsav-kezelés a 20. terhességi héttől több napon át történt. Az acetilszalicilsav alkalmazását abba kell hagyni oligohydramnion vagy ductus arteriosus-szűkület észlelése esetén.
Harmadik trimeszter
A Kalmopyrin ellenjavallt a terhesség utolsó 3 hónapjában. Az acetilszalicilsav napi 100 mg-nál nagyobb dózisban való alkalmazása ellenjavallt a terhesség harmadik trimeszterében. A terhesség utolsó 3 hónapjában nem alkalmazható a gyermeknél kialakuló súlyos szív- és veseproblémák emelkedett kockázata, illetve a vérzékenységi hajlam fokozódása és a terhesség kihordási idejének meghosszabbodása miatt. Bármely prosztaglandinszintézis-gátló a következő hatásokat fejtheti ki a magzatra:
- Cardiopulmonalis toxicitás (a ductus arteriosus korai szűkületéhez/elzáródásához és pulmonalis hypertensiohoz vezethet).
- Vesekárosodás.
- A terhesség végén anyára és újszülöttre a következő hatásokat fejtheti ki: a vérzési idő esetleges meghosszabbodása, mely a thrombocytaaggregáció gátlására vezethető vissza, és ami már nagyon kis dózisok esetén is előfordulhat; gátolhatja a méh összehúzódását, ezáltal késleltetheti vagy elnyújthatja a vajúdást.
Egy terhesség alatt alkalmazott gyógyszer generációkon át tartó születési rendellenességeket okozhat – BBC London News
Az acetilszalicilsav, mint az Aspirin, Kalmopyrin és non-szteroidok a terhesség 34. hete után nem adhatók, mert szív- és tüdőrendellenességet okozhatnak. A napi 100 mg és az annál kisebb dózisok csak szigorú szülészeti megfigyelés mellett alkalmazhatók. Ha a Kalmopyrinnel történő kezelés időtartama a terhesség második és harmadik harmadában meghaladja a 48 órát, kezelőorvosa ultrahanggal ellenőrizheti a magzatvíz mennyiségét. A Kalmopyrin adását meg kell szakítani, amennyiben magzatvíz mennyisége csökkent, mert ez a magzat vesekárosodásának lehet a jele.
Gyógyszerbiztonság és terhesség általánosságban
A modern gyógyszerbiztonság (farmakovigilancia) születése egy sajnálatos eseményhez kötődik. Az 1960-as évek elején 46 országban több mint 10 ezer gyermek született fejlődési rendellenességekkel, amit a thalidomid okozott. A Contergan (hatóanyag: thalidomid) eredetileg nyugtatóként és hányáscsillapítóként volt törzskönyvezve, és teljesen biztonságosnak vélt gyógyszerként árusították, még terhesség alatt is javallották. Ez volt az első olyan eset, amikor összehangolt nemzetközi lépések történtek, hogy a hatóságok kezeljék a gyógyszerbiztonsági problémát, ezért is innen jegyezzük a modern farmakovigilancia születését.
Magzati gyógyszerkitettség
A méhlepényben (placenta) található membrán (ún. placentáris membrán) fontos szerepet tölt be az egyes anyagok, így a gyógyszerek magzati véráramba jutásának megakadályozásában is. Ennek ellenére a különböző, méhlepényen keresztül végbemenő folyamatok miatt sok anyag átjut a magzati vérkeringésbe. Ilyen például az alkohol, a koffein, a kábítószerek és a gyógyszerek nagy része is. A gyógyszerek hatása a magzatra alapvetően két csoportra osztható: direkt és indirekt hatásokra, melyeket az alábbi táblázat foglal össze.
| Direkt hatás | Indirekt hatás | |
|---|---|---|
| Jellemzők | Gyógyszerek, amelyek átjutnak a placentán. | Gyógyszerek, amelyek nem jutnak át a placentán. |
| Magzati károsodást okoznak | Foetotoxicitás, fejlődési rendellenesség (teratogenitás) | A méhlepényben lévő erek összehúzódását okozó szerek, amelyek így problémát okozhatnak a magzati vérkeringésben. |
| Egyéb hatások | Az anyai paraméterek befolyásolása (vérnyomáscsökkentés és -emelés) útján okoznak terhességi szövődményeket. |
A magzatkárosodás szempontjából a megtermékenyítés utáni első 20 nap, illetve az azt követő időszak, a 3-8. hét közötti idő a legérzékenyebb periódus. A fejlődő embrióra, ill. magzatra ható külső tényezők károsító hatásával a teratológia foglalkozik. Ezek lehetnek fizikai (pl. sugárzás), kémiai (pl. alkohol, gyógyszerek), illetve fertőző eredetűek. Igazán nagy jelentőségük azoknak az ártalmaknak van, melyek veleszületett rendellenességeket okoznak. Ezeket teratogéneknek nevezzük.
Mit tehetünk a betegségek megelőzéséért terhesség alatt?
Régi mondás és szinte már közhelyszerű: legegyszerűbb a megelőzés. Fontos tehát, hogy egy kismama tegyen meg mindent azért, hogy elkerülje a leselkedő betegségeket. Jelentéktelennek tűnő, de mégis nagyon hatékony rendszabály a gyakori és alapos kézmosás. A nagyobb közösségekben, zárt helyen, járványidőszakban a kórokozók könnyebben terjednek, így ezeket a helyeket kismamaként, főleg terhesség első 10-12 hetében mindenképpen érdemes elkerülni.
- Naponta legalább két liter folyadékot kell fogyasztani.
- Érdemes minden reggel vitamindús tápanyaggal, rostos gyümölcslével, friss zöldséggel, teljes kiőrlésű péksüteménnyel indítani a napot.
- Az olyan antioxidánsok és immunerősítők, mint egyes teafélék vagy a grapefruitmagcsepp remekül kiegészítik a vitamindús táplálkozást.
Példák biztonságosabb alternatívákra
Láz, fejfájás esetén algopyrinnel csillapítsunk lázat. Amennyiben szűnni nem akaró magas láz jelentkezik (38-38,5 °C felett), alkalmazzunk hűtőfürdőt vagy priznicet és értesítsük orvosunkat, aki célirányos tanácsot fog adni. A lázcsillapítók közül is a paracetamol tartalmúak szedhetők kockázatmentesen. A terhességre teljesen ártalmatlan, és klinikai vizsgálatokkal is igazolt borostyánlevél kivonatból készült oldatot érdemes alkalmazni köhögéscsillapításra. Gyakran előfordul, hogy megfázás esetén a torok kiszárad és sérülékenyebb lesz a nyálkahártya. Erre az állapotra jótékony hatásúak az izlandi mohából készült Isla termékek.
tags: #kalmopyrin #harmadik #trimeszterbe