A hozzátáplálás időszaka sok kérdést vet fel a szülőkben, különösen, ami az új ételek bevezetését illeti. Fontos tudni, hogy az ajánlások országonként eltérhetnek, mivel figyelembe veszik a szezonális zöldségeket és gyümölcsöket. Azonban a hivatalos ajánlások egyetértenek abban, hogy csak egyes allergénekkel (tej, tejtermék, mogyoró, glutén stb.) kell nagyon vigyázni, míg a többi hétről-hétre fokozatosan bevezethető.
A legkevésbé ártalmatlan indulásnak az alma és a krumpli számít, de mindkettő foghatja a székletet. Ha ezt tapasztalod, érdemes kipróbálni az őszibarackot. A földimogyorót az allergiára való hajlamnak megfelelően kell bevezetni: ha nagy az allergiás hajlam (ekcémás, kiütéses a baba), akkor 4-6 hónapos kor között, ha közepes (vannak bőrtünetek, de nem súlyosak), akkor 6 hónaposan, ha nincsenek allergiás tünetek, akkor a család életmódja szerint később is bevezethető.
A déligyümölcsök és a nem itt termett zöldségek-gyümölcsök (pl. banán, narancs, mangó, avokádó) bevezetését a mérsékelt égöv alatti országokban nem ajánlják túl korán, mert a szállítás során vegyszeresen érlelik őket. Fontos, hogy a baba az ételek természetes ízét ismerje meg, és egészségesen táplálkozzon.
Mi is az a kaki szilva?
A kaki szilva, botanikailag Diospyros kaki néven ismert, Ázsia területéről - elsősorban Kínából és Japánból - származik. Történelme több ezer évre nyúlik vissza, és évszázadok során számos kultúrában elterjedt. A gyümölcsöt először Kínában termesztették, majd az ősi Japánban is megjelent, ahol nagyra értékelték az ízét és tápláló tulajdonságait. Hazánkban kertekben tartva 4-5 méteres magasságúra növő, lombhullató fa. Közepes méretű fává, de akár bokorrá is nevelhető.
A kaki szilva jellemzői és termesztése
- Virágzás: Májusban jellemző, ezért a fagyok már kevésbé veszélyeztetik.
- Érés: Gyümölcsét késő őszre érleli be. Addigra az alma méretű, gömbölyű, olykor enyhén szögletes, narancsos színű gyümölcs kellemesen édes ízűvé érik.
- Íz: A kemény, még éretlen gyümölcs savanyú, kellemetlen ízű. Az éretlen datolyaszilvának a magas csersavtartalom miatt fanyar íze van, ehetetlen. Az érett gyümölcs már puha és édes.
- Tárolás: Az érett, puha gyümölcs nem tartható el sokáig. Hűtőben maximum 2 napig tárolható.
- Talajigény: A tápanyagban gazdag, laza humuszos földet kedveli. A savas talajokon nehezebben fejlődik, így, ha a talaj túl savas, fontos lehet a talaj pH-értékének javítása.
- Vízigény: Folyamatosan nedvességet igényel, különösen a forró és száraz időszakokban.
- Betegségek és kártevők: Érzékeny lehet a levéltetvekre és a pajzstetvekre, valamint különböző rovarokra, például a gyümölcsök rágójára. A kaki szilva érzékeny lehet a gombabetegségekre, például a lisztharmatra vagy a szürkepenészre.
Ez a növény a megjelenése alapján könnyen felismerhető. A gyümölcs hatalmas, kerekded, narancsszínű és sima bőrű, ami puha és sűrű hús rejt. Éretten a kaki szilva a belső színében változhat, általában sárga vagy narancssárga, és olyan, mint egy kiváló minőségű datolya.
Az érettségi folyamatot számos változó befolyásolja, például a fajtától és a termesztési körülményektől függően. Általában szeptember és november között szüretelik a kaki szilvát, mely érésére a fa nagyrészt elhullajtja a leveleit. Éppen ezért, ha dézsában tartjuk, teleltethetjük sötét helyen, mivel már nem hullajt több levelet el. A téli időszakban csak mérsékelten öntözzük.
A kaki szilva felhasználása és tápértéke
A kaki szilva számos módon felhasználható. Gyakran frissen fogyasztják, vagy hozzáadják a salátákhoz és desszertekhez. Ezenkívül a kaki szilvát számos feldolgozott formában is megtaláljuk, például lekvár vagy szörp formájában. A terméshúst gyümölcssalátákba teszik, joghurthoz és más tejes ételekhez keverik, de kalácstöltelék, sütemény ízesítője vagy lekvár, zselé, illetve csatni alapanyaga is lehet.
A kaki szilva nemcsak ízletes, hanem egészséges is. Gazdag C-vitaminban, A-vitaminban és rostokban, valamint antioxidánsban is bővelkedik, amely hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez és az egészséges bőr fenntartásához. Emellett a kaki szilva segíthet a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében, valamint a szervezet általános egészségének javításában. Csökkenti a koleszterinszintet, csillapítja a vérzést, erősíti a hajszálereket.
A gyümölcsnek magas az A- és C-, valamint a B1, B2, E-vitamin tartalma, sok benne a kálium, a kalcium, a vas, a folsav, illetve kitűnő magnéziumforrás. A fluor és az emésztést támogató, szabályozó pektin, valamint a magas élelmi rost tartalom miatt is finom kiegészítője a kismama étrendjének.
Bodai datolyaszilva
A téli időszakban sajnos gyakoriak a felsőlégúti megbetegedések, amik a szoptatós kismamákat sem kerülik el. A kaki viszont hatékony a hurutos és torokgyulladásos megbetegedések tüneteinek enyhítésében, továbbá gyulladáscsökkentő hatása is ismert. Egyes kutatások szerint a hajnövekedést is serkenti, ami szintén jól jön a szülést követően előforduló hajritkulás esetén.
A datolyaszilvát a fenti tényezők jelentős gyógynövénnyé teszik, de ezeken túl még fontos szerepe van a pajzsmirigybetegségek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a fogínysorvadás, a vérszegénység megelőzésében és kezelésében, de az utóbbi időben a rákgyógyításban is szerepet kapott.
A kaki szilva a babák étrendjében
A kaki szilva egy mennyei téli gyümölcs, az utóbbi években már nálunk is szinte minden boltban kapható ez a gyönyörű narancssárga és mézédes finomság, az őszi-téli hónapok megédesítője. A khaki hazájában Japánban az istenek eledelének tartják - nem véletlenül. Kivételesen édes, ízletes, magnélküli gyümölcs, a csecsemők étrendjében már csak puha állaga miatt is ott a helye.
Fontos és szükséges, hogy kivárjuk, amíg túlérik (a boltból jó eséllyel még éretlenül hozzuk haza), ekkor lesz ugyanis igazán puha húsú, szinte zselés állagú és nagyon édes. Habár a datolyaszilva eredetileg a hozzátáplálás kezdeti szakaszában bevezethető alapanyag, nem árt óvatosnak lenni vele, hiszen csúszós állaga és magjai növelhetik a félrenyelés kockázatát.
A magas élelmi rosttartalma miatt használhatjuk más gyümölcspürék gazdagítására, a meghámozott almából vagy banánból készült püréhez turmixolhatunk pár kiskanálnyi gyümölcshúst. Kiválóan pürésíthető, könnyű vele dolgozni. Nagyobb babáknak alkalmas a sima pürék darabosabbá tételéhez, hiszen puha húsát a kisbaba a nyelvével, fogínyével is könnyen el tudja nyammogni, nem akad meg a torkán.
Érdemes először kis lyukú, majd később, ha már megszokta az új állagot, nagy lyukú reszelőn lereszelve keverni az ételhez. Adhatjuk például etetőhálóban is a picurnak, imádni fogja a lédús, édes gyümölcsöt. A khakiból és banánból álló uzsonna egy kanálnyi túrótól még inkább frissítő és még táplálóbb lesz. Egy pohár natúr joghurthoz lereszelek egy egész, meghámozott datolyszilvát. A gyümölcs leve is nagyon értékes, ezért azt is a joghurthoz öntöm. Hogy ne legyen túl híg, egy pohárban előzetesen összetörök két evőkanálnyi natúr kukoricapelyhet, ezt is a joghurthoz szórom. Pár percig állni hagyom, hogy a kukoricapehely darabkák felszívják a nedvesség egy részét, és megpuhuljanak.
Bodai datolyaszilva
Különböző kaki szilva fajták
Napjainkban kétfajta khakit ismerünk, nálunk főleg azt a fajtát termesztik, melyet hámozni kell, héja nem ehető. Izraelben, a Sharon völgyében új fajtát nemesítettek, a Sharon Fruitot, melynek a héja is fogyasztható. Ez a fajta gyümölcs ugyanakkor kevésbé ízletes.
Székrekedés és rostbevitel babáknál
Ha a babánál hirtelen székrekedés lép fel, és egyeztettél a gyermekorvossal, lehet a pürébe gyors megoldásként szilvapürét, esetleg körtepürét keverni. A mai, modern étrend rengeteg feldolgozott ételt tartalmaz, kevés rostot, gyümölcsöt, zöldséget. A rostbevitel növelése minden esetben javasolt (akár funkcionális, akár organikus székrekedésről van szó), bár ellentmondásosak a kutatások ebben. Súlyos székrekedésnél főleg kevés a bizonyíték. Ne egyoldalúan gondolkozz, az étrend tartalmazzon az összes élelmiszercsoportból alapanyagokat.
Székrekedéses epizódnál inkább teljes kiőrlésű pékárukat kínálj gyermekednek (1 éves kor után). Az aszalt szilva szuperül lazítja a székletet, csak 4-5 éves kor alatt könnyen félrenyelhető. Akkor nem, ha beáztatod és leturmixolod, és így adod hozzá a gyermeked ételéhez (pl. 1 éves kor felett egy kis gyümölcslé (kb. 120-240 ml/nap) a víz mellé, főleg szilvalé/almalé/körtelé (nem cukrozott, hanem 100%-os).
A kisgyermek fogyasszon napi körülbelül 5 gramm rostot. Ez úgy érhető el, hogy naponta több adagot kínálsz zöldségekből, gyümölcsökből és magasabb rosttartalmú gabonakészítményekből. A legtöbb zöldség és gyümölcs adagonként kb. 1 gramm rostot tartalmaz. 3 éves gyermeknél 8-13 g/nap rostbevitel ajánlott. Ennél több nem feltétlen előnyös, hiszen éppen székrekedést is okozhat a rendszeres, nagyon magas rostbevitel (főleg, ha a folyadék és mozgás mellé nem elegendő).
Ha funkcionális székrekedés gyanúja merül fel, különös figyelmet kell szentelni a pszichoszociális vagy környezeti tényezőknek, amelyek befolyásolhatják a gyermek bélműködését. Jó ötlet, ha ilyenkor egy tüneti naplót készítesz. Ez azt jelenti, hogy kb. egy hétig írod, mikor mit eszik, iszik a gyermek, mikor és milyet székel, van-e bármilyen egyéb tényező (pl. ovi váltás, költözés, utazás stb.). Ennek kiértékelésében segít a dietetikus, van-e étrendi hiba, illetve más tényező, ami ezt a helyzetet okozhatja. Az is segít, hogy ha visszagondolsz: mikor fordult elő először, mi történt akkor? Véletlenül nem akkor volt a közösségbe szoktatás? Egy új helyzet? Szobatisztaságra nevelés kezdése?
Alapvető, hogy ne forszírozd és kényszerítsd, szégyenítsd meg gyermekedet emiatt sem. Eljön a maga ideje. Biztosíts nyugodt körülményeket. Lábtámasz: amikor a WC-re ül a gyermek (ha ez nem bili), ne lógjon a lába. Ha fájdalommal találkoznak székelés közben a gyermekek, reagálhatnak rá székrekedéssel.