A köldökzsinórvér őssejt: Ígéretes terápia a jövő orvostudományában

Az őssejtek olyan még nem specializálódott, osztódásra képes sejtek, amelyek alkalmasak lehetnek különféle elhasználódott, károsodott, hiányzó sejtek pótlására különböző betegségekben, káros állapotokban. Ezek a sejtek rendelkeznek azzal a különleges tulajdonsággal, hogy képesek egyéb sejtekké differenciálódni és megújítani a károsodott szöveteket a szervezetben.

Az őssejtek egyik fő jellegzetessége, hogy önmegújító és osztódási képességgel rendelkeznek, miközben megtartják azon képességüket, hogy bármilyen speciális feladatot ellátó sejtté váljanak. Ezáltal szerepet játszanak a testünk kialakításában és javításában egész életünk során.

Az őssejtek forrásai

Többféle módon nyerhetünk őssejteket. A legősibb őssejt, az igazi őssejt akkor jön létre, amikor az ondósejt találkozik a petesejttel és megtermékenyíti azt. Ez a fogantatás pillanata, amely után a sejt osztódásnak indul, és kifejlődik az embrió, majd a szervezet. A szervezet tehát ebből az egy őssejtből fejlődik ki, vagyis ez a sejt minden sejttípus létrehozására képes.

A rutin orvosi gyakorlatban a felhasznált őssejteknek több forrása lehet a szervezeten belül:

• Csontvelő: A csontvelő a vérképző őssejtek leggazdagabb forrása. "Hagyományos" csontvelő eredetű őssejt transzplantációt 1963-ban végeztek először.
• Perifériás vér: 1981-ben került sor az első ún. perifériás őssejt transzplantációra, amely a keringő vérből kivont őssejtek átültetését jelentette. A transzplantáció ezen formája idősebb korban is alkalmazható. Néhány napos gyógyszeres előkészítést követően a perifériás vérből vonnak ki vérképző őssejteket.
• Köldökzsinórvér: Az újszülött köldökzsinórvérében és köldökzsinórjában található őssejtek a legtisztább formában állnak rendelkezésre és nagy regenerációs potenciállal bírnak. A köldökzsinórvér, a köldökzsinórban és a placentában található olyan vér, amely a vérképző őssejtek gazdag forrása. Az őssejtek a felnőtt donorokból gyűjtött őssejteknél nemcsak fiatalabbak, hanem nagyobb mértékű szaporodóképességet mutatnak.

Az embrionális őssejtekkel kapcsolatos kutatások etikai kérdéseket vetnek fel, mivel ezek a fogantatás pillanatában keletkeznek, és a katolikus egyház szerint a lélek a fogantatáskor lép be a testbe, ezért már a megtermékenyített petesejt elpusztítása is bűnös cselekedet. Az Európai Unió is korlátozza az embrionális őssejtkutatást, nem engedélyezi embriók létrehozását vagy eladását kutatási célból.

Köldökzsinórvér gyűjtése és tárolása

A köldökzsinórvér levétele egyszerű és gyors eljárás, melyet a szülészorvos vagy a szülésznő végez a baba megszületése után, a méhlepény világra jötte után. A köldökzsinór elvágását követően egy tűt vezetnek a köldökzsinór artériába vagy vénába, és egy speciális vérvételi szettbe gyűjtik a még pulzáló vért. A gyűjtés folyamata nem jár fájdalommal, és nem jelent egészségügyi kockázatot sem a baba, sem pedig az édesanya számára. A levétel értelemszerűen nem okoz fájdalmat sem az édesanyának, sem az újszülöttnek, és csak a gyermek megszületése után kezdődik.

Fontos tudni, hogy a köldökzsinór-vér levétel mindig korai köldökzsinór ellátással párosul, mert már egy percnyi várakozás is meghiúsíthatja azt. A "köldökzsinór vér" levétele pedig nem más, mint a baba születése utáni azonnali, nagyon drasztikus, nem önkéntes véradása. Ez a "többlet" vérmennyiség nagyon fontos feladata van a baba légzése szempontjából, mivel feltölti a baba tüdejében lévő kapillárisokat, amikben korábban nem volt vér, és ezáltal segíti a tüdőhólyagocskák nyitását és a bennük lévő magzatvíz kipréselését - vagyis a hatékony légzést.

Feldolgozás és tárolás

A levételt követő 24 órán belül futárszolgálat segítségével az őssejtbank laboratóriumába kerül a minta. A köldökzsinórvér feldolgozása során kinyerik a vérből az értékes őssejteket, majd speciális fagyasztó zsákokba töltik, fémkazettákba helyezik, melyeket folyékony nitrogén gőzterében tárolnak. A köldökzsinórvér ezen a hőmérsékleten (-190 °C) elvileg korlátlan ideig megőrzi előnyös tulajdonságait. Irodalmi adatok szerint eddig 15-20 év volt a leghosszabb tárolási idő, ami után sikeres transzplantációt végeztek köldökzsinórvér őssejtekkel.

Magyarországon 2002 óta van arra lehetőség, hogy az újszülött köldökzsinórvérét lefagyasszák és tárolják. A Krio Intézet, Magyarország első és legnagyobb őssejtbankja, több mint 20 éve foglalkozik a születéskor gyűjthető őssejtek fagyasztásával és tárolásával, több mint 60 000 család számára tárol őssejt mintákat.

A köldökzsinór ereit körülvevő Wharton kocsonya az őssejtek egy speciális típusát tartalmazza, az ún. mesenchymális őssejteket. Ezek az őssejtek képesek többféle sejtet létrehozni, például porc- és csontsejteket. A köldökzsinór szövet gyűjtése is egyszerű, gyors, fájdalommentes és nem jelent kockázatot sem az anya, sem a baba számára.

Őssejtbankok típusai

A sejteket úgy nevezett "sejtbankokban" tárolják. A bankoknak két allogén típusa létezik, az ún. rokonbank és az önkéntes non-profit bank, valamint léteznek magán, egyéni finanszírozású, "üzleti" alapon működő, autológ célú köldökzsinórvér őssejt bankok.

• Rokonbank: "Rokonbank" először Párizsban indult, ahol beteg gyermekek újszülött testvéreitől vettek le tárolásra köldökzsinórvért. Ilyen allogén típusú "rokonbank" Magyarországon a fővárosi Szent László Kórházban működik.
• Non-profit, közfinanszírozású bank: Non-profit, közfinanszírozású, allogén felhasználási célú köldökzsinórvér őssejt bankot először New Yorkban alapítottak. Önkéntes donáció alapján működik, és az adatok feldolgozva bekerülnek egy nemzetközi számítógépes hálózatba. A New York-i példát számos európai bank követte, melyek működését ma már az EUROCORD szervezet irányítja.
• Magán, egyéni finanszírozású bank: Ez a típus később alakult ki és egészen más céllal, mint a fentiek. Itt, ellentétben az előbbiek önkéntességével és térítésmentességével, kellő javadalmazás fejében az újszülöttek saját őssejtjeit tárolják azzal a céllal, hogy az későbbi élete során szükség esetén felhasználható legyen.

Köldökzsinórvér őssejtek felhasználása és terápiás lehetőségei

Az őssejtek még nem specializálódott, osztódásra képes sejtek, amelyek alkalmasak lehetnek különféle elhasználódott, károsodott, hiányzó sejtek pótlására különböző betegségekben, káros állapotokban. Az őssejtek felelősek a gyógyulásért, a sérülés helyére vándorolnak, és megmentik a sérült sejteket.

A köldökzsinórvér őssejtek sikeres gyógyító alkalmazása rendszeresen eddig kizárólag vérképzőrendszeri betegségeknél történt. A köldökzsinórvérből nyert őssejteket ma már több mint 80 féle kórkép kezelésére használják. Leginkább onkológiai és hematológiai (vérképzőszervi) megbetegedések (leukémiák, limfómák, szervek rákos megbetegedései), a vérképzés, az immunitás, a metabolizmus (anyagcsere) szerzett vagy örökölt meghibásodása és egyebek esetében.

Jelenlegi alkalmazási területek:

• Vérképzőszervi betegségek: Hemopoetikus őssejtek transzplantációját évtizedek óta sikeresen alkalmazzák magas szintű orvosi ellátásként vérképzőrendszeri betegségek kezelésében, például akut és krónikus leukaemiában. A vérképzősejt-átültetés Magyarországon is rutinműtétnek számít.
• Immunhiányos állapotok és genetikai rendellenességek.
• Neurológiai kórképek: A születés során bekövetkező agyi bénulásban és az autizmus kezelésében már sikerrel alkalmazzák a saját köldökzsinórvér és szöveti mintákat. A Krio Intézetnél tárolt saját minták felhasználásával 2022 óta összesen 9 sikeres transzplantáció történt neurológiai betegségek kezelésére: autizmus spektrumzavar és cerebrális parézis (CP) betegségben érintett gyermekek részére.
• Regeneratív orvoslás: A mesenchymális őssejtek alternatívát képviselnek a sejtterápiára a szervezet sérült szöveteinek regenerációjához. Napjainkban a köldökzsinór szövetből származó őssejteket azoknál a pácienseknél használják fel, akik májelégtelenségben, diabéteszben, szklerózis multiplexben, szívizom károsodásban, mielodiszpláziában szenvednek.

Jövőbeli lehetőségek és kutatások:

Az őssejtterápia tehát egyetlen, Európa-szerte és Magyarországon is rutinszerűen művelt területe a vérképzőrendszeri betegségek gyógyítása. Tudományos kutatás, laboratóriumi munka azonban számos helyen folyik. Az elmúlt évben derült ki, hogy a köldökzsinórvér eredetű őssejtek vérereket képesek kialakítani. Ez az érszűkületben szenvedőknek jelenthet gyógyulást.

A közfinanszírozású allogén őssejtbankok felhasználhatóak célzott esetek transzplantációs igényeire, amennyiben donor más úton nem található. Magyarország tagja a "Bone Marrow Donor Worldwide" szervezetnek, ahonnan a rászorulók köldökzsinórvér őssejtekhez juthatnak.

Etikai és jogi kérdések

Az őssejtek klinikai felhasználása csak egészségügyi szolgáltatás formájában képzelhető el. Ez hatósági engedélyhez kötött tevékenység, ahol eleget kell tenni szakmai, jogi és etikai követelményeknek. Az Európai Unió az őssejtkutatást az úgynevezett hetedik kutatási keretprogram részeként hagyta jóvá azzal a korlátozással, hogy őssejtkutatási céllal nem lehet embriókat létrehozni vagy eladni.

Czeizel Endre orvos-genetikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió orvosbizottsága közzétett egy jelentést, amely szerint a közelmúltban két ember meghalt őssejtbeültetés miatt. Az egyik agyhártyagyulladásban, a másik agydaganatban. Czeizel szerint az orvostudomány még nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy az őssejtekből mesterséges úton, laboratóriumi körülmények között úgy lehet szerveket előállítani, ahogy az természetes úton történik a szervezetben. A helytelenül használt őssejtek érszűkítő daganatot is okozhatnak.

tags: #izolalt #koldokzsinor #ossejt