Inofolic és Inzulinrezisztencia: A Teherbeesés Támogatása

Az inzulinrezisztencia (IR) napjainkban egyre több embert érint, hátterében gyakran a helytelen életmód áll. Kezeléséhez elsősorban életmódterápiára van szükség, melyet olykor gyógyszeres kezelés egészít ki. Ezen kívül bizonyos táplálékkiegészítőket is segítségül lehet hívni, ilyenek például az inozitol tartalmú készítmények is. Azt, hogy pontosan mit kell tudni róla, és hogy miként befolyásolja az inzulinszintet ez az anyag, dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont PCOS- és inzulinrezisztencia-specialistája válaszolja meg.

Az inozitol a B-vitaminok családjába tartozó anyag, mely számos élettani folyamathoz járul hozzá. Elsősorban az anyagcsere folyamatokra hat, részt vesz az ingerületek átadásában, de segít megőrizni a szív- és érrendszer, az idegek, az agyi funkciók, valamint a szem egészségét is. Természetes forrása elsősorban a magvak, gyümölcsök és a zöldségek.

Az inozitolt manapság egyre inkább ajánlják a fogyni vágyó nőknek, mivel tanulmányok szerint fokozza a zsírégetést, valamint nagy segítséget nyújt menstruációs zavarok, pajzsmirigy gyulladás (szelénnel együtt), valamint olyan szénhidrátanyagcsere-rendellenességek ellen, mint az inzulinrezisztencia, PCOS, cukorbetegség, de az összetettebb metabolikus szindróma ellen is hatásosnak bizonyul. Továbbá előszeretettel ajánlják az ovuláció támogatására is.

További betegségek és állapotok, melyek esetén hatékony segítséget nyújt:

• Magas vérnyomás
• Depresszió, pánikbetegség
• Székrekedés, emésztési problémák
• Magas koleszterinszint
• Meddőség
• Ekcéma
• Alvászavarok

Az inozitol bizonyítottan javít az inzulinrezisztensek állapotán, mivel egyrészt javítja a sejtek inzulinérzékenységét, továbbá hozzájárul a testsúly csökkenéséhez, ami elengedhetetlen az állapot normalizálása érdekében (amennyiben túlsúlyos az illető). Érdemes tudni, hogy mindemellett segít helyreállítani az LH/FSH egyensúlyt, valamint csökkenti a tesztoszteron és növeli a progeszteron szintjét is. Ez azért is fontos, mert ezek a hormonális eltérések igen gyakran előfordulnak IR esetén, így tovább rontva a teherbeesési esélyeket. Éppen ezért javasolják a családalapítás előtt álló inzulinrezisztenseknek az inozitol tartalmú étrendkiegészítőket, főleg folsavval kiegészítve.

Dr. Koppány Viktória szerint az enyhébb inzulinrezisztencia terápiájában nincs szükség gyógyszerre, elég a személyre szabott diéta, valamint a rendszeres testmozgás, melyet kiegészíthet az inozitol pótlása. Sokaknak már önmagában ezektől nagyban javul az állapotuk, ám ha esetleg nem vezet eredményre, esetleg súlyosabb az inzulinrezisztens állapot, úgy indokolt lehet a gyógyszeres kezelés is.

Az inozitol vízben oldódó vitamin, és a szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból, hétköznapi nevén szőlőcukorból keletkezik. A Myo-Insitol (MYO) és a D-chiro-Insitol (DCI) kettő az Inositol 9 különböző sztereoizomerje közül. Táplálkozás során különösen a gabonafélékkel, diófélékkel és gyümölcsökkel kerül a szervezetbe.

Az inozitol hatása az inzulinrezisztenciára és a PCOS-re

A PCOS, azaz a policisztás ovárium szindróma az egyik leggyakoribb hormonális betegség, amely átlagosan minden 15. nőt érint, és amely sok esetben termékenységi problémákhoz vezethet. A helyzetet tovább nehezíti, hogy rendkívül sok esetben inzulinrezisztenciával is társul. Van viszont egy olyan anyag, ami mindkét esetben rendkívül hasznos és fontos kiegészítő lehet, ez pedig a mio-inozitol. A mio-inozitolt nemrég még a vitaminok csoportjába sorolták (a B-vitaminok közé), pedig egy átlagos vitaminnál sokkal többet tud ez, a természetben gyümölcsökben, babban, gabonafélékben és diófélékben előforduló anyag.

A mio-inozitolt használják manapság is az orvostudományban, ám a legtöbb esetben csak az inzulinszint beállítására, inzulinrezisztencia vagy 2-es típusú cukorbetegség kiegészítő kezelésére. Mivel kulcsfontosságú szerepet játszik az inzulin-jelátvitelben, ezért megnövelt bevitele segíthet javítani az inzulin hatását. A statisztikák szerint a PCOS-ben szenvedő nők 30-40 százaléka inzulinrezisztenciás.

A mio-inozitol kevésbé ismert pozitív egészségügyi hatása, hogy nemcsak az inzulin, de a hormonegyensúly beállítására is képes, így pedig a PCOS-es betegek számára is mentőövet nyújthat. A kutatások szerint ugyanis a PCOS-es szervezetben nagyon alacsony a mio-inozitol szintje, és ha sikerül megnövelni az értéket, megnő a teherbeesés esélye is!

Kutatási eredmények az inozitol hatékonyságáról

Kilenc évvel ezelőtt, 2009-ben elvégeztek egy kísérletet 42 nő részvételével, akiknél azt vizsgálták, milyen változást hoz a szervezetükben a mio-inozitol. Az egyik csoportnak napi 4 gramm mio-inozitolt adtak 400 mikrogramm folsavval, míg a többiek csak folsavat kaptak placebóként. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál, akik mio-inozitolt kaptak, megnőtt az inzulinérzékenység, javult a glükóztolerancia és csökkent a glükóz stimulálta inzulin-kiválasztás. Emellett a kutatók azonban azt is észrevették, hogy a 23 főből, akik mio-inozitolt kaptak, 16 elkezdett ovulálni, míg a placebós csoportban ez a szám 19-ből csupán 4 volt! És ez még nem minden, a kezelt csoport tagjainak szervezetében 66 százalékkal csökkent a tesztoszteronszint, sőt, a szív- és érrendszernél, a vérnyomásnál és a koleszterinszintnél szintén minden érték javulást mutatott!

Egy másik kísérletben, 2008-ban 20 túlsúlyos, PCOS-sel küzdő nőt vizsgáltak, akiket 12 hetes mio-inozitol kúrára fogtak. Az eredmény nagyon hasonló volt, javult az inzulinérzékenység, és a nemi hormonok egyensúlya, valamint a kísérlet minden egyes résztvevőjénél teljesen helyreállt a menstruációs ciklus.

Egy 2011-es felmérés során arra jöttek rá a kutatók, hogy a fogamzásgátló 12 hónapon át szedve, napi 4 gramm mio-inozitoltal együtt, sokkal hatékonyabban képes kontrollálni a PCOS-es betegek anyagcsere-, hormon- és klinikai paramétereit, mint a fogamzásgátló önmagában. Emellett az alanyoknál itt is csökkent az inzulinszint és az inzulinrezisztencia.

Szintén 2008-ban, Rómában végeztek el egy klinikai kísérletet, mikor azt vizsgálták, milyen hatással van a mio-inozitol a PCOS-es betegek két leggyakoribb tünetére, a túlzott szőrnövekedésre, illetve a férfi nemi hormonok megemelkedésére a női szervezetben. A kutatás során 46 beteget teszteltek, féléves mio-inozitol kúrával. Az eredmény azt mutatta, szinte mindenkinél javulást mutattak a fent említett tünetek, mellette pedig, ahogy a korábbi teszteknél is, csökkent az inzulinrezisztencia.

Az utolsó példánk egy 2011-es kísérlet, melyet a European Review for Medical and Pharmacological Sciences publikált. A kutatók itt is két csoportra osztották a PCOS-es betegeket: az egyik 2 gramm mio-inozitolt kapott 200 mikrogramm folsavval, míg a másik csak 200 mikrogramm folsavat. Mindkét csoport napi kétszer kapta meg ezeket az adagokat, 3 hónapon át. Az alanyok olyan nők voltak, akik IVF (mesterséges megtermékenyítés) és ovuláció indukciós kezelésben részesültek. Azoknál, akik mio-inozitolt kaptak, egyértelmű javulást láttak a megtermékenyítetlen petesejtek számában és minőségében is. A szerzők egyértelmű következtetésként levonták, hogy a mio-inozitol valóban hatásos lehet a PCOS kezelésére, és így a teherbe esés esélyének megnövelésére.

Mikor elég és mikor nem?

Dr. Koppány Viktória szerint az enyhébb inzulinrezisztencia terápiájában nincs szükség gyógyszerre, elég a személyre szabott diéta, valamint a rendszeres testmozgás, melyet kiegészíthet az inozitol pótlása. Sokaknak már önmagában ezektől nagyban javul az állapotuk, ám ha esetleg nem vezet eredményre, esetleg súlyosabb az inzulinrezisztens állapot, úgy indokolt lehet a gyógyszeres kezelés is.

A PCOS (policisztás ovárium szindróma), a női hormonrendszert érintő anyagcserezavarral járó betegség, mely szinte mindig kéz a kézben jár az inzulinrezisztenciával. A mio-inozitol egyik fő tulajdonsága az, hogy a szervezetben inzulinérzékenyítő anyagként működik, tehát csökkenti az inzulinrezisztenciát. Számos klinikai kutatás igazolja, hogy a mio-inozitol segítheti a hormonegyensúly, a menstruációs ciklus, az ovuláció helyreállítását és ezáltal a teherbeesés esélyét is növelheti, illetve a PCOS-sel legtöbb esetben együtt járó túlsúlyra is jótékony hatással van.

A metformin és az inozitol hatását hasonlították össze egy igényes olasz félig randomizált vizsgálatban, amelyben 46, 18-28 év közötti, PCOS-ben szenvedő nőt figyeltek meg 6 hónapon keresztül. Mindegyik résztvevőnek volt inzulinrezisztenciája, és nem szedett semmilyen gyógyszert. A kontrollcsoportban 30 egészséges nő is részt vett a vizsgálatban. A PCOS betegeket véletlenszerűen két csoportra osztották. Az egyik csoport napi 1500 mg metformint szedett (szabvány mennyiség), míg a másik 4 g myo-inozitolt és 400 μg folsavat. A folsavat a táplálékkiegészítőkben jellemzően hozzáteszik a myo-inozitolhoz, mivel együtt hatásosnak bizonyult a nők egészségének támogatásában. Ezeket a paramétereket a kutatás kezdetén, majd 6 hónapos kezelés után is mérték. Kiderült, hogy az inozitol ugyanolyan hatékony, mint a metformin, sőt néha még jobb is. Hatásukat kimutatták például a BMI, a HOMA-IR index vagy a ciklushossz megfigyelése során. A BMI a vizsgált nőknél 5,63%-kal csökkent a metforminnal, az inozitollal pedig 7,32%-kal. A ciklus hossza a metformin esetében 45%-kal , az inozitol esetében 38,7%-kal csökkent. A HOMA-IR index 16,7%-kal csökkent a metformin hatására, az inozitol hatására pedig 28,6%-kal.

A terhességi cukorbetegségben az inozitol az inzulinérzékenységre gyakorolt hatásával a PCOS-hez hasonlóan tud működni. Kimutatták, hogy a már kialakult GDM esetében segíthet a vércukorszintet egyensúlyban tartani, de hasznos a megelőzésben is. Egy átfogó tanulmányban például kimutatták, hogy napi 4 g inozitol szedése 40%-kal csökkenti a GDM kockázatát. Ezek az eredmények ígéretesek, de fontos hozzátenni azt is, hogy az inozitol-pótlás mindig egy átfogó megközelítés része kell legyen - azaz az étrend módosításával, a megfelelő testmozgással és a rendszeres vércukorszint ellenőrzéssel együtt. Olasz kutatók 220 terhes nőt figyeltek meg, akiknél nem diagnosztizáltak GDM-et. Az első trimeszterben megmérték a vércukorszintet (glikémiát), a HOMA-IR indexet (az inzulinrezisztencia értékelésére szolgáló mutatószám), és más értékeket. Ezt követően a szülés előtt újra megmérték őket. A vizsgálat kimutatta, hogy a napi rendszerességgel myo-inozitolt szedő csoportban a terhesség végén 3%-kal alacsonyabb volt az éhgyomri vércukorszint, mint az első trimeszterben. Ezzel szemben a placebocsoportban lévő nőknél ez átlagosan még magasabb volt, mint a kezdő érték. Sőt, a myo-inozitol csoportban a HOMA-IR index is csökkent átlagosan 30%-kal.

Az inozitol a 2-es típusú cukorbetegség elleni küzdelem érdekes segítőjeként került reflektorfénybe. Ezekben a betegségekben a kulcsprobléma az inzulinrezisztencia, amelyet fentebb már említettünk. És mivel az inozitol segít növelni az inzulinérzékenységet, segíthet az ellene való küzdelemben, javítva a glükóz bejutását a vérből a sejtekbe, így segítve a glikémia szabályozását. A kutatás során a tudósok 20 résztvevőt figyeltek meg, akiknél diagnosztizált a 2-es típusú cukorbetegség. Mindegyik a diabétesz kezelésére való gyógyszereket szedett, és a myo-inozitol hatását csak kiegészítő terápiaként figyelték. A vizsgálatban részt vevők 3 hónapon keresztül naponta 1100 mg mio-inozitolt, 27,6 mg D-chiro-inozitolt és 400 μg folsavat szedtek. Három hónap elteltével a csoportban a glikált hemoglobinszint átlagosan 10%-kal csökkent. Ez a paraméter azt mutatja meg, hogy az elmúlt három hónapban átlagosan mennyi volt az adott személy vércukorszintje. Ha az érték a három hónapos megfigyelés után csökkent, az azt jelenti, hogy ez idő alatt sikerült jobban kordában tartani a betegséget, mint korábban. Az éhgyomri vércukorszint is csökkent, átlagosan 16%-kal.

Hogyan szedjem?

A PCOS-es betegek számára a javasolt adagolás a kezdetekben napi egyszer-kétszer 2000 mg mio-inozitol, folsavval kombinálva, legalább három hónapon át szedve. A leghatékonyabb pedig por formájában fogyasztani. Ha valamilyen betegséggel rendelkezel a PCOS mellett, érdemes szakorvos véleményét kikérned a kúra megkezdése előtt, de a mio-inozitol szedése összességében teljesen biztonságos. Néhány embernél előfordulhat hányinger, hasmenés, fáradtság vagy fejfájás mellékhatásként, de ezek szinte mindig csak akkor jelentkeznek, ha valaki a javasolt mennyiségnél többet szed belőle.

Az inozitol megfelelő napi adagja attól függ, hogy mit szeretnénk elérni a pótlásával. PCOS vagy anyagcserezavar esetén a hatásos dózis kb. napi 1-4 g inozitol. A terhes nőknek hasznos lehet napi 2-4 g inozitol. Ha a mentális egészségre gyakorolt jótékony hatások miatt szedjük, a kutatási eredmények alapján nagyobb adag, akár napi 12 g inozitol több adagra elosztva működik. Az inozitol általában nagyon jól hasznosul a szervezetben. A szedése még nagyobb dózisban is biztonságos, és ha jelentkeznek is mellékhatások, többnyire csak enyhe emésztési zavarok. De még ezeket is csak napi 12 g inozitol körüli magasabb adagoknál figyelték meg. Normál adagolással az inozitol biztonságosnak tekinthető.

Az inozitol és a termékenység

A mio-inozitol fontos szerepet játszik a reproduktív rendszer megfelelő működésében - nőknél és férfiaknál egyaránt. Nőknél a petesejtek minőségével és az asszisztált megtermékenyítéssel kapcsolatban vizsgálják, például a mesterséges megtermékenyítés esetében és IVF-nél is. A kutatások azt mutatják, hogy ha a tüszőfolyadékban (a petesejtet körülvevő folyadékban) elegendő mio-inozitol van, akkor a petesejt jobb minőségű és a jobbak a megtermékenyülés esélyei. Hasonlóan fontos a férfiak esetében is - az alacsony inozitolszint az ondóban gyakran összefügg a gyengébb minőségű spermiumokkal. A mio-inozitol az IVF előkészítésében is hasznosnak bizonyul, ahol elő tudja segíteni a petesejtek érését és növelheti a megtermékenyülés esélyét. Segít a PCOS-ben szenvedő nőkre jellemző peteérési problémákon is.

Egy 2011-es kísérlet során a kutatók két csoportra osztották a PCOS-es betegeket: az egyik 2 gramm mio-inozitolt kapott 200 mikrogramm folsavval, míg a másik csak 200 mikrogramm folsavat. Mindkét csoport napi kétszer kapta meg ezeket az adagokat, 3 hónapon át. Az alanyok olyan nők voltak, akik IVF (mesterséges megtermékenyítés) és ovuláció indukciós kezelésben részesültek. Azoknál, akik mio-inozitolt kaptak, egyértelmű javulást láttak a megtermékenyítetlen petesejtek számában és minőségében is.

A kutatás során 60 terméketlennek diagnosztizált nőt figyeltek meg. Mindannyian termékenységi terápián estek át, és 4 g myo-inozitolt és folsavport is kaptak. A vizsgálatba egy 30 tagú női kontrollcsoportot is bevontak, akik a szabvány kezelés mellett placebót kaptak folsav formájában (napi 400 mg). A 12 hetes kezelés után a nőket például a megtermékenyülési aránnyal vagy a petefészek-stimulációs index mutatóval értékelték.

tags: #inafolic #inzulinrezisztencia #es #teherbeeses