Az ujjszopás és az alvás változásai a csecsemőkorban

Az ujjszopás a csecsemő- és kisgyermekkor egyik leggyakoribb önvigasztaló eszköze, melynek hátterében egy veleszületett reflex, a szopóreflex áll. Ez a reflex elengedhetetlen a táplálkozáshoz, és idővel akaratlagos szopás, majd szokás alakulhat ki belőle.

Nagyjából egy hónapos kortól jelenik meg az akaratlagos ujjszopizás, melyet a már meglévő reflex időbeli kiterjedése és más tárgyra irányulása jelez. Piaget, a világhírű gyermekpszichológus szerint, ebben a korban megjelenő ujjszopizás minőségileg új típusú viselkedést jelez. A csecsemők önmagukért ismételnek meg egy élvezetes cselekedetet, ezt nevezzük elsődleges cirkuláris reakciónak. A szopóreflex a biztonságot nyújtó édesanyához kapcsolódik, így közvetlen jelenléte hiányában saját kezével nyugtatja meg magát a csecsemő. Ez egy természetes jelenség, amely az érzelmek önszabályozásának kezdetét jelzi.

Miért alakul ki az ujjszopás szokássá?

Az ujjszopizás újszülötteknél és csecsemőkorban a hatékonyabb alkalmazkodást segíti elő, e funkciója miatt válhat szokássá. Egy koraszülöttekkel végzett vizsgálatban a kutatók megállapították, hogy azok a csecsemők, akik hüvelykujjukat szopizták, rövidebb ideig tartózkodnak kórházban. Ennek oka az volt, hogy a ritmikus szopizás megnyugtatta őket, így kevesebb energiát fektettek sírásba. Az ujjszopás optimalizálta a zaklatott csecsemők szívverését és légzési ritmusát.

Sőt, még a perisztaltikus izommozgást is szabályozta, mely lehetővé tette a csecsemők számára, hogy hatékonyabban emészthessék meg ételeiket. Az ujjukat szopizó és nem szopizó gyermekeket összehasonlító kutatásokból kiderült, hogy az előbbi csoportba tartozók fiatalabb korban válnak érzelmileen függetlenebbé. A kutatásban részvevő összes gyermek hasonlóan pozitív interakciókat folytatott édesanyjával, amikor visszatért hozzá, a szopizók viszont magabiztosabban játszottak önállóan. Tudták, hogy ha stressz éri őket, szopizhatnak egy kicsit, megnyugodhatnak, és folytathatják önállóan a játékot.

Amennyiben ez a fajta önnyugtató mechanizmus túlzottan gyakorivá válik és időben kitolódik (három-négyéves kor felett is jelen van), az hiányállapotra utalhat a gyermekeknél. Érdemes megfigyelnünk, milyen helyzetekben alkalmazza gyermekünk, mihez kapcsolódik ez a szokás, így feltárhatjuk a mögötte álló okokat és a motivációt. Szülőként így segíthetünk gyermekünknek alternatív megoldások kidolgozásában. A szokás később örömteli jellege miatt folytatódhat. Ekkor már elsősorban az örömszerzés a célja. Az eredeti cél, vagyis az önnyugtatás háttérbe szorul.

Leszoktatás az ujjszopásról

Gyermekfogászati szempontból még nem kell leszoktatni a kicsiket, kb. egy év múlva visszatérhetnek rá. Pszichés szempontból is hagyja ezzel békén, amikor érett lesz rá, elhagyja. A leszoktatásra vonatkozó kísérlet a szokás hátrányairól szóló új információk beérkezésével kezdődik. Fontos, hogy barátságos hangnemben kommunikáljunk gyermekünkkel az érzékeny témáról. Kerüljük az olyan kommunikációt, amitől a gyermeket rosszul érezheti magát, szégyen vagy bűntudat révén motiválva. Semmiképp ne szidjuk le ezért, hiszen oka van, hogy ragaszkodik ehhez a szokáshoz. A leszokás akkor a leghatékonyabb, ha a félelem és a vágy kombinációja motiválja.

A szokás megszüntetésére általában egyrészt a félelem, másrészt a szokás leküzdésével járó nyereségek ígérete motiválja a gyermekeket. Ilyen például, ha a gyermek már cikinek érzi az ujjszopást, már túl „nagyfiú” vagy „nagylány” hozzá. Amikor eljut erre a pontra, először az óvodában és a társai között hagyja el a szokást, majd idővel otthon is egyre ritkábban alkalmazza. Előfordulhat az is, hogy gyermekünk már leszokott az ujjszopizásról, ám egy felkavaró esemény ismét előhívja ezt a szokást. Ezt a jelenséget átmeneti regressziónak nevezzük, amely normális reakciónak tekinthető érzelemmel teli életeseményekre adott válaszként. Ebben az esetben is az okok azonosítására érdemes összpontosítani és részletesen átbeszélni gyermekünkkel, mi kavarta fel, mit él meg az adott helyzetben, majd közösen alternatív önnyugtató eszközöket kereshetünk.

Az ujjszopás lehetséges következményei

Az ujjszopás, különösen, ha elhúzódó és intenzív, fogászati problémákhoz vezethet. A felső fogsora kifelé állhat, és nem csak a fogak, hanem az állkapocs is deformálódhat. Fontos, hogy ha a tejfogak csálék voltak, a maradandók már nem feltétlenül lesznek azok, de fél évente érdemes fogorvoshoz vinni a gyermeket, hogy elkerülhető legyen a fogszabályzás.

A 4 hónapos kori alvásregresszió

A baba első hónapjaiban gyakran azt tapasztalják a családok, hogy a pici alvása jó, pihentető és problémamentes. Kialakul egy ritmus, amire az édesanya is tud számítani, ez az éjszakai ébredésekre is igaz. 4 hónapos korban érkezik meg az időszak, amikor az alvás eddigi állapota felborul. A kisbaba gyakrabban ébred, akár fél óránként is éjszaka. Alvás beborulásnak is nevezik a jelenséget, amely lehet egy átmeneti időszak, de van, hogy hónapokon át fennáll, hiszen a gyerekek alvásmintázata nagyon eltérő. A „regresszió” szó megtévesztő lehet, mert nem visszalépést jelent, hanem egy átmeneti változást a baba fejlődésében.

Ilyenkor az alvásmintázat átalakul: rövidebb nappali alvások, több éjszakai ébredés és nehezebb visszaalvás jellemző. Ebben az életkorban az alvás szerkezete alapvetően átalakul. Különválik a REM (álmodós) és az NREM (mélyebb) alvás, a ciklusok rövidülnek, és a baba érzékenyebb lesz az átmenetekre. Míg korábban sokkal mélyebben és hosszabban aludtak, most gyakrabban ébredhetnek fel, még akkor is, ha csak pillanatokra. Ez könnyen keltheti azt az érzést, mintha visszatértünk volna az újszülött időszakhoz.

Az alvási változásoknak, gyakori ébredéseknek tudományos bizonyítékai mai napig nincsenek. Nem történtek ez idáig olyan, megfelelő esetszámot felmutató kutatások, amelyek elégséges alapot szolgáltatnak a várva várt bizonyítékokhoz. Megfigyelték azonban az állatvilágban, hogy ez a jelenség a szopizáshoz köthető, ekkor ugyanis az utódnál gyakoribb szopizási igény lép fel, mely után önállóbb korszakába lép.

Mi okozhat alvási nehézségeket?

A baba gyakori ébredése amellett, hogy a család számára rendkívül kimerítő, aggodalmat is szokott kiváltani a szülőkből. Biztosan arra gondolsz, hogy a pici nem fogja megkapni a megfelelő mennyiségű pihenést, amely elsősorban a fejlődés szempontjából. Az alvás valóban nagyon fontos a babáknak, de a gyakori ébrenlét utáni gyors elalvások megfelelően intenzíven pihenést biztosítanak. ebben a gyakran ébredős időszakban a pici képes elaludni, amikor elfárad.

• Figyeljünk a nappali etetésekre! Ebben a korban a babák figyelme könnyen elterelődhet az evésről - hiszen minden olyan izgalmas körülötte. Így azonban előfordulhat, hogy keveset esznek napközben, ami éjszakai ébredésekhez vezet. Ha gyakrabban lakik jól napközben, akkor éjszaka jó eséllyel hosszabban és nyugodtabban alszik.
• Alakítsunk ki esti rutint!
• Támogassuk az önálló elalvást! Ha eddig evés közben aludt el, próbáljuk meg, hogy egy kiadós büfiztetés után, kellően álmosan lefektetjük a kicsit az ágyba, és ott simogatjuk, énekelünk neki, míg elalszik.
• Fontos a környezet! Megfelelő a levegő páratartalma? Nincs alvás közben melege? Ha a pici túl van öltöztetve, esetleg műszálas ruhákat hord, akkor könnyen előfordulhat, hogy alvás közben bemelegszik, leizzad, és kellemetlenül érzi magát.
• Ételek hatása: Ha a gyermek túl sok szénhidrátot (cukros, lisztes) ételt eszik, akkor ez túlpörgést okozhat nála, ami miatt nyugtalanul alhat.
• Ingerek mennyisége: Ha a baba túl sok ingert kap, akkor az idegrendszere terhelődik, ami miatt ingerlékenyebbé válik és éjszaka nyugtalanul alszik.
• Biztonságérzet: Alapvetően a baba biztonságérzete az a pillér, ami azt bizalmi légkört tudja létrehozni számára, melyben nyugodtan el tud lazulni.

A beszédfejlődés és az alvás kapcsolata

A beszédfejlődés egy igen összetett folyamat, amely során az észlelés és megértés az első lépések. A magzati életben már megfigyelhetők az elemi kommunikációs formák. Szülés után a sírás a legfontosabb kommunikációs kapocs. A beszédfejlődés szakaszai meghatározott sorrendben követik egymást, de az egyes szintek közötti eljutási időben nagy különbségek lehetnek. Az első szavak megjelenési ideje igen eltérő, általában 10-16 hónapos kor között várható.

Beszédfejlődési szakaszok és jellemzőik

tags: #4 #honapos #baba #abba #hagyta #az