Az egészséges újszülött jellemzői és vizsgálata

Az újszülöttkor szűkebb értelemben véve orvosilag az első hónapot jelenti. Ez egy átmeneti időszak, melyben elsőként szembesülünk az összetartozás és elszakadás ellentmondásosságának érzésével, melyre 9 hónapon át készültünk. Egy kisbaba megszületését általában hatalmas öröm övezi. Az, hogy először felsír, igazi zene az anya és az apa füleinek. Az első boldog pillanatokat követően az orvosok újszülöttkori vizsgálatok sorát végzik el, melyek célja a baba állapotának felmérése, az egészségi állapotának megállapítása.

Egy átlagos újszülött az édesanya utolsó menstruációjának első napját követő 37-42. hét között látja meg a napvilágot (ezt nevezzük gesztációs hétnek). Normál időben született az újszülött, ha a szülés a betöltött 37. és 42. hét közé esik. A 37. - 42. hét előtt koraszülöttről, 42. hét után túlhordásról beszélünk, ami ugyancsak veszélyeket rejthet magában, a túl nagy magzat nehezebben születik meg, gyakoribb a császármetszések száma.

Az érett, átlagos, „tankönyv szerinti” újszülött születési paraméterei: súlya 3300 g, hossza 50 cm, fejkörfogata 35 cm. Természetesen a legtöbb gyermek nem ismeri a tankönyvet.

A születést követően normál jelenség az újszülött súlyának 5-(10) %-kal való csökkenése, amely a 3-4. napon a legkifejezettebb, 10 % felett kórosnak tekinthető. Az újszülött a születési súlyát a 7-10. napra nyeri vissza. Általában az újszülött súlya 150-200 grammal növekszik hetente, ennek megfelelően az első 4 hétben körülbelül 400 gramm (az első hetes súlyvesztés miatt), majd a 2-4. hónapban csökken a hízási ütem, hetente már csak 100-125 g az elvárt. Ezt követően a nagymozgások több kalória igénye miatt a gyarapodási ütem már csak 60-75 g egy éves korig. Fontos megjegyezni, hogy a csecsemők súlyát nem érdemes naponta mérni, mert nem egyenletes a hízási ütemük - elegendő heti rendszerességgel követni, később, 2-3 hónapos kortól pedig havi mérlegelés javasolt.

A születési hossz nem tükrözi a gyermek későbbi testmagasságát, inkább az anyai tápláltsági állapottal mutat szorosabb összefüggést. Az első életévben a növekedés kb. 25 cm/év, majd 15 cm/év a második életévben. A fejkörfogat meghatározása az első két évben az általános csecsemővizsgálat része, a gyermek fejlődésének fontos paramétere. Az újszülött fejkörfogata kb. 2 cm-rel nagyobb a mellkörfogatnál (a szülőcsatornán való akadálymentes áthaladás érdekében), ami egy éves korra kiegyenlítődik (kb. 46 cm).

Az újszülött fizikai jellemzői

Az újszülött fizikai jellemzői a méhen belüli élet és a külvilághoz való alkalmazkodás lenyomatai. Ezek az első hetekben dinamikusan változnak, jelezve az adaptációs folyamatokat.

Bőr és felület

• Testfelület testsúly kilógrammonként háromszor akkora, mint felnőttnél.
• Bőre tapintásra tapadós, könnyen sérül, kiterjedten borítja lanugo. Nyugalomban halvány rózsás, síráskor sötét vörös.
• Magzatmáz (vermix caseosa) borítja, ami tápanyagokat, hormonokat tartalmazó, sárgás-fehér, faggyúszerű, tapadós anyag, védi a magzat bőrét, néhány óra alatt felszívódik.
• A bőr tapintata bársonyos, pihe szőrzet (lanugo) legfeljebb már csak a vállakon látható.
• Szemhéjakon, nyakon gyakori a capilláris haemangioma (naevus flammeus), ártalmatlan jelenség, 1 éves korra rendszerint elhalványodik.
• Talpredőzet határozott, a talp több mint 1/3-án túl.

Koponya

• Koponyájuk olykor kissé deformált, mert a szülőcsatornán való áthaladáskor idomulnia kell a csecsemő fejformájának az édesanya szülőcsatornájához, az ott fellépő erők miatt sok újszülött fején kismértékű duzzanat látható.
• Érett újszülött koponyacsontjai összeérnek, de a varratok nincsenek elcsontosodva. Ezért tud a koponya konfigurálódni, miközben áthalad a szülőcsatornán.
• Nagykutacs: csak érett újszülötteknél tapintható, lágy rész, ahol a csontok még nem forrtak össze. Elöl, helyezkedik el, rombusz alakú képlet, nem emelkedik ki. A nagykutacs (a fejtetőn elöl helyezkedik el) akár 18 hónapos korig nyitva maradhat.
• A kiskutacs (a fej hátsó részén helyezkedik el) általában a második és harmadik hónap között záródik.

Nemi szervek

• Fiúknál a herezacskók redőzöttek, a herék leszálltak. A praeputium feszes, és letapadt.
• Lányoknál a nagyajkak zártak, fedik a kisajkakat.
• A nemi szervek és az emlő anyai hormonhatás következtében megnagyobbodott, duzzadt.

Testhelyzet, fizikális aktivitás

• Hanyatt fekvő helyzetben az újszülött alsó végtagjait csípőben és térdben, felső végtagjait könyökben behajlítva a feje mellett tartja.
• Éber állapotban jellegzetes fizikális aktivitás a végtagok darabos, összerendezetlen mozgása.
• Jellemző a hajlítással szembeni nagyobb ellenállás, a fiziológiás izom hypertonia.

Egyéb megfigyelések

• Szemüket még ritkán nyitják, napjuk nagy részében alszanak, próbálnak alkalmazkodni a megváltozott környezethez.
• Légzésük során nem láthatóak a nehézlégzés jelei, egy újszülött átlagosan 40-60-szor vesz levegőt egy perc alatt, és nem látható a légzési segédizmok, mint például az orrszárnyak vagy bordaközi izmok munkája.
• Az első pár órában kis szívzörej még hallható az anyai keringésről való leválás utóhatásaként, ami később megszűnik.
• Az újszülötteknél igen gyakori a sárgaság. Ezt a szülészeti intézményekben észlelik, ha meghaladja a kóros értéket, kezelik, azonban ez teljesen normális jelenség is lehet az esetek nagyrészében, és semmiféle egyéb kezelést nem igényel, ha az újszülött megfelelően éber és fejlődik. Normális körülmények között az 1. életnap után kezdődik, és az 1. élethéten tart a sárgaság, csúcsa a 3-5.napon alakul ki. A magzat még másik oxigén szállító molekulával rendelkezik, melyet fokozatosan felvált a felnőttéhez hasonló szállítómolekula. Ezek a molekulák a májban bomlanak le, de a máj működése még átmenetileg nem alkalmazkodott a fokozott terheléshez. A vérben felszaporodó oxigénszállító molekula bomlási terméke okozza ezt a normális sárgaságot. Érett újszülöttek 60%-ánál látunk sárgaságot; a kizárólagosan anyatejjel táplált újszülöttek 10%-a még 1 hónaposan is sárga.

Újszülöttkori reflexek

Születés után primitív reflexek válthatóak ki, melyek 6 hét és 6 hónap között múlnak el. Ezek a reflexek az újszülött idegrendszeri érettségét jelzik.

• Fogó reflex: A csecsemő kezébe helyezett tárgyra azonnal ráfog.
• Moro-reflex: Kiváltása kétféleképpen lehetséges. A megemelt csecsemő fejét hirtelen elengedjük, karjait széttárja, majd a teste előtt karoló mozdulattal zárja. Újszülöttünk minden hirtelen ingerre egy reflexes kapaszkodómozdulattal reagál.
• Szopóreflex: Az újszülött ösztönösen viselkedik, a szopóreflexnek köszönhetően tud szopni, keresi édesanyja emlőjét.

Az újszülött első vizsgálatai

Az újszülött első vizsgálata az életképesség felmérése, az APGAR-vizsgálat. A felmérést a születést követően az első, ötödik és tizedik percben végzik. Virginia Apgar, egy amerikai altatóorvos talált ki egy az újszülöttek állapotának felmérésére létrehozott pontrendszert, ez az Apgar-érték. Minden újszülöttet a megszületését követően öt paraméter alapján (légzés, szívműködés, izomtónus, bőrszín és reflex/ingerlékenység) értékelnek az első és az ötödik percben (ha probléma volt, akkor a tizedikben is). Minden tünetet három fokozat szerint értékelünk: 0,1 vagy 2 pontot lehet rá adni, a legjobb a 10/9 vagy a 10/10-es APGAR. A 8-10 közötti érték azt jelenti, hogy az újszülött jól van, az alacsonyabb pontszám esetén az újszülött további sürgősségi ellátást igényel.

A legelső vizsgálatok között végzik el a baba legfontosabb paramétereinek vizsgálatát. Az első szakorvosi vizsgálat már a születés után, vagy jó állapotú újszülöttek esetén 24 órán belül történik meg. Az újszülött első vizsgálatát a lehető leghamarabb érdemes elvégezni. Az újfajta nézetek szerint a kisbabának az a legjobb, ha a megszületést követő pillanatokat az anyja mellkasán elhelyezve tölti. A testkontaktus mind fizikai, mind pedig pszichés szempontból lényeges, hosszú távon is lehet jelentősége. Ez a nézet azonban az azonnali vizsgálatot nem teszi lehetővé, legalábbis korlátozza azt. A bababarát helyeken tehát az újszülött első vizsgálata kicsit később történik. Lényeges azonban kiemelni, hogy csak és kizárólag olyan esetekben lehetséges a leírt forgatókönyv, amennyiben a szülés komplikáció nélkül zajlott le. Ha fennáll a minimális esélye is annak, hogy a baba a szülés során veszélybe kerülhetett, akkor minden elé kell helyezni a vizsgálatot. Amennyiben az újszülött jó állapotú, késői köldökellátást alkalmazunk (kb. 30-60 másodpercig). Az újszülöttkori vérzékenység megelőzése céljából megszületést követően érett újszülötteknek 2 mg K-vitamin per os, koraszülötteknek és antiepileptikum kezelésben részesülő anyák újszülöttjeinek 1 mg im. adása szükséges.

Az általános orvosi vizsgálat során ellenőrzik az újszülött végtagjait, érzékszerveit, gerincét, nemi szerveit, megtapogatják a pocakját is. Meghallgatják a szívét, megfigyelik a légzését. Ellenőrzik a teste szimmetriáját is.

Szűrővizsgálatok

A kisgyermek egészségével kapcsolatos adatokat, információkat a „Gyermek egészségügyi kiskönyvébe” jegyzi fel a védőnő és a gyermekorvos. Ezt születéskor kapja a család, és minden orvosi és védőnői találkozáskor magukkal kell vinniük.

Egy hónapos, majd két, három, négy, hat, kilenc és tizenkét hónapos korban történnek a szűrővizsgálatok, amelyeket státuszvizsgálatoknak is neveznek. Ezek során a gyermekorvosi rendelőben felmérik a kisgyermek általános állapotát, különös tekintettel az alábbiakra:

• Mérések: Megmérik a csecsemő súlyát, hosszát, fejkörfogatát (ezek elsősorban védőnői szűrővizsgálatok). Fej körfogat mérése: mérőszalagot a tarkódudor alá csúsztatjuk és a homlokon keresztül mérjük.
• Fej: Az orvos áttapintja a csecsemő koponyáját, megvizsgálja a kutacsok záródását. A kutacsok kidomborodása, besüllyedése, illetve záródásuk elmaradása különböző kórfolyamatok jelzői lehetnek.
• Fülek: Az orvos fültükörrel megnézi, hogy van-e folyadék vagy bármilyen gyulladás a csecsemő hallójárataiban, illetve megvizsgálja a baba reakciót különböző hangokra - többek között az édesanyja hangjára. Az újszülöttek hallása nehezen vizsgálható, éppen ezért fejlesztettek ki egy eszközt, melynek segítségével nem a baba jelzéseit mérik, hanem az agyi reakciókat. Az újszülöttkori hallásvizsgálat azért is fontos, mert a nem felfedezett hallászavar sok szempontból hátráltathatja a fejlődést, többek között a beszédtanulást is. A csecsemőknél gyakran sokáig nincs észlelhető jele a hallászavaroknak. Mint sok más probléma esetén, minél korábban kezdik meg a megfelelő terápiát, annál kevesebb hátránnyal kell megküzdenie a babának.
• Szemek: Az orvos szemtükörrel ellenőrzi a csecsemő szemeit, szemmozgását. A látásfejlődés megítélésére figyelemmel kell kísérni, hogy követi-e tekintetével a mozgó tárgyakat, 5 hónapos korára pontosan nyúl-e a tárgyakért. A csecsemő látása 1 éves korára már teljes, élesen lát, és a látóterében lévő tárgyakat, embereket felismeri.
• Száj: Szájpadhasadékok felderítésére alaposan áttekinti a szájüreget, megvizsgálja, nem található-e szájpenész a baba szájában. Későbbi státuszvizsgálaton rákérdezhet, hogy a baba nem nyáladzik-e, vagy nem rág-e többet, mint korábban. Ezek a fogzás jelei is lehetnek.
• Bőr: Az orvos ellenőrzi az esetleges anyajegyeket és kiütéseket.
• Szív és tüdő: Fonendoszkóppal meghallgatja a baba mellkasát és hátát. Légzési nehézség, kóros légzési hangok és szívzörej esetén további vizsgálatokat javasol.
• Csípő: 4 naposan, 4 hetesen és 4 hónaposan is történik csípőficamszűrés. A csípőficam hátterében az áll, hogy a csípőízület vápája nem megfelelően fejlődött ki, ami azzal jár, hogy az ízület fej ebből a vápából könnyedén kiugrik. A csípőficam vizsgálatát úgy végzik el, hogy az újszülött lábával behajlított állapotban köröznek befelé és kifelé. Amennyiben kisebb mértékű a csípőficam, akkor speciális pelenka és némi torna korrigálhatja az elváltozást. Ha nagyobb a baj, akkor az úgynevezett Pavlik-kengyel használatát írják elő.
• Has: A baba hasának óvatos betapintásával a különböző szervek kóros megnagyobbodása, egyes daganatok és hasi érzékenység vizsgálható.
• Nemi szervek: A gyermekorvos kiszűrheti a csomókat, gyulladást, a nemi szervek különböző fejlődési rendellenességét, illetve fiúknál a rejtettheréjűség vizsgálata is megtörténik.

Anyagcsere szűrések

A törvényi előírás szerint, néhány napos korban, még a kórházi tartózkodás alatt vérvétellel szűrnek összesen húsznál is több anyagcsere-rendellenességet, többek között a fenilketonuriát, a hypothyreoidizmust, a galaktozémiát. A vérvétel nagyon kíméletesen, a sarokból történik, teljesen biztonságos, nem jár együtt fájdalommal. Az anyagcsereszűrés során legtöbbször a baba sarkából a babától vért vesznek. Szűrővizsgálati eredmény hiánya esetén az újszülött hepatitis B elleni aktív immunizálását meg kell kezdeni, az anya szűrését azonnal el kell végezni.

A myNewborn egy átfogó újszülöttkori genetikai szűrés, ami a korai kezdetű genetikai betegségek jelenlétét jelzi. A hagyományos sarokteszt kiegészítéseképpen sokkal részletesebb információ kapható a baba állapotáról és megkezdhető a betegség kezelése, a diéta, illetve megtervezhetők a további beavatkozások, amennyiben erre szükség van. Amennyiben a teszt betegséget jelez, négyféle válaszreakció adható. Az egyik a megelőző kezelés, mely esetében a betegségnek csupán a hajlama van meg, vagy nincsenek még tünetei. Előfordulhat, hogy korai kezelésre van szükség, de az is, hogy a diétás kezelés a legcélravezetőbb. A myNewborn genetikai teszt segítségével a megelőzés, az egészségmegőrzés, a felkészülés nemcsak álom.

Kötelező védőoltások

• A tuberkulózis (tbc) elleni védőoltást már újszülöttkorában, a szülészeti intézményben megkapja.
• A diftéria (torokgyík), a pertusszisz (szamárköhögés), a tetanusz (merevgörcs), a polio (gyermekbénulás) és a légúti rendszert támadó kórokozó (Haemophilus influenzae) elleni védőoltást 2, 3 és 4 hónaposan kapja meg.

Az újszülött táplálása

Az újszülöttek születésük után elvesztik a testsúlyuk 5-10%-át, de a 10-14. napra visszanyerik azt, féléves korukra megduplázzák a súlyukat, 1 éves korukra pedig születési súlyuk háromszorosát érik el. Ebben a csecsemő megfelelő táplálása játssza a főszerepet, ami történhet anyatejes táplálással (szoptatással) vagy tápszerrel.

Anyatej

Az újszülött legjobb tápláléka az anyatej, összetétele és mennyisége mindig alkalmazkodik a gyermekhez! A szülés utáni néhány napban sűrű, aranysárgás színű előtej (kolosztrum) termelődik az édesanya melleiben. Ez koncentráltan tartalmaz fehérjéket és ásványi anyagokat, amelyek az újszülött immunvédelmét erősítik. Napi 100 ml termelődik, ami nem túl nagy mennyiség, mégis kiemelt jelentőséggel bír a csecsemő új környezethez való alkalmazkodásában.

Az első napokban tanácsos lehet kiegészítésként cukoroldat vagy tápszer adására is, attól függően, hogy az anyatej termelése hogyan alakul, és a csecsemőnek milyen táplálékigénye van, azonban ehhez mindenképpen kérjen tanácsot védőnőjétől vagy orvosától. Idővel az anyatej összetétele és termelődött mennyisége változik, igazodva a csecsemő igényeihez. Az első hónapokban napi 7-9 alkalommal kell mellre tenni a csecsemőt, de ez a szám csak egy megközelítő érték, fontos, hogy minden esetben a csecsemő igényeihez igazítsuk a szoptatások számát. Az anyatej mennyisége ekkorra már elérheti a napi 700-850 ml-t. Az újszülött ösztönösen viselkedik, a szopóreflexnek köszönhetően tud szopni, keresi édesanyja emlőjét. Az igény szerinti szoptatás lehetővé teszi a gyermek szükségleteinek kielégítését, ami nem csak táplálkozási, hanem biztonság, fájdalomcsillapítás, immunizáció és kontaktus is.

Az optimális szoptatási idő 5-20 perc. Fontos, hogy a táplálás idejének növelésével nem növelhető a bevitt anyatej mennyisége, mivel a csecsemő a szoptatás első pár percében veszi magához az anyatej 80%-át. Lehetőség szerint törekedni kell az anyatejes táplálásra, mert számos előnyt hordoz magában. Egy egészséges baba az első életnapon körülbelül 5 ml-t, a másodikon 10 ml-t, a harmadikon körülbelül 20 - 25 ml-t szopik, a negyediken 40 ml-t, az 5. naptól 60 ml-t szopizik alkalmanként. Később egy átlagos újszülöttnek naponta összesen 450 - 600 ml folyadékra van szüksége, ez ha 8× szopizik, 60-75 ml-t jelent, fokozatosan emelkedve alkalmanként. Egy egészséges újszülöttnek nincs szüksége egyéb folyadékkiegészítésre. Amennyiben az első 4-6 hétben megvan a napi 5-6 pisis és 3-4 kakis pelenka, az újszülött a 2. hétre elérte a születési súlyát, a folyadékbevitel elegendő.

Az anyatej a csecsemő fejlődéséhez és életszakaszaihoz legjobban illeszkedő tápanyagbevitelt biztosítja, és könnyen emészthető a csecsemő számára; védelmet biztosít számos kórokozóval szemben (anyai ellenanyagokat tartalmaz); a legkönnyebb és leghigiénikusabb táplálási mód; változatos íze van, ami az anya táplálkozásától függ; hosszú távon bizonyítottan segít megelőzni számos betegséget (pl. allergia, diabétesz, elhízás, magas vérnyomás). Emellett fontos, hogy a szoptatási időszak alatt K-vitamin- és D-vitamin-pótlásban részesüljön a gyermek. Az első hónapokban érdemes etetés előtt és után megmérni a kisgyermek testsúlyát, annak eldöntéséhez, hogy megfelelő mennyiségű anyatejet képes-e magához venni, és megfelelően gyarapszik-e. A mért adatokat érdemes rendszeresen feljegyezni.

Tápszerek

Vannak olyan körülmények (pl. az anya fertőzéses megbetegedése, az anyának nincs elég teje, sikertelen szoptatás stb.), amelyek mellett hamarabb szükséges bevezetni a tápszert a csecsemő életébe. Az anyatejpótló tápszerek készítésekor a gyártók az anyatejhez minél jobban hasonlító összetételű tápszerek létrehozására törekednek. Speciális igény esetén (pl. tejfehérje-allergia) lehetőség nyílik a csecsemőt hidrolizáltfehérje- vagy szójaalapú, telítetlen zsírsavakkal kiegészített vagy akár hipoallergén tápszerekkel etetni. A megfelelő tápszer kiválasztásához érdemes a gyermekorvos vagy a védőnő tanácsát is kikérni.

Hozzátáplálás

Az esetek többségében a csecsemő tápanyagigénye 4-6 hónapos koráig 100%-ban kielégíthető az anyatejes táplálással. A hozzátáplálást a gyermek féléves kora után szükséges elkezdeni, ami az anyatej mellé történő egyéb ételek adását jelenti, ugyanis ekkorra az anyatej összetétele megváltozik, és már nem biztosít elegendő energiabevitelt a csecsemő számára.

A hozzátáplálást célszerű úgy megtervezni, hogy havonta 1 szoptatást váltson ki az újonnan behozott élelmiszer. Ezt a beosztást követve a gyermek nagyjából 1 éves korára teljesen elhagyható az anyatejes táplálás. Az új ételek bevezetése mindig egyesével történjen, így egy- egy újfajta étel esetén könnyebben fény derülhet allergiára vagy más emésztőrendszeri betegségre, enzimhiányra. A hozzátáplálás során először idénygyümölcsöket (pl. alma) és zöldségeket (pl. burgonya, sárgarépa, sütőtök) javasolt kipróbálni, majd még az anyatejes táplálás mellett érdemes bevezetni 7 hónapos kor körül a gabonaféléket, aztán a húsokat. A tojássárgáját 8 hónapos kortól, a tojásfehérjét, a mézet és a tejet csak 1 éves kor után érdemes beiktatni a gyermek étrendjébe.

Amikor orvoshoz kell fordulni

Beszéljen a védőnővel, illetve a háziorvosával, ha aggodalmak gyötrik a szoptatás miatt, vagy ha úgy érzi, hogy gyermeke nem kap elég anyatejet. A mellbimbók eleinte érzékenyek lehetnek, de a legtöbb nőnél nem jelentkeznek komoly panaszok. Az anyák egy részénél emlőgyulladás (masztitisz) alakulhat ki, ami a mellek fájdalmával, esetleg lázzal jár. Ilyen esetben fontos, hogy az anya megpróbáljon minél gyakrabban szoptatni, illetve szükség esetén fejni az emlőket, de ha a tünetek nem múlnak el, vagy rosszabbodnak, akkor mindenképp kérjen segítséget háziorvosától vagy kezelőorvosától.

Feltétlenül forduljon a házi gyermekorvoshoz, amennyiben gyermeke nem tud elegendő táplálékot magához venni (pl. kifárad evés közben) vagy ha étkezés után gyermekénél nagy mennyiségű hányás vagy kifejezett puffadás, hasfájás, hasmenés jelentkezik, illetve ha a korának megfelelő mennyiségű táplálék bevétele mellett testsúlycsökkenést vagy fejlődésben való visszamaradást tapasztal.

Minden csecsemő más és más ütemben fejlődik, de ha az alábbiak a csecsemő 3 hónapos korában is fennállnak, mindenképp forduljon házi gyermekorvosához:

• a babának nem javul a fejtartása;
• nem reagál a hangos zajokra;
• nem mosolyog, ha az édesanyja hangját hallja, és másokra sem;
• nem követi a szemével a mozgó tárgyakat;
• nem játszik a saját kezeivel, nem markol meg semmit, nem tartja meg a tárgyakat.

tags: #ismertesse #az #egeszseges #ujszulott #jellemzoit #tetel