Iregszemcse Község Önkormányzata jelentős fejlesztésbe kezdett a településen egy új, modern óvoda és minibölcsőde építésével. A beruházás a Széchenyi 2020 program keretében elnyert mintegy 480 millió forintos támogatásból valósult meg, és célja a gyermekellátási szolgáltatások színvonalának emelése, valamint a kisgyermekes szülők munkaerőpiacra történő visszatérésének elősegítése.
Az intézmény a Damjanich utcában kapott helyet, és a tervek szerint az óvoda négy csoportszobával, összesen 120 férőhellyel, a bölcsőde pedig egy csoportszobával, hét kisgyermek számára biztosít helyet.
A régi óvoda állapota és a fejlesztés szükségessége
Iregszemcsén jelenleg is működik a Nefelejcs óvoda a József Attila utca 11-13. alatt. Az intézmény férőhelyeinek száma 120 fő, és feladatellátási köre nappali ellátású, általános feltételek szerinti nevelés-oktatási tevékenységet, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása tevékenységet végez. Azonban az üzemeltetéssel kapcsolatos fő probléma a helyt adó épület fizikai állapota volt.
Az intézmény 3 épületrészből áll, melyeket nyaktaggal kapcsoltak egymáshoz. A legrégebbi épület az 1920-as években épült, egészségházként üzemelt. Az 1940-es-50-es években került építésre az óvodaépület, majd az 1980-as években a funkció és kapacitás bővítése miatt két újabb csoportszoba épült. A jelenlegi óvoda 639,38 nm alapterülettel rendelkezik.
Az épületetgyüttes eredeti funkcióját tekintve csak részben óvodai ellátásra lett létrehozva, nem optimális a 0-6 éves korú gyermekek köznevelésének biztosítására, mivel több épületből áll, szintkülönbségek találhatóak benne, valamint nem felel meg a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről előírt minimális alapterületnek sem.
A Megalapozó dokumentum 7.7 és 7.8 mellékleteiként csatolt statikai szakvélemények feltárták az épület valós állapotát, és műszaki megoldásokat javasoltak az állagjavításra. A 2010-es szakértői vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az épület mozgásban van, hosszú távon további épületszerkezeti károsodások keletkeznek és az épület rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válik. Gazdaságossági szempontból sem javasolták a felújítást.
Mindezen okok miatt Iregszemcse Község Önkormányzata az ingatlan tulajdonosaként, valamint az Óvodafenntartó társulás gesztor önkormányzataként új épület építése mellett döntött, melyben helyet kap az óvoda, jelenlegi kapacitással, és egy mini bölcsőde. Az Önkormányzatnak önállóan nem voltak meg a forrásai az új óvodaépület létrehozására, ezért pályázott a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretén belül a TOP-1.4.1-15 „A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével” tárgyú felhívásra.
Az új intézmény tervezése és funkciói
Az új épület az Önkormányzat saját tulajdonában álló területen valósult meg (Damjanich u. 868/3 hrsz). Az épület nettó alapterülete 999,5 nm, melyből a mini bölcsőde alapterülete 66,7 nm.
A projekt megvalósulásával a településen eddig nem elérhető szolgáltatás jön létre, emellett pedig a meglévő óvodai szolgáltatás színvonala igazolhatóan nő egy funkcionális, modern és biztonságos épület nyújtotta üzemeltetési környezetben.
Az épület funkciójából adódóan egységes, szintváltozás nélküli padlóvonalat alakítottak ki. Ennek érdekében tereprendezési munkálatokra volt szükség, hiszen a telek délnyugati irányba emelkedik. Úgy sikerült egy síkba hozni az épület padlóvonalát, hogy a délnyugati oldalon terepbevágást, a Damjanich utca felöli oldalon pedig terepfeltöltést képeztek. A padlóvonalat a szintkülönbség „közepén” alakították ki és jelölték - TEREPRENDEZÉSI átmeneti vonal - névvel. Így az építési terület magasabbik felén kialakított bevágás talajával körülbelül ki lehetett alakítani az alacsonyabb fél feltöltését, így nem kellett a munkaterületről jelentős mennyiségű földet el- illetve odaszállítani.
A különböző funkcionális egységek tájolását a rendeltetésnek megfelelően alakították ki, de a látást és a jó közérzetet adó légállapotot zavaró napfénybesugárzástól a helyiségeket átlátszó, hővédő fóliával ellátott biztonsági üveg előtetővel védik meg, mely a téli alacsony beesési szögű napsugárzást beengedi, de a nyári magas beesési szögű napsugárzástól, így felmelegedéstől védi a belső tereket. A helyiségek túlzott felmelegedését hivatott megakadályozni a szilárd vasbeton födém is, melynek a hőtehetetlensége jelentős.
Az akadálymentesítésről az egész épület területén gondoskodtak, hiszen egy szinten alakították a létesítményt, szintkülönbségek beiktatása nélkül. Mind a bölcsődei, mind az óvodai bejáratok akadálymentesen elérhetőek. Mozgáskorlátozottak részére mosdó helyiséget alakítottak ki az épületben, melyhez legközelebbi parkolót is mozgáskorlátozottak részére tervezték.
A fejlesztés keretében 1 db bölcsődei csoportszoba (30,8 nm), 1 db gyermek átadó-öltöző helyiség (7,2 nm), 1 db fürdető helyiség (9,4 nm), 1 db játéktároló (7,4 nm), 1 db előtér (8 nm), valamint szülői mosdó-wc (3,9 nm) került kialakításra. Az intézményhez kapcsolódó pergolás terasz, valamint a bölcsőde közterületi megközelítése és bejárata elkülönül az előírásoknak megfelelően az óvodáétól, továbbá nem alakítottak ki a bölcsőde és a más rendeltetésű épületrész között közvetlen kapcsolatot. A mini bölcsőde elkülönített játszó résszel rendelkezik. Az épület árnyékolását, illetve a gyerekek esős időben is megfelelő szabadtéri tartózkodását a fedett teraszok biztosítják.
Szakmai fejlesztések és szolgáltatások
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről című törvényben foglaltaknak megfelelően az új óvodaépületben kialakításra került egy logopédiai fejlesztő helyiség (19,5 nm), mivel az óvodában logopédiai fejlesztés is történik. A Pedagógiai Szakszolgálat utazó pedagógusa (logopédus), illetve a TM-EGYMI gyógypedagógusa (SNI fejlesztés) járnak ki, a gyermekekkel folytatott egyéni foglalkozások ebben a fejlesztő szobában történnek.
Az óvodában melegítő-tálaló konyha üzemel. Az óvodai bútorok, kültéri és beltéri játékok, fejlesztőeszközök, taneszközök tekintetében jónak mondható a tárgyi felszereltség. Az IPR, a TÁMOP 3.1.4. pályázatoknak, valamint a szülők, vállalkozók adományainak (jótékonysági bálok) köszönhetően sokat javult az óvoda eszközellátottsága.
Az óvoda legnépszerűbb foglalkozásai között szerepel a gyógytestnevelés, amely játékos, élményalapú mozgásformákkal segíti a gyermekek mozgásfejlődését, valamint a testtartási és mozgásszervi problémák megelőzését, javítását. Emellett a Bozsik ovi foci program a Magyar Labdarúgó Szövetség kezdeményezésére játékos formában szeretteti meg a labdarúgást és a mozgást az óvodásokkal. A néptáncfoglalkozások célja, hogy a gyermekek játékos formában ismerkedjenek meg a magyar népi kultúrával, zenével és mozgással. A Szintiovi a zene és a játék találkozását kínálja, ahol a gyerekek énekelnek, mozognak és zenélnek meséken és gyerekdalokon keresztül. Katolikus és református hittan is elérhető az intézményben.
Számfogalom elsajátítása akusztikus úton a Napfény óvodában
Mosdóprobléma az új intézményben
Az új iregszemcsei óvoda és bölcsőde építése kapcsán a Blikk hívta fel a figyelmet egy abszurd kivitelezésre, miszerint a gyermekek kénytelenek a mosdókagylók előtt térdepelve vagy guggolva kezet mosni, mert azok rendkívül alacsonyra, egy óvodás térde magasságába kerültek beépítésre. A mosdók térdmagasságban vannak - egy óvodás térde magasságában. A kivitelezést elnyert cég, az Unikorn-Épker Kft. a Blikknek elküldte a vonatkozó szabványt, és közölte, hogy az iregszemcsei óvoda és bölcsőde gépészeti kivitelezését annak megfelelően, illetve a korábban már átadott, és gyermekek által használt tamási óvoda és bölcsődében beépített szaniterek magasságát figyelembe véve végezte el. A szabvány valóban 40-45 centis peremmagasságú mosdókról rendelkezik. Az intézményvezető, Teplán-Németh Tünde megerősítette, hogy valóban nem egyszerű az élet a nagyon alacsonyra tett mosdókkal, és jelezték a problémát az önkormányzatnak, ígéretet kaptak az átalakításra.
Társadalmi-gazdasági háttér és a bölcsődei ellátás szükségessége
Iregszemcse Község közigazgatási területe speciálisnak mondható abban az értelemben, hogy a település egy belterületből és három külterületi lakott részből áll: Csehi, Okrád, Hékút puszta. A belterületen a teljes lakosság mintegy 83%-a él, a maradék 17% pedig a rendszerváltozás után megszűnt Tamási Állami Gazdaság kerületeiként jegyzett külterületi lakott helyeken, a pusztákon. Itt évtizedekig - jellemzően - főleg mezőgazdasági tevékenységre korlátozódott a foglalkoztatás. Egyszerű, képzettséget nem igénylő, manuális munkát végeztek az egykori állami gazdasági dolgozók. A rendszerváltozást követő privatizáció és a technológiai fejlődés számos munkahelyet megszüntetett. Az itt élők közül, főleg a képzettebbek beköltöztek a faluba. A szegényebb, iskolázatlan és munkahelyét vesztett emberek számára ez a lehetőség általában nem adatott meg.
A külterületi lakott helyekről bejáró gyermekek 70%-a szegényes körülmények között él, a családok anyagilag súlyosan depriváltak. Az itt élők vonatkozásában a szülők iskolázottsági szintje alacsonyabb a székhelytelepülésen élőkéhez viszonyítva. Többségük maximum 8 általános iskolai osztályt végzett. Jellemző a nagy család (4-10 gyermek). A gyermekek a szocializációs környezet hiányosságai miatt, valamint későbbi sikeres társadalmi beilleszkedésük és érvényesülésük érdekében fokozott figyelmet igényelnek (hiányzások minimalizálása, személyes higiénia, gondozottság stb.).
A belterületen lakók munkába állási lehetőségei, életkörülményei általában jobbak voltak. Az iregszemcsei munkahelyek (közintézmények, szolgáltatás, kereskedelem, mezőgazdaság) számos család megélhetését biztosították és biztosítják ma is. Mindezeken túl a közlekedési feltételek rendelkezésre állása miatt a vidéki munkahelyekre is könnyebben eljutnak a munkavállalók. Ennek megfelelően a pusztai gyermekek szülei közt arányaiban kevés a tartósan dolgozó édesanya. Ennek oka egyes esetekben az alacsony iskolázottság, illetve a helyi munkahely hiánya. Az ő esetükben leginkább a közmunkaprogramban van lehetőség a foglalkoztatásra. A szomszédos településen történő munkába állás a kisgyermekek ellátása, illetve a többműszakos munkarend miatt nem vállalható a családok számára.
A településen jelenleg nem áll rendelkezésre a 0-3 éves korú gyerekek alapellátására bölcsődei szolgáltatás. A dokumentum 7.5 mellékleteként csatolt igényfelmérő lapok és kimutatások alapján a szolgáltatásra számszerűsíthető igény mutatkozik a településen. A mini bölcsőde megvalósítására a pályázónak törvényi kötelezettsége is van, mivel az Országgyűlés által 2015. december 15-én elfogadott, egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény szerint amennyiben az adott településen élő 3 év alatti gyermekek száma meghaladja a 40 főt, vagy amennyiben a településen legalább 5 kisgyermek ellátására jelentkezik igény, a települési önkormányzat köteles a bölcsődei ellátást megszervezni.
A projekt következtében 3 új munkahely jön létre a mini bölcsődében, illetve a mini bölcsődében elhelyezett gyermekek szülei visszatérhetnek a munkaerőpiacra, a projekt hozzájárul ahhoz, hogy a TOP1.4. intézkedés eredményindikátora „A 25-40 éves női népességen belül a foglalkoztatásban lévő nők aránya” 62%-ról 2023-ra 65%-ra növekedjen.
Parkolás és energetikai szempontok
Az OTÉK 4. számú mellékletének 5. pontja alapján összesen 22 db parkoló szükséges az intézmény számára. Az Önkormányzat tulajdonában lévő erdőkből, illetve a mezőgazdasági tevékenységből keletkező hulladék tüzelőanyagként rendelkezésre áll, így a költségek racionalizálására tökéletesen alkalmas a megoldás.
Az infrastruktúra fejlesztés megvalósulása után energetikai fejlesztésre, megújuló energiahasználat elősegítésére szintén pályázatot kíván benyújtani az Önkormányzat, hogy az épület minél környezetbarátabb és gazdaságosabb módon legyen üzemeltethető.
tags: #iregszemcse #ovoda #bolcsode #epites