A modern világban számos sugárzási formával találkozunk, legyen szó orvosi eljárásokról, mindennapi technológiákról, vagy természetes eredetű sugárzásokról. Különösen fontos a sugárzás hatásainak ismerete a várandós nők és a fejlődő magzatok esetében, hiszen bizonyos típusú és mértékű sugárzás súlyos következményekkel járhat.
Ionizáló sugárzás és a magzat
Ha egy terhes nőt ionizáló sugárzásnak tesznek ki, fejlődési rendellenességek léphetnek fel a magzatnál. Ezenkívül a gyermeknek fokozott a rák vagy leukémia kialakulásának kockázata. Ezért a sugárvédelmi irányelvben megfelelő rendelkezések vannak a születendő gyermekek védelmére. Ha a terhesség megerősítést nyert, vagy azt nem lehet egyértelműen kizárni, akkor a sugárzás alkalmazásának szükségességét ki kell mérni, figyelembe véve a kockázatok és az előnyök különösen gondos egyensúlyát.
A sugárzás típusai és hatásai
A sugárzásnak két fő hatását különböztetjük meg a sejtekre és szövetekre:
- Determinisztikus hatások: Ezek a sejtek tömeges elpusztításán keresztül alakulnak ki egy szervben vagy szövetrendszerben. Ha túl sok szövetsejt elpusztítása egyensúlyhiányhoz vezet a sejtek feltöltése és a sejtvesztés között, és ha ez az egyensúlyhiány meghaladja a kritikus küszöbszintet, az érintett szerv vagy szövet megsérül. A determinisztikus hatásokhoz küszöbdózisokat kell feltételezni, amelyek alatt az elpusztított sejtek száma túl alacsony ahhoz, hogy tartósan károsítsák a szervek és szövetek működését. A születendő gyermek fejlődési rendellenességei a sugárterhelés determinisztikus hatásai közé tartoznak.
- Sztochasztikus hatások: Ezek a sejtek genetikai információinak (DNS) változásaiból származnak. A sejtszabályozó mechanizmusok így megzavarhatók. Ezek a hatások később rosszindulatú betegségekhez, például rákhoz vagy leukémiához vezethetnek. A sugárterhelés és a rák vagy leukémia kialakulása között van egy úgynevezett latencia-időszak, amely több évig vagy akár évtizedekig is eltarthat. A sztochasztikus hatások valószínűsége növekszik az adag növelésével.
A magzat különösen érzékeny időszakai
A magzat fejlődésének különböző szakaszaiban eltérő érzékenységgel reagál a sugárzásra:
- A terhesség korai fázisa: A sugárterhelés a megtermékenyített pete implantációjának kudarcához vagy halálához vezethet.
- A terhesség 4. és 10. hete között (az utolsó időszak első napjától számítva): Az úgynevezett organogenezis során a sejtek megosztódnak és differenciálódnak. Embrionális szervi primordia alakul ki, például a szív és az idegrendszer számára. Ebben a szakaszban fennáll a rendellenességek veszélye. Állatkísérletek során megfigyelték a dózisküszöböt.
- A terhesség 10. hetétől: Ettől az időtartamtól kezdve a sugárterhelés az agy rossz fejlődéséhez vezethet. A Hirosima és Nagasaki atombomba túlélői esetében a mentális retardációt gyakrabban figyelték meg azoknál a gyermekeknél, akiket a terhesség ezen fázisa alatt az atombombázások méhében kitettek.
A szokásos radiológiai és nukleáris orvostechnikai diagnosztika körében végzett egyedi vizsgálatot illetően általában nem haladják meg a születendő gyermek 50 mSv-es küszöbértékének a legalacsonyabb becsült értékét. A sztochasztikus késői hatások előfordulásának valószínűsége nem függ a még nem született gyermek fejlődési stádiumától.
Orvosi sugárterápia és terhesség
A sugárterápiának nagy szerepe van a daganatos betegek kezelésében. A sugárkezelés során megavolt energiájú, ionizáló sugárzást használnak. A sugárzás következtében az érintett szövetekben károsodik az örökítő anyag (DNS), így csökken a daganatos sejtek szaporodása. A sugárzás természetesen káros hatással jár a besugárzott ép szövetekre is. A daganatos sejtek sugárérzékenysége azonban általában nagyobb, mint az ép szöveteké, így nagyrészt szelektív hatás érhető el.
A sugárterápia alkalmazásának mintegy 120 éve alatt igen nagy előrehaladás történt a sugárterápiás eljárások terén, a kezelések egyre szelektívebbé és hatékonyabbá válnak. Sajnos azonban még ma is sok esetben csak a daganatos szövet növekedésének késleltetése, a daganatos fájdalom csökkentése a kezelés eredménye. A sugárkezelés lehet önálló alternatíva egyes daganatok kezelése során (gégerák, bőrdaganatok), de többnyire a sebészi és kemoterápiás eljárásokkal együtt, kombinálva alkalmazzák.
Sugárterápia formái
A sugárterápia során kétféle eljárást alkalmaznak:
- Külső besugárzás: Ennek során egy a szervezettől meghatározott távolságra lévő sugárforrásból adják le a sugarat. A leggyakrabban alkalmazott, külső sugárforrásból történő besugárzásoknál azonban semmilyen sugárzó anyag használatáról nincs szó: a besugárzás arra utal, hogy a kezelés során a sugárterápiás készülékből nagy energiájú sugárnyalábbal célozzák meg a daganatos gócot.
- Belső besugárzás (brachyterápia): Ez egy olyan eljárás, mely során a szervezetbe behelyezett vezetővel vagy a sugárforrással adják le a károsító és gyógyító sugarakat. A közel-besugárzás, szövetközi besugárzás vagy brachyterápia egy másik módszer, amikor valóban sugárzó izotópot helyeznek el a daganatos gócnál, amely bent is marad a betegben, hogy a kezelés ideje alatt folyamatos legyen a radioaktív sugárzás általi tumorpusztítás. Erre radioizotópokat használnak. Az apró sugárzó részecskék elhelyezésénél fontos szempont, hogy a kezelendő céltérfogathoz közeli egészséges szöveteket is már csak minimális sugárterhelés érje, a beteg környezetében pedig már nincs sugárveszély.
A sugárterápia megtervezése és lefolyása
A sugárterápia megtervezése a radioonkológus orvos feladata. A tervezés során CT-, MR-, egyes esetekben PET-vizsgálatokkal azonosítják a besugarazandó terület pontos méretét, elhelyezkedését. Ezt követően az orvos a daganat típusa, kiterjedése és sugárérzékenysége alapján tervezi meg a kezelést.
A sugárkezelés arra kifejlesztett speciális centrumokban történik. A sugárterápiás készüléket a páciens melletti helyiségből számítógép segítségével irányítják. Maga a besugárzás nem fáj, nem éget, nem okoz kellemetlen érzést. Egy-egy alkalommal néhány percig tart. A tumor elpusztításához szükséges sugárdózist nem egyetlen alkalommal, hanem több hét alatt (frakcionáltan) adják be. Minden nap ugyanazt a kezelést ismétlik meg, a sugárnak mindig ugyanolyan szögben és intenzitásban kell elérnie a célterületet, ezért a kezelés alatt a beteg részéről fontos a stabil, mozdulatlan testtartás, valamint az egyenletes, kis intenzitású légzés.
A sugárterápia mellékhatásai és a terhesség
A sugárkezelés mellékhatásai a besugárzott terület nagyságától és a sugár mennyiségétől függenek. A mellékhatások lehetnek koraiak, illetve későiek. A korai mellékhatások általában a terápia utolsó szakaszában jelentkeznek, fokozatosan erősödnek, de 2-4 héttel az utolsó kezelést követően már nagymértékben csökkennek. A késői mellékhatások a sugárterápia befejeződését követően hónapok, vagy akár évek múlva jelentkezhetnek.
Az alhasat, kismedencét érintő sugárkezelés esetén kiemelten fontos az ivarszervekre gyakorolt hatás. A sugár károsíthatja a férfiak megtermékenyítő képességét, a nők fogamzóképességét. A sugárkezelés ideje alatt, és azt követően általában a kezelést követő 2 évig, a gyermeknemzés elkerülése ajánlott a magzatra gyakorolt káros hatások miatt.
A sugárterápia gyakori és hosszú távú mellékhatásai és izgalmas új fejlemények
Nem ionizáló sugárzás és a terhesség
A modern világban egyre több embert érintenek az elektromágneses mezők és a rádiófrekvenciás sugárzás hatásai, különösen a vezeték nélküli technológiák használata révén. Az RF (rádiófrekvenciás) sugárzás egyfajta nem ionizáló elektromágneses sugárzás, amelyet a mindennapi vezeték nélküli távközlési szolgáltatások nyújtanak. Évtizedekkel ezelőtt, amikor az expozíciós küszöbértékeket megállapították, az emberi szövetekre gyakorolt hő- vagy fűtőhatások voltak az egyetlen aggodalomra okot adó tényezők. Azonban egyre több független, lektorált kutatás létezik a témában.
Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége a vezeték nélküli RF sugárzást rákkeltőnek minősítette. Az állandó RF sugárzás forrása a vezeték nélküli infrastruktúra. A jobb minőségű kapcsolódás és a legújabb vezeték nélküli kényelem iránti fogyasztói igény több százezer tetőtéri, oszlopra szerelt és villanyoszlopra szerelt kiscellás antenna kiépítését eredményezte, amelyeket magánházak, lakások, iskolák, irodaházak, valamint kiskereskedelmi és rekreációs területek közvetlen közelében helyeztek el.
Mobiltelefonok és rádiófrekvenciás sugárzás hatása a magzatra
Az UCLA kutatói (Divan, 2008) 13 000 anyát és gyermeküket vizsgálták, és megállapították, hogy a mobiltelefonok prenatális, azaz születés előtti expozíciója növelheti a gyermekek viselkedési problémáinak és hiperaktivitásának kockázatát. Egy öt országot átfogó multinacionális tanulmány (Birks, 2017) az anyák mobiltelefon-használatát vizsgálta a terhesség alatt, és annak hatását a gyermekkori viselkedési problémákra. A kutatás eredményei szerint a terhesség alatti mobiltelefon-használat növelheti a gyermekek viselkedési problémáinak, különösen a hiperaktivitási és figyelmetlenségi problémák kockázatát.
A kaliforniai Oaklandben működő Kaiser Permanente Kutatási Osztály által végzett tanulmány (Li, 2017) kimutatta, hogy a magas sugárzási szintnek kitett várandós nők háromszor akkora eséllyel vetéltek el, mint azok, akik alacsonyabb sugárzási szintnek voltak kitéve.
„A legtöbb terhes nő megérti, hogy kerülnie kell a cigarettafüstöt, az alkoholt és óvatosnak kell lennie bármilyen adalékanyaggal teli étel fogyasztásával kapcsolatban. A bizonyítékok súlya egyértelműen alátámasztja, hogy a terhes nőket a vezeték nélküli sugárterheléstől is meg kell védeni.” - mondta Dr. „Olyan egyszerű elmozdítani a mobiltelefonját a pocakjától, amikor állapotos. Miért nem csinálja? Lényegében csakis előnye van annak, ha óvatos és megvédi a babáját.” - hívta fel a figyelmet Dr. A mobiltelefonok terhesség alatti használata koraszüléshez is vezet. A sugárterhelés az anyaméhben növekvő gyermek mentális fejlődésére is hatással van. A mobiltelefon, Wi-Fi, laptop vagy vezeték nélküli eszköz által folyamatosan kibocsátott elektromágneses hullámok károsíthatják a DNS-ünket és megváltoztathatják a testünkben lévő élő sejtek molekuláit. Ez hosszú távon veszélyes hatással lehet a szervezetünkre, mivel az embrió éppen fejlődésben van. Jobb lenne, ha mobiltelefon helyett vezetékes telefont használna otthon. A sugárzás negatívan befolyásolhatja a terhes nők agyi tevékenységét is, ami fáradtságot, alvászavart és szorongást eredményezhet. Az ilyen gyerekek agresszívebbnek bizonyulnak, és magas vérnyomásban szenvedő betegekké válnak. Az ilyen gyerekek a fizikai és szellemi tevékenységek jelentős csökkenésével, valamint a memória romlásával is küzdenek.
Egy friss tanulmány szerint azon anyukák gyermekei, akik terhességük alatt gyakran használták mobiltelefonjukat, nagyobb eséllyel lesznek hyperaktívak, mint a keveset mobilozó édesanyák gyermekei. Mivel semmilyen olyan biológiai hatásról nincs tudomásunk, aminek a mobiltelefonokból kibocsátott sugárzás lehetne az oka, az eredmények a kutatócsoport munkatársait is meglepték. Egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a fenti eredmények valóban a mobilok biológiai hatása miatt alakultak így, hiszen számos egyéb tényező is szerepet játszhatott. A sokat telefonáló anyukák nagyobb százaléka hiperaktív, mint a mobiljukat kevésbé aktívan használók. Minden bizonnyal a kapcsolat nem a mobilok sugárzása és a gyerekek viselkedési zavara között van, hanem a gyermeknevelési szokások, szülői habitus, illetve a szülők személyisége és a mobilhasználat gyakorisága között, hiszen ezen tényezőkről ismert, hogy a gyermekek viselkedési zavaraival kapcsolatba hozhatók - magyarázza Dr. Kelemen Csaba Szülész-nőgyógyász, endokrinológus főorvos.
Védekezés a rádiófrekvenciás sugárzás ellen
A rádiófrekvenciás sugárzás káros hatásainak csökkentése érdekében érdemes megfontolni különböző sugárzásvédelmi eszközök használatát. Az egyik ilyen hatékony megoldás a memonizerMOBILE sugárzásvédelmi eszköz, amely mobiltelefonokra, laptopokra és tabletekre alkalmazható.
Utazás és sugárterhelés terhesség alatt
A várandósság nem feltétlenül jelenti azt, hogy le kell mondani az utazásról, de érdemes tisztában lenni a lehetséges kockázatokkal és szabályokkal, ha úgy döntünk, hogy terhesen repülünk. A „repülés várandósan” témakörben sok kérdés merül fel, például szükséges-e fit to fly igazolás, meddig biztonságos repülőre ülni, vagy milyen egészségügyi kockázatokkal kell számolni.
Repülés a trimeszterek szerint
- Első trimeszter (0-12. hét): Ezen időszak alatt általában biztonságos a repülés, azonban a reggeli rosszullétek és a fáradtság kellemetlenné tehetik az utazást.
- Második trimeszter (13-27. hét): A legtöbb orvos a második trimesztert tartja a legideálisabbnak a repülésre, mivel a rosszullétek általában enyhülnek, és az idő előtti szülés kockázata alacsony.
- Harmadik trimeszter (28. héttől): A legtöbb légitársaság a 36. hét után már nem enged terhesen repülni (ikres terhesség esetén ez a korlátozás gyakran a 32. héttől érvényes). Ekkor már nagyobb az idő előtti szülés kockázata, és gyakran fit to fly orvosi igazolást is kérnek. A fit to fly igazolás egy orvosi dokumentum, amelyet a kezelőorvos állít ki annak igazolására, hogy a kismama egészségi állapota lehetővé teszi a repülést.
A repülés kockázata nagymértékben függ az út időtartamától. A kozmikus sugárzás a világűrből érkező, nagy energiájú részecskék összessége, amelyek forrása főként a Nap és távoli csillagok. Hosszabb repülőutakon nagyobb sugárterhelés érheti a szervezetet, különösen a magasabb repülési magasságokon. A fémdetektorok alacsony frekvenciájú elektromágneses mezőt használnak, nem röntgensugarat, így nincs ionizáló sugárzás, ami károsíthatná a sejteket vagy a fejlődő magzatot.
Az utastérben a kabinnyomás alacsonyabb, mint a tengerszinten, ami enyhe oxigénszint-csökkenést okozhat a vérben. A repülőgépek fedélzetén a száraz levegő miatt a szervezet gyorsabban veszíthet folyadékot, ami kiszáradáshoz vezethet. Terhesség alatt ez fokozott figyelmet igényel, mivel a megfelelő hidratáltság fontos a keringés és a magzatvíz mennyiségének fenntartása szempontjából.
Ajánlások repüléshez terhesség alatt
- A repülés előtt egyeztessünk a szülész-nőgyógyászunkkal, és vigyük magunkkal a szükséges gyógyszereket, vitaminokat, valamint orvosi dokumentumainkat.
- Indulás előtt ellenőrizzük az adott légitársaság terhességi szabályait, és kössünk olyan utasbiztosítást, amely a terhességgel összefüggő komplikációkra is kiterjed. Fontos tudni, hogy a biztosítók többsége csak a várandósság meghatározott hetéig - általában a 24-28. - vállalja a terhességgel kapcsolatos káreseményeket.
- Érdemes maguknál tartani a terhességet igazoló orvosi dokumentumokat és - ha a légitársaság előírja - a fit to fly igazolást.
A sugárterápia gyakori és hosszú távú mellékhatásai és izgalmas új fejlemények
Ultrahang vizsgálat terhesség alatt
Sokan félnek az ultrahangvizsgálattól a várandósság alatt, azt gondolják, hogy esetleg valamilyen ártalmat okozhatnak a babának. Az elmúlt évek, évtizedek tapasztalatait összegző, WHO által publikált közlemény eredményei alapján azt mondhatjuk, hogy a terhesség alatt végzett ultrahangvizsgálatok biztonságosak. Mivel az ultrahang - mint minden hang - mechanikai rezgés, kétségtelen, hogy van fizikai hatása, ez azonban a diagnosztikában használt paraméterek mellett nem okozza a magzat egészségkárosodását.
Az egyik fizikai hatás lehet a vizsgált szövet hőmérsékletének emelkedése, de ennek mértéke diagnosztikus ultrahangvizsgálat során olyan kicsi, hogy szöveti károsodásól nem kell tartani. A másik fizikai hatás, amivel gyakran ijesztgetik a várandós nőket, az úgynevezett kavitációs hatás, aminek a lényege, hogy a mechanikus rezgés kapcsán a szövetben apró gázbuborékok keletkezhetnek.
Az ultrahangvizsgálat során a legnagyobb kellemetlenséget a várandós nő számára a has vizsgálófejjel történő nyomása és maga a fekvő testhelyzet okozhatja. A magzatnál sem tapasztalható olyan reakció, amely alapján arra következtethetnénk, hogy méhen belül fájdalmat vagy egyéb kellemetlen érzetet keltene a vizsgálat. Ennek kapcsán azt is fontos megjegyezni, hogy a két legnagyobb részletességű és leghosszabb ultrahangszűrés idején, a 12. és 20. héten végzett vizsgálatok a magzat szempontjából teljesen biztonságosnak mondhatók.