A növekedés és a fejlődés legfontosabb tényezője a táplálkozás.
Az anyatej fontossága
Az anyatej az újszülött baba etetésének legtermészetesebb formája. A szoptatás biztosítja kicsi számára az összes szükséges tápanyagot, ráadásul erősíti a baba és a mama közötti köteléket is. Kezdetben a kolosztrum, azaz az előtej tartalmazza az újszülött számára elengedhetetlen immunanyagokat, vitaminokat és fehérjéket, amelyek az első napokban kulcsfontosságúak. Az anyatej fehérje-, szénhidrát-, zsír-, ásványisó-összetétele biztosítja legjobban a fiatal csecsemő részére a testépítéshez és működéshez szükséges építőköveket, anyagokat. Az anyatej jótékony hatásai: A csecsemő fejlődéséhez és életszakaszaihoz legjobban illeszkedő tápanyagbevitelt biztosítja, és könnyen emészthető a csecsemő számára. Védelmet biztosít számos kórokozóval szemben (anyai ellenanyagokat, antimikrobiális fehérjéket és immunsejteket tartalmaz). A legkönnyebb és leghigiénikusabb táplálási mód. Változatos íze van, ami az anya táplálkozásától függ. Hosszú távon bizonyítottan segít megelőzni számos betegséget (pl. allergia, cukorbetegség, gyomor- és bélproblémák, elhízás, ekcéma). A fentieken túl a szoptatás az anya esetében csökkentheti az emlőrák és a petefészekrák, illetve a csontritkulás miatti törések kockázatát idősebb korban. A csecsemő számára legjobb táplálék az anyatej, mely teljes mértékben kielégíti mind a tápanyag, mind a folyadékszükségletét. Elegendő vizet tartalmaz a baba igényeihez (87% -a víz és az ásványi anyagok). A szoptatás megkezdésekor colostrum (előtej) termelődik, mely nagy mennyiségű immunglobulint, zsírban oldódó vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz. Bár ez kis mennyiségben termelődik, de nincs ok aggódásra, ugyanis a szoptatás 6-10. napjára beindul az érett női anyatej termelődése. Az anyatejes kisbabák statisztikailag ritkábban betegek, egészségesebben fejlődnek, kisebb eséllyel lesznek allergiásak, de olyan megfigyelések is vannak, hogy az anyatejes táplálás után felnőttkorban kisebb az esélye a túlsúlynak, a cukorbetegségnek vagy a szív- és érrendszeri problémáknak.
Amennyiben az anyatejes táplálás nem megoldható, tehéntejet is adhatunk a csecsemőnek. Ha az anyatejhez hasonlót szeretnénk, akkor a tehéntejet hígítanunk kell, mert több benne a fehérje, és hozzá cukrot szükséges adagolni. A felforralt tehéntejet vízzel kell a kétszeresére hígítani, és decinként egy kávéskanál cukor kell hozzá. Más lehetőség, hogy vannak édesanyák, akiknek túl sok a teje, ezt le szokták fejni, és leadni a gyűjtőállomásokon.
A csecsemő gyomrának térfogata az első 24 órában nagyjából 5-7 ml befogadóképességű. Ez az első hét végére körülbelül 25 ml-re, majd a második hét végére 60-85 ml-re tágul. Így az első pár napban a csecsemő táplálékfogyasztása, bár kevésnek tűnhet, de valójában megfelelő mennyiségű.
Ha kétsége támad, hogy csecsemője elegendő táplálékot kap-e, kérjen tanácsot védőnőjétől!
Az első hónapokban napi 7-9 alkalommal kell mellre tenni a csecsemőt - ez a szám azonban természetesen a csecsemő igényeihez mérten egyedien változhat. A szoptatási idő optimálisan 5-20 perc. Mivel a csecsemő a szoptatás első pár percében veszi magához az anyatej 80%-át, a szoptatás idejének növelése nem növeli a bevitt anyatej mennyiségét.
Emellett fontos, hogy a szoptatási időszak alatt K-vitamin- és D-vitamin-pótlásban részesüljön a gyermek. Az első hónapokban érdemes etetés előtt és után megmérni a csecsemő testsúlyát annak eldöntéséhez, hogy megfelelő mennyiségű anyatejet képes-e magához venni, és megfelelően növekszik-e. A mért adatokat érdemes rendszeresen feljegyezni.
Az anyatej társadalombiztosítási támogatása: Az egészségbiztosítás keretén belül lehetőség van a csecsemő számára az anyatejes táplálás biztosítására. A csecsemő az alábbi esetekben jogosult anyatejellátásra: Az anya a saját tejével nem tudja táplálni, és a baba koraszülött vagy kis súlyú (2500 g alatti). Az anya a saját tejével nem tudja táplálni, és a csecsemő súlyos táplálkozási allergiában, felszívódási zavarban vagy hasműtéttel járó fejlődési rendellenességben szenved (pl. omphalocele, gastroschisis). Az anya egészségi állapota miatt alkalmatlan az anyatejjel való táplálásra. Az anya olyan fertőző betegségben vagy mérgezésben szenved, amely a csecsemő egészségét veszélyezteti. Az anya olyan gyógyszert szed, amely szedése a szoptatás időszakában ellenjavallt. Az anya súlyos tudatvesztéssel járó állapotban van, vagy pszichés állapota a szoptatást lehetetlenné teszi. Az anya a szoptatás időszakában meghalt vagy a gyermeket elhagyta. Az anyatej társadalombiztosítási támogatással akkor vehető igénybe, ha azt a kezelőorvos orvosi vényen (recepten) rendeli (írja fel). Egy vényen egyszerre a csecsemő táplálásához a vény kiállítása szerinti hónapra elegendő anyatejet lehet rendelni.
Tápszeres etetés
Bár a korszerű technológiával készült tápszerek összetétel, emészthetőség, felszívódás, felhasználás szempontjából megközelítik az anyatejet, biológiai értékük biztosan nem azonos. Vannak olyan körülmények (pl. az anya fertőzéses megbetegedése, az anyának nincs elég teje, sikertelen szoptatás stb.), amelyek miatt szükséges bevezetni a tápszeres táplálást a csecsemő életébe. Az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek készítésekor a gyártók az anyatej összetételéhez hasonlító tápszerek létrehozására törekednek. Speciális igény esetén (pl. tejfehérje-allergia) lehetőség nyílik a csecsemőt hidrolizált fehérje- vagy szójaalapú, telítetlen zsírsavakkal kiegészített vagy akár hipoallergén tápszerekkel etetni. Antireflux (AR) tápszerek is forgalomban vannak, amelyek segítenek megelőzni, hogy a gyermek visszabukja az elfogyasztott tápszert/tejet, ezt gyermekorvos írhatja fel vényre. Elérhetők speciális vényköteles terápiás tápszerek is, amelyekkel a tejfehérje-allergia, az emésztési és felszívódási zavarok, a laktózintolerancia, galaktozémia tünetei, valamint a visszatérő hasfájás, szorulás enyhíthető. A koraszülöttek számára is elérhetők speciális tápszerek, melyek az ő igényeik szerint vannak kifejlesztve.
Az újszülött tápszeres etetése ma már teljesen biztonságos, hiszen a modern tápszerek összetételükben igyekeznek minél jobban megközelíteni az anyatejet. A reflux gyakori probléma az újszülöttek körében. A cumisüveges etetés praktikus megoldás lehet, akár anyatejről, akár tápszerről van szó. Anyag: Léteznek üveg, műanyag és szilikon cumisüvegek. Az üveg tartósabb, de nehezebb, míg a műanyag könnyű, de idővel kopik. Cumifej: A megfelelő áramlású cumi kiválasztása fontos. Tápszer elkészítése: Mindig kövesd a dobozon található utasításokat. Hőmérséklet: Az anyatejet vagy tápszert melegítsd testhőmérsékletre, de ne legyen forró.
Az anyatej-helyettesítő (1-es jelzésű) tápszerek vénykötelesek, míg az anyatej-kiegészítő (2-es jelzésű) tápszerek akár drogériákban is beszerezhetők.
A tápszer árához nyújtott támogatásra akkor jogosult a csecsemő, ha az orvos azt vényen rendeli (felírja). Nem minden tápszer árához jár támogatás, hanem - a gyógyszerek támogatásához hasonlóan - csak azokhoz, amelyeket a NEAK a társadalombiztosítási támogatásba befogadott. A támogatással nem rendelhető, de különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek esetén - a gyógyszerek speciális finanszírozásához hasonlóan - méltányosságból kérvényezhető a térítési díj vagy annak egy részének átvállalása.
A megfelelő tápszer kiválasztásához érdemes gyermekorvos vagy védőnő tanácsát kérni!
A hozzátáplálás kezdete
A baba etetése 6 hónapos kortól kiegészülhet szilárd ételekkel, amennyiben ezt az orvos is javasolja. A csecsemő tápanyagigénye 4-6 hónapos koráig 100%-ban kielégíthető az anyatejes táplálással, szoptatással. A hozzátáplálást a gyermek féléves kora után szükséges elkezdeni, ami az anyatej mellé történő egyéb ételek adását jelenti, ugyanis ekkorra az anyatej összetétele megváltozik, és már nem biztosít elegendő energiabevitelt a csecsemő számára.
Egyszerre csak egyféléhez szoktassuk a csecsemőt! Eleinte turmixgéppel dolgozzuk meg a főzeléket, majd hogy a rágáshoz szoktassuk a gyereket, egy-egy darab jól megfőtt, de le nem turmixolt zöldségdarabot hagyjunk meg, amire figyelmeztetjük a babát. Így lassan megtanul rágni is, és nem csak nyeli az ételt.
A hozzátáplálást célszerű úgy megtervezni, hogy havonta 1 szoptatást váltson ki az újonnan behozott élelmiszer. Ezt a beosztást követve a gyermek nagyjából egyéves korára akár teljesen elhagyható az anyatejes táplálás. Az új ételek bevezetése mindig egyesével történjen, így egy-egy újfajta étel esetén könnyebben fény derülhet az allergiára vagy más emésztőrendszeri betegségre, enzimhiányra.
A hozzátáplálás során először idénygyümölcsöket (pl. alma) és zöldségeket (pl. burgonya, sárgarépa, sütőtök) javasolt kipróbálni, majd - még az anyatejes táplálás mellett - érdemes bevezetni 7 hónapos kor körül a gabonaféléket, aztán a húsokat. A tojássárgáját 8 hónapos kortól, a tojásfehérjét, a mézet és a tejet csak 1 éves kor után érdemes beiktatni a gyermek étrendjébe. A sót és a cukrot felejtsük el hozzátáplálás során.
Érdemes rákeresni a hozzátáplálási táblázatokra, amelyekben pontosan részletezve vannak, hogy mikortól milyen ételek adhatók a babának. A hozzátáplálást pürésítve kezdjük, és fokozatosan haladjunk a darabosabb ételekig, majd a falatokig.
Mivel 6 hónapos korukra a babák vastartaléka nagymértékben lecsökken, fontos vasban gazdag ételekkel a vas pótlása. Kerüljön sok borsó, bab, csicseriborsó, lencse, spenót, sóska; vörös hús, sertés-, bárány- és marhahús, valamint máj a tányérra. A vas felszívódását segítik a magas C-vitamin-tartalmú ételek.
A hozzátáplálás új, korszerű irányzata a BLW (Baby-Led Weaning), vagyis az igény szerinti hozzátáplálás.
A bölcsődei étkeztetés sajátosságai
A bölcsődei ellátás keretében a gyermekek számára biztosítandó étkeztetés jogszabályi kötelezettség, amelynek során a bölcsőde köteles a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő, mennyiségileg és minőségileg megfelelő táplálkozást biztosítani. A csecsemőételek készítésére és a csecsemők táplálására szolgáló edényeket más ételek főzésére és tárolására használni nem szabad, ezeket egymástól és a többi eszköztől térben vagy időben elkülönítetten kell mosogatni és tárolni. Minden csecsemőnek külön étkészletet, kanalat és cumisüveget kell biztosítani.
A bölcsődei csecsemőétkeztetés megszervezése kiemelt feladat, amely a szülőkkel és a szakemberekkel való szoros együttműködésen alapul. A csecsemők táplálása azért is szenzitív szakterület, mert a csecsemőnként eltérő tápanyagigényt központilag, egységesen szabályozni nem lehet. A csecsemők alkalmazkodóképessége is változó, egyéni. Vannak csecsemők, akik például koraszülöttek, atrophiások, enterálisan sérültek, vagy csak érzékenyek, akiknek a toleranciája beszűkült, és ezért kis mennyiségi és összetételbeli változásra is kóros tünetekkel reagálnak. Ilyen tünetek lehetnek az étvágytalanság, fogyás, vagy a súlynövekedés lassulása, esetleg megállása, de előfordulhat hányás, hasmenés és súlyosabb tünetek megjelenése is.
A bölcsődei gondozók és élelmezési szakemberek odafigyelnek arra is, hogy megfelelő minőségű fehérje és kalcium jusson a szervezetükbe. A főzelékek sűrítésénél többnyire teljes kiőrlésű lisztet használnak. Az alakor lisztből készült száraztészta különböző változatait 2 hetente egyszer kínálják a gyermekeknek. Az alakor egy ősi búzafajta, a hagyományos liszthez képest magasabb a foszfor, kálium, nátrium, béta karotin vagy épp a B6 vitamin tartalma, sőt aminosavat is tartalmaz.
A bölcsődei étkezés gerincét a főzelékek alkotják. A zöldségféléket párolással, habarással készítik, illetve rakott formában tálalják hússal, tejjel, tejtermékkel kiegészítve. A gyermekek számára 4 étkezés biztosított naponta, 2 főétkezéssel (reggeli, ebéd) és 2 kisétkezéssel (tízórai, uzsonna). Reggelire házi krémeket (pl. petrezselymes túrókrém, házi húskrém, házi májpástétom, brokkoli krém, tojáskrém, zöldségkrém, petrezselymes, snidlinges és céklás túrókrém, padlizsánkrém, avokádókrém és így tovább) kapnak, teljes kiőrlésű kenyérrel. Friss és szárított fűszereket is használnak. Naponta többször kerül az asztalra friss zöldség, gyümölcs. A kedvenc ital pedig a 100%-os gyümölcslé, a cukor nélküli gyümölcstea, a csipke, illetve hárs tea.
A bölcsőde előnye, hogy a rosszul evő kisgyerekek a közösségben a többiek hatására általában jó evővé válnak. A legtöbb helyen kétféle ételt főznek, az egyik mindig pépes, kimondottan az 1-2 évesek számára készül, a másik inkább darabos, ami a 2-3 évesek igényeinek felel meg.
A bölcsődébe érkező csecsemők étkezési háttere jelentősen eltérhet. Egyes gyermekek kizárólag anyatejes táplálással érkeznek, hiszen nem ritka, hogy hat hónapos korukig kizárólag anyatejet kapnak. Más csecsemők tápszeres táplálásban részesülnek, míg vannak olyanok is, akiknél az anyatejes vagy tápszeres táplálás mellett már megkezdődött a hozzátáplálás.
A bölcsődéseknek a só fogyasztásának mennyisége kardinális kérdés, ami 1,5 és 4 gramm között lehet naponta.
Diétás étkeztetés és speciális igények
Manapság egyre gyakrabban találkozunk olyan gyermekekkel, akiknek diétás étrendre van szükségük az érzékenységük miatt. Ezek közül a legismertebbek a tejfehérje allergia, a tojás-, dió-, szója-, földimogyoró allergia vagy a laktózérzékenység. Óbudán két bölcsődében is biztosított a diétás étkeztetés (Szél Bölcsőde és a Víziorgona 8 Bölcsőde).
A szülők a gyermekük napi étkezését figyelemmel kísérhetik az átadóban elhelyezett étlapokon. Az étlapon az összetevők mellett a napi tápanyagérték is olvasható, feltüntetve az energiát, fehérjét, zsírt és szénhidrátot, telített zsírsavakat, sót-, illetve hozzáadott cukor tartalmat, illetve az allergén összetevőket.
Szoptatás, újszülött baba, csecsemő táplálás! Tippek, tanácsok!
Mikor kérjen segítséget?
Beszéljen a védőnővel, illetve házi gyermekorvosával, ha aggodalmak gyötrik a szoptatás miatt, vagy ha úgy érzi, hogy gyermeke nem kap elég anyatejet. Feltétlenül forduljon orvoshoz, ha étkezés után gyermekénél nagy mennyiségű hányás vagy kifejezett puffadás jelentkezik, illetve ha a korának megfelelő mennyiségű táplálék bevétele mellett testsúlycsökkenést vagy fejlődésben való visszamaradást tapasztal. Mielőbb keresse fel gyermekorvosát, ha a csecsemő széklete nyálkás vagy véres!
tags: #csecsemo #ebedelteteese #bolcsodeben