Magyarországon 2011 óta léteznek a tervezetten nem kórházi szülés jogi feltételei, melyeket az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló 35/2011 (III. 21.) Korm. rendelet tartalmaz.
A rendelet szerint az intézeten kívüli szülésben való részvétel olyan egészségügyi szolgáltatás, amelynek keretében a várandós nő a szülészeti és újszülött-ellátást előzetes választása alapján, előre tervezett módon, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott fekvőbeteg-szakellátáson - azaz kórházon - kívül veszi igénybe. Ebből a szempontból nincs megkülönböztetve, hogy valaki az otthonában, vagy más, szülések lefolytatására alkalmas helyszínen hozza világra a gyermekét.
Az intézeten kívüli és az otthonszülés szabályozási hátterét tekintve rokon fogalmak, csak a helyszín különbözteti meg azokat.
Az intézeten kívüli szülés feltételei
A várandós nő a terhessége betöltött 36. hetéig dönthet úgy, hogy nem kórházban fog szülni. Az ellátásra a kismama és a választott egészségügyi szolgáltató között megbízási szerződés keretében kerülhet sor.
Fontos kiemelni, hogy ténylegesen a szülés csak akkor történhet intézeten kívül, ha a terhesség szövődménymentes, a várandós nő betöltötte a 18. életévét, illetve első szülés esetében a 40. életévét még nem töltötte be, a terhességi kor a betöltött 37. és 41. hét között van és a baba fejvégű fekvésű. Mindezek mellett a rendelet meghatározza az egyértelműen kizáró feltételeket is, ezek olyan anyai, illetve magzati betegségek, állapotok, kórelőzmények, melyek veszélyeztethetik a várandós nő, illetve a magzat életét, egészségét.
Kizáró okok az intézeten kívüli szülésnél
Ide tartozik például az előzetes császármetszés, az előző szülésnél előfordult válllelakadás, a várandós nő lázas állapota, a terhesség során kialakult cukorbetegség, magas vérnyomás, az ikerterhesség vagy a farfekvés, és a jogszabály szerint az is, ha a terhesség mesterséges megtermékenyítés eredménye.
Az ellátás igénybevételét kizáró okok a következők:
- Szülészeti és általános kórelőzmény:
- korábbi szülés(ek)nél válllelakadás, negyedfokú gátsérülés
- előzetes császármetszés vagy a méhtesten végzett műtét (pl. myomectomia, hysterotomia)
- a várandós nő lázas állapota
- a várandós nő HIV vagy hepatitis B, C fertőzése
- drog-dependencia, alkoholizmus, erős dohányzás
- placenta praevia minden formája
- a várandós nő minden olyan betegsége, ahol konziliárius orvos császármetszést javasolt
- a várandós nő terhességgel, szüléssel összefüggő akut vagy krónikus megbetegedése (pl. diabetes mellitus, hypertonia, eclampsia, praeeclampsia, anyai szívbetegség, ritmuszavar, cardiális decompenzáció, vérzékenység)
- ultrahang vizsgálattal valószínűsített köldökzsinór- vagy egyéb rendellenesség
- a terhesség in vitro fertilizáció eredménye
- Magzati állapotok, betegségek vagy azok fennállásának gyanúja:
- intrauterin magzati retardáció
- iker- vagy többes terhesség
- 4000 g feletti várható születési súly
- a magzat méhen belül elhalt
- magzati fejlődési rendellenesség, ha a magzat neonatológiai ellátást igényel
- magzati oxygénhiányra utaló, kóros NST
- Rh-alloimmunizáció esetén vagy más vércsoport összeférhetetlenség esetén, ha hematológus/neonatológus szerint az újszülött károsodása várható
- fekvési rendellenesség: medence végű fekvés, haránt- vagy ferdefekvés
- idő előtti burokrepedés, ha a szülés nem indul el spontán 12 órán belül vagy a magzatvíz meconiumos
- igazolt B típusú streptococcus fertőzés
A rendelet részletesen tartalmazza a szállítás indikációit is, mind az anya, mind az újszülött esetében.
A közreműködő személyek és felelősségük
Az ellátásban közreműködik szülész-nőgyógyász szakorvos, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező szülésznő. Emellett biztosítani kell olyan csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos közreműködését az újszülött ellátásában, akinek legalább két éves neonatológiai gyakorlata van.
Az egészségügyi szolgáltatónak az ellátás keretében minimális személyi feltételként a felelős személy, továbbá egy, a feltételeknek megfelelő szülésznő vagy szülész-nőgyógyász szakorvos jelenlétét kell biztosítania. A felelős személy és a helyettes felelős személy az egészségügyi szolgáltatóval munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, vagy az egészségügyi szolgáltató vezetését ellátó személy.
A felelős személynek és a vele együtt dolgozóknak két évnél nem régebbi csecsemő és újszülött, továbbá felnőtt újraélesztési tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal kell rendelkezniük.
A helyszín és a háttérkórház
Az ellátás csak olyan helyszínen történhet, ahonnan az ellátást igénybe vevő nő és az újszülött húsz percen belül a háttérkórházba szállítható.
Háttérkórház alatt olyan szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény értendő, ahova az ellátást igénybe vevő nő és újszülöttje az ellátás választott helyszínéről húsz percen belül beszállítható.
A háttérkórház a szülést megelőzően, telefonon, haladéktalanul értesítendő a szállítás szükségességéről.
Az előkészületek és a dokumentáció
Az ellátás igénybevételéről a várandós nő a terhesség betöltött 36. hetéig dönthet. A döntés meghozatalát követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül négy példányban kitölti a felelős személy közreműködésével a 4. melléklet szerinti adatlapot.
A felelős személy a várandós nő döntését követő 3 napon belül írásban vagy elektronikus úton értesíti a háttérkórház szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó osztályát. Az értesítésnek a várandós nő nevét, a szülés várható időpontját, valamint a felelős személy és az egészségügyi szolgáltató nevét és telefonszámát tartalmaznia kell.
Az egészségügyi szolgáltató az ellátásról szülési naplót vezet, amely tartalmazza az adott évben a közreműködésével lezajlott szülések sorszámát, időpontját, helyét, a várandós anya személyazonosító adatait, a felelős személy nevét, az ellátás során megállapított diagnózisokat és az elvégzett beavatkozásokat, továbbá az újszülött nevét, nemét, testsúlyát, testhosszát és egészségi állapotát.
A Szülés című film fejezeteit feltöltöttük az internetre!
Az ellátás menete és a szülést követő teendők
A szülés megindulásakor a felelős személy vagy a gyermekgyógyász döntése alapján, a 2. mellékletben felsorolt feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén - egészségi állapotukat nem veszélyeztető módon vagy szükség szerint a mentőszolgálat igénybevételével - azonnal a háttérkórházba kell szállítani a szülő nőt, illetve az újszülöttet.
A szülés befejezését követő 3 órán keresztül az anya és az újszülött felügyeletét a felelős személynek kell ellátnia. A felelős személy vagy a helyettes felelős személy a szülést követő naptól számított három napon keresztül az anya és az újszülött állapotát naponta ellenőrzi, az első és a harmadik napon személyes ellenőrzés keretében.
Az újszülött első gyermekgyógyászati vizsgálatát a 2. § (4) bekezdése szerinti gyermekgyógyász végzi el a szülést követő 24 órán belül.
A felelős személy haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül telefonon vagy elektronikus úton értesíti a védőnőt és a házi gyermekorvost a szülés megtörténtéről.
Rh-negatív vércsoportú anya esetében a felelős személy gondoskodik a köldökzsinór- és az anyai vér levételéről, és annak megfelelő laboratóriumba történő szállításáról. A laboratóriumi eredmény birtokában az anti-D ellenanyag beszerzéséről és beadásáról a felelős személy gondoskodik haladéktalanul, de legfeljebb a méhlepény távozását követő 72 órán belül, továbbá ezt a tényt az anya gondozási könyvében is dokumentálja.
Az újszülött ellátását a születést követő negyedik naptól a házi gyermekorvos veszi át.
A veleszületett anyagcsere-betegségek szűrővizsgálatainak elvégzéséről, a levett vérminta megfelelő laboratóriumba szállíttatásáról és az eredmények értékelése kapcsán történő intézkedések megtételéről az egészségügyi szolgáltató gondoskodik.
A védőnő a gyermekágyas nőt és az újszülöttet a 9. § (1) bekezdése szerinti értesítést vagy - a gyermekágyas nő akadályoztatása esetén - a hazatérését követő 2 munkanapon belül meglátogatja.
A védőnő az ellátás egészségügyi dokumentációja alapján meggyőződik arról, hogy a gyermekágyas nő a 9. § (6) bekezdése szerinti anti-D ellenanyagot megkapta, a 9. § (2) és (3) bekezdése szerinti orvosi vizsgálatok, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti szűrővizsgálatok megtörténtek, és az erről szóló megállapításokat a védőnői dokumentációban rögzíti. A védőnő az ellátások elmaradása esetén a területi védőnői ellátásról szóló jogszabályban meghatározottak szerint a házi gyermekorvost értesíti.
| Feltétel/Szabály | Részletek |
|---|---|
| Döntési határidő | Terhesség betöltött 36. hetéig |
| Szükséges személyzet | Szülész-nőgyógyász szakorvos vagy szülésznő, gyermekgyógyász neonatológiai gyakorlattal |
| Helyszín követelmény | 20 percen belüli szállítási távolság a háttérkórházig |
| Dokumentáció | Adatlap, szülési napló, vizsgálati lapok, összefoglaló |
| Szülést követő felügyelet | 3 órán át a felelős személy, majd napi ellenőrzés 3 napig |
| Újszülött vizsgálata | 24 órán belül gyermekgyógyász által |
