Petevezeték elzáródás és inszemináció: Részletes útmutató a teherbeesési nehézségekhez

A teherbeesési nehézségek hátterében számtalan tényező meghúzódhat, igen gyakoriak például a fizikai akadályok. A női szervezet rendkívül bonyolult rendszer: számos tényező alakíthatja azt, hogy mikor készült fel a terhességre. Előfordulhat azonban, hogy ehhez némi segítségre van szükség.

Ha a pár mindkét tagja 35 év alatti, és egy évig tartó védekezés nélküli próbálkozás után sem jön a várva várt fogantatás, meddőségről beszélhetünk. Ekkor sem kell megijedni, hiszen a nem megfelelő életmódon át a stresszig számos tényező befolyásolhatja a teherbeesés esélyét. Ha úgy érzik, minden praktikát bevetettek, és mégsem fogan meg a gyermek, ideje van orvosi segítséget kérni.

A meddőség a statisztika szerint gyakori probléma, minden ötödik pár érintett benne. Orvoshoz fordulni legkorábban akkor érdemes, ha még csak tervezik a babát - így pontos képet kaphatnak az aktuális egészségi állapotukról, valamint a sikertelen próbálkozásokat kísérő csalódottság érzésétől is megkímélhetik magukat.

Mi a petevezeték-elzáródás és mi okozza?

A két petefészket a méhhel összekötő páros szerv a petevezeték. A petevezeték egy-egy üreges, a petefészek felőli oldalán kiszélesedő cső, melynek mérete nagyjából 10-11 centiméter. Feladata, hogy a megérett vagy megtermékenyített petesejtet eljuttassa a méhbe. A ciklus során, miután már megérett a petesejt és bekövetkezett a tüszőrepedés, a megtermékenyítésre váró petesejt ezen keresztül halad a méh ürege felé.

Amennyiben a petevezetékben az átjárhatóságot valami akadályozza, úgy a spermiumok nem képesek felhatolni, a petesejt pedig nem jut el a méhbe - ezzel fizikai akadályt állítva a terhesség létrejöttének. Ha a petevezeték elzáródik, az akadályozhatja a terhesség létrejöttét. A petevezeték-elzáródás meddőséget okozhat, viszont gyakran semmilyen észlelhető tünettel nem jár.

A teherbeesési nehézségek hátterében rendszerint valamilyen hormonális zavart lehet sejteni, ám csaknem ugyanolyan gyakori a petevezeték-elzáródás is, így a meddőségi kivizsgálás során ennek ellenőrzése úgyszintén rendkívül fontos.

Hogy miért is keletkezik akadály, annak több oka is lehet, kezdve a gyulladással a fertőzésen át egészen az endometriózisig. A petevezeték-elzáródást okozhatja többek között korábbi gyulladásos megbetegedés vagy fertőzés, ciszta, endometriózis, de hormonális okok is állhatnak a háttérben. A leggyakrabban mégis kismedencei gyulladás a kiváltó ok, és ebben az esetben akár mindkét petevezető érintett a problémában.

A petevezeték elzáródás lehet egyoldali és kétoldali, lehet végleges és átmeneti, valamint - műtéti úton - megnyitható és nem megnyitható.

A petevezeték elzáródás tünetei és felismerése

Az elzáródásnak jellemzően nincsenek tünetei, de előfordulhat, hogy alhasi fájdalom jelentkezik, valamint gyulladásos, felfázásos tüneteket produkál a beteg. Bár van néhány tünet, ami utalhat a petevezeték elzáródás problémájára. Ilyen lehet például az alhasi fájdalom, a felfázásos, illetve gyulladásos tünetek, hőemelkedés vagy láz.

Mivel a petevezeték-elzáródásnak nincsenek jellegzetes tünetei, ezért miután az orvos kizárta az egyéb okokat, célzott vizsgálattal - ultrahanggal, röntgennel, laparoszkópiával vagy tükrözéssel - diagnosztizálja a betegséget. A meddőségi kivizsgálás egyik fontos eleme a petevezeték átjárhatósági vizsgálat, amely során felderíthető, hogy mechanikai oka van-e a fogantatási nehézségeknek. Ha hormonális tényezők nem befolyásolják a peteérést, a várva várt pozitív eredmény mégis elmarad, sok esetben fordul elő ugyanis, hogy az érett petesejt egyszerűen képtelen eljutni a méhbe, ezáltal nem jön létre terhesség.

A petevezetékek átjárhatósági vizsgálata

A petevezetők átjárhatósági vizsgálatának több típusa is létezik, amelyek gyakran nem csupán diagnosztikus, de terápiás jellegűek is egyszerre. Alkalmaznak ultrahanggal, röntgennel történő eljárásokat, méhtükrözést, valamint hastükrözéses vizsgálatokat egyaránt. Az átjárhatósági vizsgálat során kontrasztanyagot juttatnak a méh üregébe, majd valamilyen képalkotó eljárással vizualizálják ezt és így tájékozódnak a reproduktív szervek állapotáról.

Vizsgálati módszerek:

• Hiszteroszalpingográfia (HSG): Egy kontrasztanyagot fecskendeznek a méh üregébe, majd ennek útját röntgennel követik. A vizsgálat nagyjából 10 percet vesz igénybe, majd néhány órás kórházi megfigyelést tesz szükségessé. A petevezeték elzáródása mellett fény derülhet például miómára, polipra, fejlődési rendellenességekre is. Az eljárás némi kellemetlenséggel, fájdalommal jár, bár lehetőség van rövid bódításra és fájdalomcsillapításra is.
• HyCoSy (hystero-contrast-sonography): Az előbbinél jóval kedveltebb eljárás, hiszen ez ambulánsan is elvégezhető, kíméletesebb, pontosabb, valamint nem jár sugárterheléssel. A kontrasztanyag útját hüvelyi ultrahanggal nézik, és ha a nyomás során nem jut tovább a folyadék, az elzáródást feltételez. A HyCoSy vizsgálatra legideálisabb a rendszeres 28-napos (havi) menstruációs ciklus 8. és 18. napja közötti időszak.
• Laparoszkópia (LSK): Az endoszkópos eljárások közé tartozó hastükrözést altatásban végzik. A köldökön és az alhason apró bemetszéseket végeznek, a száloptikát ezen keresztül juttatják be, így az egész hasüreg pontos vizsgálat alá kerül. Diagnosztikus és operatív eljárás is egyben, így probléma esetén nincs szükség plusz időpontra. Az LSK során a legtöbb kismedencei eltérést diagnosztizálni és gyógyítani is lehet, legyen szó akár endometriózisról, cisztákról, miómákról, esetleg összenövésekről.
• Hiszteroszkópia (HSK): A méhtükrözés során elsősorban a méh üregét vizsgálják. Ehhez feltöltik a méh üregét, így jól szemügyre vehetőek az esetleges összenövések, polipok, ciszták, sövények, belső miómák és egyéb elváltozások. Bár nem konkrétan a petevezetőket veszi górcső alá, de az eljárás során vizsgálható a méhkürtök eredése, illetve a folyadék áramlása alapján az átjárhatóságuk.

A petevezeték elzáródás kezelése

A kezelés lépései attól függnek, hogy a petevezeték milyen mértékben, és hogyan záródott el (véglegesen vagy átmenetileg), illetve műtéti úton megnyitható-e az elzáródás, vagy sem.

Sokszor megesik, hogy már maga a vizsgálat is megszünteti az elzáródást, ahogy a kontrasztanyag a nagy nyomás hatására keresztül áramlik a petevezetékeken. Amennyiben a petevezetékek elzáródását kisebb mennyiségű hegszövet vagy enyhe összetapadás okozza, azt az orvos laparoszkópiás műtét során meg tudja szüntetni.

Ha az elzáródás a petevezeték sérülése miatt lép fel (méhen kívüli terhesség, vagy fertőzés miatt), az orvos el tudja távolítani a sérült részt, és összevarrja a két egészséges véget. Ha a petevezeték újranyitása nem lehetséges, a terhesség létrejötte érdekében például a lombik program nyújthat megoldást.

Teherbeesés esélye a petevezeték elzáródás kezelését követően

A petevezeték elzáródás műtéti korrekciója után lehetségessé válik a terhesség, ugyanakkor a sikeres fogantatás esélye nagyban függ a kezelési módszertől, illetve az elzáródás súlyosságától. Nagyobb a sikeres terhesség valószínűsége, ha az elzáródás a méhhez közel volt, míg kisebb akkor, ha a petevezeték végén vagy a petefészekhez közel.

Ha a petevezeték újranyitása nem lehetséges, lombikbébi-módszer (IVF) jelenthet megoldást a teherbeesésre. Ezáltal ugyanis a mechanikai akadály nem jelent problémát, a megtermékenyített petesejtet ugyanis közvetlenül a méhbe juttatják.

A petevezeték elzáródás esetén ugyanakkor nem árt szem előtt tartani, hogy a méhen kívüli terhesség kockázata nagy. A megtermékenyült petesejt ugyanis, mivel nem jut át a petevezetéken, ott ágyazódik be. Ez vérzést, éles, szúró hasi fájdalmat okozhat, komoly hasüregi vérzés is kialakulhat, amely akár életveszélyes is lehet. Ezért minél hamarabb fel kell keresni a nőgyógyász szakorvost, aki ultrahang vizsgálattal kideríti, mi okozza a panaszokat.

Az inszemináció: Műtét nélküli segítség a fogantatáshoz

Ha az időzített együttlétek és az életmódváltás sem jár sikerrel, az inszemináció segíthet. Az inszemináció a mesterséges megtermékenyítés egyik módja. Az előkészített, megtisztított spermiumokat a méhbe fecskendezik katéter segítségével. Nők esetében PCOS vagy az enyhe-közepes endometriózis fennállásakor segíthet az inszemináció.

Az inszemináció félúton van a természetes fogantatás és a lombikeljárás között, így a szakorvosok nagy figyelmet fordítanak a test természetes folyamataira. Sok múlik a jól megválasztott időponton. Az egy beavatkozásra számított sikerességi arány 15-20 százalék, hat beavatkozás alatt ez már 30-40 százalékra tehető.

Mikor jöhet szóba az inszemináció?

• Ha a pár női tagjánál legalább egy petevezető átjárható, és van tüszőérés.
• Férfi esetében minimum 5 millió hímivarsejtnek kell lennie egy milliliter ondóváladékban.
• Jelentősége van még a spermiumok számának és minőségének: akkor jöhet szóba az inszemináció, ha a spermiumszám 5 millió feletti, a 20 millió számít ideálisnak. A jól mozgó spermiumok számottevően nagyobb sikert arathatnak befecskendezés után.

Az inszemináció menete:

1. Az inszeminációt a tüszőrepedés ideje körül kell elvégezni. Ennek érdekében szükséges a tüszőérés folyamatának ultrahang vizsgálattal vagy más, a kezelőorvos által előírt módon történő követése és a tüszőrepedés idejének meghatározása. A kezelést a nő esetében tablettás vagy injekciós hormonadagolással kezdik, mellyel megnövelik a petesejtek számát, majd a tüszőrepedést egy előre meghatározott időpontban hormoninjekcióval idézik elő.
2. A kezelés napján a házas(élet)társnak ondómintát kell adnia. A mintaadás történhet a helyszínen, illetve a megfelelő előírások betartása mellett lehet otthonról hozott.
3. A laboratóriumi feldolgozást követően nőgyógyászati vizsgálatnak megfelelő helyzetben hüvelytükör segítségével látótérbe hozzuk a méhnyakat, majd vékony katétert vezetünk a méhnyakcsatornán keresztül a méhüregbe, és a feldolgozott spermamintát a méhüregbe fecskendezzük.

Mellékhatások és teendők inszemináció után:

• Az inszeminációnak ritkán vannak mellékhatásai, mint például az alhasi görcsök.
• A hiperstimulációs szindróma - melynek oka, hogy túl sok tüsző kezd érni - szintén alhasi fájdalommal, puffadással, nehézlégzéssel járhat.
• A beavatkozást követően minimum fél órán át vízszintesen kell feküdni, majd 2-3 hétig ajánlott kerülni az intenzív mozgást.
• A kezelés után 2-3 napban jótékony hatással bír a női hormonokra a házasélet, ez ugyanis aktiválja az endogén hormonokat, ami elősegíti a beágyazódást.
• Ha létrejött a terhesség, a 9-10. nap körül vérvizsgálattal már kimutatható, ultrahanggal a 21-23. napon látható a petezsák.

Lombikeljárás (IVF) és egyéb asszisztált reprodukciós technikák

Az inszemináció és a lombik közötti fő különbség, hogy az inszemináció a testen belül történik, a lombikeljárásban viszont az ivarsejteket testen kívül egyesítik, majd beültetik. Ez akkor jöhet szóba, ha mindkét petevezeték zárt, és semmi esély arra, hogy a peték maguktól találkozzanak a hímivarsejtekkel - magyarán, az inszemináció biztosan kudarccal végződne.

• Lombikeljárás (IVF): Ilyenkor a megérett tüszőt szívják le a petefészkekből, a hüvelyen keresztül. A petesejteket tápoldatban tárolják, ahol optimális körülmények között történik a megtermékenyítés. A legéletképesebb embriókat ültetik be a méhbe (embriótranszfer).
• Asszisztált hatching (AHA): Akkor nyújthat segítséget ez a módszer, ha a petesejt megtermékenyítése rendben zajlik, de az embrió képtelen áttörni saját védelmező burkát a beágyazódáshoz. Az eljárásban elősegítik a burokrepedést, így a gyarapodó embrió elő tud bújni, így esélyesebb a beágyazódás.
• Petesejt, spermium, vagy embrió donáció: Ha a pár egyik tagja nem alkalmas a saját embrió beültetésére, felmerülhet a donáció lehetősége. Míg spermához a spermabankokból névtelenül hozzá lehet jutni, addig a petesejt-donáció hazánkban egy rendkívül szigorúan szabályozott eljárás.

Megelőzés: Hogyan csökkenthető a petevezeték elzáródás kockázata?

Mivel az elzáródott petevezetékért korábbi fertőzés vagy gyulladás, illetve nemi úton terjedő betegségek is felelőssé tehetők, így kellő odafigyeléssel mi is tehetünk azért, hogy a megelőzhető petevezeték-elzáródást elkerüljük.

Fokozott figyelem a fertőzések megelőzésére

• Ha nem élünk még tartós párkapcsolatban, az együttlétkor használjunk óvszert, amellyel védekezhetünk a nemi úton terjedő betegségek ellen.
• Ha uszodában vagy strandon vagyunk, fürdés után a vizes alsónkat mihamarabb cseréljük szárazra.
• Ha a pancsolás idején épp menstruálunk, a tampont azonnal vegyük ki fürdés után és gyakran cseréljük azt.
• Használjunk fertőtlenítő törlőkendőt a nyilvános mosdók tisztítására, de ha megoldható, inkább ne üljünk rá az ülőkére.
• A megelőzés érdekében védekezz a szexuális úton terjedő betegségek/fertőzések és az egyéb bakteriális fertőzések (pl. felfázás) ellen, illetve ha már kialakult a fertőzés vagy a kismedencei gyulladás, akkor azonnal kezdd meg a megfelelő kezelést. A korai felismerés és kezelés segíthet megakadályozni az elzáródást okozó hegszövet kialakulását.

Immunerősítő tápanyagok bevitele és életmód:

• A rendszeres szűrővizsgálatokkal, a kiegyensúlyozott, vitaminokban gazdag táplálkozással pedig sokat tehetünk az egészségünkért, ezért ezekre is ajánlott különösen odafigyelni.
• Kerüld a glutént, a cukrot, a feldolgozott élelmiszereket, a finomított szénhidrátokat és a genetikailag módosított ételeket.
• Fogyassz sok zöldséget és gyümölcsöt, különösen zöld leveles zöldségeket és bogyós gyümölcsöket.
• Töltsd fel tápanyagraktáraidat jó minőségű, széles vitamin- és ásványi anyag spektrumú multivitamin szedésével. Növeld az omega-3 bevitelt a gyulladások csökkentése érdekében.
• A fertőzések, gyulladások ellen szedj C-vitamint, illetve olyan gyógynövényeket, mint a tőzegáfonya, a fokhagyma, a gyömbér vagy a kurkuma.
• A megfelelő petevezeték funkció elképzelhetetlen a hormonháztartás egyensúlya nélkül, ezért ennek elérésére és megtartására is nagy hangsúlyt kell fektetni. A keresztesvirágú zöldségek, rostok, omega-3 zsírsavak bevitele nagyon fontos, míg a kiegészítők közül a barátcserje és a maca gyökér nyújthat sok segítséget ezen a téren.

tags: #inszeminacio #petevezetek #elzarodas