Méhsüllyedés a második terhesség alatt és azon túl: okok, tünetek és kezelési lehetőségek

A méhsüllyedés, más néven méhprolapsus, egy olyan kóros állapot, amely során a méh, a hüvely és a környező szövetek elgyengülnek, meglazulnak, így a méh részlegesen vagy teljesen „lesüllyed” a hüvelybe. Ez a jelenség gyakran összefüggésbe hozható a terhességgel, a szüléssel vagy az öregedéssel.

Mi a méhsüllyedés?

A méhet normális körülmények között a medence belsejében különböző izmok, szövetek és ínszalagok tartják. Néha szülés vagy nehéz munka hatására, esetleg az életkor előrehaladtával az ösztrogénhormon szintjének csökkenésével ezek az izmok meggyengülnek, a méh a hüvelycsatornába süllyedhet, amit méhsüllyedésnek nevezünk.

Az izomgyengeség hatására a méh több fokozatban süllyedhet meg, ami súlyos esetben a méh előreeséséhez, a hüvelyből történő kicsúszásához vezethet. Az enyhe fokú méhsüllyedést sokszor észre sem veszik a nők, és csak a nőgyógyászati vizsgálaton derül ki a jelenléte. Fontos megjegyezni, hogy méhsüllyedés esetén nem minden egyén tapasztalja ugyanazokat a tüneteket, és a méhsüllyedés tüneteinek súlyossága is eltérő lehet.

A méhsüllyedés stádiumait az ún. Pelvic Organ Prolapse Quantification (POP-Q) rendszer segítségével határozzák meg. Ez a rendszer a méhsüllyedésen kívül más hüvelyi szervek süllyedését értékeli és osztályozza.

A méhsüllyedés fokozatai

• Első fokozat (I. stádium): A méhnyak a vaginába esik, de nem haladja meg a hüvelybemenetet. Ez csupán enyhe fokú süllyedés, a méh csak a hüvely legfelső részébe ereszkedett le.
• Második fokozat (II. stádium): A méhnyak a hüvelybemenetbe ragad, eléri vagy meghaladja a hüvely bejáratát. Ekkor a méh a hüvelyen keresztül már olyannyira leereszkedett, hogy a méh majdnem a hüvelynyílásig elért.
• Harmadik fokozat (III. stádium): A méhnyak a hüvelyen kívül van, de még mindig a vulva (külső nemi szervek) fölött található. Ekkor már a méh kitüremkedik a hüvelyből.
• Negyedik fokozat (IV. stádium): Az egész méh a hüvelyen kívül helyezkedik el, amit már nem méhsüllyedésnek, hanem a méh előreesésének neveznek (procidentia). Ez egy nagyon súlyos állapot, a legnagyobb süllyedési szint.

Milyen egyéb állapotok hozhatók összefüggésbe a méhsüllyedéssel?

A méhsüllyedés gyakran együtt jelentkezik a gátizomzat és a medencefenék meggyengülésével összefüggő más kórképekkel, mint a vizelet inkontinencia, a hüvelycsonk-előesés, a hólyagsüllyedés, végbélsérv.

• Cystocele (hólyagsérv, hólyagsüllyedés): A hólyagsérv a hüvelyfal felső részének azon kidomborodása, ahol a hólyag egy része a hüvelyt érinti, gyakori, sürgető vizelési ingert és inkontinenciát okozhat.
• Enterocele (hüvelycsonk-előesés): A hüvelyfal felső hátsó részének sérve, ahol a vékonybél egy része kidudorodik a hüvelybe. Ilyenkor az állás húzó érzéshez, hátfájdalomhoz vezet, mely csak lefekvéskor enyhül.
• Rectocele (végbélsérv): A végbélsérv a hüvelyfal alsó hátsó részének sérve, ahol a végbél kidudorodik a hüvelybe. Mindez a bélmozgást nehézkessé teszi, olyannyira, hogy a bél kiürítéséhez esetleg a hüvelyfalon belülről kell nyomással rásegíteni.

A méhsüllyedés okai és kockázati tényezői

A méhsüllyedés közvetlen oka a kismedencei, medencefenéki izomzat meggyengülése, amelyhez a következő esetek vezethetnek:

• Terhesség és többszörös hüvelyi úton történő szülés: Az egyik leggyakoribb oka a méhsüllyedés hátterében a terhesség és a szülés. A terhesség alatt a méh jelentősen megnő méretében és súlyában, ami a környező szövetek és izmok megnyúlásához vagy meglazulásához vezethet. A hüvelyi szülések 21-41 százalékánál kimutatható a kismedencei izomzat sérülése. A várandósság alatt megnövekedett has súlya jelentős terhet ró a kismedencére, ennek következtében megnyúlnak a szalagok.
• Életkor és menopauza: Az életkor előrehaladtával járó kismedencei izmok gyengülése és az ösztrogénszint csökkenése, a szövetek meglazulása a menopauza után drasztikusan csökkenti a kötőszövet rugalmasságát és tartását. Az idő előrehaladtával az izmok és a kötőszövetek általában gyengülnek és elvesztik rugalmasságukat.
• Genetikai hajlam: Bizonyos esetekben a méhsüllyedés kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak. Egyes genetikai betegségek befolyásolják az izmok és szövetek rugalmasságát, tónusát.
• Fokozott hasüregi nyomás: Olyan állapotok, melyek a hasüreg nyomását növelik, mint például a krónikus köhögés (bronchitis, asztma), feszítés (székrekedés), kismedencei daganatok (ritkán), vagy folyadék felhalmozódás a hasüregben. A nehéz emelés, a hosszú ideig tartó állás vagy egyéb intenzív fizikai aktivitások fokozhatják a nyomást a medencei szervekben, ami növeli a méhsüllyedés kockázatát.
• Túlsúly és elhízás: Az elhízottaknál gyakoribb a méhsüllyedés, mert a zsír nemcsak a bőr alatt halmozódik fel.
• Egyéb kockázati tényezők: Radikális műtét a kismedencei területen, illetve a fehér bőrű nők gyakrabban érintettek, míg az afroamerikaiak és ázsiaiak kevésbé.

A méhsüllyedés tünetei

A méhsüllyedés tünetei igen sokrétűek lehetnek attól függően, hogy a kötőszöveti lazaság mennyire kiterjedt. Ezek szerint vizelési/vizelettartási és székletürítéssel kapcsolatos panaszok is jelentkezhetnek. Az enyhe fokú méhsüllyedést sokszor észre sem veszik a nők, és esetleg csak egy nőgyógyászati vizsgálaton fedezik fel.

A méhsüllyedés tünetei az enyhétől a markánsabb felé haladva:

• Teltségérzés és nyomás a medencében (úgy érezheti, mintha kis golyókon ülne), pontosan nem behatárolható, kismértékű, de rendszeres alhasi fájdalom, tompa nyomás.
• Alsó deréktáji fájdalom, amihez gyakran derékfájdalom is társul.
• Fájdalmas közösülés, észlelhető, hogy a hüvely kitágult, örömtelenné válik a szex.
• Vizelési nehézség: gyakori, visszatérő húgyúti fertőzés, kisebb-nagyobb inkontinencia-tünetek fizikai megerőltetéskor, tüsszentéskor, éjszaka is pisilni kell, megváltozik a vízsugár, szakaszos, gyenge, szórt sugarú lesz.
• Székelési nehézség: nehezítetté válik a székletürítés, a hüvely felől kell segíteni, krónikus székrekedés.
• Járási nehézség.
• Annak észlelése, hogy valami megváltozott a korábbiakhoz képest, olyan érzés, mintha valami lenne a hüvelyben, nem lehet behelyezni a tampont, vagy kicsúszik.
• Súlyos esetben a hüvelyből „kibuggyan” a nyálkahártya vagy maga a méhszáj.

Forduljon orvoshoz, amint a következő tüneteket tapasztalja: a méhnyakat a hüvelybemenet közelében érzi, vagy állandó kellemetlenségtől szenved a vizeletcsöpögés vagy székelési inger miatt. Lehet, hogy nem érzi a méhnyakat a vaginában, de nyomást a hüvelycsatornában igen, illetve érezheti úgy, mintha valami ki akarna jönni a vaginából. Folyamatos alsó háttáji fájdalom, járási-, vizelési-, székelési nehézség.

Azonnal kérjen orvosi segítséget, ha a következőket tapasztalja: vizelési vagy székelési nehézség, esetleg teljes vizeletelakadás, teljes méhsüllyedés (méh előreesés, amikor a méh kijön a hüvelyből).

A méhsüllyedés diagnosztizálása

A méhsüllyedést kórtörténet és a medence fizikális vizsgálata alapján diagnosztizálják. Az orvos álló és fekvő testhelyzetben is megvizsgálja, illetve arra kéri, hogy köhögjön, annak érdekében, hogy növelje a nyomást a hasüregben. Ezen kívül számos egyéb vizsgálat is szóba jöhet.

A kivizsgálás lépései

• Kórtörténet felvétele: Az orvos kikérdezi a beteget aktuális tüneteiről és panaszairól, valamint felveszi a beteg kórtörténetét, beleértve a korábbi terhességeket, szüléseket és egyéb releváns egészségügyi információkat.
• Nőgyógyászati vizsgálat: A nőgyógyász megvizsgálja a medencei területet, beleértve a hüvelyt és a méhet, hogy megállapítsa a méhsüllyedés mértékét és súlyosságát. Álló és fekvő helyzetű kismedencei vizsgálatot is végeznek.
• Kismedencei ultrahang: A fizikális vizsgálat után a kismedencei ultrahang segít az orvosnak abban, hogy részletesebb képet kapjon a kismedencei szervekről, beleértve a méhet és a hüvelyt. A képalkotó vizsgálat segítségével pontosabban felmérhető a méhsüllyedés állapota.
• Hólyag vizsgálata: Mivel a méhsüllyedés gyakran hatással van a húgyhólyagra is, indokolt lehet a hólyag vizsgálata, például a hólyagtartalom mennyisége és a húgyhólyag működésének ellenőrzése.
• Intravénás pyelogram (IVP) vagy vese ultrahang: Speciális esetekben, mint a teljes méhsüllyedés miatti húgyvezeték elzáródás, intravénás pyelogram (IVP) vagy vese ultrahang szükséges. Ilyenkor festéket (kontrasztanyagot) fecskendeznek a vénába, majd annak útját a hólyagban röntgensugarakkal figyelik.
• CT vizsgálat: Indokolt esetekben kontrasztanyagos hasi-kismedencei CT vizsgálat is szükséges lehet.

Az időben megkezdett kezeléssel a legkellemetlenebb stádiumhoz pedig nem is jut el a betegség. Ezért ajánlatos a szűrővizsgálatokhoz hasonlóan időnként, a női élet egy-egy meghatározó állomásán, tehát várandósság előtt, szülés után, majd 6-12 hónap múlva, valamint a menopauza után tünetek nélkül is megejteni egy kismedencei vizsgálatot.

Kezelési lehetőségek a méhsüllyedés ellen

A méhsüllyedés kezelése többféle módon történhet, attól függően, hogy milyen súlyosak a méhsüllyedés tünetei és milyen az érintett személy klinikai helyzete. A kezelés célja a méh anatómiai helyzetének stabilizálása és a tünetek enyhítése.

Konzervatív kezelések

• Medencefenék izmainak erősítése (gátizomtorna, Kegel-gyakorlatok): Ez még a legenyhébb tüneteknél és akár megelőzésképp is fontos lehet. Sokszor már ez is elég lehet ahhoz, hogy megakadályozza a folyamat további romlását, és esetleg más szervek, vagyis a hólyag, a végbél süllyedését. Naponta 2-3x 30 perc gyakorlatozás az optimális. A hatás hónapokig tartó „edzés” mellett várható.
• Biofeedback tréning: A biofeedback angol kifejezés pontos fordításban biológiai visszacsatolást jelent, azaz egy visszajelzés a test működéséről. Egy olyan technika, amellyel megtanulhatod tested egyes funkcióit irányítani. A hüvelybe vagy a végbélnyílásba helyezett érzékelőszondával segíti az intimtornát.
• Hüvelyi elektrostimulációs kezelések: A medencefenéki záróizmok edzését egy készülék végzi. A hüvelybe vagy a végbélnyílásba helyezett elektródán keresztül közvetlenül a medencefenéki izmokat kezeli. Az izmok a stimuláció hatására összehúzódnak-elernyednek, ami az edzéshez hasonló hatású az izomra. A stimulációs kezelés lényegesen hatékonyabb az akaratlagosan végzett intimtornánál, így gyorsabban ad eredményt. Általában 8-10 hét kezelés szükséges, utána fenntartó kezelésre térhet át (heti 1-2 kezelés).
• Ösztrogén krém, kúp vagy gyűrű: Csak egyes menopauza után lévő nőknél segít helyreállítani a hüvely szöveteinek erejét és vitalitását, hormonpótlással orvosolható.
• Méhgyűrű (pesszárium): Amennyiben nem akar műtétet, vagy állapota nem engedi azt, dönthet méhgyűrű vagy pesszárium alkalmazása mellett is, mely a hüvelycsatornába helyezve támasztja a süllyedő méhet. Ezt használhatja ideiglenesen és véglegesen is. Különböző méretben és formában kaphatóak, hogy pontosan illeszkedjen. Súlyos méhsüllyedés esetén a pesszárium alkalmazása nem hatásos. Emellett előfordulhat, hogy irritálja a hüvelyt, és kellemetlen szagú folyást okozhat.

Sebészeti beavatkozások

• Helyreállító műtét (méhfelvarrás): Az életkorától, és attól függően, szeretne-e teherbe esni, a műtéti eljárás segíthet a méh helyreállításában. A sebész a megereszkedett hüvelyfalat, húgycsövet, hólyagot és végbelet is helyreállítja. A műtét végezhető hüvelyi-, hasi- és laparoszkópos eljárással is. Ez a kezelési mód lehetőséget teremt a további gyermekvállalásra is.
• Méheltávolítás (hysterectomia): Súlyos esetekben, ha a méhsüllyedés súlyos és más kezelési lehetőségek nem hatásosak, méheltávolításra kerül sor. A sebész-nőgyógyász végezheti a hüvelyen vagy a hason keresztül is.
• Lézeres kezelés: A lézeres kezelés a hüvely hám- és kötőszöveti rétegét újítja meg, fokozza a terület vérellátását, inkontinencia panaszok, hüvelytágasság esetében hatékony lehet, stimulálja a kollagéntermelődést, serkenti új kollagénrostok kialakulását, a mélyebb rétegeket összehúzza. Nem invazív, fájdalommentes, gyors és hosszú távú eredményeket hozhat.

Utókezelés

Az utókezelés attól függ, milyen kezelés alatt állt. Amennyiben műtéten esett át, a sebész utasításait kell követnie. Ha a pesszárium alkalmazása mellett döntött, rendszeresen kell tisztítani és ellenőrizni annak pontos illeszkedését.

Az alábbi táblázat összefoglalja a méhsüllyedés kezelési módszereit, súlyosság szerint:

A méhsüllyedés megelőzése

A méhsüllyedés megelőzésének célja, hogy megerősítsük a medencefenéki izomzatot, valamint megakadályozzuk azt gyengítő hatásokat. A kismedencei süllyedés kockázata jól felmérhető, mert ismertek a kialakulásához vezető tényezők. Minél többet begyűjt valaki ezek közül, annál nagyobb az esélye rá.

• Rendszeres gátizomerősítő torna: Különösen szülést követően ajánlott.
• Testsúly csökkentése: Kerülni kell a jelentős túlsúlyt és az elhízást.
• Székrekedés megelőzése: Kerülni kell a székrekedéssel járó erőlködést például magas rosttartalmú diéta alkalmazásával.
• Nehéz súlyok emelésének kerülése: Kerülni kell a munka vagy a mindennapi tevékenységek során a nehéz súlyok emelését.

tags: #masodik #terhesseg #mehsullyedes