A szezonális influenza minden évben az őszi lehűléskor újra és újra megjelenő, cseppfertőzéssel terjedő vírusos megbetegedés. Bár általában ártalmatlan, enyhe légúti tünetekkel jár és 1-2 hét alatt magától is gyógyul, bizonyos esetekben - például várandósság esetén - súlyos szövődményeket is okozhat. A rizikócsoportokba tartozóknak ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a megelőzésre.
A várandós állapot testileg és lelkileg is különleges időszakot jelent egy nő számára. Élete egyik legnagyobb eseménye, nőiességének beteljesülése és jövőjének talán a legmeghatározóbb időszaka a kilenc hónap. Nem véletlen tehát, hogy mindenkiben van némi aggodalom a külvilágból leselkedő veszélyek, különböző fertőzések, betegségek miatt, nehogy pont ezalatt az időszak alatt jelentsen komoly problémát a kismama szervezete számára. Különösen igaz ez pl. a téli, megbetegedésekkel tarkított, a szervezet számára immunológiailag gyengébb időszakban. De felmerülhet egy nyári gyomor-bélrendszert érintő hasmenéses időszakban is.
Az influenza gyorsan terjedő vírus - a súlyos tünetek kialakulásának kockázata azonban nem egyforma az egyes lakossági csoportokban. A súlyos tünetekkel járó influenzafertőzés kockázatát az alábbi tényezők növelik: életkor (60 év felettiek, egészségi állapottól függetlenül); várandósság; a fogékonyság (az immunrendszer állapota); meglévő alapbetegség(ek) (krónikus légzőszervi betegség, szív- és érrendszeri betegség, krónikus máj- és vesebetegség, anyagcserebetegség, stb.).
Az influenza súlyos lefolyásának egyik ismert rizikófaktora a várandósság - a legnagyobb kockázattal a harmadik trimeszterben bekövetkező fertőzés esetén kell számolni. Várandós nők esetében magasabb az influenza szövődményeinek kockázata. Leggyakoribb a hörghurut: a mellkasi fertőzésből súlyos esetben tüdőgyulladás is kialakulhat. Az influenza koraszülést és alacsony születési súlyt eredményezhet, súlyos esetben akár halvaszületés is bekövetkezhet.
A Semmelweis Egyetem kutatói megállapították, hogy átlagosan 50 százalékkal magasabb lehet a fejlődési zavarok kialakulásának kockázata azoknál a magzatoknál, akiknél az édesanya a várandósság első három hónapjában influenzafertőzésen esik át. Ez volt az első ilyen vizsgálat világszerte. Összesen 85 855 szülés adatait hasonlították össze, az alanyok 20-45 éves nők voltak. Nem maga a vírus, hanem a fertőzéssel járó láz vezet a komplikációkhoz. A leggyakoribb, nem genetikai eredetű rendellenességek között az úgynevezett velőcsőzáródási problémák - például a nyitott gerinc és egyéb agyi fejlődési rendellenességek - kialakulásának veszélye átlagosan 148 százalékkal (2,48-szorosára) nőhet. A harmadik nagy csoport, a veleszületett szívhibák kockázata pedig átlagosan 63 százalékkal (1,63-szorosára) emelkedhet a kutatók elemzése szerint. Ezen belül az aortaszűkület kialakulásának veszélye akár négyszeresére is növekedhet, ha az anya a terhesség első harmadában elkapja az influenzafertőzést.
Miért veszélyes az influenza az első trimeszterben?
A terhesség első harmadában (az első trimeszterben) alakulnak ki a magzat szervei. Ebben az időszakban a környezeti hatások komolyan károsíthatják az embrió fejlődését, akár fejlődési rendellenességet is okozhatnak. Az influenzavírusok szerepe vitatott a veleszületett, nem genetikai hátterű rendellenességek kialakulásában: egyes epidemiológiai tanulmányok a rendellenességek kockázatának kismértékű növekedését mutatták ki, míg mások nem figyelték meg a fejlődési rendellenességek arányának növekedését influenzajárványok után. Az eredményeink azt mutatják, hogy az első trimeszteri influenzafertőzés súlyos szövődményekkel járhat, mert ez a legkritikusabb időszak a magzat fejlődésében. Az eddigi megfigyelések szerint nem maga a vírus, hanem az azzal járó láz vezethet komplikációkhoz.
A fertőzés következtében fellépő láz különösen veszélyes lehet. A magas láz okozhat vetélést, és növeli a fejlődési rendellenességek kialakulásának kockázatát. Főként az első és utolsó trimeszterben jelenthet nagy veszélyt, a terhesség első harmadában velőcső záródási rendellenességet, míg az utolsó harmadban koraszülést válthat ki. Az acetilszalicilsav tartalmú gyógyszerek (aspirin, kalmopyrin) és a non-szteroid gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító gyógyszerek a terhesség alatt mértékkel szedhetők, de nem javasoljuk a 34. terhességi hét után, mert hatással lehetnek a szív és a tüdő fejlődésére.
Az influenza elleni védőoltás fontossága
Az influenza megelőzésében a legfontosabb a védőoltás, amelyet célszerű még az influenzaszezon kezdete előtt beadatni. Az influenza elleni védőoltás a kockázati csoportba tartozók számára térítésmentesen igényelhető. Az influenza elleni védőoltás általában jól tolerálható és biztonságos mindenki számára. A vakcina beadását követően ritkán alakulnak ki súlyos oltási reakciók, az enyhe mellékhatások pedig jellemzően 3 napon belül elmúlnak. A leggyakoribb tünetek a hőemelkedés, láz, enyhe végtag- és izomfájdalom, bőrpír az oltás helyén, fejfájás.
Az influenza elleni védőoltás beadása a várandósság bármely szakaszában biztonságos, a néhány hetes várandósságtól a szülés előtti időszakig. Azok a nők, akik a várandósságuk során influenza elleni oltásban részesültek, a születendő gyermeküket is védik. Az influenza vakcinák általában 6 hónapos kortól alkalmazhatók, ezért a magzat, illetve a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemő védelme érdekében is a legjobb megelőzési stratégia a várandós nők oltása. Így az immunizálásból származó ellenanyag a méhlepényen keresztül (transzplacentárisan) átadódik az újszülöttbe.
A megelőzés fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Az influenza elleni védőoltás minden várandós nő számára ajánlott. Egyes vizsgálatok szerint ha az influenzafertőzés során hatékonyan csillapították a lázat, kisebb valószínűséggel alakulnak ki fejlődési rendellenességek.
Mit tegyünk, ha mégis megbetegszünk?
Ha akut légúti megbetegedés tüneteit észleli, lehetőleg maradjon otthon, ne menjen közösségbe, és tartsa be a környezetében élők védelmét szolgáló óvintézkedéseket! Fontos a pihenés és a sok folyadék fogyasztása, valamint a vitamindús étkezésre sem árt odafigyelni. A sok zöldség, gyümölcs mellett a szénhidrátok és a fehérjék kellő bevitele is hozzásegíthet a gyorsabb gyógyuláshoz.
Láz, fejfájás esetén a szakorvos által javasolt lázcsillapítóval kell csillapítani a lázat. Amennyiben szűnni nem akaró magas láz jelentkezik (38-38,5 °C felett), alkalmazzunk hűtőfürdőt vagy priznicet és értesítsük orvosunkat, aki célirányos tanácsot fog adni. Bár több olyan hatóanyag is létezik, amelyek szedése a terhesség során is biztonságosnak ítélhető, a legfontosabb alapelv mégis az, hogy bármilyen gyógyszer alkalmazása előtt ki kell kérni a terhességet gondozó orvos tanácsát.
Torokfájás esetén mézzel és melegvizes sóoldattal való öblögetéssel enyhíthető, a bedugult orra pedig tengervizet tartalmazó orrsprayt használhatunk vagy inhalálhatunk gőz fölött, amelybe kamillát vagy eukaliptuszolajat tehetünk. Nyugodtan szopogathatunk eukaliptuszos cukorkát és a torokfertőtlenítő gyógyszerek sem tiltottak.
Mit tegyél, ha terhesség alatt megbetegszel?
Amennyiben nem megfázás, hanem influenza kínoz a terhesség alatt, ügyeljünk a sok folyadék fogyasztására, pihenjünk sokat és nyomjuk le a lázat. Az influenza tünetei a láz, fejfájás, hidegrázás, fáradtság és étvágytalanság. Ilyenkor nagyon fontos, hogy ne bízzuk magunkat és magzatunkat az öngyógyításra, hanem legkésőbb 1-2 nap után keressük fel orvosunkat, hogy elkerüljük a szövődményeket.
A téli időszakban könnyebben megbetegedhetünk, ugyanis a hideg levegő hatására a nyálkahártya kiszárad, védekezőképessége meggyengül, ezáltal a baktériumok, vírusok könnyebben elszaporodnak. Az influenza esetén hirtelen felszökő láz, hidegrázás, elesettség érzés is jelentkezik, a panaszok napokon belül enyhülnek. A megfázásból való kigyógyulás akár egy hétig is eltarthat.
A szakemberek szerint ezért különösen fontos az influenza elleni védőoltás beadatása már a terhesség tervezésekor és alatt is. A legfontosabb a megelőzés, amelynek legjobb eszköze az influenzaoltás.
tags: #influenza #elso #trimeszter