Az abortusz jogi és társadalmi megítélése Indonéziában és a világban

Az abortusz kérdése globálisan és lokálisan is rendkívül megosztó téma, amely jogi, etikai, vallási és társadalmi aspektusokat egyaránt felölel. A jogi szabályozás országonként eltérő, a teljes tiltástól a széles körű legalizálásig terjed, és folyamatosan vita tárgyát képezi.

Abortusz Indonéziában: börtönbüntetés és tiltakozások

Indonéziában az abortusz jogi helyzete különösen szigorú, és komoly következményekkel járhat. Egy friss eset is rávilágít erre: egy 15 éves kislányt fél évig tartó börtönbüntetésre ítéltek abortusz miatt, miután 17 éves bátyja többször is megerőszakolta. Az áldozatot legalább nyolc alkalommal erőszakolta meg a testvére. A terhességet a hatodik hónapban szakították meg, és az elvetélt magzatot falusiak találták meg a család háza mögötti olajpálma-ültetvénynél. A 17 éves fiút két évig tartó börtönre ítélte a Szumátra szigetén található Muara Bulian városában székelő bíróság. Mindketten fiatalkorúak börtönében töltik majd le büntetésüket.

A hatóságok még nyomoznak a testvér édesanyja ellen is, aki a beszámolók szerint segített a lánynak az abortusz végrehajtásában, mert szégyellte az esetet. Jogvédő szervezetek erőteljesen tiltakoztak a kislány bebörtönzése ellen, kijelentve, hogy a lányt inkább áldozatként kellene kezelni.

Az új indonéz törvénykönyvet várhatóan december 15-én fogadja el a parlament. Ebben a változások között szerepel, hogy a nemi erőszak kivételével büntethetővé válik az abortusz. A büntetőtörvények reformjáért küzdő ICJR intézet vezetője hívta fel a figyelmet arra, hogy a gyakorlatban sok nő csak a 40 napos határidő után veszi észre, hogy terhes, és akkor már nem tudják törvényesen megszüntetni a nem várt terhességet.

Az abortusz szabályozása a világban: szigorítások és enyhítések

Az abortusz szabályozása folyamatosan változik, egyes országokban szigorítják, másokban enyhítik a törvényeket. Lengyelország után az Egyesült Államokban és Magyarországon is szigorítottak az abortusz szabályozásán, de erre készül Oroszország, Olaszország és Kína is. Közben a világ „másik felén” folyamatosan enyhítenek a szabályozásokon.

Szigorítások

• Lengyelország: A Szovjetunió összeomlása után, 1993-ban a katolikus egyház nyomására Európa egyik legszigorúbb szabályozását fogadták el. 2021-ben a nacionalista Jog és Igazságosság Pártja még ezen is szigorított, kivették a kivételek közül a súlyos magzati rendellenességeket. Ennek hatására jócskán megcsappant a terhesség-megszakítások száma, mivel a magzati rendellenesség volt a nagyjából évi ezer legális abortusz fő oka. Becslések szerint évente nagyjából 10-150 ezer illegális abortuszra kerül sor Lengyelországban. Szigorú szabályozáshoz köthető az utóbbi évek egyik legnagyobb botránya: egy nő halála, akitől megtagadták az abortuszt ikerterhessége során, melynek során az egyik magzat elhunyt.
• Egyesült Államok: A Legfelsőbb Bíróság döntése után több tagállam szigorított a szabályozáson. Alabamában például az egyik legszigorúbb abortusztörvény él, ahol akár 99 év börtönbüntetésre is ítélhetik azokat a nőket, akik elvetéltek vagy halva született a magzatuk, amennyiben bebizonyosodik, hogy terhességük alatt kábítószert fogyasztottak. Ez az intézkedés súlyos kritikákat váltott ki az orvostársadalomból, akik egyre egységesebben és hangosabban tiltakoznak az új szabályozás ellen.
• Oroszország: A világon először 1920-ban, a Szovjetunióban lett legális az abortusz. Az ENSZ adatai szerint Oroszországban történik a legtöbb abortusz a világon, a kormány célkitűzései szerint 2025-re meg szeretnék felezni a terhesség-megszakítások számát az országban. Vlagyimir Putyin 2011-ben és 2014-ben is szigorított a törvényen, 2020 decemberében pedig az egészségügyi minisztérium írta össze határozatban a terhesség-megszakítás feltételeit.
• Magyarország: 2022. szeptember 15-étől szigorodott az abortuszszabályozás, melynek értelmében minden abortusz előtt a kismamának kötelező meghallgatnia a magzat szívhangját. Az orvosok nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy kihagyták őket a szabályozásból.

Enyhítések

• Írország: 1983 után tilos volt mindenfajta abortusz, ám egy 2018-as népszavazás nagyot változtatott: ekkor a szavazók 66 százaléka voksolt a tiltás megszüntetésére, aminek hatására még abban az évben legalizálták az abortuszt az első trimeszter végéig.
• Mexikó: A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az abortuszon áteső nők büntetése alkotmányellenes, így több állam is lépéseket tett a legalizálás érdekében.
• Argentína: Az utóbbi nagyjából száz évben csak akkor engedélyezték az abortuszt, ha az anya élete veszélyben forgott, vagy nemi erőszakot követtek el rajta, két éve viszont legalizálták a terhesség-megszakítást.
• Dél-Korea: 1953 óta törvény tiltotta az abortuszt, 2019-ben azonban ezt alkotmányellenesnek mondta ki az alkotmánybíróság, 2020-ban pedig eltörölték az abortusz teljes tiltását.
• India: 1971-ig teljes abortusztilalom volt, azóta többször is enyhítettek a szabályozáson. 2021-ben a szövetségi kormány módosította a törvényt, kibővítették a legális abortuszok kritériumait, például a nő már akkor is megszakíthatja a terhességet, ha a fogamzásgátlás volt sikertelen, illetve már nemcsak házaspárok, de egyedülálló nők is kérvényezhetik az abortuszt.
• Afrika: Az afrikai országok többsége is enyhít. Tavaly ősszel Dél-Afrika és Mozambik után Beninben is engedélyezték a terhesség-megszakítást 12 héten belül. Benin mellett Etiópiában és Zambiában is lehetővé tették, hogy a terhességet a nő társadalmi vagy gazdasági szükségleteire hivatkozva szakítsák meg.

Az abortusz története és megítélése Magyarországon

Magyarországon a terhességmegszakítás jogi szabályozása az 1992. évi 79. törvény alapján történik. 1956 óta legális bizonyos körülmények között a művi abortusz, azelőtt az ilyen tevékenység minden formája magzatelhajtásnak számított. A 20. század közepéig szinte mindenütt tilos volt a várandósság megszakítása. A modern polgári törvényalkotás 1878-ban hozta az első rendelkezéseket az abortusszal kapcsolatban (Csemegi-kódex néven ismert 1878. évi V. törvény), amely az abortuszt lényegében emberölésnek minősítve, erkölcsi alapon tiltotta, és 2-8 évig terjedő börtönbüntetést helyezett kilátásba az elkövetőknek.

A két világháború közötti időben tovább éltek a korábbi tiltó intézkedések, de az illegális abortuszok is. Szakértők becslése szerint Budapesten évente 25-30 000 ártatlan gyermekéletet oltottak ki illegálisan. Egy 1933-as kúriai döntvény bár az 1878 óta tartó tilalmat nem szüntette meg, néhány kivétel számára utat engedett. Ez engedélyezte a legális terhességmegszakítást, amennyiben bűncselekmény következményeként történt a fogantatás, az anya életének megóvása érdekében vagy más egészségügyi okból.

A Rákosi-kor sem engedélyezte az abortusz gyakorlatát. 1956-tól azonban "az anya kérésére lényegében feltétel nélkül engedélyezték a terhességek művi megszakítását." Az abortuszok száma kezdettől fogva igen magas volt, az 1960-as évek végére elérte az évi 200 000-et is. 1973-tól szigorították az abortusztörvényt, úgynevezett "abortuszbizottságokat" állítottak fel, aminek hatására az abortuszok száma jelentősen csökkent.

A rendszerváltást követően, az 1992-ben hozott és azóta hatályos LXXIX. törvény a magzati élet védelméről szól. A törvény megalkotása előtt az abortuszszabályozással kapcsolatban heves viták folytak a parlamenti pártok között. A katolikus és protestáns egyházak, valamint Ferenc pápa is elítélik az abortuszokat. Erdő Péter esztergomi érsek és Szabó István dunamelléki református püspök egyenesen arra kérte 2017-ben a kormányt, hogy egyházi kórházakban ne végezzenek abortuszt Magyarországon. A kezdeményezés támogatói között a KDNP is szerepelt.

Az abortuszok száma az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, azonban még így is magas: 2020-ban 23 901-et tett ki. Kopp Mária pszichológus szerint az abortusz Magyarországon tabu téma, akiről általában nem beszélnek azok, akik átestek az eljáráson. A Magyar Család és Nővédelmi Tudományos Társaság (MCSNTT) „Ne ess pánikba” címmel végez ismeretterjesztési kampányt az abortuszok visszaszorulásáért.

Az abortusz költségei Magyarországon

A terhességmegszakítás költségeit a nő állja, és csekken fizeti be a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő számlájára. 2022-ben ennek maximális összege 41 667 forint volt. Az összeg nagysága azonban a kérelmező anyagi helyzetétől, illetve attól függ, hogy milyen szociális juttatásokban részesül.

Mind állami, mind magánkórházak végeznek abortuszműtéteket Magyarország területén, azonban nagy különbségek mutatkoznak az állami és a magánpraxisok tarifái között.

Statisztikai adatok az abortuszokról Magyarországon

Az abortuszok mellett továbbra is léteznek illegális magzatelhajtások, és csecsemőgyilkosságok is. Utóbbiak számát 2012-ben évi körülbelül 100-ra becsülték, de csak az esetek húsz százaléka derül ki.

Globális statisztikák és trendek

A WHO legutóbbi átfogó jelentése szerint 10-ből hat nem szándékolt terhesség vetéléssel végződik. Az összes abortusz körülbelül 45 százaléka nem biztonságos, ennek 97 százaléka a fejlődő országokban történik. A WHO adatai szerint 2015 és 2019 között világszerte évente átlagosan 73,3 millió abortuszt végeztek el, ez némiképp csökkent később, 2020-ban 43 millió terhesség-megszakítást végeztek el, de az abortusz még így is a vezető halálozási okok közé sorolható.

tags: #indonez #lany #abortusz #borton