Kevés dolog éri akkora meglepetésként a leendő szülőket, mint amikor az első ultrahangvizsgálat során elhangzik az orvostól: „Itt bizony kettő van!” Az ikerterhesség híre szinte mindig sokkhatásként éri a kismamát és a párját - még akkor is, ha a családban volt már hasonló eset, vagy ha sejtették, hogy előfordulhat. Ebben a cikkben sorra vesszük azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek segítenek felkészülni a különleges, de sok szempontból kihívásokkal teli kilenc hónapra.
Az ikerterhesség viszonylag ritka, de nem szokatlan jelenség: természetes úton nagyjából minden 80-90. várandósság ikerterhesség. Magyarországon az ikerszülések aránya körülbelül 1,5-2% körül mozog, és az utóbbi években kissé emelkedett, főként a lombikprogramok és a későbbi gyermekvállalás miatt.
Az ikerterhességek gyakoriságát tehát nemcsak az embrióbeültetések száma befolyásolja, hanem az alkalmazott hormonkezelések is. Nem. A tévhiedelemmel ellentétben a lombik program nem minden esetben végződik ikerterhességgel, hiszen az esetek többségében egyetlen magzat fejlődik. Egyes kutatások felvetették, hogy a magas folsavtartalmú vitaminok szedése a fogantatás környékén növelheti az ikerterhesség esélyét.
Az ikerterhesség típusai
Az ikerterhességek két fő típusa az egypetéjű (monozigóta) és a kétpetéjű (dizigóta) ikrek. A két típus eltérő módon alakul ki, és különböző egészségügyi kockázatokat is hordozhat.
Kétpetéjű ikrek akkor jönnek létre, amikor az anya szervezetében két különböző petesejt termékenyül meg két különböző hímivarsejt által. A két embrió genetikai állománya annyira különböző lehet, mint két külön született testvéré. Ez a típus gyakoribb, és gyakran öröklődik az anyai ágon, illetve előfordulása gyakoribb 30 év feletti nőknél és mesterséges megtermékenyítés esetén.
Egypetéjű ikrek akkor jönnek létre, ha egy megtermékenyített petesejt kettéválik - ilyenkor a két baba genetikailag teljesen azonos, azonos neműek, és nagyon hasonlítanak egymásra. Az egypetéjű ikrek ritkábbak, az összes ikerterhesség körülbelül egyharmadát teszik ki.
Az ikerterhesség típusát általában az első trimeszterben végzett ultrahangvizsgálattal lehet megállapítani, különösen a 6-12. hét között. Az orvos ilyenkor megfigyeli, hogy hány magzatburok és méhlepény van jelen. Ha két különálló méhlepény látható, az általában kétpetéjű ikrekre utal. Az egypetéjű ikrek esetében a helyzet bonyolultabb lehet, mert a kettéválás idejétől függően külön vagy közös méhlepény és burok is kialakulhat. Ha a kérdés nem tisztázható ultrahanggal, a születés után genetikai vizsgálat segíthet pontosan meghatározni az ikrek típusát.
Az ikerterhesség korai jelei
Az ikerterhesség korai jelei hasonlítanak az egyes terhesség tüneteihez, de gyakran intenzívebben jelentkeznek. Az ikerterhességre is szinte ugyanazok a tünetek jellemzők, mint más várandósságokra.
A leggyakoribb korai jel az erősebb és tartósabb émelygés, hányinger, amit a magasabb HCG-hormonszint okozhat. Sokan az omega-3-at is ajánlják, ami csökkentheti a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát.
Sok kismama fokozott fáradékonyságról, álmosságról számol be már a terhesség korai szakaszában. Gyorsabb súlygyarapodás, fokozott mellfeszülés és korábban érezhető hasi növekedés is utalhat ikerterhességre. Előfordulhat erősebb szívdobogásérzés, légszomj vagy gyakoribb vizelési inger is.
Extrém fáradtság: Az ikerterhesség leggyakoribb panasza az extrém mértékű fáradtság. Álmosság, letargia, kimerültség jellemzi, mely akár fokozódhat is, hiszen a szervezet számára megterhelő több baba tápanyaggal való ellátása.
Súlyos reggeli rosszullétek: Az ikreket váró anyukák többsége erőteljes reggeli rosszullétekről számol be. Amennyiben túlságosan is szagérzékeny, fokozott nyáltermelést észlel, illetve gyakori gyomorpanaszai vannak, illetve reggelente hányinger/hányás gyötri, azt valószínűleg a hormonok okozzák. Ezek a panaszok rendszerint a 12-14. hét táján elmúlnak.
Erőteljes pozitív terhességi teszt: Az ikreket váró kismamák szinte kivétel nélkül már közvetlenül a menstruáció kimaradását követően erőteljes pozitív terhes-tesztről számolhatnak be. Bár általában a korai terhességi teszt csak halvány csíkkal jelzi a baba érkezését, ikerterhességnél a hCG szint jóval magasabb, így a teszt is egyértelműbb eredményt ad. A hCG (humán chorion gonadotropin) egy olyan hormon, mely a megtermékenyítés után körülbelül 10 nappal már kimutatható a női vérből, és mennyisége a terhesség 10. hetéig rohamosan növekszik. Az ikerterhesség emelt szintű hCG-t eredményezhet.
A terhességi korhoz képest nagyobb és gyorsabban növő pocak: Ikerterhesség esetén az anya méhe nagyobbra tágul, mint a normál terhességek során, így a pocak is nagyobb. Korai szakaszban a megnövekedett vér térfogat és az extra magzatvíz mennyiség miatt látszik hamarabb a terhesség, mint másoknál.
Hízás: Ahogy a többes terhesség miatt az anya pocakja nagyobbnak látszik, úgy a súlygyarapodás is fokozott lehet. Természetesen a terhességi súlygyarapodás függ az anya magasságától, testtípusától és a terhességet megelőző testsúlyától is.
Korai magzatmozgás: A baba mozgásának érzékelése az egyik legizgalmasabb pontja a terhességnek. Az ikreket váró anyák általában hamarabb és/vagy erőteljesebben érzékelik a magzatmozgást. Vannak azonban olyan esetek is, mikor a babák elhelyezkedése miatt (pl. befelé mutató kezek és lábak) kevesebb mozgást éreznek.
Magzati szívhang: Az első trimeszter végén tapasztalt szakember már el tudja különíteni a babák szívverését is. Ritkán előfordulhat azonban, hogy ami második szívhangnak hangzik, az háttérzaj vagy az anya szívének hangja.
Abnormális AFP eredmény: Az alfa-fetoprotein (AFP) szűrés a kismama véréből történik a második trimeszterben, és a magzati rendellenességek szűrése a célja. Ikerterhesség esetén a teszt szokatlanul magas pozitív eredményt mutathat.
Családtörténet/megérzés: Az eltúlzott tünetek és kóros vizsgálati eredmények mellett nem hagyható figyelmen kívül az anyai intuíció és a családban előforduló ikerterhességek megléte sem. Ez mind utalhat arra, hogy többszörös terhességre kell számítani.
Az ikerterhesség gondozása és kihívásai
Az ikerterhesség ugyan nem azt jelenti, hogy az ember három helyett eszik, de az tény, hogy több vitamint, kalóriát, fehérjét és folyadékot kell fogyasztani, mint egy "sima" várandósság esetén. A várandósoknak magzatonként napi plusz 300 kalóriát kell bevinniük, tehát 600-at ikerterhesség esetén. A megfelelő fehérjefogyasztás kritikus fontosságú a magzatok fejlődése és az anya egészsége szempontjából. A terhesség 20. hete után, a második trimeszter közepén egy ikrekkel várandós nőnek napi 50 gramm plusz fehérjét kell fogyasztania (25 grammot magzatonként). Dietetikus tanácsát is érdemes lehet kikérni.
A terhesvitaminok mellett ikerterhesség esetén más étrendkiegészítők szedése is ajánlott. Egyes kutatások szerint érdemes cinket és magnéziumot is szedni, míg mások szerint nem feltétlenül szükséges.
Az ikerterhesség csodálatos, de nem mindennapi állapot, amely fokozott figyelmet és gondos orvosi ellenőrzést igényel. Mivel két (vagy több) magzat fejlődik egyszerre, a kismama szervezetét nagyobb megterhelés éri, és ennek következtében bizonyos szövődmények előfordulása gyakoribb lehet.
Az ikerterhesség esetén nagyobb a terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázata. A koraszülés kockázata jelentősen magasabb ikerterhességnél, sok esetben a babák a 37. hét előtt születnek meg. Az ikrek világra hozatala gyakran császármetszéssel történik, különösen, ha a babák nem ideális fekvésben helyezkednek el.
Az ikrek között előfordulhat, hogy az egyik baba gyorsabban fejlődik, mint a másik. A kismama szervezete nagyobb mennyiségű vért termel, hogy mindkét babát ellássa, ami megnöveli a vashiány és a vérszegénység kockázatát. Ikerterhesség esetén gyakoribb a terhességi magas vérnyomás, amely veszélyes lehet mind a babákra, mind az anyára nézve.
A terhesség előrehaladtával a kismama mozgása egyre nehezebb lehet, és sok esetben már a második trimesztertől javasolják a pihenést vagy a munkavégzés korlátozását. Két (vagy több) magzat fejlődése nagyobb terhelést jelent az anya szervezetének, és nő az esélye bizonyos szövődmények kialakulásának. A rendszeres ellenőrzések lehetővé teszik, hogy ezek a problémák időben felismerhetők és kezelhetők legyenek, így jelentősen csökkenthető a kockázat a babák és az anya egészségére nézve is.
Az ultrahangvizsgálatok gyakrabban történnek, hogy nyomon lehessen követni mindkét magzat fejlődését, valamint a lepények és a magzatvizek állapotát. A laborvizsgálatok segítenek a vashiány, vérszegénység vagy vércukor-problémák időbeni kiszűrésében. Emellett a szakemberek a kismamát is támogatják tanácsadással, életmódbeli útmutatással, és segítenek felkészülni a szülésre, amely ikerterhesség esetén gyakran korábban és eltérő módon zajlik.
Az ikerterhesség esetén a kismamák gyakrabban járnak terhesgondozásra. A rendszeres ultrahangvizsgálatok kulcsfontosságúak, hogy nyomon kövessék a magzatok fejlődését, a méhlepények működését és a magzatvizek mennyiségét. A genetikai szűrések - mint a kombinált teszt vagy a NIPT - ikerterhesség esetén is elvégezhetők, ám eredményeik értelmezése összetettebb lehet.
Az ikerterhesség egyik legnehezebb lehetséges kimenetele, amikor az egyik magzat elhal a terhesség során. Ez leggyakrabban a korai szakaszban történik, és gyakran teljesen tünetmentes. A jelenség neve „vanishing twin” (eltűnő iker), és sokszor csak az első ultrahang vizsgálat során derül ki.
Az ikerterhesség felszívódásának jelei gyakran enyhék vagy nem is érzékelhetők. A kismama tapasztalhat enyhébb vérzést, alhasi görcsöket, vagy csökkenhetnek a terhességi tünetei. Előfordulhat, hogy a terhesség korai szakaszában csak egy embrió látszik az ultrahangon, és a másik csak később válik észlelhetővé. Ezt nevezzük rejtett ikerterhességnek. Különösen akkor fordulhat elő, ha a magzatok nagyon közel helyezkednek el egymáshoz, vagy ha az egyik még nem elég fejlett a korai vizsgálatok idején.
Az üres petezsák (blighted ovum) olyan eset, amikor a petezsák kialakul, de benne nem fejlődik ki embrió. Ikerterhességnél ritkán, de előfordulhat, hogy az egyik petezsák üres, míg a másikban egészséges magzat fejlődik.
Monochorialis ikerterhesség esetén - amikor az ikrek közös méhlepényen osztoznak - előfordulhat az iker-iker transzfúziós szindróma. Ez egy súlyos állapot, amelyben a két magzat közötti vérkeringés egyensúlya felborul. Az egyik baba túl sok vért kap, míg a másik túl keveset.
Az ikerterhességek esetén nagyobb eséllyel alakul ki terhességi toxémia, vagyis preeklampszia. Ez a magas vérnyomással, fehérjevizeléssel és ödémával járó állapot veszélyes lehet mind az anya, mind a magzatok számára.
Az ikerterhességek körülbelül fele koraszüléssel végződik, vagyis a babák a 37. terhességi hét előtt jönnek világra. A méh túlterhelése, a magzatok növekedése és a méhlepény állapota mind hozzájárulhat ehhez. A koraszülés esélyét szoros megfigyeléssel, pihenéssel, gyógyszeres kezeléssel vagy szükség esetén kórházi megfigyeléssel lehet csökkenteni.
Az egypetéjű ikerpár esetén nagyobb a kockázat, legfőképpen az úgynevezett iker-iker transzfúzió kialakulása terén, tekintettel arra, hogy ilyenkor érösszeköttetés van a magzatok keringése között. Amennyiben ez az összeköttetés nem kiegyensúlyozott, a magzatok között transzfúziós folyamat indul meg, ezért jellemzően az egyik magzat a másik rovására jobban fejlődik, így a magzatok között jelentős súlykülönbség alakul ki.
A méhlepények számát az első trimeszteres ultrahang vizsgálat során állapítják meg. Ha egypetéjű ikreknél csak egy méhlepényt találnak, akkor számíts még több vizsgálatra és még alaposabb monitorozásra az egész várandósság alatt! Egy méhlepény esetén valószínűleg beutalnak kardiológiai ultrahang vizsgálatra is és a utolsó hetekben már jó eséllyel a kórház vendégszeretetét fogod élvezni, azért,hogy naponta tudják vizsgálni a babákat és kizárni az iker-iker transzfúzió veszélyét.
Természetesen a legtöbb egy méhlepényen osztozó egypetéjű ikerpár minden gond nélkül megszületik, de egy méhlepény esetén még valószínűbb, hogy a babák a kelleténél korábban érkeznek és ebben a helyzetben sok orvos eleve a császáros szülést javasolja valamikor a 34.-36. hét között.
A komplikációk esélye méginkább megnő akkor, ha egypetéjű ikreknél nemcsak egy méhlepény van, de a magzatburok sem különül el és a babák közös burokban fejlődnek. A legnagyobb kockázat ebben az esetben az, hogy nem látható az esetleges keringési aránytalanság a magzatvíz mennyiségéből, mivel a babák a magzatvízen is osztoznak! Ehhez hozzáadódik még az is, hogy mivel a babák nincsenek elkülönülve, a köldökzsinórjaikat eléggé össze tudják kuszálni, össze tudják csomózni, ami a hüvelyi szülést legtöbbször lehetetlenné teszi.
A fokozottabb kockázatok miatt egylepényes, egy magzatburkos ikrek esetén legtöbbször már a 24. - 28. hét környékén kórházba utalnak és szinte biztos a császáros szülés is...
Felkészülés a szülésre és az ikrekkel való életre
Az ikerterhesség esetén a szülés jellemzően nagyobb körültekintést igényel. Gyakran javasolják a kórházi befekvést már a várandósság vége felé, hogy az esetleges komplikációkra gyorsabban tudjanak reagálni.
Bár az ikerterhesség sok örömöt tartogat, fontos tudni, hogy fokozott kockázatokkal is járhat. A leendő édesanyák és az orvosi csapat részéről is nagyobb figyelmet igényel, hiszen a terhesség során különféle komplikációk léphetnek fel.
A szülész-nőgyógyászt kérdeztük arról is, mire érdemes különösen odafigyelni, ha ikrekkel vagyunk várandósak. Véleménye szerint az a legfontosabb, hogy nyugodtan, örömmel várjuk a babákat, emellett pedig, mint minden várandósság esetén, oda kell figyelni az egészséges életmódra és helyes táplálkozásra.
Mielőtt mélyebbre ásnánk az ikres várandósság témájában, először azt szeretném leszögezni, hogy az ikres várandósság önmagában nem egy abnormális, kóros dolog, hiszen ez egy természetben előforduló jelenség! Nálunk európaiaknál az ikrek viszonylag ritkák, százhetven várandósságból csak egy ikerpár születik, de vannak olyan népcsoportok, például a nyugat-afrikai jorubák, akiknél az ikrek olyan gyakoriak, hogy minden huszadik kismama ikrekkel várandós!
Manapság a világ fejlett részén azért ennyire magas az ikrek aránya, mert sok várandósság meddőségi kezelés révén jön létre. A meddőségi kezelések alapvető jellemzője, hogy a petefészkeket aktivizálják, ezért gyakoribb, hogy egy ciklusban több pete szabdulhat ki és termékenyül meg.
A tévhiedelemmel ellentétben a lombik program nem minden esetben végződik ikerterhességgel, hiszen az esetek többségében egyetlen magzat fejlődik.
A hármas ikerterhesség is gyakoribb lombiknál, amelynek kb. 1%-a ikerterhesség.
Az ikerterhesség nagyobb kockázattal jár, mint az egyes terhesség. Az ikervárandósság kapcsán gyakrabban kell számolni koraszüléssel, és az érett ikermagzatok születési súlya is többnyire kisebb.
Többes várandósság esetében spontán vetélés is kétszer-háromszor gyakrabban fordul elő. Az ikermagzatoknál a halva születés és a korai újszülötthalálozás is kétszerese-háromszorosa az egyes magzatokénak.
Ikerterhesség esetén számolni kell fekvési, tartási, beilleszkedési rendellenességek gyakoribb előfordulásával, mindemellett gyakrabban fordulhatnak elő anyai szövődmények is.
Figyelembe véve a nagyobb kockázatot, ha valaki ikreket vár, gyakoribb ellenőrzésre van szükség: nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magzatok fejlődésének ellenőrzésére, az egyes, ikerterhességre jellemző szövődmények idejekorán történő felismerésére.
Bár az ikerterhesség sok örömöt tartogat, fontos tudni, hogy fokozott kockázatokkal is járhat. A leendő édesanyák és az orvosi csapat részéről is nagyobb figyelmet igényel, hiszen a terhesség során különféle komplikációk léphetnek fel.
Az ikerterhességek körülbelül fele koraszüléssel végződik, vagyis a babák a 37. terhességi hét előtt jönnek világra. A méh túlterhelése, a magzatok növekedése és a méhlepény állapota mind hozzájárulhat ehhez. A koraszülés esélyét szoros megfigyeléssel, pihenéssel, gyógyszeres kezeléssel vagy szükség esetén kórházi megfigyeléssel lehet csökkenteni.
Az ikerterhesség esetén a szülés jellemzően nagyobb körültekintést igényel. Gyakran javasolják a kórházi befekvést már a várandósság vége felé, hogy az esetleges komplikációkra gyorsabban tudjanak reagálni.
Két baba érkezése mindenből kettőt jelent - ezért érdemes időben elkezdeni a felkészülést. Két kiságy, több ruhácska, dupla mennyiségű pelenka, valamint egy jól átgondolt babaszoba kialakítása segíthet a kezdeti időszak zökkenőmentesebb átvészelésében.
Több baba esetén nagy segítséget jelenthetnek a biztonságos, megnyugtató környezetet biztosító babafészkek vagy babahinták.
Az ikerterhesség nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is kihívásokat hozhat. A leendő szülők gyakran éreznek egyszerre örömöt és aggodalmat. Érdemes időt szánni az információgyűjtésre, tapasztalatcserére más ikres szülőkkel, valamint a lelki egyensúly megőrzésére.
Az ikerterhesség különleges és sok szempontból izgalmas várandósság, amely egyszerre hordozhat magában örömteli várakozást és fokozott odafigyelést igénylő kihívásokat. Ilyenkor az anyaméhben egyszerre két - vagy akár több - magzat fejlődik, ami nemcsak a leendő szülők, hanem az orvosi csapat részéről is fokozott figyelmet kíván.
Természetesen a legtöbb egy méhlepényen osztozó egypetéjű ikerpár minden gond nélkül megszületik, de egy méhlepény esetén még valószínűbb, hogy a babák a kelleténél korábban érkeznek és ebben a helyzetben sok orvos eleve a császáros szülést javasolja valamikor a 34.-36. hét között.
A komplikációk esélye méginkább megnő akkor, ha egypetéjű ikreknél nemcsak egy méhlepény van, de a magzatburok sem különül el és a babák közös burokban fejlődnek. A legnagyobb kockázat ebben az esetben az, hogy nem látható az esetleges keringési aránytalanság a magzatvíz mennyiségéből, mivel a babák a magzatvízen is osztoznak! Ehhez hozzáadódik még az is, hogy mivel a babák nincsenek elkülönülve, a köldökzsinórjaikat eléggé össze tudják kuszálni, össze tudják csomózni, ami a hüvelyi szülést legtöbbször lehetetlenné teszi.
A fokozottabb kockázatok miatt egylepényes, egy magzatburkos ikrek esetén legtöbbször már a 24. - 28. hét környékén kórházba utalnak és szinte biztos a császáros szülés is...
Ahogy közeledik a terminus, előfordulhat, hogy az egyik baba nem vagy csak jóval kevésbé nő, mint a testvére, ezért sokkal gyakrabban szükségessé válhat az orvosi szülésbeindítás ikrek esetén. Az viszont egyértelmű tévhit, hogy ikreket nem lehet hüvelyi úton megszülni! Ha a lentebb lévő baba fejvégű - legtöbbször ez a helyzet - , akkor a hüvelyi szülésnek általában nincs akadálya.
Az ikres hüvelyi szülés során gyakrabban előforduló komplikációk miatt sok kórházban az a gyakorlat, hogy az ikres hüvelyi szülések már eleve a szülészeti műtőben történnek, hogy probléma esetén minél hamarabb közbe tudjanak lépni. Érdemes a választott kórháznál annak is utánajárni, hogy mi az érzéstelenítési protokoljuk arra az esetre, ha hüvelyi szülés során válik szükségessé a műtét!
Különösen Nyugat-Európában és Amerikában gyakori, hogy ikres szüléseknél nem fecsérelik az időt még a spinális érzéstelenítésre sem, hanem rögtön teljes altatásban végzik a császármetszést, ha ez menetközben mégis szükségessé válik.
Ikres hüvelyi szülés esetén a vajúdási szakasz nagyjából ugyanúgy zajlik, mint „egykék” esetén: a méhnyak érési folyamata során a méhnyak felpuhul, megrövidül, előre mozdul, elvékonyodik és elkezd nyílni. Tehát ikrek esetén is egy tágulási szakasz van, dt valószínűleg még normál időben születendő babák esetén is a vajúdás alatt monitorozni fogják a babák szívhangját, ami nem egy egyszerű dolog! Technikailag ehhez általában két ctg gépet használnak illetve néhány modernebb gép alkalmas két baba egyidejű monitorozására is, de ezeknél is négy tappancsot szükséges a pocakra rögzíteni - készülj fel az ezzel járó kényelmetlenségre és arra, hogy emiatt a vajúdás alatti mozgási lehetőség sajnos limitált lesz!
A rögzített jelek könnyen interferenciát okozhatnak, előfordulhat hogy mindkét érzékelő ugyanannak a babának a szívhangját rögzíti, de még az anya szívhangja is jobban bezavarhat, mint egy baba esetén - ikrek ctg monitorozása ezért elég nehéz feladat és fontos, hogy a szülésznőnek ebben legyen gyakorlata! Ezek miatt a nehézségek miatt sok helyen az a gyakorlat, hogy csak a felső babát monitorozzák ctg-vel, az alsót pedig egy belső érzékelővel ellenőrzik, amit burokrepesztést követően a hüvelyen keresztül vezetnek be és rögzítenek az alul lévő baba fejére.
Ahogy halad előre a vajúdás, számthatsz arra, hogy a kitolási szakaszra meg fog telni a szülőszoba, illetve a műtő! Valószínűleg jelen lesz egy vagy két neonatológus - babák állapotától függően - két csecsemősnővér, egy aneszteziológus, legalább egy szülésznő és a szülészorvos, és valószínűleg közben mindent előkészítenek a műtéthez is, úgyhogy fontos, hogy ettől ne ijedj meg és próbáld minél jobban kizárni a műtéti készülődést a gondolataidból!
A tömegtől eltekintve a kitolási szakasz is nagyjából hasonlóan zajlik az egybabás szülések kitolási szakaszához, viszont attól a pillanattól kezdve, hogy az első baba megszületett, az orvosod figyelme teljes egészében a második babára fog összpontosulni - a második babánál ugyanis még magasabb a szülési komplikációk esélye!
Nézzük meg egy pillanatra a második baba születéséhez köthető komplikációkat! Gyakoribb, hogy a második baba kereszben vagy lábtartásban helyezkedik el vagy hogy a hirtelen keletkező nagy térben a második baba köldökzsinórja a hüvelybe csúszik (köldökzsinór előesés). Előfordulhat, hogy a méh az első baba után rögtön annyira elkezd összehúzódni, hogy emiatt leválhat a méhlepény is idő előtt. Elkezdhet záródni a méhszáj vagy az is előfordulhat, hogy a méh az első baba megszületése után nem produkál összehúzódásokat.
Azért, hogy a második baba hogylétéről pontos képet kapjanak, az első baba születés után valószínűleg azonnal egy mobil doppler készülékkel megkeresik a második baba szívhangját és kézi betapintással - és esetleg mobil ultrahang készülék segítségével - ellenőrzik a pozícióját és szükség esetén külső-belső manőverrel segítik menetirányba fordítani. Ha a második baba hogyléte nem kielégítő, vagy ha a baba fordítása nem sikerül és keresztben marad, vagy ha előesik a köldökzsinór vagy záródni kezd a méhszáj - akkor a második babát műtéti úton segítik világra. Így elég ritkán, de ikreknél így előfordulhat az a helyzet, hogy az első baba hüvelyi úton, a második pedig császármetszéssel születik meg! Természetesen ez elég extrém eset, jó eséllyel a második baba azonnal fejjel lefelé fordul és 15-20 percen belül ő is gond nélkül megszületik!
A babák születés utáni további ellátása elsősorban attól függ, hogy mennyire korán, milyen súllyal és milyen életfunkciókkal születnek - ezért a neonatológiai vizsgálat után elképzelhető, hogy rögtön intenzív kezelésre szorulnak, de ha ez a helyzet nem áll fenn, akkor semmi akadálya nincs ikrek esetén sem az azonnali bőrkontaktusnak!
A méhlepényi szakaszt ikres szülések esetén szinte mindig aktívan menedzselik, ami azt jelenti, hogy szintetikus oxitocin hormon injekcióval késztetik gyorsabb összehúzódásra a méhet, azért, hogy a lepény minél hamarabb leválljon és ezáltal csökkenjen a szülés után fokozott vérzés kockázata.
A kórházi tartózkodás hossza teljesen a babák állapotától függ, ezért ehhez nagyon nehéz bármiféle kapaszkodót adni. Viszont mindenképpen javaslom, hogy még időre született, egészséges babák esetén is már a szülés előtt vedd fel IBCLC szoptatási tanácsadóval a kapcsolatot, aki majd a babák születése után praktikus tippekkel, szoptatási pozíciókkal tud segíteni abban, hogy a babáid szoptatása minél gördülékenyebben menjen! A természet olyan csodálatosan alkotott meg bennünket, hogy igény esetén a melleink még két - sőt akár több! - baba táplálásához is tudnak elegendő anyatejet előállítani!
Nagyon fontos, hogy ikrek esetén ne vedd félvállról a gyermekágyas időszakot, hanem készülj fel arra, hogy az első hetekben, hónapokban segítségre lesz szükséged! Ikreket várni, ikreket szülni és ikreket nevelni nagyon nagy feladat, ehhez nem fér kétség! De próbálj ne csak a feladat nagyságára gondolni, hanem a szépségére is!