Ikerbabák mozgásfejlődése: Mikor kell aggódni és hogyan segíthetünk?

A szinte magatehetetlen újszülöttből 1 év alatt hatalmas tempóban száguldozó kis rosszcsont lesz: ez minden anyuka álma. Vannak azonban lustább és fürgébb babák, és a fejlődés tempója sem mindig olyan, mint ahogyan mi azt elképzeltük. De vajon mikor „normális” a csecsemő mozgásfejlődése, és mikor kell elkezdeni valóban aggódni?

A mozgásfejlődés üteme részben öröklött dolog, részben függ a baba alkatától és motivációjától is. A nagyobb babák általában később kezdenek mászni, járni. Fontos azt is tudni, hogy amikor látszólag semmit nem fejlődik a baba, akkor is sokat tanul. Lehet, hogy csak későn kezd el mászni, de közben megtanul szépen beszélni, vagy nagy kézügyességre tesz szert.

Noha a csecsemő mozgásfejlődése meglehetősen egyéni ütemet vehet fel, felmérések kimutatták, hogy 3 éves korra minden gyerek ugyanazokra a mozgásokra képes, hiába tanul meg tehát néhány baba hamarabb járni, 3 évesen ugyanolyan ügyesen ugrál és szalad majd, mint azok a társai, akik csak később sajátították el ezeket a mozgásformákat.

Az ikerbabák mozgásfejlődése és a koraszülés

A szülések legnagyobb részére a várandósság 37-41. hetében kerül sor - az ikerszületéseknek azonban körülbelül a 35-40%-a az optimális időpontnál hamarabb következik be. Mindemellett figyelembe kell venni, hogy minél korábban látja meg a napvilágot egy újszülött, annál éretlenebb a tüdeje, az idegrendszere és minden más szerve, és annál több időre lehet szüksége ahhoz, hogy lemaradását behozza.

A gyarapodó baba mozgástere születése előtt mindinkább beszűkül - ami hatványozottan igaz az ikergyermekekre. Sőt, nekik nemegyszer az „ellátmányon”, a táplálékot és oxigént biztosító placentán is osztozniuk kell.

Ikerbabák esetében az sem ritka, hogy a testvérek egyikénél, aki fizikailag érettebb, a mozgásfejlődés módja és üteme megfelelő, míg a másik testvér valamilyen mértékben lemarad mögötte.

A mozgásfejlődés szakaszai és lehetséges problémák

A baba az anyaméhben körülbelül 8-9 hetes korától mozog, amikor tulajdonképpen még embrió. De ekkor a ficánkolása nem észrevehető, mert még nagyon pici. Csak később, körülbelül a 20. héttől válik érzékelhetővé.

Az első hónapok

• 1 hónap végére: már érdeklődik környezete iránt.
• 5-6 hetesen: érdekes, csillogó tárgyakat követ tekintetével, hallja a beszédet, figyel rá és odafordul.
• 2 hónapos kor: Ajánlatos felfigyelni arra, ha egy baba már 2 hónapos, mégis gondot okoz számára a zavartalan nyelés, szopás, légzés.
• 3 hónapos kor: A legtöbb baba már megtartja a fejecskéjét. Ebben segíthetjük őt azzal, ha minél kevesebbet fektetjük „majdnem ülő” helyzetben. Ehelyett gyakran tegyük őt hasra, mert így lehetősége van minél többször felemelni a fejecskéjét, később kitámasztani magát a karjaival, így erősödnek az izmai. Ugyancsak fontos észrevenni azt, ha 3 hónapos kora után a fejét nem emeli, illetve mindig egy irányba fordítja, ha nem szeret hason feküdni, és ha a kezeit még mindig szorosan ökölbe szorítja. Eleinte ökölbe zárt kezei is a harmadik hónaptól kinyílnak, elmúlik a fogóreflex. 3-4 hónaposan már „magától” szopik, nem kell irányítani, ráteszi a mellre a kezét, vagy a cumis üvegre. Ekkor már hangosan nevetnek, és végig alusszák az éjszakát.
• 4-5 hónapos kor: Megpróbál egy-egy tárgyat megfogni, megcseréli kezecskéiben. Kezdi felismerni az idegeneket, örül az ismerős arcoknak, sokszor megijednek az ismeretlenektől. Problémát jelezhet - egyebek között - ha hason fekvésben a kezét ökölbe zárva támaszkodik, ha a mellkasát még nem emeli magasra, ha nem próbál a hátáról az oldalára fordulni.

6 hónapos kor után

• 6-7 hónapos kor: Mozgásában már jelentős változást tapasztalhatunk, hiszen minden bizonnyal mindkét irányba átfordul, hasról hátra, és hátról hasra is. Kúszó mozdulatokat is megtesz érdekes tárgyak felé. Kezd térdre támaszkodni, majd szépen kialakul a mászás a kúszás után. Eleinte egy-egy mozdulatra képes, de gyorsan megtanulja összehangolni a 2 kezet a 2 lábbal. Fél éves kor körül képes játékokat kezdeményezni. Kezdi érteni az utasításokat, ha eddig folyamatosan beszéltünk neki. Kezdi összekötni a tárgyakat a neveikkel. Szótagokat gőgicsél, valamint ha valamit nem kér, vagy nem szeret, azt tudomásunkra hozza.
• Kúszás, mászás (5-11 hónapos kor): Biztosítsunk a babának jó nagy teret ahhoz, hogy szabadon mozoghasson! Persze előtte gondosan tegyünk el minden veszélyes tárgyat, és dugaszoljuk be a konnektorokat is! Vannak babák, akik remekül kúsznak, mások eleinte inkább csak hátrafelé másznak, később aztán olyan szintre fejlesztik a mászási technikájukat, hogy ember legyen, aki két lábon képes őket követni. Segíthetjük a mászást azzal, hogy ígéretes játékokat teszünk karnyújtásnyi távolságon kívül. Öltöztessük két részes darabokba (ne egyberészes rugdalózóba!), mert így pontosabb képet kap a saját mozgásáról! A lehető legkevesebb időt töltse járókában, ahol lehetősége van arra, hogy kapaszkodva felálljon.
• Felülés (8-10 hónapos kor): Akkor tud ülni a csecsemő, amikor már önállóan is képes ülő helyzetbe tornázni magát, és támasztás nélkül sem borul fel. Ne erőltessük őt ülő helyzetbe, hanem várjuk meg, amíg megerősödnek a hátizmai annyira, hogy magától is elüldögél.
• Állás és járás: Állásnak az számít, amikor önállóan, akár tárgyakba kapaszkodva fel tud állni. Ezt sem érdemes siettetni, kézzel álló helyzetbe húzni őt, vagy akár kézen fogva sétáltatni idő előtt, mert ezzel nem segítjük az egyensúlyérzetének kialakulását, sőt túlterhelődik a lábboltozata.

Hihetetlen élmény nézni, ahogy az újszülött, magatehetetlen kisbabából egy év alatt két lábon járó totyogó lesz. Elképesztő, ahogy a kicsik napról napra tanulnak, a gyakori kudarc ellenére is fáradhatatlanul próbálgatják az egyes mozgásformákat.

Az ikerbabák beszédfejlődése

Az ikrek általában még 3-4 éves korukban is rövidebb mondatokat használnak, kevésbé gördülékenyen kommunikálnak, nehezebben fejezik ki magukat és kevésbé artikulálnak, mint nem iker társaik. Azonban vizsgálatok bizonyítják, hogy a beszédet ők is ugyanúgy értik, passzív szókincsük pedig megegyezik kortársaikéval. Ennek hátterében általában 3 szociális tényező áll.

1. Az ikres szülők - érthető módon - sokkal elfoglaltabbak, idő hiányában pedig sietősebben és tömörebben kommunikálnak gyermekeikkel, ráadásul az esetek legnagyobb részében egyszerre beszélnek az ikrekhez, nem pedig külön-külön.
2. Hátráltatja az ikrek nyelvi fejlődését az is, hogy gyakran sajátos titkos nyelvet alakítanak ki egymással, amit lényegében csak ők értenek. Lenyűgöző, hogy egy rendkívül leegyszerűsített nyelven, kezdetleges fonetikai, grammatikai és szemantikai alakzatokat használva is képesek kommunikálni egymással. Ez a sajátos interakciós stílus páronként egyedi, viszont nem beszélhetünk az anyanyelvtől gyökeresen eltérő nyelvről. A titkos nyelv fennmaradása kb. 3-4 éves korig a leggyakoribb.
3. Súlyosbító tényező lehet az is, ha nagy család veszi körül a babákat, mivel emiatt akarva-akaratlanul kevesebb figyelmet kapnak a kicsik.

Jobaházy Andrásné logopédus szerint akkor beszélhetünk megkésett beszédfejlődésről, ha a gyerekünk már hároméves is elmúlt, de még mindig nem beszél, és ennek bizonyíthatóan nem hallásprobléma az oka, vagyis a neurológus, a fül-orr-gégész és az audiológus sem talál szervi elváltozást. Ha a kicsik megértik, amit mondasz nekik, reagálnak a kérésedre, beteszik a kockát a dobozba, odamennek hozzád, ha hívod őket (de közben a kezeddel nem gesztikulálsz!), megnyugodhatsz, hogy nem a hallásukkal van gond.

Hogyan segíthetünk az ikrek beszédfejlődésén?

Az első és legfontosabb tanács, hogy a szülők tekintsék önálló individuumnak a gyerekeket, ez segíti a beszédfejlődésüket is. Beszéljenek velük külön-külön is minél többet. Erre tudatosan meg kell teremteni az alkalmakat a hétköznapokban is; kiváló lehetőséget adhat erre például az esti fürdetés.

Felesleges vádolnod magad, de érdemes odafigyelned néhány dologra:

• Előfordulhat, hogy hajlamos vagy a kicsik szavába vágni és egyszerre megszólítani őket.
• Talán észre sem veszed, de rövidebb mondatokat használsz, mert így gyorsabb, és mert a másik gyereked is éppen téged akar.
• Gyakori hiba, hogy nincs összhangban a cselekedeted a szavaiddal, azaz, míg az egyiküket eteted, a másikhoz szólsz.
• Egyenként is foglalkozz velük!
• Gesztusaid, tetteid és szavaid legyenek összhangban egymással.
• Ne hagyd, hogy az egyik gyerek szóvivője legyen a másiknak.
• Ne javítsd ki a nyelvi hibát, de a hibásan használt szót helyes változatát építsd be saját mondatodba!

Természetes, hogy a lassúbb beszédfejlődés aggodalmat okozhat a szülőkben, de jó tudni, hogy az esetek nagy részében az ikrek később behozzák a kortársaikhoz viszonyított lemaradásukat, ha pedig esetleg nem, akkor szakértő segítségét lehet kérni. Szintén ajánlott szakemberhez fordulni, ha az ikreknél beszédzavar - például pöszeség, dadogás, raccsolás vagy hadarás - alakul ki, ami egyébként az egypetéjű testvéreknél gyakoribb.

A gyermekek rendszerint 1 éves kor körül kezdenek egyszavas, egyszerű mondatokban beszélni. 15-21 hónapos koruk körül már 3-4 szavas mondatokban is képesek kifejezni magukat, és 2-2,5 éves koruktól használnak bővített mondatokat. Amennyiben a beszédfejlődés jelentősen eltér a megszokottól, ajánlott szakemberhez fordulni az esetleges fizikai akadályok (pl. hallászavar, idegrendszeri probléma) felderítése érdekében. A megkésett beszédfejlődés terápiája jellemzően komplex, magában foglalja a beszéd, a nyelv, a mozgás, az emlékezet, a gondolkodás és a figyelem fejlesztését is.

tags: #iker #babak #mozgas #egyforma