Az agy fejlődése kiemelten fontos a magzati és kisgyermekkori szakaszban, mivel ekkor zajlik a legintenzívebb növekedés. Ezért logikus, hogy ha ebben a szakaszban porszem kerül a gépezetbe, az akár egész életre kihathat. Az idegrendszeri éretlenség azt jelenti, hogy valamilyen fejlődési területen valamilyen hiányosság van a gyermeknél. Ez jelentkezhet a mozgásban, szociális és az értelmi fejlődésben.
A gyermekek idegrendszeri fejlődése biztosítja a mozgáskoordinációt (járás, mászás, egyensúly), az érzékelést, a reakciókat (hangokra, fényre, érintésre), a beszéd és nyelvi fejlődést, a figyelmet és a tanulási készségeket, valamint a szociális viselkedést és érzelmi szabályozást. Az idegrendszeri zavarok okai összetettek lehetnek. Igazából nehéz kideríteni, mi áll a háttérben, de nem is feltétlenül erre érdemes helyezni a hangsúlyt, sokkal inkább arra, hogy támogasd a babád fejlődését, mivel az idegrendszer kis korban még gyorsan és hatékonyan fejleszthető, így az elmaradások könnyen behozhatóak.
Mi állhat az idegrendszeri problémák hátterében?
Általában a terhesség vagy a szülés alatt történik olyan esemény, ami negatívan hat az agy érési folyamataira. Például a várandósság alatti fertőzések, a dohányzás, alkohol fogyasztás, kezeletlen cukorbetegség vagy magas vérnyomás is lehet a későbbi probléma oka. Nagyobb a rizikó koraszülöttek esetében, mivel ők eleve éretlenebben születnek, így sérülékenyebbek is. A szülés közben előforduló komplikációk, vagy a csecsemő és kisgyerekkori súlyos betegségek is kockázati tényezők.
Az agy károsodása agyi oxigénhiányos állapot, agyvérzés, vérellátási zavar, születés körüli vírus- és bakteriális fertőzés, genetikai rendellenesség következtében a leggyakoribb. 70-80%-ban méhen belüli oxigénhiányra vezethető vissza. Jelentős kóroki szerepe van a koraszülöttségnek (8-10%). A szülés kapcsán fellépő komplikációk az agyi bénulások kb. 6 százalékáért felelősek. Születés utáni kórokok (agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, sérülések) 10-20%-ban találhatóak a háttérben.
A gyermekkori idegrendszeri rendellenességek világszerte több százezer gyereket érintenek. Számos esetben fordul elő neurológiai rendellenesség a gyerekeknél, mely kisebb arányban lehet öröklött, kialakulhat az agy kóros elváltozása során, magzati korban vagy szülési komplikációk folyományaként, születési betegségek szövődményeként. Azonban a legtöbb esetben vitamin-, ásványi anyag és nyomelem hiány következtében lép fel a probléma, vagy az édesanya által nem megfelelő formában szedett várandós vitaminok (pl. folsavat nem folát formában szedte, mely káros lehet a magzatra) következményeként. Generációs örökség, vagy tápanyaghiány? Ezek a tápanyag hiányok már az édesanyánál, sőt a nagymamánál is jelen vannak. Generációról generációra, egyre fokozottabb mértékben jelentkeznek a különböző tünetek, például jódhiány következtében. Jelen lehet továbbá krónikus, anyáról gyerekre átöröklődő vírusfertőzés (Epstein-Barr, Lyme kór, Herpes Simplex, stb.), nehézfém terheltség (akár már az anyában is jelen van, akár oltások következtében felhalmozódott alumínium, vagy fogban lévő amalgám tömés), egyéb környezeti ártalom. Sok esetben örökletes vagy hiányállapotok következményeként fellépő anyagcsere zavar a fő ok. A fentieken túlmenően ugyanolyan fontos az anya által megélt stressz várandósság során, mely kihat a magzat agyi fejlődésére.
Milyen tünetek utalhatnak idegrendszeri problémákra?
Az idegrendszeri éretlenség tünetei már újszülött korban jelentkezhetnek. A mozgás vagy beszédfejlődése késik, lassan indult be, elmarad korosztályától. Persze, nem könnyű megállapítani, mi számít soknak, vagy kevésnek, hiszen minden gyerek más, főleg első szülött babánál még a testvérhez sem tudjuk hasonlítani. Ha gyanakszunk, hogy valami probléma van, inkább fölöslegesen szóljunk a védőnőnek, gyerekorvosnak, és ha nem nyugtat meg, amit hallunk, forduljunk gyermekneurológushoz. Az anyai ösztön általában nem csal, érdemes hallgatni rá.
A születés utáni napokban, hetekben kialakuló mozgás- és testtartászavarok, a figyelem elégtelensége vagy hiánya, fokozott ingerlékenység és még számos tünet utalhat arra, hogy a baba különös figyelmet, ellátást, segítséget kell, hogy kapjon. A legfontosabb, hogy ha gyanú van az eltérésre, akkor a gyermek időben kapjon segítséget.
Milyen tünetek jelentkezhetnek agyi károsodás esetén? A születés utáni napokban, hetekben kialakuló mozgás- és testtartászavarok jelei lehetnek agyi károsodásnak. Ilyen például a lassú mimika, kevés pislogás, kancsalítás, az egyik oldalra fordított fejtartás, kényszertartások, a gerinc aszimmetriái, túlnyújtása, a fej megtartásának képtelensége, izomtónus fokozódása, erőteljesen ökölbe szorított kéz, a lábak nehezen leküzdhető nyújtása, keresztezése. A figyelem elégtelensége vagy hiánya, idegrendszeri görcsök, nehéz etethetőség, túl sok vagy túl kevés alvás, fokozott ingerlékenység (akár zajra, akár fényre, akár mozgatásra jelentkező, aránytalanul heves nyugtalanság), vigasztalhatatlan, monoton sírás. Felhívhatja rá a figyelmet a kóros terhesség, problémás szülés és újszülöttkor, de indulhat viszonylag tünetszegényen is.
Az idegrendszeri éretlenség markánsabb tünetei óvodáskorban -és majd az iskolában- jelentkeznek. Nehezen tanul meg mondókát.
A leggyakoribb neurológiai problémák közé tartozik a fejlődésbeli elmaradás, az izomtónus-zavar, valamint az alvási és táplálási nehézségek. A csecsemők fejlődése egyéni ütemben zajlik, de ha egy baba jelentősen késik bizonyos mérföldköveknél (például fej megtartása, forgás, kúszás, ülés), az intő jel lehet. Az izomtónus-zavarok esetén a baba izmai túl lazák vagy éppen túl feszesek lehetnek. Ha a fent említett tünetek közül több is jelentkezik, érdemes gyermekorvossal vagy gyermekneurológussal konzultálni.
Neurológiai tünetek sokszor már csecsemő korban jelen lehetnek: Alvászavar, pavor nocturnus, sírósság, nyűgösség, táplálási nehézség, reflux, nem megfelelő fejtartás, mozgásbeli elmaradás, eltérő végtagmozgások, szemmozgások, epilepszia. Később jelentkező tünetek lehetnek a következők: nem megfelelő, nem időben történő beszédfejlődés (megkésett fejlődés), megkésett mozgás fejlődés, viselkedésbeli, magatartásbeli problémák, készségek késői elsajátítása, izomgyengeség vagy feszesség (hyper vagy hypotón), éjszakai felriadás, vizelettartási problémák, autizmus és spektrumai, Asperger-szindróma, ADHD, Tourette-szindróma. Kisiskolás kori jelek: gyakori fejfájás, hangulatingadozás, szédülés, lázgörcs, ok nélküli eszméletvesztés. Továbbá: magatartászavarok, tanulási zavarok, szorongás, depresszió, fóbiák, pánik, stressz.
A cerebrális parézis (CP = cerebral palsy) az egyik leggyakrabban észlelt mozgászavart okozó központi idegrendszeri rendellenesség. Az izomtónus megjelenési formái szerint megkülönböztethető feszes (spasztikus), laza (hipotón), túlmozgásos (athetosisos), ataxiás és kevert formájú típus. Az akaratlagos mozgás, a testtartás, illetve a motoros tanulási képességek zavara a fejlődő agy károsodása nyomán alakul ki, és a születéstől kezdve minőségileg eltérő mozgásfejlődést mutat. Az agyi sérülés állapota az életkor előrehaladtával nem változik, a tünetek az eltérő fejlődésmenet következtében felerősödni látszanak, a tipikus fejlődésmenetű gyermekekhez képest az eltérés egyre jobban érzékelhető.
A korai tünetek leggyakrabban a végtagok erőteljes feszességében, és/vagy aszimmetrikus tartásában jelentkeznek, illetve hason fekve 3-4 hónapos korban az alkartámasz kialakulása késlekedik, a fej emelése nehézséget okoz a csecsemő számára. (Koraszülöttség esetén a gyermek képességeit korrigált életkorának figyelembevételével értékeljük. A korrigált életkor a valós életkornál annyival kevesebb, amennyivel hamarabb született a gyermek.) Eltérő mozgásfejlődés az alábbi területeken: A fejlődési mérföldkövek késlekedő megjelenése (pl. tárgy után nyúlás és megfogás, hasról hátra és hátról hasra forgás, kúszás, mászás, felülés stb.). Izomtónusbeli eltérések: Feszesség: kezét erőteljesen ökölbe szorítva tartja, nehezen nyújtható ujjak, öltöztetéskor és fürdetéskor nehezen lehet térdét behajlítani, könyökét kinyújtani, a végtagok aszimmetrikus mozgása megfigyelhető a két testfél működése során. Csökkent izomtónus: a „rongybaba” tünet, a fej és a végtagok csökkent tónusa miatt gyermek megemelésekor a fej és a végtagok külső támaszt igényelnek 3 hónapos kor után is. A fej- és törzs tartásának rendellenességei, hason fekve a felegyenesedési folyamatok késlekedése (3-6 hónapos életkorban hason fekve fejét még nem emeli, vagy csak 1-2 másodpercig képes megtartani, felső végtagját hason fekve támaszkodásra nem használja). Eltérések a figyelem és viselkedés területén: Vizuális és akusztikus figyelem eltérő fejlődése (a csecsemő környezetét nem tanulmányozza, 6 hónaposan a kezében megtartott tárgyat egyáltalán nem nézegeti, anyja hangjára nem figyel). Táplálási nehezítettség (gyenge szopástechnika, nyálcsorgás, éhségét nem jelzi, gyakran az etetési időt átalussza). Alvászavar, alvás-ébrenlét ritmusának felbomlása (aluszékonyság, vagy állandó nyugtalanság), a napi ritmus kialakulásának hiánya 3 hónapos életkort követően is.
Az idegrendszeri éretlensége egészen kiterjedhet arra a helyzetre is, amikor a gyermek nehezebben alkalmazkodik környezetéhez, amin gyakran csak az anyaméhhez hasonló állapot megteremtése segít: testközelség, „anya legyen velem mindig” állapot. A gyermek e problémák miatt társaihoz képest általában jobban fél kipróbálni új dolgokat, mert nem mindig tudja, hogy a teste hogyan reagál. A hirtelen, gyorsan változó élethelyzetekre rugalmatlanul reagál, nehéz alkalmazkodás jellemzi. Később az iskolában előbukkanhatnak figyelmi, tanulási, alkalmazkodási problémák. Sajnos, nem tűnik el a probléma, nem növi ki az egyén, mint ahogyan ezt gyakran hallhatjuk akár szakemberek szájából is.
Mit tehetünk, ha felmerül a gyanú?
Ha a védőnő és a gyerekorvos is úgy véli, valami probléma van, tovább küldhet a gyermekneurológiára (de magán úton beutaló nélkül is elmehetünk). Segítséget kérhetünk a helyi nevelési tanácsadóban is. Az idegrendszer éretlensége sokféle módszerrel javítható, ezért érdemes tájékozódni a témában és kiválasztani a nekünk, gyermekünknek legmegfelelőbb terápiát. Ilyen például a TSMT torna, az Alapozó terápia, vagy Ayres terápia. Ha időben elkezdjük a mozgás alapú terápiát, akkor az idegrendszeri éretlenség sikeresen kezelhető!
A legfontosabb, hogy az előzmények ismeretében keresni kell a figyelemfelhívó jeleket, és amennyiben gyanú van az eltérésre, akkor gyermekideggyógyásszal konzultálni kell. Az ideggyógyász az elváltozások mértékétől függően további speciális vizsgálatokat rendelhet el, de ami a legfontosabb, hogy megtervezi a baba fejlesztésének módját. Ilyen lehetőség a Katona-féle fejlődés-neurológiai módszer, az izom szintjén alkalmazott, különösen hatékony Dévény Speciális manuális technika, Gimnasztika Módszer. Nagy segítséget nyújtanak a Korai Fejlesztő Központok, ahol gyermekgyógyász, gyermek-neurológus, gyógypedagógus, szomato-pedagógus, gyógytornász, pszichológus és logopédus egyidejűleg vizsgálja meg a gyermekét és tesz javaslatot a kezelésre, és folyamatosan nyomon követi annak sikerességét, és szükség esetén módosít a terápián. A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika, a Pető-féle konduktív nevelés, a szomato-pedagógiai módszerek (az élettani mozgásformák elérésére törekedve a szocializációt javító módszerek) mind nagyon hasznos és eredményes eljárások a kezelésben.
Semmelweis oktatóvideók: Csecsemőkori csípőtorna
A maradványtünetek funkciókiesést eredményeznek, nem gyógyíthatóak, a működési zavarok azonban fejlesztéssel, neveléssel mérsékelhetőek. A neurológiai eltérés tartós, a kísérő tünetek befolyásolják a fejlesztést. A járulékos problémák, társult működési zavarok, az értelmi fejlődés eltérő minősége, a tanulási zavarok, hallási és látási, táplálási problémák intenzív, folyamatos fejlesztést igényelnek. Ezen tünetek tartósan hatással vannak a gyermek szocializációjára, a mindennapi élet funkcióira, illetve az életminőségre, a gyermek állapota pedig meghatározó a család működése szempontjából.
A legfontosabb, hogy az első és legfontosabb teendő, hogy a figyelmeztető, gyanús jelenségekre korán figyeljünk fel, beszéljük meg szakemberrel. A szakember képes felmérni a baba idegrendszeri státuszát, fejlettségét, érettségét, észleli az esetleges eltérő fejlődés tüneteit, felderíti ezek okát, és segít a megfelelő kezelés megválasztásában. Az idegrendszeri éretlenség nagy hatással van a képességeinkre, ez több problémát is tud okozni a későbbi életünk során. A csecsemők fejlődése minden szülő számára kiemelten fontos, így érthető, hogy aggodalomra ad okot, ha eltérést tapasztalnak.
Ne essünk pánikba! A csecsemőkori neurológiai problémák kezelhetők, ha időben felismerjük őket. Első gyermekes anyukaként minden apróság miatt aggódsz. Teljesen érthető, hogy szeretnéd a legjobbat a kisbabádnak, és minden apró fejlődési lépcsőfoknál figyelsz, hogy minden rendben van-e. Ha a kisbabád 3 hónaposan még nem emeli a fejét hason fekve, ne ess kétségbe! A hason töltött idő segít a babának megerősíteni a nyak- és hátizmait, ami elengedhetetlen a mozgásfejlődés következő lépéseihez, például a guruláshoz és a kúszáshoz. Nem kell egyszerre hosszú időt várni! Mikor érdemes szakemberhez fordulni? Ha a baba 4 hónapos kora után sem mutat javulást, érdemes lehet felkeresni egy gyermekorvost vagy gyógytornászt. Minden baba más tempóban fejlődik, így ne aggódj, ha a te kis csöppséged kicsit később kezdi el emelgetni a fejét!
Több tünet, figyelemfelkeltő jel együttes megléte esetén szükséges szakemberhez fordulni. Felmerülő gyanújeleknél a védőnővel való konzultáció után házi gyermekorvoshoz, háziorvoshoz vezet tovább az út, aki elsősorban gyermekneurológushoz irányít tovább.
Dr. Csiky Miklós gyermekpszichiáter szerint: „Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy minél korábban fedezzük fel a bajt, annál hatékonyabban alkalmazhatóak a gyógyszeres kezeléstől eltérő kezelések, fejlesztések is, mint a szenzomotoros-tréning, a neuro-feedback, az étrend kiegészítők és annál hatásosabb lesz a gluténmentes diéta is.” Kutatások és tapasztalatok bizonyítják, hogy ma már a legtöbb esetben célzott kezelés, terápiák mellett a legtöbb probléma sikeresen kezelhető, az állapotok javíthatóak vagy akár meg is szüntethetőek, és a fejlesztések közös pontja sok esetben a megfelelő táplálkozással megvalósuló tápanyag feltöltöttség, mely egyensúlyba hozza a szervezet működését, megszünteti a bélrendszeri és agyi gyulladást, hatással van az enzim működésre, méregtelenítési folyamatokra, mely által elérhető a hosszan tartó egészség.
Fontos megjegyzés! A képalkotó vizsgálatok során észlelt nagyfokú károsodásra utaló jelek rossz prognózist jelentenek, azonban az, hogy a csecsemőkori agykárosodás miatt elvégzett komplex fejlesztések eredményeképpen milyen fokú mozgáskészség, értelmi képesség lesz elérhető, pontosan nem megjósolható. Természetesen minél kevesebb és kevésbé markáns tünetet látunk a babánál, annál kedvezőbbek a kilátások.
Az összetett fejlesztés eredményeképpen jelentősen javíthatóak a később várható funkciók, az életminőség pozitív irányba mozdul el. A kisebb eltérések gyógyításával pedig elérhető, hogy a későbbi életkorokban semmilyen hátrányos következményeit ne lássuk a korábban észlelt elváltozásoknak.
tags: #idegrendszer #nem #mukodik #csecsemo