Az agy egy igen sérülékeny, puha szövet, melyet a kemény koponyán belül folyadék vesz körül. Ez a folyadék lehetővé teszi, hogy az agy egy bizonyos tartományon belül, következmények nélkül mozoghasson. Az aktív, izgő-mozgó és veszélyt nem ismerő gyermekeknél igen gyakran lehet a fejet ért traumákra számítani, azonban szerencsére általában banális baleset kapcsán kialakuló könnyű sérülésről van szó.
A balesetek kapcsán kialakuló fejsérülések sok szülőnek okoznak aggodalmat. Bár a legtöbb esetben banális horzsolásokról, zúzódásokról vagy kisebb sebekről van szó, fontos tudni, hogy mikor kell orvoshoz fordulni, és milyen jelekre kell figyelni.
A baleseti mechanizmus felmérése
Az egyik legfontosabb szempont a sérülés megítélésében a baleset körülményeinek tisztázása. Beszélhetünk úgyn. alacsony és magas energiájú sérülésekről, ezt az alapján különítjük el, hogy milyen mértékű erőbehatás érte a koponyát a baleset során.
- Alacsony energiájú sérülések: Ilyenek például, ha a gyermek beütötte a fejét az ajtófélfába, székbe, ágytámlába, vagy leesett az ágyról. Szaladgálás közbeni elesés is ebbe a kategóriába sorolható. Ezek nem feltétlenül igényelnek azonnali orvosi beavatkozást, de figyelembe kell venni, hogy mire esett a gyermek (pl. beton, szőnyeg) vagy tompított-e az esést.
- Magas energiájú sérülések: Ide tartoznak a közlekedési balesetek (kerékpáros, autós), a testmagasság kétszereséről vagy annál magasabbról történő esés, valamint a sí-, korcsolya- és lovasbalesetek. Ilyen esetekben a mentőszolgálat azonnali értesítése javasolt!
Nagyon jelentős, hogy a balesetet látta-e felnőtt vagy egyéb kompetens személy. A balesetet elszenvedő gyermek gyakran nem tudja elmondani, hogy pontosan mi is történt, ez adódhat életkori sajátosságokból, amnéziából vagy az ijedtségtől. Ha nem tisztázhatóak pontosan a baleset körülményei, de a gyermeken fejsérülés nyomait látjuk, vagy arról számol be, haladéktalanul forduljunk vele orvoshoz!
A gyermek tudatállapota és tünetei
A gyermek tudatállapota kulcsfontosságú a sérülés súlyosságának megítélésében. Ha a baleset kapcsán végig magánál volt, a történtekre emlékszik, vagy kisebb gyermek esetén egyből erős sírás hallható, majd a gyermek könnyen megnyugtatható, akkor súlyos károsodással valószínűleg nem kell számolni.
A baleset kapcsán kialakult rövidebb-hosszabb eszméletvesztés, zavart tudatállapot (pl. a gyermek nem tudja megmondani, hogy hol van, a megszokottól eltérően viselkedik vagy aluszékony) közepesen súlyos, vagy súlyos koponyasérülést feltételez, mely minden esetben sürgős orvosi vizitet, adott esetben kórházi ellátást kíván meg!
A sérülést követően előfordulhatnak vegetatív tünetek, mint hányinger, hányás, szédülés, látászavar, fejfájás. Ilyen tünetek észlelésekor az agyállományt biztosan érte valamilyen kisebb-nagyobb behatás, így az orvosi vizsgálat nem maradhat el!
Súlyos illetve közepesen súlyos sérüléseknél idegrendszeri (neurológiai) tünetekkel is lehet számolni, ezek megítélését azonban minden esetben bízzuk szakemberre! Amit laikusként észlelhetünk az a tudatállapotban bekövetkező változások, furcsa járás, zavartság, szokatlan viselkedés, pupillaeltérések, görcstevékenység. Ezek minden esetben súlyos sérülést feltételeznek, ilyen esetben a gyermeket minél hamarabb szállítsák kórházba!
A gyermek életkora mint kockázati tényező
A 3 év alatti korcsoport különösen veszélyeztetett. Egyrészt az egészen kicsiknek még nagyon vékonyak és sérülékenyek a koponyacsontjaik, másrészt az esetlen mozgáskoordináció, a veszély nem felismerésével társuló kalandvágy hajlamosabbá teszi őket az ilyen jellegű balesetekre. Éppen ezért ha 3 év alatti gyermeket ér valamilyen fejsérülés, minden esetben orvosi ellátás szükséges!
Mikor van szó agyrázkódásról és mikor súlyosabb sérülésről?
Az agyrázkódás az agy traumát követő működészavara, amely az agy koponyán belüli elmozdulása következtében alakul ki, és általában nem jár maradandó károsodással. Tünetei széles skálán mozoghatnak: rövid eszméletvesztés, fejfájás, hányinger, hányás, amnézia, zavart viselkedés, szédülés, nehézkes járás, koordinációs zavar, látászavar, fülcsengés, aluszékonyság. Kisgyermekeknél étvágytalanság, nyűgösség, megváltozott viselkedés is előfordulhat.
Közepesen súlyos vagy súlyos sérülésről beszélünk, ha a sérülés 1 percen túli eszméletvesztéssel járt, vagy azt követően tudatállapot romlás lép fel (kifejezett aluszékonyság, zavartság, ájulás, szokatlan viselkedés), vagy görcstevékenység jelentkezik, vagy a koponyacsont láthatóan sérült. Ilyen esetekben a gyermeket azonnal kórházba kell szállítani!
Szintén kórházi ellátást kíván meg, ha a gyermek 5-6 alkalommal hányt, vagy a hányás még 6 órával a baleset után is jelentkezik. Ha „csak” romló fejfájást észlelünk, akkor is mindenképpen mutassuk meg orvosnak a gyermeket!
Diagnosztika és ellátás a szakellátásban
A fejsérülés súlyossága nem ítélhető meg egyértelműen egyetlen diagnosztikus vizsgálattal. A szakemberek mindig a komplex kockázatelemzés elvégzését követően döntenek a gyermek további sorsáról. Kiemelkedően fontos az anamnézis pontos felvétele mellett az alapos fizikális vizsgálat és a neurológiai státusz megítélése.
Ha kóros neurológiai tüneteket észlel a vizsgáló orvos, akkor képalkotó vizsgálat elvégzése szükséges. Az ultrahangvizsgálat csak 1 éves kor alatt, nyitott kutacs esetén alkalmazható koponyaűri vérzések diagnosztikájában. A koponya kétirányú röntgenfelvétele gyakran végzett, azonban a törések nagy része nem ábrázolódik röntgenfelvételen. Koponya CT vizsgálatra - mely az akut vérzések kimutatására a legjobb vizsgálómódszer - kisgyermekkorban csak nagyon indokolt esetben kerül sor a jelentős sugárterhelés miatt. Az MR-vizsgálat az idegszövet sérüléseinek legjobb vizsgáló módszere, azonban hátránya, hogy gyakran altatást, bódítást igényel.
A gyermekkori fejsérülések legfontosabb vizsgálómódszere a megfigyelés gyermekfejsérülések kezelésében jártas szakember által. Ez legalább 24 órás kórházi bennfekvést igényel. Ez alatt az idő alatt folyamatosan ellenőrzik a gyermek neurológiai státuszát és állapotromlás esetén azonnal képalkotó vizsgálat elvégzése, szükség esetén intenzív és idegsebészeti ellátás szükséges.
Gyermek és csecsemő elsősegélynyújtása - Fejsérülések: Gyermek
Megelőzés
Sajnos sokszor bármely óvintézkedés ellenére is bekövetkezik a baj, mégis törekedni kell arra, hogy minimalizáljuk annak a lehetőségét, hogy a gyermekünk fejét sérülés érje. Ennek érdekében mindenképpen bukósisak használata javasolt a veszélyt jelentő helyzetekben, mint biciklizés, síelés, lovaglás stb. Az otthon biztonságossá tétele (csúszásmentesség, sarokvédők, leesésgátló stb.) is kiemelten fontos! Csetlő-botló kisdedek esetén pedig természetesen az a legjobb, ha közvetlen a szülők vigyázzák a gyermek bizonytalan lépteit.
Összegzés: Mikor forduljunk orvoshoz?
Alacsony az agysérülés kockázata, ha a sérülés körülményei pontosan tisztázottak és alacsony energiájú sérülésről van szó, nem volt eszméletvesztés, nincsenek jelen vegetatív tünetek vagy maximum 1 hányás volt, és nincsenek neurológiai tünetek, valamint a gyermek 3 év feletti. Ilyen esetben is fontos lehet, hogy orvosnak megmutassuk a gyermeket, viszont kórházi ellátás - hacsak az első ellátó nem úgy ítéli meg - nem szükséges.
FONTOS azonban, hogy a gyermek megfigyelését otthon is folytatnunk kell, hiszen egyes esetekben a tünetek csak később jelentkeznek. Általában az első 24 óra a legkritikusabb, így ez alatt az idő alatt mindenképpen fokozottan figyeljünk gyermekünkre és bármilyen szokatlan tünet, viselkedésváltozás esetén haladéktalanul keressünk fel orvost! Súlyos tünetek kialakulásakor pl. eszméletvesztés, görcsök a gyermeket mentővel szállítsák kórházba!
