Az éjszakai szoptatás témája gyakran megosztja a szülőket és a szakembereket. Bár sok tévhit és félelem övezi a csecsemőkkel történő együttalvást és az éjszakai etetéseket, több kutatás is bizonyítja, hogy Földünkön jelenleg is minden kultúrában elterjedt, széles körben alkalmazott gyakorlat. A kisbabák számára az első hónapokban az éjszakai szoptatások létfontosságúak, hiszen ilyenkor is szükségük van megfelelő táplálékra és közelségre.
Az éjszakai szoptatás élettani háttere és jelentősége
Az éjszakai szoptatás nagyon fontos, mert ekkor több termelődik a tejtermelést serkentő hormonból, és az éjszakai szopás hiányában a mell fájdalmasan túltelítődhet. A tejtermelést a mell kiürülése serkenti; minél több tej ürül ki a mellből, annál több tej termelődik. A csecsemő megfelelő tejellátását az biztosítja, ha igény szerint szoptatják. Mindig tegye mellre kisbabáját, ha úgy látja, hogy szívesen szopna, és hagyja mellen mindaddig, amíg szopni szeretne! Ha jól van mellen a csecsemő, akkor a hosszú szoptatás sem sebesíti ki a mellbimbót.
Ha a csecsemő nem megfelelő testhelyzetben szopik vagy nem jól veszi a mellet a szájába, a bimbó érzékennyé vagy sebessé válhat, ami a fájdalom miatt elégtelen tejtermeléshez vezethet. Bár a szopást veleszületett reflexek segítik, a megfelelő technikát az újszülöttnek és az édesanyának is tanulnia kell. A szoptatás megkezdése előtt győződjön meg arról, hogy a legkényelmesebb helyzetben van-e. Székben ülve tegye fel a lábát, a hátát és a karját támassza meg párnával! Császármetszés után jobban esik a fekvés. A mellre helyezéskor emelje gyermekét a mellbimbó magasságába úgy, hogy a kisbaba orra szemben legyen a mellbimbóval. Az első időszakban ehhez szüksége lesz egy párnára.
Várja meg, hogy a kisbabája az első mellet alaposan kiürítse, mielőtt áttenné őt a másik mellére! A gyakori szoptatás során bőségesen jut az újszülött kolosztrumhoz, amely elősegíti a meconium (magzatszurok) távozását, ezzel a felesleges billirubin kiürülését a szervezetből. Így az élettani sárgaság általában enyhébb és gyorsabb lefolyású lesz. Fontos tudni: az első életévben nem a szoptatást helyettesítjük az egyéb táplálékkal, tehát a szilárd étel bevezetése nem egyenlő az elválasztással. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a szoptatás legalább kétéves korig javasolt, de ideális esetben addig folytatódik, amíg a kisbaba magától abbahagyja.
Semmelweis oktatóvideók: Szoptatási tanácsok – A helyes mellre helyezés
Az éjszakai szoptatás "sötét oldala": mikor érdemes változtatni?
Miután a családtagok, barátok ismerősök, és ismeretlenek körbecsodálták a babát, legtöbben első kérdéseik egyikeként fogják feltenni: átalussza már az éjszakát? Nyugati kultúránkban úgy tartjuk, az a jó baba, aki a szülőtől külön, egyedül alszik el és átalussza az éjszakát. A világ népeinek többségében azonban a csecsemők szoptatás közben szenderülnek el és egész éjjel az anyjukkal maradnak, időnként megébredve. Sok a csecsemőkkel történő együttalváshoz kapcsolódó tévhit és félelem.
Sokan hajlandóak boldogan szoptatni tovább éjszakákon keresztül, örülve az altatás könnyű és kényelmes módjának, míg ők maguk is pihennek kicsit. Ez mind olyan csodás! Aztán közelítünk az éjszakai ciciztetés sötét oldala felé! Kimerültekké, frusztráltakká válunk és általában a sírás küszöbén vagyunk, valójában sírunk, és elkezdünk kételkedni abban, amit eddig csináltunk. Kettészakadunk a vágyaink között, hogy kielégítsük a babánk éjszakai igényeit, de vissza akarjuk kapni a melleinket! Szeretnénk többet aludni! Szeretnénk túl lenni rajta. A babánk már egy totyogó, aki több helyet foglal, olyan gyakran szopizik, mint egy újszülött és azt kiabálja nekünk, hogy „Anya!”, „Cici!” vagy „Tejcsi!” egész éjszaka. A boldog kicsi co-sleeping családunk egy kissé nyűgössé válik, és bizonytalanná abban, hogy hogyan tovább. Az éjszakai ébredés a biológiai norma, de sokunk számára eljön az a pont, amikor már besokallunk.
Amikor a komfort szoptatás szokássá válik
A komfort szoptatás sokak fejében a kötődő neveléssel kapcsolódik össze, azonban nevelési irányzattól függetlenül rengetegen alkalmazzák. Rossz érzés sírni hallani a babát, szívszorító és úgy érezzük azonnal be kell avatkoznunk, hogy megszüntessük a rossz érzését. Minden szülő így érez. Hajlamosak vagyunk reflex-szerűen felkínálni számukra a szopit, ringatást vagy a cumit. A baj ott kezdődik, ha ez szokássá alakul. És fiatal gyerekeknél bármi nagyon könnyen szokássá alakulhat. A baba azt tanulja meg az ilyen fajta szülői válaszból, hogy „nekem akkor és csakis akkor lesz jó, akkor tudok elaludni, ha anya megszoptat vagy cumit kapok.” Erre sokan mondhatják, hogy nem megerőltető, hiszen azonnal visszaalszik a baba és az anya is fekhet vissza az ágyába. Azonban a legtöbb babánál nem lesz mindig ilyen könnyű feladat, a baba és anya alvásminőségére és egészségére nézve sem jó, ha nem tudják kipihenni magukat. Nem a valódi problémára válaszolunk.
Stratégiák az éjszakai szoptatás fokozatos csökkentésére
Az egész éjszakai szoptatás „csapdájából” van kiút. Nem célom lebeszélni róla senkit, a következőkben azoknak próbálok alternatívát kínálni, akik változtatni szeretnének. Továbbra is szem előtt tartva a baba és szülők igényeit, szükségleteit. A következő tanácsok nem mondanak ellent egyik nevelési irányzatnak sem.
1. Tervezés és kommunikáció
Fontos, hogy először magunkban rendezzük a gondolatainkat és részletes tervet készítsünk, amihez tartani tudjuk magunkat. Magabiztosnak kell lennünk ahhoz, hogy kivitelezni tudjuk a változást. Mondjuk el őszintén a babának (vagy totyogónak), hogy mit tervezünk. Vezessük végig a lépéseken és többször ismételjük el neki, hogy valamennyit megértsen belőle. A hangunkon is érezni fogja, hogy továbbra is vigyázunk rá és számíthat ránk. A szülőknek megnyugvást és önbizalmat ad, ha beszélnek a gyereknek a változásról. Minden lépés előtt szólunk mi fog következni. Ez lehet, hogy túlzásnak vagy fölöslegesnek hangzik, de legtöbbször elfogadja és látszik rajta, hogy próbálkozik. Fontos, hogy mindkét félnek (vagy inkább az egész családnak) működjön az éjszakai rutin.
2. Fokozatos változtatások
Minden baba más, de a legtöbb babánál jól működik, ha fokozatosan vezetjük be a változásokat. Ha eddig egy éjszaka alatt 3-4-szer is felkelt szopizni, akkor először elég, ha egyszer alszik vissza egyedül (a támogatásunkkal). Legyen egy pár mondatból álló „mondókánk”, amivel az éjszakai ébredésekkor emlékeztetjük a babát, hogy alvás idő van. Fontos meghallani, hogy mit szeretne. A sírás kommunikáció, ezt ne felejtsük el. Ha tényleg figyelünk a babára és a mondatainkkal mélyen kapcsolódni tudunk, akkor a sírás egyfajta terápia. A gyerekek ezt használják arra, hogy feldolgozzák a történteket, kiadják magukból a szomorúságot, félelmet az ismeretlentől és közben küzdenek, igyekeznek elfogadni. Sírásnál jusson eszünkbe, hogy ez nem vészhelyzet, hanem az egészséges kommunikáció egy példája. Támogatjuk a gyereket és ott vagyunk számukra támasznak.
3. Apa bevonása az altatásba
Az apuka is bevonható a folyamatba (amennyiben szeretne segíteni). Néhány totyogó 100 %-ig csak cicivel alszik el. Nem fognak más módon elaludni és szuper szomorúak lesznek szopizás nélkül. De azért számtalan sok kis gézengúz van, akik boldogan elalszanak, ha valaki más ölelgeti és ringatja anya helyett. Ez egy jó módja, hogy elkezdjük őket átszoktatni a nem cicin elalvásra. Ahelyett, hogy álomba cicizné magát, add át a partnerednek, vagy egy (gyermeked által) nagyon szeretett családtagnak vagy barátnak, hogy altassák el. Történhet ez ringatással, énekléssel, lefeküdhetnek vele az ágyukba vagy simogathatják a hátukat. Ha nincs senki, aki segítene neked, magad is kipróbálhatod ezeket. Nagyon világosan magyarázd el neki lefektetés előtt, hogy mi is fog történni. „Apa fog elaltatni. Ma este nincs cici.” Észre fogod venni, hogy ha nem cicin alszanak el, hajlamosak (idővel) abbahagyni az esti szopizást.
Amikor az embernek extrém lépéseket kell tennie, hogy leválassza estére a gyermekét, akkor az apuka bevonása kulcsfontosságú. Ha anya egy másik szobába költözik az újszülöttel, a nagyobb gyereket az apjával hagyva, akkor minden alkalommal, mikor a gyerkőc felkel, az apukája megpróbálja visszaaltatni. Egy csomó sírás lehet, de a lényegi különbség e között, és ugyan ezt megpróbálni egy 8 hónapossal az, hogy ő megértette, hogy mi történik. Értette, amit az apja mondott neki, megértette, hogy nincs egyedül, és el tudta mondani, ő mit érez. Apák, tudatosítsátok magatokban, hogy nyugodtnak és türelmesnek kell maradnotok ezek során az apás éjszakák során! Ezt az apához szoktatós éjszakát ha lehet, hétvégén próbáljátok ki, vagy legalábbis olyan éjszakán, ami után férjed jogosan számíthat egy-két nyugis éjszakára, ami után nem kell dolgozni mennie.
4. Saját alvóhely biztosítása
Legyen saját ágya. Lehet ez a ti szobátokban, vagy az övében. Ha úgy egyszerűbb, lehet egy matrac szobátok hálószobának. Ez lehetőséget teremt az egyszerűbb együtt alvásra, dúdolgatásra éjszaka, és a ti ágyatokból való átszoktatásra ez lehet a megoldás. Vagy tehettek egy matracot a totyogónak a ti ágyatok mellé. Így az estét a saját ágyukban kezdhetik, és van saját terük. Ha az első ötletet használjátok, ez akkor is hozzájárulhat a könnyebb átmenethez. Most már a saját ágyukba lesznek lefektetve, cici nélkül. Ez segíthet elkezdeni az éjszakai leválasztás átmenetét és a saját ágyba fektetést. Ismerek valakit, aki fokozatosan egyre messzebb és messzebb vitte a gyerek ágyát az övéktől, míg végül kiköltözött a szobájukból. Emlékezz, A KOMMUNIKÁCIÓ A KULCS. Beszélj velük!
5. Takarózás és egyéb altatási módszerek
Ha már kisbabád álomba szopta magát, az ujjad segítségével válaszd le a babát a melledről, majd bújj vissza rendesen a hálóingedbe, és aludj így, betakart mellekkel! Ha a baba nem tudja gyorsan megtalálni a mellbimbót, akkor lehet, hogy azonnal vissza is alszik. Próbáld meg elaltatni úgy, hogy hordozókendőbe teszed és sétálsz vele! Ha már megszoptattad, de még nem aludt el, vedd fel hordozókendőbe, és sétálj vele egy nagyot a ház körül (vagy lent a lakótelepen). Amikor már mélyen alszik, akkor tedd le óvatosan az ágyadra, és szabadítsd ki magad a hordozókendőből! Ez jó módszer arra, hogy apa is kivegye a részét a lefektetési procedúrából. Kisbabád idővel édesapja karjairól az elalvásra fog asszociálni, és ahelyett, hogy kizárólag a szopást fogadná el nyugtató módszerként, meg fog elégedni apukája megnyugtató közelségével is az éjszaka kellős közepén.
6. Programozás és szavak ereje
Tizennyolc hónapos kora körül gyermeked már valószínűleg megért néhány egyszerű mondatot. Programozd be gyermekedet arra, hogy ne várja el a szoptatást minden egyes alkalommal, valahányszor csak felébred. Pl.: „Majd akkor szopizunk legközelebb, ha a Napocska felkel.” Amikor este utoljára megszoptatod (vagy amikor először vagy másodszor szoptatod az éjszaka folyamán), akkor legutoljára valami ilyesmit kell, hogy halljon: „Anya alszi-alszi, Apa alszi-alszi, baba alszi-alszi, és cici alszi-alszi.” (vagy ahogy ő nevezi kedvenc nyugtatóit). Amikor éjszaka felébred, akkor az első dolog, amit hall, egy gyengéd emlékeztető kell, hogy legyen: „Cici alszi-alszi. Baba is alszi-alszi.” Ez a fajta beprogramozás lehet, hogy egy-két hét gyakorlást igényel, de így hamarosan elér hozzá az üzenet, miszerint a nappal evésre való, az éjszaka pedig alvásra.
7. Testvérek szerepe
Ha több gyereked van, tedd őket egy szobába vagy ágyba. Sokszor, ha van egy tesójuk, akivel együtt aludhatnak, sokkal kényelmesebben érzik magukat.
Fontos szempontok és tévhitek a szoptatásról
A gyakori éjszakai szopás elsősorban a sok törődést igénylő babákra jellemző. Az ő szemükben a szopás olyan, mintha kedvenc éttermüket látogatnák meg. Ennek az intenzív éjszakai gondoskodást igénylő életszakasznak előbb-utóbb vége lesz. Egyszer egészen biztosan eljön az a nap, amikor te is és kisbabád is át fogjátok aludni az éjszakát. Ha valami miatt utólag haragszol magadra, akkor azon változtatni kell! Még ha azt nem is tudod elérni, hogy kisbabád az egész éjszakát átaludja, abban segíthetsz neki, hogy legalább kevesebbet szopjon éjszaka, ezáltal talán valamivel elviselhetőbbé válik számodra a helyzet.
A totyogni tanuló kisbaba általában imád szopni, de sokszor vagy ő az, aki napközben annyi mindent csinál, hogy elfelejt szopizni, vagy az anyukája annyira elfoglalt, hogy napközben sokszor elfelejti megszoptatni. De éjszaka ott a remek alkalom, hogy behozza a lemaradást, hiszen anyukája ott van egy karnyújtásnyira. Vedd fel gyermekedet hordozókendőbe, és fordíts több időt a testi érintésekre! Ahogy a gyermek cseperedik, az ember hajlamos lényegesen kevesebb figyelmet fordítani a testkontaktusra (simogatás, ölelés, puszilás, érintés) anélkül, hogy észrevenné. Előfordul, hogy az egész éjszakán át tartó szopással csupán arra figyelmezteti édesanyját a gyermek, hogy ne siettesse függetlenné válását.
Mikor keressünk IBCLC laktációs szaktanácsadót?
Amikor egy baba nem hízik eleget, akkor érdemes tanácsot kérni képzett LLL szoptatási tanácsadótól vagy IBCLC laktációs szaktanácsadótól. Gyakran előfordul, hogy valójában nincs is semmi baj, csupán a kicsi gyarapodása eltér az átlagostól vagy az elvárttól. Nem kell megijedni, ha a kisbaba látszólag túl sokat hízik, és önmagában a gyakori szoptatás nem növeli az elhízás (obeszitás) veszélyét, valamint hosszútávon a tinédzser- és felnőttkori elhízás veszélye is csökken. Az obezitásban több faktor is szerepet játszik, többek között a szülők súlya és a szilárd táplálék minősége.
Az IBCLC tanácsadók aktuális díjazás fejében bárkit szívesen fogadnak. A szülés utáni látogatások egyik fontos teendője a szoptatási gyakorlat támogatása. Az édesanyákat gyakran riogatják azzal, hogy vashiányos vagy vérszegény lesz a gyerek, ha nem kap már 4 hónaposan az anyatejen kívül mást is. Habár az anyatej vastartalma alacsony, nagyon jól hasznosul: 49 százaléka! Ellentétben a tehéntejjel, amiből 10%, a vassal dúsított tápszerből pedig csak 4%! Szoptatott babák nem veszítenek vasat a székletükkel, ellentétben a tehéntejjel és tehéntejalapú tápszerrel táplált babákkal. Ha az anya vagy a gyermekorvos szeretné, egy vérvétellel ellenőrizhető a vas-szint, haemoglobinban mérve.
Egyre jobban terjed az a tévhit, miszerint nem szabad két óránál gyakrabban mellretenni a babákat, mert akkor a félig emésztett tejre ráeszi a frisset, az erjedni kezd és hasfájást okoz. A kisbabák nem óramű pontossággal szeretnének szopizni. A szoptatás nem csak etetés, hanem itatás, vigasz, közelség, melegség, mama íz, mama illat. Ebből következik, hogy egy kisbaba bármilyen gyakran felkéredzkedhet a mellre. A gyakori, igény szerinti szoptatás biztosítja a kisbabának mindazt, ami a jogos szükséglete. A legtöbb édesanya azt tapasztalja, hogy kisbabája a délelőtti órákban nyugodtabb, egyszerre többet szopik, de ritkábban, míg délután olyan, mintha folyton éhes lenne, állandóan a mellén szeretne lenni. Növekedési ugrás idején a kisbaba egész nap szopizni akar, szinte megállás nélkül, majd néhány nap alatt megtermeli magának a több tejet. Nagy melegben a babák gyakran szopiznak, de egyszerre keveset. Ha a mama ilyenkor mindig átteszi a babát a másik mellére, akkor a csecsemő csak az úgynevezett elsőtejet fogja kiszopizni, ami laktózban gazdag. A bélbolyhok felszínén lévő laktáz enzim nem bírja a rengeteg tejcukor feldolgozását, a cukor erjedni kezd, gázok keletkeznek és ez a folyamat komoly hasfájást okozhat a kisbabának. Tehát nem a gyakori szoptatás, hanem az elsőtej-hátsótej mennyiségének aránytalansága okozza a hasfájást! Semmiképpen sem az, hogy nem hagyjuk a babát igénye szerint szopizni.