A terhesség alatt felmerülő egészségügyi problémák esetén gyakran szükség lehet képalkotó vizsgálatokra. Az egyik leggyakrabban használt ilyen eljárás a röntgenvizsgálat, amely ionizáló sugárzást alkalmaz. Felmerülhet a kérdés, hogy ez vajon veszélyezteti-e a fejlődő magzatot, különösen a terhesség korai szakaszában. Ebben a cikkben részletesen áttekintjük a röntgenvizsgálatokkal kapcsolatos tudnivalókat várandósság idején.
A röntgensugárzás hatása a magzatra
A nagy energiájú elektromágneses sugárzás, mint amilyen a röntgensugárzás, képes ionizálni az eltalált atomokat és molekulákat. A káros hatás dózisfüggő, és az aktívan osztódó sejtekre nézve veszélyesebb. A DNS molekula károsodása különösen nagy kockázatot jelenthet a fejlődő magzat számára.
A legkisebb rizikót is minimalizálva azonban orvosok azt javasolják a fogamzó képes korú nőknek, hogy lehetőleg a menstruáció 1. és 10. napja között végeztessék el a vizsgálatot, amennyiben az elkerülhetetlen. A terhesség első napjaiban, amikor még nem tudnak a terhességről, a megtermékenyített petesejt a legvédtelenebb a károsodásra. Amennyiben a petesejt károsul, nem képes osztódni, tovább fejlődni, így nem alakul ki fejlődési rendellenesség, mert a terhesség megszakad. Ezt nevezzük a „mindent vagy semmit törvényének”.
A nagy dózisú röntgensugárzás elsősorban a terhesség első trimeszterében okozhat fejlődési rendellenességeket, ezért leginkább ebben az időszakban indokolt más megoldást választani. A várandósság további szakaszában biztonságosabb a baba egészsége szempontjából.
A magas dózisú sugárzás változásokat idézhet elő a baba gyorsan gyarapodó sejtjeiben. Lehetséges, hogy ezek a változások megnövelik a születési rendellenesség előfordulásának kockázatát, illetve a gyermek életének későbbi szakaszában a rákos elváltozások, mint a leukémia kialakulásának veszélyét. Fontos tudni, hogy ezen rendellenességek kialakulhatnak véletlenszerű mutáció vagy más károsító környezeti tényező (dohányfüst, alkohol, vegyi anyagok, légszennyezés) hatására is; nem a sugárzás ezen betegségek legfőbb rizikótényezője.
Mikor nem jár kockázattal a röntgen?
A legtöbb röntgenvizsgálat a végtagokról, a fejről, a fogazatról, esetleg a mellkasról készül. A röntgensugárzás célzott, ezért a méhet és más nemi szerveket nem szokta sugárzásnak kitenni, a szórt sugárzás megakadályozása érdekében pedig ólmozott kötény és gallér viselhető.
A diagnosztikus röntgenvizsgálat tipikus sugárdózisa alacsony. A modern digitális röntgenberendezések sokkal kisebb sugárdózissal képesek jobb minőségű képek előállítására. Például egy kéz röntgen felvétel 0.001 mSv, egy mellkas röntgen átvilágítás 0.02 mSv sugárterheléssel jár.
A röntgenvizsgálatok többsége tehát néhány óra, vagy néhány hét természetes háttérsugárzásnak megfelelő sugárterheléssel jár. A jellemző értékek alkalmanként, növekvő sorrendben:
- Végtagröntgen: 0,001 mSv (millisievert)
- Fogászati röntgen: 0,005-0,01 mSv
- Mellkasröntgen: 0,02 mSv
- Mammográfia: 0,4-0,7 mSv
- Hasi és kismedencei röntgen: 0,7-1 mSv
- Gerinc röntgen: 1,5 mSv
- Természetes háttérsugárzás: 2-3 mSv/év
Egy röntgenfelvétel elkészítése során a szervezetet érő dózis a töredéke a CT-vizsgálatokra (1,5-20 mSv) vagy a PET-CT-re (25 mSv) jellemző sugárterhelésnek.
A repülőgépen utazók a világűrből érkező kozmikus sugárzásnak vannak kitéve. Kevéssé ismert, hogy egy utast a London-New York közötti repülőút alatt körülbelül annyi sugárzás ér, mint egy mellkasi röntgenvizsgálat alkalmával. A napjainkban használt korszerű, digitális technikával működő modern készülék következtében a megfelelő sugárvédelemben történt röntgen vizsgálat magzati károsodást nem okoz.
Mikor kell mérlegelni a vizsgálat elvégzését?
Mindig jelezze a terhesség tényét vagy annak lehetőségét az orvosnak, aki ennek az információnak a birtokában tudja mérlegelni a vizsgálattal járó előnyöket és kockázatokat. A röntgennel járó egészségügyi kockázat nagyon alacsony, ám az orvosok mindent megtesznek azért, hogy még a kis kockázatnak se tegyék ki a magzatot, ha az elkerülhető.
A hasi röntgen, amely közvetlenül teszi ki sugárzásnak a magzatot, és értelemszerűen a védőkötény sem alkalmazható, kivételt képez. Bár a hasüreg vagy a medence vizsgálata esetén sem jár számottevő kockázattal a diagnosztikus röntgenvizsgálat, ezeknél a vizsgálatoknál már mérlegelést igényel a vizsgálat elvégzése, és lehetőség szerint érdemes kerülni az alkalmazását.
A hasi, kismedencei röntgen, gerincröntgen és a mammográfia esetén az orvos más lehetőségeket is megfontol, és ha van rá lehetőség, terhesség alatt nem végzik el ezeket a vizsgálatokat. Előfordulhat, hogy a terhességre egy vizsgálat elvégzését követően derül fény, azonban ebben az esetben is nagyon valószínűtlen, hogy a diagnosztikai röntgen árthat a fejlődésben lévő magzatnak.
Sürgős kezelést igénylő és más képalkotó vizsgálattal nem kiváltható, ám ritka helyzetekben a javaslat lehet a vizsgálat elvégzése is. Mivel a hasi röntgen is alacsony sugárdózissal jár, ilyen helyzetekben a vizsgálat elvégzése jóval kisebb kockázatot jelent a mamára és a babára is, mint annak elhalasztása.
Terhesség alatt általában nem végzik el a mammográfiát, vagy emlő ultrahangot alkalmaznak helyette, de rosszindulatú elváltozás gyanúja esetén, amennyiben a diagnózissal nem várható meg a szülés, a vizsgálat elvégezhető, a védőköpeny alkalmazása mellett.
Amennyiben várandósságon viszi már megszületett gyermekét röntgenvizsgálatra, a felvétel készítése közben ne az anya tartsa gyermekét. A legjobb, ha az apuka vagy más hozzátartozó viszi el ilyenkor a gyermeket.
Alternatív képalkotó eljárások
Számos esetben a röntgenvizsgálat kiváltható más képalkotó eljárással is. A körülményektől függően olyan képalkotó vizsgálatot is végezhetnek, amely nem jár sugárzással, ilyen az ultrahang vagy az MRI.
A napjainkban általánosan használt ultrahang vizsgálat a modern orvostudomány egyik korszerű, nem invazív képalkotó eljárása, mely mai tudásunk szerint sem anyai, sem magzati ártalmat nem okoz. Az ultrahang a különböző szöveti felszínekről való eltérő visszaverődésen alapszik. Nem csak magzati vizsgálatokra alkalmas veszélytelen képalkotó módszer. Alkalmazási köre kiterjed a hasi szervek, szív, arteriák, vénák, emlő, pajzsmirigy, lágyrészek, izmok, ízületek képalkotására is.
Az MR mágneses energiával dolgozik. Mágneses térben, rádióhullámok segítségével történik a képalkotás. MR-el elsősorban a lágyrészek vizsgálhatók. A vizsgálat fájdalommentes, veszélytelen, mellékhatása nem ismert. Terhességben a 2. trimeszter után alkalmazható. Gadolinium alapú kontrasztanyag terhességben kerülendő, ezért natív MR vizsgálat elvégzése ajánlott.
Biztonságos-e az oltás a terhesség alatt?
Fontos tudnivalók a családtervezéshez
Az ideális esetben a leendő kismama már a családtervezés ideje alatt, még a teherbeesés előtt, gondos fogorvosi szűrővizsgálaton és kezelésen esik át. Fogászati röntgen terhesség alatt nem ajánlott. A gyermekvállalás előtti időszakban és várandósság alatt igyekezzünk elkerülni a röntgenfelvétel készítését.
A családtervezés időszakában, még a tervezett fogamzás előtt, érdemes az esedékes szűrővizsgálatokon részt venni. Tüdőszűrés, deréktáji fájdalom, medence-csípőízületet érintő kórképek kivizsgálása, szükség esetén mammográfia a sugárvédelmi szabályok betartásával elvégezhető. A hasi állapot felméréséhez ultrahang vizsgálat javasolt.
A CT (komputertomográf) is röntgensugárral dolgozik, de részletes szeletekben, nagy felbontású képeken ábrázolja a vizsgált területet. A CT-vizsgálatok már magasabb sugárterhelést jelentenek, így azok alkalmazása terhesség alatt - szemben a röntgenvizsgálatokkal - már erősen ellenjavallt, csak a legnélkülözhetetlenebb esetekben merül fel.
A terhesség első 12 hetében óvakodni kell minden oltástól, röntgensugárzástól, lehetőleg gyógyszerektől, kémiai anyagoktól. Ilyenkor nem ajánlott a hajfestés sem az agresszív vegyszerek miatt.
tags: #rontgen #terhesseg #korai #szakaszaban