Az ekcéma a csecsemő- és kisdedkor leggyakoribb krónikus bőrbetegsége. Gyakorisága 8-15 százalék, és ez az arány egyre nő. Az ekcéma első jelei már a pár hetes babán is megjelenhetnek, jellemzően azonban az 1-2. életévben, az arcon és fejbőrön jelentkeznek vörös, viszkető foltok, kiütések formájában. Az először nedvedző hólyagocskák pár nap elteltével felszakadva beszáradnak, majd az egész folyamat ismétlődik.
A gyermekek és szülők számára talán a legnehezebb, hogy az ekcémás tüneteket rohamszerű viszketési ingerek kísérik, melyek nappal, vagy éjszaka egyaránt jelentkezhetnek. A viszketés az ekcéma egyik fő jellemzője. A bőrfelszín védőrétege sérült, így az allergének és irritáló anyagok bejuthatnak a bőr mélyebb rétegeibe, ami gyulladást és a viszketésért felelős hisztamin felszabadulását okozza.
Csecsemő- és kisgyermekkorban leginkább atópiás ekcémával találkozhatunk, ami azt jelenti, hogy a tünetek kialakulásában nagy szerepet játszik az allergiás hajlam öröklődése. Az atópiás dermatitisz veleszületett hajlamon (úgynevezett atópiás alkat) alapuló, krónikus fennálló bőrgyulladás, amely bőrszárazsággal, gyulladással, intenzív viszketéssel és gyakori fellángolásokkal jár együtt. Az úgynevezett "atopiás alkat" alatt azt értik, hogy a szervezet védekező rendszerének labilitása következtében a beteg viszketéssel, bőrgyulladással reagál különböző külső ingerekre. Az atópiás alkat önmagában nem betegség, de megnyilvánulhat úgynevezett atópiás betegségek formájában. Az allergiás hajlam öröklődik. Már egy allergiás szülő esetén is 30, ha mindkettő allergiás, a gyermeknél közel 60- 80 százalék az esély, hogy megjelennek a tünetek.
Az ekcéma a csecsemő- és kisdedkor leggyakoribb krónikus bőrbetegsége. Gyakorisága 8-15 százalék, és bár legtöbbször kinövi a gyermek, gyakran lehet számítani más allergiás betegségek megjelenésére. A csecsemőkori ekcémával járó tünetek Csecsemő- és kisgyermekkorban leginkább az ekcéma atópiás formájával, azaz atópiás ekcémával (más néven atópiás dermatitisszel) találkozhatunk. A csecsemőkori forma nem közvetlenül megszületés után, hanem az első élethónapokban jelentkezik. A csecsemőkori formákra jellemzőek az elsőként az orcákon, homlokon és hajas fejbőrön megjelenő tünetek. Az ekcéma első jelei már a pár hetes babán is megjelenhetnek, jellemzően azonban az 1-2. életévben, az arcon és fejbőrön jelentkeznek vörös, viszkető foltok, kiütések formájában. Az először nedvedző hólyagocskák pár nap elteltével felszakadva beszáradnak, majd az egész folyamat ismétlődik.
A kisbabák jellemzően nyugtalanul alszanak, sokszor felébrednek, és minden lehetséges módon próbálnak vakarózni. A csecsemőekcéma esetén ezek a tünetek már néhány hónapos korban megjelenhetnek, és leggyakrabban az arcon, a fejbőrön, a térdek és könyökök hajlataiban, valamint a pelenka alatti területeken fordulnak elő. Az ekcémás gyermekek bőrén vörös, száraz, viszkető foltok alakulnak ki, amelyek gyulladásból erednek. A viszketés súlyos és állandó lehet. Gyakori vakaródzás esetén a bőrön hólyagok, váladékozás, kéregképződés vagy fertőzésből származó sebek alakulhatnak ki. Néhány súlyos esetben az ekcéma a gyermek egész testét érintheti. Száraz, repedezett, sebes bőr, viszkető bőrkiütések és gyakori alvászavar kísérheti az atópiás dermatitiszben szenvedő gyermekek mindennapjait, akiknek a tünetei nagyon gyakran az őszi és téli hónapokban rosszabbodnak.
Az ekcéma okai közt felsorolható az öröklött hajlam, immunszabályozási eltérések, a bőr határképző szerepének károsodása. Ezen kívül a légúti- élelmiszer- és kontakt allergének is szerepet játszhatnak. A külső környezeti tényezők (klíma, allergének, ruházat, irritánsok) illetve a stressz befolyásolják a betegség jelentkezését. A betegek 20-30 százalékánál kimutatható az étel okozta túlérzékenység. Az ekcémás gyermekeknek egyfajta "érzékeny bőrük" van, amelyet könnyebben irritálhat az izzadás, a meleg, a durva ruházat és egyes mosószerek, szappanok és tisztítószerek. Súlyos, kiterjedt, tüneti kezelésre nem javuló és más, élelmiszer allergiára utaló tünetek esetén lehet étel eredetű allergénre gondolni. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az élelmiszer allergia - mint kiváltó tényező - szerepét, de fontos a helyén kezelni. Napjainkban nagy divat a különböző diétákkal kezdeni a kezelést, pedig ez csak egy szelete a terápiának, ami önmagában sokszor nem hoz megoldást.
A bőrgyógyász többnyire már az első vizsgálat során felismeri a jellegzetes tüneteket, melyek alapján megszületik a diagnózis: ekcéma. A terápia felírása során az orvos minden esetben figyelembe veszi a gyermek életkorát, s ennek megfelelően állítja össze az alkalmazandó szerek listáját. Az ekcéma kezelésében többek között helyi szteroidkészítmények - krémek, kenőcsök - használhatóak a panaszok jelentkezésekor. Ezeket kisgyermekeknél rövid ideig, csak az orvos által előírt nagyságú bőrfelületen, hígított formában alkalmazzuk. 2 éves kor után alkalmazhatók az úgynevezett helyi immunmoduláló szerek, melyek lényege, hogy érzékenyebb bőrfelületeken is alkalmazhatóak, illetve fenntartó kezelésként, hosszabb távon, panaszmentes állapotban is használhatjuk őket a tünetek megelőzésére. A helyi szteroid kezelésnek, ha nem a megfelelő készítményt, vagy nem megfelelő módon és nem megfelelő ideig alkalmazzák, lehetnek mellékhatásai, a bőr elvékonyodik, értágulatok, striák keletkeznek. Helyi immunmodulánsok: az immunmoduláns olyan vegyületet jelent, mely a védekező rendszer sejtjeire hatva nem csupán elnyomja a gyulladásos reakciót, hanem célzottan a gyulladást keltő sejtekre hat. Súlyos, gyakori fellángolásokkal járó esetekben szükség lehet egyéb kezelésekre is, például fürdő-fény terápia alkalmazására.
Az antihisztamin készítmények fontos szerepet játszanak a panaszok fellángolásakor jelentkező nagyfokú viszketés csillapításában, azonban a tünetek javulását követően a kezelésben inkább a testápolásra helyeződik a hangsúly. Az antihisztaminok az allergiagyógyszerek egy fajtája. A viszketés csökkentésére is használhatók. A leghasznosabb, ha lefekvés előtt adják őket (az antihisztaminok álmosíthatják a gyermeket). Az antihisztaminok közé tartozik a hidroxizin és a difenhidramin.
Az ekcémás csecsemő érzékeny, gyakran igen száraz bőre gondos ápolást igényel. Érdemes langyos vízben, rövid ideig, gyógyszertári fürdetőkrémekkel fürdetni a gyermekeket. Fontos a nedvesség- és lipidpótlás, melyekről hypoallergén kozmetikumok segítségével gondoskodhatunk. Kerüljünk minden olyan terméket, amely illatanyagot és színezéket tartalmazhat. A kicsi ruháit, ágyneműit, illetve minden olyan textíliát, amely a bőrével közvetlenül érintkezhet folyékony, színtelen mosószerrel mossuk. Öblítőből a szenzitív, vagy bababarát változatot válasszuk, de az is jó megoldás, ha tiszta vízzel öblítjük át alaposan a ruhácskáit. A nedvesség fokozottan irritálhatja a pici érzékeny bőrét, ezért a pelenkát cseréljük gyakrabban. Ügyeljünk rá, hogy a gyermekszobában ne legyen túl meleg és a kicsit ne öltöztessük túl, mivel a verejtékezés fokozza a panaszokat. A testápolás mellett az egészséges, minél kevesebb adalékanyagot, tartósítószert tartalmazó étrend segíthet kontrollálni a panaszokat.
Fontos a gondos bőrápolás és az allergének kerülése. A szoptatás az ekcéma megelőzésében is kulcsfontosságú szerepet játszik. Anyatej hiányában az allergiára hajlamos csecsemőknek hipoallergén (HA) tápszert adhatunk. A csecsemőekcéma kezelésének alapja a bőr hidratálása, az irritáló tényezők elkerülése, és szükség esetén az orvos által javasolt gyógyszeres kezelés. A szülők számára kulcsfontosságú, hogy felismerjék a tüneteket, és időben tegyenek lépéseket a baba kényelme és egészsége érdekében.
A megelőzésben egyes vizsgálatok alapján azonban fontos szerepet játszhatnak a terhesség alatt nagyobb mennyiségben fogyasztott zöld- és sárga zöldségek, citrusfélék és béta-karotin. Friss kutatások pedig a probiotikumok előnyeiről számolnak be, melyeket a várandósság időszakában és csecsemőkorban fogyasztva csökkenthető a gyermeknél megjelenő allergia kockázatát.
Azt, hogy az atópiás ekcéma tünetei elmúlnak-e, vagy a későbbiekben is megmaradnak, csecsemőkorban még nem láthatjuk előre. Az allergiás hajlamot felülírni nem tudjuk, de sokat tehetünk azért, hogy a tünetek ne rosszabbodjanak. A csecsemőkorban jelentkező ekcémát legtöbbször hamar kinövik a babák, de a későbbiekben más formában jelentkezhetnek allergiás betegség. Az atópiás, vagyis allergergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt ekcémás bőrtünetek jelentkezhetnek, melyek ételallergiával is társulhatnak, majd 2 és 3 év között gyakori a savós középfülgyulladás és végül óvodás-kisiskolás korban megjelennek az allergiás náthára jellemző tünetek: köhögés, szemviszketés és orrfolyás. Ez az atópiás menetelésnek nevezett kórállapot allergiás alapú asztmához is vezethet. Az ekcéma ugyan nem minden esetben gyógyítható véglegesen, de a kiváltó okok elkerülésével, a gyulladás megszüntetésével tünetmentes állapot érhető el.
Hogyan kezeljük az ekcémát csecsemőknél és gyermekeknél: Bőrgyógyász orvos magyarázza el
Fontos kiemelni, hogy az ekcéma nem jelent egyet a száraz bőrrel, ám a csecsemőkori ekcémát megelőzi a bőrszárazság. A száraz és ekcémás bőr esetében a legfontosabb és leghatásosabb kezelési mód a bőr hidratálása. Hetente kétszer-háromszor, maximum 10 percig fürdessük meg a babánkat langyos vízben, ezután kenjük be a még nedves bőrét egy tápláló krémmel. Egy másik lehetőség, ha a fürdővízbe teszünk egy kevés olajat, például mandulaolajat, utóbbinak ugyanis visszazsírozó hatása van. A száraz bőrnek nem csupán a nedvesség-, hanem a zsírtartalma is alacsony, így mindkettőt pótolni kell. Ezt olyan tápláló krémekkel tudjuk megtenni, melyek elegendő bőrbarát lipidet és hidratáló összetevőket tartalmaznak, továbbá nincs bennük allergizáló anyag és parfüm.
A legfontosabb, hogy a szülő megértse a kezelés összetett voltát. Ezt lépésről lépésre kell követni, mert ha tudjuk, hogy mi várható, sokkal jobban működik a gyógymód. Fontos megérteni, hogy nincs két egyforma eset, ezért sablonokat nem szabad követni. Az atópiás bőr megfelelő hidratálása mellett szerep jut a szteroid tartalmú készítményeknek is. A fellángolások száma csökkenthető és a mértéke befolyásolható. A kiváltó tényezők kerülésével és fenntartó kezeléssel tünetmentes állapot érhető el. Soha ne gondoljuk, hogy az atópiás ekcéma gyógyíthatatlan. Ez komoly pszichés károkat okoz. Természetesen fontos tisztán látni a tényeket. A szülő sose érezze magát egyedül a problémájával, mert az ahogyan a fentiekben már utaltam rá, a jelenség megoldható, a beteg tünetmentessé tehető!