Az emberi mozgásfejlődés egy rendkívül összetett folyamat, amely születéstől kezdve folyamatosan zajlik, és alapvető fontosságú a gyermek egészséges testi és szellemi fejlődéséhez. Az izmok munkája egy komplex mozgásszervi, neurológiai folyamat. Az idegrendszer fejlődésével a babák egyre magasabb szintű, bonyolultabb mozgásokra képesek, melyek a csecsemőkor egy-egy meghatározott idejében kell, hogy bekövetkezzenek, nem maradhatnak ki és nem cserélődhetnek fel.
Az emberi mozgásfejlődés törvényszerűségeit különböző megközelítésben számos szakterület kutatói vizsgálták, elsősorban a pszichológusok, a biológusok, és a testnevelés szakemberei. A fejlődéslélektan jobbára a motorikus készségek tanulásának szentelt figyelmet, főleg a finomkoordináció területének. A mozgásfejlődést úgy tekintették, mint a mozgásminta kialakulását, tökéletesedését.
Egy másik irányzat a mozgásfejlődést a gyermek általános, a környezettel kölcsönhatásban változó magatartásának részeként értelmezi. A környezet hatásait tartja elsődlegesnek, a gyermek motorikus tevékenységét pedig alkalmazkodási válasznak, és a megismerés egy formájának. A fejlődés humánbiológiai aspektusa kezdetben főleg a testi fejlődés törvényszerűségeit tartalmazta. Az újabb irányzat a szomatikus és a motorikus fejlődést egységként értelmezi, és a gyermek fejlődése egyik legfontosabb területének tekinti.
Ebből alakult ki, vált le az az irányzat, amely a testneveléssel és a sporttal - az utóbbira vonatkozóan a sportteljesítménnyel - kapcsolatban választ keres a motorikus fejlettség szintjeire a különböző életkori és teljesítményszakaszokra. Integrálja a fejlődéslélektan, a humánbiológia, valamint a testnevelés és sport korábbi eredményeit, és így alakítja ki saját fejlődési modelljét.
A mozgás következtében alakulnak ki a gerinc élettani görbületei, erősödnek meg izmaink, hogy képesek legyenek megtartani testünket és további helyes irányú mozgásokat végezni. Egyenes gerinccel születünk. A hason fekve fejemeléstől alakul ki a nyaki homorulat. A nyakizmok és a hátizmok megerősödéséhez szükség van még a kúszásra, mászásra is. Az üléstől a háti domborulat, az állástól pedig az ágyéki homorulat alakul ki.
Annak a gyereknek akit idő előtt felültetnek, nem erősödnek meg a hátizmai, az a gerincét nem tudja megtartani, a fiziológiás görbületek nem, vagy fordítva alakulnak ki.
A születésük utáni napokban még mindenben a szüleik támogatására szoruló, csupán nagyon csekély önálló mozgásra képes babák életük első hónapjaiban ezen a területen is rohamos fejlődést mutatnak.
A mozgásfejlődés mérföldkövei életkor szerint
A mozgásfejlődés során a babák fokozatosan sajátítanak el újabb és újabb készségeket, melyek egymásra épülnek. Fontos, hogy ezek a mozgásformák a megfelelő időben jelenjenek meg. Az alábbi táblázat összefoglalja az életkor szerint elvárt mozgásokat és a kóros fejlődés jeleit:
| Életkor | Elvárt mozgások | Kóros fejlődés jelei |
|---|---|---|
| 0-2 hónap | Hason fekve fejét rövid ideig emeli, megtartja, oldalra fordítva leteszi. | Folyik a nyála, nem vagy csak erőtlenül szopik. Tartási vagy mozgási aszimmetria. |
| 2-3 hónap | Hason fekve fejét stabilan tartja, testtartásával segít, amikor felemelik. | Hason fekve fejét nem emeli, vagy ellenkezőleg: törzsével sokat homorít. |
| 4-5 hónap | Kézbe véve fejét egyenesen tartja. Hátáról oldalra fordul, hason fekve alkarján támaszkodik, tárgyakért nyúl. | Oldalára nem fordul, kezét ökölben tartja, nem szeret hason feküdni. |
| 5-6 hónap | Hason fekve tenyerére támaszkodva mellkasát felemeli, hátról hasra fordul. Kis tárgyakat felemel. | Hason fekve kezére nem támaszkodik, fejét nem forgatja, tárgyakért nem nyúl. |
| 6-7 hónap | Hátról hasra fordul és vissza, kúszás indul. Egyik kezéből a tárgyat a másikba átteszi. | Nem fordul, hiányzik a két kéz összehangolt mozgása. |
| 7-8 hónap | Négykézlábra áll, ebben a helyzetben hintázik. Kúszva a lakásban hosszabb távot megtesz. | Kúszás közben valamelyik végtagját nem használja, elmarad a helyváltoztatás, nem próbál négykézlábra állni. |
| 9 hónap | Négykézláb mászik. Hüvelyk- és mutatóujjával apró dolgokat felemel. | Nem mászik, vagy popsiján ülve közlekedik. |
| 10-11 hónap | Négykézlábról kiül, kapaszkodva feláll, le tud ülni, tárgyakat egymásba tesz. | Nem tud megülni, nem próbál felállni. |
| 12-13 hónap | Önállóan áll, oldalra lépeget, leejtett játékért lehajol és felveszi, közben kapaszkodik. | Lábujjain pipiskedve áll ill. lépeget. |
| 14-15 hónap | Kapaszkodás nélkül áll, esetleg leguggol, tornyot épít. | |
| 16-18 hónap | Legkésőbb ebben az időben elindul, guggolva játszik. Széles alapú járás. | |
| 18-24 hónap | Fel-le mászik magasabb tárgyakra, lépcsőn kapaszkodva közlekedik, kialakul a biztos járás. |
A WHO vonatkozó táblázata például hat fontos, elérendő állomást különít el a babák életének első 18 hónapjában: ülés önállóan; állás segítséggel; mászás; járás segítséggel; állás önállóan; járás önállóan.
A gyerekek kétévesen már szabályosan járnak, és elkezdenek futni; egy játékot magukkal tudnak cipelni mozgás közben; segítség nélkül fel-lemásznak bútorokról; lépcsőznek.
A Scholastic cikke szerint az első négy, mozgásfejlődési mozzanatokban oly gazdag életévre összegzően úgy is lehet tekinteni, hogy az első két év arról szól, hogy a baba önállóan szeretné elérni a dolgokat, tárgyakat, embereket; segítség nélkül akar eljutni hozzájuk, de ilyenkor alapvetően még a környezetének elemeire támaszkodik.
A mászás fontossága
A mászás az ember ősi mozgásformája, melynek fontosságára külön ki kell térni. A mászás közben erősödik meg a két agyfélteke közötti kapcsolat, „járódnak be az idegpályák”, fejlődik a baba koordinációja és egyensúlya. A mászás egy magasan szervezett mozgás-magatartásforma: a fej, a törzs és a négy végtag térben és időben összerendezett egysége. Nagyon fontos, hogy a 4-6 hónapos korban begyakorolt tenyértámasz a mászás során rögzül.
A gyermek megtanulja, hogy a keze mindig előbb legyen, mint a feje. Ez a támaszkodás hozzátartozik az ülés, térdelés, guggolás stabilitásának megtartásához, valamint megjelenik le- és eleséskor, mint védekező mechanizmus.
Mászás újabb technikával
Megkésett mozgásfejlődés és szakértői segítség
A megkésett mozgásfejlődés akkor áll fenn, ha a gyermek nem követi a természetes mozgásfejlődési lépcsőfokokat, például későn kezdi el a kúszást, mászást vagy járást. A mozgásfejlődés elmaradása az idegrendszer érésének tünete, de egyúttal azt is befolyásolja. Amennyiben egy éretlenségi tünet áll az okok hátterében, ez később tanulási, viselkedési és figyelmi nehézségeket is okozhat.
Természetesen az a legjobb, ha az egészségesen fejlődő gyerek mindent magától tanul meg, és megfelelő ideig gyakorolja. Ilyen esetben a mozgásokat nem szabad erőltetni. Azonban, ha valamelyik mozgásforma kimarad, vagy nem indul időben, ne gondoljuk azt, hogy majd kinövi! Ilyenkor érdemes segítséget kérni. Minél hamarabb felfedeznek és kezelnek egy (esetleg akkor még csak kisebb) rendellenességet, annál nagyobb eséllyel és hatékonysággal gyógyítható.
Mikor beszélünk megkésett mozgásfejlődésről? Mikor forduljunk szakemberhez? Mikor van szükség korai fejlesztésre? A többi között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a kezdő és gyakorló szülők a 250 éves jubileumát ünneplő Semmelweis Egyetem interaktív, népegészségügyi tematikájú rendezvénysorozatának következő eseményén. De mi az, ami eltér a normálistól, mikor kell szakemberhez fordulni, esetleg korai fejlesztésre járni? A Pető András Kar kezdő és gyakorló szülőknek egyaránt fontos kérdéseket körbejáró előadással, valamint személyes tanácsadással várja az érdeklődőket a februári Semmelweis Egészség Napon. Szó lesz a korai felismerésről, a szűrésről, a konduktor és a család szerepéről a korai fejlesztésben.
Terápiás lehetőségek
A LongiKid® vizsgálat részletes képet ad a gyermek idegrendszeri és mozgásos állapotáról, azonosítva az eltéréseket és azok okait. Ez egyrészt segít a szülőknek az eligazodásban - hiszen nem mindegy, hogy a gyermeknek elsősorban manuálterápia, gyógytorna, vagy mozgásfejlesztés javasolt.
- Az egyéni TSMT® célzott, a gyermek igényeihez igazított feladatokkal segíti a mozgáskoordináció, az egyensúly és az izomtónus fejlesztését.
- A csoportos TSMT® mozgásos gyakorlatai tovább fejlesztik az egyensúlyi reakciókat és a koordinációt is fejlesztik, miközben támogató közösségi élményt nyújtanak.
- A HRG terápia a víz természetes ellenállását és nyugtató hatását használja az izomtónus fejlesztésére, az egyensúly stabilizálására és a szenzoros integráció javítására.
Dévény Anna dolgozta ki azt a módszert, ami csecsemő és kisgyermek korban képes az izomtónus eloszlási zavarok gyógyítására és a mozgásfejlődés beindítására.
tags: #roth #mozgasfejlodes #fogalma